Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

Szombat, 1984. fefiruKr r TUE l/tt'15 rt ; ; L0UI8 KOSSUTH, CAVESÜOX 0? IÍ1J3Í6ARV. Kmxwn »w «f »« "" **» t<* TftK U-.MÍ DEVÍlCfK'íl rnnuiriű, icfianira, wltu AS WTAWVnWS. K Ö-KAOÜ (J/ABLAt BT t. O RtÜDLlT, 1«"»»» fcStSftÜfo _ BM5UH0 VASVARY WASHl'iCTON, D. C. ABBBBB. BCBBV A NUBBB. A Somogyi-könyvtár különgyűjteményei — a Vasváry-adomány Bálint Sándor mondta a szegedi születésű, Amerikában élt ma­gyar református lelkészről: „Somogyi Károly mellett alighanem Szeged szellemi életének legnagyobb mecénása." Az amerikai ma­gyarság történetével foglalkozó dokumentumgyűjtemény, melyet Vasvári Ödön — Somogyi-kanonokhoz hasonlóan — sok-sok éves kitartó munkával, anyagi áldozattal hozott létre, 1978-ban érkezett meg a Somogyi-könyvtárba. A különleges értékű, tekintélyes adat­tár és könyvtár részletes feltárása, katalogizálása a Magyar Tudo­mányos Akadémia anyagi és erkölcsi támogatásával hamarosan megkezdődött. Ebben a munkában sokat vállalt Csillag András, angol—történelem szakos középiskolai .tanár. Öt kértük, segítsen — legalább részben — bemutatni a gyűjtemény értékeit. Négyéves kitartó munka ered­ményeként hamarosan megjele­nik „Mutató a Vasváry-gyűjte­ményhez" címmel az a kataló­gus. amely a 433 ÍA ttartób- • mintegy 20 ezer katalóguscédu­lából kétszáz könyvből, s körül­belül. 100 egyéb dokumentumból álló anyagot hozzáférhetővé te­szi a kutatók számára. A kiván­dorlás, az emigráció, az amerikai magyarság történetének sok. se­hol másutt fel nem lelhető do­kumentuma áll majd rendelke­zésre — történészeknek, iroda­lomtudósoknak. a magyar műve­lődéstörténet és az amerika­nisztika kutatóinak. A páratlan értéket természetesen rendszerez­te már maga a gyűjtő és ado­mányozó. Eredetileg Kossuth amerikai útja érdekelte, s mi­után rengeteg adatot és doku­mentumot összegyűjtött erről kedvet kanott a további búvár­kodáshoz Vaskos fekete irattar­tókba kerültek azok az újság­kivágások. kéziratok. képkivá­gások, fénymásolatok, könyvtári dokumentumok, amelyek a kint élő. vagy Amerikával valaha is kapcsolatba került magvar sze­mélyiségekre. avagy Intézmé­nyekre vonatkozó adatot közöl­tek. Vasváry a washingtoni kongresszusi könyvtárban és le­véltárban, New York-i philadel­phiai közgyűjteményekben kuta­tott. s igen széles körű kapcsolatai révén is beszerzett sok értéket. A fekete dossziékat — a betű­jelzetek mellett — a magyar és az amerikai nemzeti színekkel különítette el. A piros-fehér­zöld sávos irattartókba az Ame­rikával kapcsolatba került ma­gvarok anyaga került. Tamási Áronról például ezekben talá­lunk dokumentumokat. ilven jelzetű az 5 kötetnyi Petőfi-for­dítás. a 3 kötetnyi, magyar ko­ronáról szóló adatgyűjtemény, vagy a Mindszentvre vonatkozó dokumentumok. Piros-fehér-kék esíkos dossziékba került a kint élőkkel kapcsolatos anyag, „kezdve az Amerika földjére lé­pett első magyartól. Budai Par­menius Istvántól (1853), az oxfor­di diáktól és kiváló latin költő­től, akinek kortársa, Shakespeare, akkor 19 éves volt...". a Kos­6uth-emigráción át Bartókig. Szent-Györgyi Albertig és Habs­burg Ottóig... Kossuth amerikai útjáról, e* a? országban föllelhető legátfogóbb gyűjtemény. A 20 kötetben olvan kuriozitásokra bukkan a kutató, mint egy Magyarországon ed­dig ismeretlen Kossuth-portré reprodukciója (a portrét Vasvá­rt' találta meg): követhetjük a dokumentumokból Kossuth és Lincoln, valamint más történel­mi személyiségek kapcsolatát; a fáradhatatlan gvűitő nem sajnál­ta az időt és pénzt, személyesen utazott ei a magyar forradalom és szabadságharc vezetőjéről el­nevezett amerikai helységekbe, képeslapot adott föl. hogy a bé­lyegzőkkel is dokumentál jon... Kigyűjtötte az amerikai diadalát idején született verseket. 