Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

Négy év mérlegen Gondolatok a fakultációs oktatásról Az utóbbi időben egyre több kisebb-nagyobb tanulmány és tapasztalati összegezés jelenik meg folyóiratainkban és napilapjainkban a gimnáziumi fakultatív oktatással kapcsolatosan, örömmel kell ezt tudomásul venni, mert minden új rendszer kiteljesedését, használhatóságát elsősorban a tapasztalatok elemzése teszi lehetővé. A fakultatív oktatás bevezetésére az 1979/80. tanévben került sor, a tanulók ez oktatási formában 1983 nyarán tettek először érettségi vizsgát. Érdemes tehát a tapasztalatainkat a négy év távlatából is feldolgozni és értékelni. Annál is inkább, mert a fakultációs rendszer kísérleti munkája időszakában egészen más körülmények között folyt az oktatás. Azóta ugyanis: új érettségi vizsgaszabályzat lépett életbe; a 10 pontos felvételi rendszer helyett a 120 pontos van érvényben; ez időben került sor a gimnázium tananyagának a kon szerűsítésére, az üj dokumentumok bevezetésére, és az új tankönyvek magasabb minőségi követelményeinek elfogadtatására. S mindezekhez, amelyek önmagukban is nagy feladatokat róttak a tantestületre még egy olyan rendelkezés is társult, amely önmagában ugyancsak nem kis gondot okozott volna: az ötnapos tanítási hétre való áttérés. A megváltozott körülmények így nyilvánvalóan nem tették időtállóvá az országosan folyo kísérletek néhány akkori meg SBapitasát. Erények és gondok Sexa vitás, a fakultatív oktatSea rendszert megelőző tagozatsa caztályoknak is megvolt a maga előnye. (Tálán mondhattok úgy is: történelmi szerepe.) Azonban nem kétséges előttünk, hogy a fejlődés a fakultációs rendszer irányába mutat. Ezért arra kell törekednünk — s írásotoknak is ez a célja —, hogy a fakultációs rendszer — egyesítve magában a régi tagozatos osztályok előnyeit —. még jobban megfeleljen az etvárásoknak, és minden téren fejlődést jelentsen nevelő-oktató munkánk életében. A fakultációs oktatási rendszer nagy erősségének és előnyének tartjuk ma is a következőket: tekintettel van a felsőoktatási intézmények továbbtanulási irányaira, lehetőségeire: kiterjed olyan fontos társadalomtudományi tárgyakra is, mint pékiául a magyar nyelv és irodalom, a történelem, e ezáltal lehetőség nyílik azok számára s e tantárgyakban való elmélyült képzésre, akik flyen irányban kívánják tanulmányaikat folytatni: kiküszöböli a hajdani gimnáziumi általános tantervű osztályokba járó tanulók hátrányos helyzetét a tagozatos osztályokkal szemben; nagyobb lehetőség nyílik a tanulók tanulmányilag megalapozottabb felkészítésére, a tanulók képességeinek és személyiségének jobb megismerésére és kiművelésére, mivel a fakultáció révén a tanulók oktatása kisebb csoportokban történik; gyakorlati jellegű fakultációban végzett tanulók szájmára mód nyílik az érettségi utáni azonnali elhel yezkedésne. Ezetoet az előnyöket, melyeket akkor dr. Ágoston György egyetemi tanár vezette kísérletben is megfogalmaztunk, még ma is érvényesnek tartjuk. Ügy látszik azonban, hogy az akkori kísérleti tapasztalatokból leszűrődött gondok néhánya — döntően a már említett, bekövetkezett új helyzet hatására —, továbbra is megmaradt Éspedig: 1. a fakultáció gazdag lehetőségeit csak nagy létszámú iskolákban lehet igazán kihasználni. 2. Problémák adódnak azokkal, akik valamilyen okból kifolyólag iskola- vagy osztály•váitoatatásra kényszerülnek. 