Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

3 Szombat, 1984. február 4. és a társadalom 1983. évi fejlődésérő! Folytatás az 1. oldalrol.) fcati ágazatok termelése öszszességében mérsékelten, ezen belül a cipőiparé mintetry 6 szazalékkal emelkedett. A könnyűipar a lakosság számára és rubelviszonylatú exportra némileg kevesebb, nem rubelelszámolású piacokra több terméket értékesített, mint az előző évben. * Az élelmiszeripari ágak közül legnagyobb mértékben a húsipar termelése emelkedett Meghaladta az előző évi szintet — többek között — a baromfi- és tojásfeldolgozó-, a tej-, a tartósító-, a malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte exportját, elsősorban a rubelelszámolású piacokra. A tőkés piacokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellenére nőtt a kivitel. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettnek megfelelően, 2—3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebbet termelt, a nem építőipari szervezetek építési tevékenysége némileg, a magánépítkezések nagyobb mértékben fokozódtak. , A kivitelező építőipar építési exportja az előző evihez hasonlóan az éves teljesítménynek kb. 3 százalékát tette ki. Nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya sem, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipari szervezetek 1983-ban kévesebb építmény megvalósításán dolgoztak, mint az előző évben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3.6 százalékkal. 10 ezer 800 fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi szinttől. Az év folyamán 74 ezer 250 lakás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel épült. A magánlakás-építés mennyisége és aránya tovább növekedett. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 3 százalékkal elmaradt az 1982. évitől. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás hatására összességében 9 százalékkal csökkent, az állattenyésztés 3 százalékkal nőtt 1983-ban 13,7 millió tonna gabona termett, 1.2 millió tonnával kevesebb a.z 1982. évinél. Cukorrépából 30 százalékkal termett kevesebb az előző évinél, amit csak rés/.ben ellensúlyozott a magasabb cukortartalom. Napraforgóból — az 1982. évinél kisebb területen, de magasabb átlagtermés mellett — lényegében ugyanannyit termeltek, mint az előző évben. Zöldségfélékből és burgonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalékkal kevesebb termett. 1983-ban mind az abrak-, mind a szálas takarmányok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 százalékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 986 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 százalékkal maradt el az 1982. évi kiemelkedő terméstől. A bor minősége jobb az előző évinél. A sertésállomány növekedése folytatódott, és az év végén 9 millió 833 ezer darab volt. Valamelyest nőtt az anyakocák száma is. A szarvasmarha-állomány csökkent és az év végén 1 millió 907 ezer darabot telt ki. Képesebb volt az év végén a tehenek száma is. A juhok száma a számottevő export miatt kisebb, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés az előző évhez képest 6 százalékkal nőtt és elérte a 2,3 millió tonnát. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége tovább bővült, ami az állattenyésztés fejlődésével együtt ellensúlyozta a növénytermelésben bekövetkezett viszszaesést. A mezőgazdasági ágazatba tartozó szervezetek összes termelése így azonos volt az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és az arató-cséplőgépek száma nem változott jelentősen, a tehergépkocsiké emelkedett, összességében a gépi vonóerő kapacitása tovább bővült, és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználása. Műtrágyából valamivel többet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése 6.4 millió köbméter volt. valamivel kevesebb az előző évinél. Ebből 3,7 millió köbméter az ipari fa és 2.7 millió köbméter a tűzifa. Az év folyamán több mint 6000 hektár új erdőt telepítettek és 21 ezer hektár régi erdőt újítottak fel, kevesebbet, mint 1982-ben. A közüzemi vízművek kapacitása a7, előző évhez képiest 4.5 százalékkal bővült, ezzel a lakosság négyötöde részesül vezetékes vízellátásban. A csatornázott területeken élők száma 2,5 százalékkal emelkedett, arányuk az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, 13 százalékkal bővült a szennyvíztisztító-kapacitás. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1.9 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1982-ben. árutonnakilométer teljesítményük elérte az előző évit. A közúti és a \ ízi közlekedésben növekedés következett be, a vasúti és a csővezetékes szállítás teljesítménye mérséklődött. A távolsági személyszállításban 6,7 százalékkal csökkent az utasok száma és rövidült az átlagos utazási távolság. Legjelentősebben a vasúti utasforgalom esett vissza, de mérséklődött a távolsági autóbuszoké is. A helyi tömegközlekedést 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. A járműbeszerzések csökkentek az 1982. évihez képest és a legtöbb járműfajtánál az előirányzott menynyiséget sem érték el. 1983ban 88 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány' meghaladta az egy és negyed milliót, ebből több mint 1.2 millió a lakosság tulajdonában volt. A vasúti közlekedésben 308 km hosszúságban pályakorszerűsítést végeztek. 