1939-ben emlékünnepséget ren­deztek az amerikai függetlensé­gi háború magyar származású vezetőinek, hősi halottainak em­lékére. A dokumentumgyűjte­ményben ott látható a Fehér Házból küldött levél, melyet er­re az alkalomra Roosevelt elnök írt Vasváry 10 irattárnvj doku­mentumot gyűjtött össze Kovács Mihály. magyar honvédezredes tetteiről, a függetlenségi hábo­rúban tanúsított hősies magatar­tásának bizonyítékait Megvan például Kovács latin nyelvű le­vele. melyet Franklin Benjá­minnak írt. A könyvek sem kevésbé érde­kesek. Prágay János honvédez­redes Magyar forradalom című. 1850-ben New Yorkban megje­lent munkája az amerikai köz­véleményt elsőként tájékoztatta hitelesen a 48-as magyar esemé­nyekről (Az ezredes alakja tévé­filmben elevenedett meg a közel­múltban; könwe a hadtörténé­szeknek pótolhatatlan forrás­munka.) Ugyancsak az 1848-as forradalom és szabadságharc a témája Stiles bécsi amerikai nagykövet kétkötetes emlékira­tának. Az adományozó, lévén maga is történész-kutató, Lin­coln magyar hősei címmel két­nyelvű (angol—magyar) kötetet jelentetett meg a polgárháború­ban harcolt magvarokróL Iroda­lomtörténeti és szépirodalmi mű­vek is szép számmal találhatók a gyűjteményben. ígv például Mol­nár Ferenc. Zilahy Lajos mun­káinak amerikai kiadásai. A Somogyi-könyvtár ..Magyar Amerika" címmel tervezi kiad­ni Vasváry írásainak gyűjtemé­nyét. melyet körülbelül 3 ezer kéziratoldal (5 vaskos kötet) anyagából válogatnak. A gyűjteményt természetesen tovább gyarapítják. A könyvtár kapcsolatban áll sok amerikai magyar szervezettel intézménv­nyel. s adományozás vagy vá­sárlás út.ián folyamatosan egé­szítik ki a meglevő értékeket Emellett rendszeresen feldolgoz­zák a gvűjteménv tárgykörébe illesritedő szakirodalmat. sőt. mintegy Vasváry munkájának folytatásaképpen, az itthoni régi újságokból való kivágásokat, az itt föllelhető dokumentumokat is gvűitik és rendezik. Vasváry Ödön sírkövén (1977­ben halt meg) ott a jelmondat: Nem éltünk hiába. Páratlan ér­tékű ajándéka immár föltárt, hozzáférhető — várja a kutató­kat SULYOK ERZSÉBET Hatvantól kilencvenig Minden ember nélkülözhetetlen Ügy indult nálunk a klub­mozgalom, hogy segítsen az embereknek hasznosan eltöl­teni szabad idejüket. Itt-ott megcsavarodott egy kicsit a gondolat, néhol ez lett belőle: az is haszon, ha eltelik az idő. Tíz éve működik Bordányban a nyugdíjasok klubja, és mos­tanáig ragaszkodik az eredeti elgondoláshoz: egyetlen fog­lalkozás se teljen el haszon nélkül. A klub vezetője Búzás Emília, iskolai tábla mellől ment nyugdíjba, és egykori ta­nári hitvallását órzi tovább: szellemi élményt adjunk • az embereknek! Azoknak is, akik elfáradtak már a munkában. Asszonyok beszélték hetven­négy első napjaiban a busz­megállóban, hogy minden fia­talnak van hova mennie, de az idősekkel nem törődik sen­ki. Horváth Gyulánéval és Sziveri Ferencnével járt ház­ról házra a tanárnő — ma is úgy mondja, hogy családláto­gatásra ment —, és februát 13-án ünneplőruhás