3. Kevés a gyakorlati fakultációt választók aránya. Amin áll vagy bukik A minisztérium kellő gondossággal készítette elő a fakultációs rendszer bevezetését. A négy év tapasztalatai azonban újólag felvetnek olyan problémákat, amelyek egyrészt megoldásra. intézkedésre várnak, vagy a fakultációs rendszer gyakorlati megvalósítása érdekében külön is figyelmet érdemelnek. A legfontosabb kérdések egyike: a fakultációs tárgyak osztályozása. A szegedi kísérletben a tantárgy alaptantervét és a fakultációs tantervét is ugyanazon tanár tanította. és mind félévkor, mind a tanév végén a szaktanár csak egy osztályzatot adott. Ez a jegy számított be adott esetben a felvételi pontszámba. Ma — két tárgy kivételével — külön osztályzatot adnak az alaptanterv fa a íakuitaoos tanterv a»yagának elsajátításáért, * ugyanakkor csak az alaptanterv osztályzata számit be a felsőoktatási intézmények felvételi pontszámába. Fennáll tehát annak a veszélye, hogy a tanulók a fakultációs anyagot nem tanulják — különösen ha olyan, ami nem tartozik a felvételi vizsga anyagába — s ha ez bekövetkezik, az egész fakultációs rendszer létjogosultságát megkérdőjelezi. E téma tehát kulcskérdés. S mindebből az is következik: olyan fakultációs anyagot kell tóm és azt úgy felhasználni, hogy a tanuló lássa annak hasznát és értelmét. valamint a felvételi vizsga sikeresebb letétele érdekében az előnyét A szegedi kísérlet egyik fontos megállapítása volt a következő: „A fakultációs oktatásban a szaktanár helyzete is kedvezőbb. Sokkal több szabadsága van a tananyag egyes részeinek a megválasztásában, mánt ahogy az eddigiek során volt. A nagy óraszám és a kis csoport nagyon sok és változatos módszerbeli variációt biztosít (forrásfeldolgozás, kiselőadás. tanulói beszámolók stb.), amelyekkel színessé, érdekessé és változatossá teszi az órákat," A kísérletben a tanárok az órákat az alaptanterv begyakorlására, elmélyítésére, szélesítésére — az osztály színvonalától függően — használták fel, s az anyagot ehhez a megfelelő példatárakból, gyűjteményekből stb. saját maguk vették. Azaz: nem volt külön fakultációs tankönyv. Ma már a fakultációs tantárgycsoportokhoz külön tankönyv készült. Ha ezek az elvárásoknak megfelelnek, nagy gondot, utánjárást vesznek le a szak tímár válláról. De ha nem ahhoz kapcsolódik. ha túlméretezett, ha „tudóskodó" szerepet kíván betölteni — akkor már nem talál szíves fogadtatásra Különösen nem, ha az alaptanterv is túlméretezett, és elvégzése is nehézséget jelent. E dolgokon való töprengés után fogalmazódott meg bennünk az a gondolat: vajon nem lett volna szerencsésebb. ha a fakultációs rendszer bevezetésének kezdetén a fakultációs órák felhasználását a tanárra bízzuk, azzal a céllá! hogy az alaptanterv anyagának a megalapozására használja fel, és csak egy későbbi időszakban, amikor már az alaptanterv anyaga mind tartalmi, mind minőségi szempontból kikristályosodott, került volna bevezetésre második lépcsőként a fakultatív tantárgy tankönyve, s majd egy további lépésként annak összes variációja. Ami a kísérleti munka gyakorlatából még levonható: a II! osztályban a biológia—fizika tantárgycsoport mellé mi felve« tettük tanulóinkkal a kémia tantárgyat is. Tettük ezt azért, mert a biológia—fizika tantárgycsoport elsősorban az egészségügyi pályára készülők szakpárosítása. Tapasztalatunk szerint a harmadik osztály végén. a biológia—fizika tantárgycsoportból volt a legtöbb ..lépést váltó", pályamódosító. Érthető: nagyon magas pontszám kell az orvosegyetemi felvételhez. Mivel azonban tanulta a kémiát, nem volt súlyos a