85 km-en önműködő vonalbiztósító berendezéseket szereltek fel. A villamosított vonalak aránya 21.8 százalékra emelkedett. Folytatódott az országos közúthálózat fejlesztése. Az év első felében átadták a forgalomnak az M3 autópálya Hatvan— Gyöngyös közötti szakaszát. Megindult a forgalom a Ferihegyi repülőtér új kifutópályáján, új repülésirányítóés kiszolgálólétesítményeket adtak át. A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 21 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké 16 ezerrel, 3,6 százalékkal nőtt. A főállomások 79 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, posta és távközlés területen foglalkoztatottak száma csaknem 2000 fővel, 0,5 százalékkal kevesebb, mint 1982-ben volt. » Külgazdasági kapcsolatok 1983-han a kivitel menynyiségének növekedése öszszességében és fő viszonylatonként is gyorsabb volt, hnint a behozatalé. A külkereskedelmi árak ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül alakultak, ami jelentős árveszteséget okozott. A behozatal értéke, folyó forintárakon 12 százalékkal, a kivitelé 15 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi egyenleg az árveszteség ellenére javult: az áruforgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubel elszámolású forgalomban jelentősen bővült az anyagjellegű termékek, valamint a beruházási célú gépek kölcsönös szállítása. Ezek tették ki ebben a viszonylatban a behozatal 58 és a kivitel 67 százalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele. A behozatali többlet kisebb lett az 1982. évinél, ami megfelel az egyensúlyi célkitűzéseknek. A nem rubel elszámolású behozatal több mint felét kitevő anyagjellegű termékekből kis mértékben bővült az import. Beruházási rendeltetésű gépekből 14 százalékkal kevesebbet hoztak be, mint 1982-ben, összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó. gazdaságpolitikával. A kivitel elsősorban az anyagjellegű — főleg vegyipari, alumíniumkohászati — termékekből, valamint fogyasztási iparcikkekből nőtt: 16, illetve 7 százalékkal. Ebben a viszonylatban — az előző két évi jelentős növekedés után — 1983-ban a gépexport csökkent. Ugyancsak mérséklődött a mező- ' gazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltételek, valamint az aszály miatt. A kiviteli többlet így is lényegesen meghaladta az 1982. évit, de a tervezettet nem érte el. A nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak. Ebben 6zerepe volt az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeivel kialakult együttműködésnek. Az ország pénzügyi tartalékai az előző év végéhez képest javultak. Idegenforgalom 1983-ban 10 millió külföldi látogatott Magyarországra. 6.4 százalékkal több, mint 1982-ben. A beutazók több mint 70 százaléka szocialista országokból érkezett, számuk csaknem 400 ezerrel, a nem szocialista országokból érkezők száma 235 ezerre] nőtt. A hazánkba érkező külföldiek kétharmada egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. Az előző évhez képest a turisták száma 4,5 százalékkal emelkedett, átlagos tartózkodási idejük némileg csökkent. Az év folyamán a szállodák befogadóképessége 1100zal, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — fogadók, turistaszállások. nyaralóházak, kempingek, fizető-vendéglátás — 11 ezer 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ez 22.1 százalékkal több az előző évinél. A kiutazóit 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Számuk 23 százalékkal, a nem szocialista országokba látogatóké 15,8 százalékkal volt nagyobb, mint 1982ben. Az idegenforgalmi bevételek és kiadások aktív egyenlege tovább nőtt. Ezen belül rubel elszámolásokban nagyobb, nem rubel elszámolásokban valamivel kisebb volt az aktívum az 1982. évinél. Beruházás A szocialista szervek beruházásaira 187,2 milliárd forintot fizettek ki, 1,5 milliárd forinttal többet, mint 1982-ben. Az árak emelkedése miatt a beruházások volumene kb. 5 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra 78,7 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg — az előirányzott csökkenés helyett — 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A megkezdett beruházások száma és költségelőirányzata csökkent az előző évhez képest és kisebb, mint a befejezett beruházásoké. A folyamatban levő beruházások állománya 1—2 százalékkal csökkent. 1983-ban építési beruházásokra 2 százalékkal kevesebbet, , gépekre 1 százalékkal, ezen belül hazai gyártásűakra 6 százalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. A beruházások ágazati öszszetétele csak kis mértékben változott. Az ipari ós építőipari, valamint a vízgazdálkodási beruházások aránya némileg emelkedett, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási beruházásoké csökkent. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1984. január 1-én az ország népessége 10 millió 679 ezer fő volt. 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1983 folyamán 128 ezer gyermek született, 6000rel kevesebb, mint 1982-ben. Ezer lakosra 11.9 élveszületés jutott. A születési arányszám csökkenésének oka a szülőképes korú — elsősorban 20—29 éves — nők számának csökkenése, a házasságkötések alacsony száma, valamint a szülési hajlandóság mérséklődése. 1983-ban 149 000-en haltak meg, 5000rel többen, mint az előző évben. Az ezer lakosra jutó halálozás 13.9 volt. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 19 egy éven aluli haláleset jutott. A város- és községfeilesztés keretében a megvei tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát fordították a községek fejlesztésére, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-án egy. 1984. január 1-én további 12 olyan nagyközség nyerte el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyilvánítás feltételeinek. Ezzel a városok száma 109-re. a városi népesség aránya 55.7 százalékra emelkedett. 