lépésváltás, mert a biológia—kémia tantárgycsoporttal az agrárjellegű egyetemek és főiskoilák rmnd nyáfcwa aÉnak a tamoiok eSőtt. Ami az osztályok szervezését illeti, más lehetőség is van a megszokottnál: a fakultatív csoportokból új osztály alakítása. Nem vitás, hogy ezzel a régi közösség felbomlik. Azonban olyan tapasztalatunk is volt, hogy a réginél sokkal tartalmasabb kollektíva alakult ki, mert a közös cél és érdeklődés, az igényes együttműködés tartalmasabb. lelkesebb és célratörőbb közösséget formált Tantárgy a tovább nem tanulóknak Szóljunk a gyakorlati életpályára felkészítő fakultatív tárgyakról. A gimnáziumot végtett tanulók között ma is szép számmal vannak, akik részben tanulmányi okokból, részben férőhely hiányában nem jutnak be az egyetemre, vagy főiskolákra. ugyanakkor a népgazdaságban bőven varrnak olyan munkahelyek, amelyek nem igényelnek olyan fokú specializálódást, mint amilyet például a szakközépiskolában végzettektől elvárnak. Ezeken a munkahelveken szívesen alkalmaznak általános műveltséggel rendelkező, gimnáziumban végzett fiatalokat A minisztérium is számtalan lehetőséget kínál az idegenvezetői 6zaktól az anyagvizsgáló laboránsig Ezenkívül az egyes üzemek, vállalatok maguk is készíthetnek tantefvet egyes munkaterületek utánpótlásának a biztosítására. A gyakorlati életpályára felkészítés fakultációja tehát nagyon jó gondolat. Annál is inkább, mert a benne résztvevők az érettségivel egy időben záróvizsgát is tesznek. Vonzerejét még jobban emelné, ha megvizsgálnánk, hogy á gyakorlati fakultáció tárgyai faözül záróvizsgával melyik felelne meg a szakmunkás-bizonyítvány szintjének. Azaz: mely vizsgák és mennyi tanulmányi idő kellene még ahhoz, hogy valaki a záróvizsgához megkapja a szakképesítést? A jó megoldással még jobban elő tudnánk segíteni a tovább nem tanuló gimnazisták elhelyezkedését. Összegzésként: bármennyire is átgondolt elméletben az új rendszer. a gyakorlati kivitelezés mindig vethet fel gondokat. Annál is inkább, mert minden oktatási intézmény más-más körülmények között dolgozik, és feltételekkel rendelkezik. Természetes így. hogy a jó eredmények mellett problémák is jelentkeznek. A problémák feltárását nehezíti — amint már említettük —, hogy az elmúlt években túl sok új dolog zúdult a tantestületek vállára, s így nehéz is kitapintani, hogy az eb-' bői adódó nehézségekből tulajdonképpen mi is irható e fakultációs rendszer rovására. Meggyőződésünk, hogy türelmes munkával, a gyakorlati tapasztalatok jószándékú feltárásával és hasznosításával, nyugodtabb munkakörülménvek között. az eddigi jó eredmények stabilizálása mellett a fakultáció minden értéke megvalósítható és biztosítható. BÁNFALVI JÓZSEF Dusa Lajos Árnyjáték (PÁLYAUDVAR) Éjfél lesz és a sínek között a ma mosit döccen ki magából. Indul az itt. Kintről süvöltve ide igyekezik a távoL s nézd: ilyen összevisszaságból újul meg minden szakadatlan; ahogy az antilonok szülnek; össze-, s szétrebbenő csapatban. 1 (DEBRECEN) Ml ül az Űrhajósok terén? Hisz ez egy nagy asszonymedence! Két könyöke a park füvén van, s lábát az úton túl vetette. Rólunk álmodik, mintha lenne — összeszőve a nemlehetből — a nagy boldogság. S combja között, közömbösen vág át a rendőr. 3. (SZATMÁRI UTCA) Ráncossá érett szílvaszemek szorosan, szorgos rothadásban. Az éi nagy. sötét muslicára! s a falu hátsó udvarában haszon fortyog, a cefre böffent, s szél motoz kutvásan morogva. — Felleg jön. Sokcsillagú egünk szürke bakává lefokozza. VARADI GABOR RAJZA