1984. január 1-én az aktív keresők száma 4 millió 935 ezer fő volt, 35 ezer fővel 0.7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés mintegy fele a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók kórében következett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a kereskedelemben és közlekedésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A mezőgazdaságban, az erdő- és a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi tevékenységben lényegében változatlan maradt a létszám. Számottevően nőtt az új vállalkozási formák keretében foglalkoztatottak száma: közel 15 ezer szervezeti egységben mintegy 170 ezer fő dolgozik, e szervezeteknél dolgozók kb. háromnegyede a vállalati szervezethez kapcsolódóan, , a munkaviszony megtartása mellett, munkaidőn kívül folytatja tevékenységét. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete, bérkiegészítésekkel együtt 5240 forint volt, 4.6 százalékkal több, mint 1982-ben. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,5 százalékkal, havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9 százalékkal nőtt, és kb. 112 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi. oktatási, kulturális — jövedelmek összege is. Nyugdíjakra 75 milliárd forintot fizettek ki, közel 10 százalékkal többet, mint 1982-ben. Szerepe volt a növekedésben annak, hogy a jogosultak száma az év folyamán 36 ezerrel, 2 millió 212 ezerre nőtt, valamintannak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult a növekedéshez az évi 2 százalékos, illetve legalább 100 Ft-os kiegészítés. továbbá, hogy 1983. szeptember 1-től egves alacsony nyugdíjjal rendelkezők ellátmányát havi 100—200 forinttal emelték és növekedett a házastársi pótlék is. 1983-ban az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 2850 forint volt, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1983-ban 15,5 milliárd forintot fizettek ki. közel 4 százalékkal többet, mint 1982-ben. 1983. július 1-től gyermekenként havi 490 forintról 600 forintra emelték a kétgyermekesek családi pótlékát, és ugyanettől az időponttól az egygyermekes családok — gyermekük 6 éves koráig — havi 300 forint családi pótlékot kapnak. 1983 végén 224 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, a születések számának csökkenése miatt 9 ezerrel kevesebb, mint 1982 decemberében. Gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal — előzetesen becsült — 7,3 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott csökkenéssel szemben — lényegében az 1982. évi szint körül alakult. A lakosság fogyasztásának színvonala — ahol a terv ugyancsak némi mérséklő-, dést irányzott elő — azonos volt az 1982. évivel. A kiskereskedelem folyó áron 7,4 százalékkal több, összeha; sonlító áron ugyanannyi árut adott el, mint az előző évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása volumenben 0.9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,5 százalékkal nőtt. Csökkent a vendéglátó-forgalom, és némileg visszaesett a ruházati cikkek értékesítése is. Az élelmiszerek és élvezett cikkek túlnyomó többségéből az ellátás kielégítő volt, egyes iparcikkekből nem érte el az 1982. évi szintet. A Tuházaticikk-ellátásban jelentős részben méret-, továbbá alapanyag-választéki hiányok okoztak gondot. A vegyem iparcikkeknél leggyakoribb a típus- vagy fajtaválaszték hiánya volt. A takarékbetét-állomány december 31-én 197 milliárd forintot tett ki, 21,5 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A növekedésből a kamatjóváírás közel 8 milliárd forint volt. Egészségügy, oktatás 1983-ban tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,2-re emelkedett. Az évfolyamán 62 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1978-ra csökkent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya 3 százalékra mérséklődött. Az év végén a ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma az egy évvel azelőttinél közel 600-zaI több volt. A bölcsődei helyek száma mintegy 1000-rel bővült, és az év végén 70 ezer 400 volt. Az óvodai helyek száma 4500-zal nőtt és a tanév elejére meghaladta a 412 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodás korú gyermekeit 87 százaléka járt óvodába. Az 1983—84-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1,3 millióan tanulnak, 25 ezer 800-zal többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején csaknem 1300-zal volt több az egy évvel korábbinál. Egy osztályteremre átlagosan kevesebb tanuló jut, mint az előző tanévben. Az alsófokú oktatásban dolgozd pedagógusok száma 2700 fővel, 83 ezer 500-ra emelkedett. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka tanul tovább, 46 százalékuk középiskolában, 47 százalékuk szakmunkásképző és szakiskolában. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók. mind a középiskolák nappali tagozatán tanuiók száma emelkedett. A középiskolákban 16 900 pedagógus tanít. 530-cal több, mint az előző tanévben. 1983ban az előző évinél többen, 69 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát, ebből 46 ezer 400-an nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézményeknek közel 100 ezer hallgatója van. Mind a nappali tagozaton, mind az esti és levelező tagozaton kevesebben tanulnak, mint egy évvel korábban. A 18—22 éves népességnek valamelyest nagyobb része. 9.8 százaléka tanul felsőoktatási intézmények nappali tagozatán, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátása. Az általános iskolai tanulók 42.7 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban az 1982. évi 41 6 százalékkal szemben. Diákotthonokban vagy kollégiumokban lakik a középiskolai tarrulók több mint egyötöde, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele. A felsőoktatási intézményekben tanulók 85 százaléka rendszeres állami támogatásban részesül. (MTIJ