asszonyok és férfiak ültek a művelődési házban, a klub alakuló ülé­sén. Negyvennégyen voltak. Jó huszonöt éve tudja a nép­művelés, hogy a jó klubhoz elsősorban jó klubvezető kell. Minden más változhat, ez a tétel nem. Hogyan lett a ta­nárnőből klubvezető? — Tisztelni kell az öregeket akkor is, ha korban közele­dünk hozzájuk. És adni, adni, adni, amíg adni tudunk. — Es kapni? — Szeretetet, ragaszkodást, megbecsülést, bizalmat. Csa­ládom nincs, ők az én kései gyermekeim. Az volt a célom, hogy a félelemből kihámozzam őket. Hogy merjenek megszó­lalni a nyilvánosság előtt. Ve­gyék észre, hogy őket szívesen hallgatják. Görcsök gyűltek össze bennük, sodorta őket az élet az út szélére, a lelki nyű­göktől kell megszabadítani őket. — A módszer? — Irodalmat tanítottam, nem tagadhatom meg magam. Hall­gassa meg egyszer Tari Mi­hálynét. amikor venset mond. Vagy Süveges Istvánnét és Zádori Jánosnét. A klubban jöttek rá a vers ízére. Itt vet­ték észre, hogy szavaikkal gondolatot vihetnek át társa­ikba. Nekik is élmény, és a hallgatóknak is. Németh Imré­né és Dudás Jánosné a leg­jobb mesemondóink közül va­ló. — Mesét az időseknek? — Miért csodálkozik? A jó mese irodalmi remekmű. Le­het, hogy visszafiatalodik az A klubvezető, Búzás KmtTta 'ember, mire megöregszik, de ha így van, azt se szabad le­tagadnunk. Kilenc évig járt hozzánk előadni Gyapjasné Szabó Irén irodalmunk nagy­jairól Jó volt hallgatni. Lé­nárt Judit folytatja ezt a mun­kát, ő is belopta közénk a szí­vét. — Máshol inkább egészség­ről, betegségről beszélnek. A magas vérnyomásról. fáradé­konyságról. érelmeszesedésről. — Jár hozzánk az orvos is és az ápolónő is, évente két­szer. A magas vérnyomásról nemcsak beszélnek, de meg is mérik mindenkinek a vérnyo­mását, és tanácsokat Is adnak. Várjuk őket szeretettel, és ők szívesen jönnek. — Máshol danolgatnak, tán­colgatnak az öregek. — Szeretnek énekelni, ezért énekkart szerveztünk hat év­vel ezelőtt. Masir Lajosné ve­zeti. A táncot és az ivást mi kihagyjuk. A kártyát is. Aki arra éhes, máshol is megtalál­ja. Nem elaltatni akarjuk az embereket, hanem öntudatra ébreszteni. Ahogy öregszünk, úgy ver a földbe bennünket az élet, itt nagvszerű élmény, lá­tom is minden tagunk arcán, hogy ő is nélkülözhetetlen. — Mintha túl komoly lenne ez a klub. — Kérem, ne engedje el a füle mellett a lényeget: nagy­szerű élmény. Gondolja, hogy bejönne hozzánk négy kilomé­terről a bottal járó Lajkó Pál­né, ha itt mindenkit besava­nyítanánk? Tele van népdallal, és mindig énekel Szeretnek az embereink szólót énekelni. Azért, hogy megmutassák ma­gukat? Azért hát! Szeretik, ha észreveszik őket. És a dal is gyönyörűség, mint a vers. — Citera? — Citerazenekarunk is volt, de meghaltak, akik értették. Karácsony előtt iratkozott be közénk valaki, aki végigmu­zsikálta a környék összes la­kodalmát, őt biztattuk, hogy szervezzen újra egy zenekart. — Tehát? — Ha tehetjük, gyermekko­runk kedves emlékei közé me­gyünk vissza, és jól érezzük magunkat. Hatvantól kilencve­nig szinte mindenki eljön kö­zénk. egyik társunk már fölöt­te jár a kilencven évnek is. — Csupa magányos ember? — Nyolc házaspárunk is van, és ők is jól érzik magu­kat — A támogatók? — Mindenki segít, aki csak tud. Harmincnégy évet töltöt­tem az iskolában, szinte az egész falu tanítványom, nem kérhetek olyat amit ne telje­sítenének. Patronál bennünket a cukrászda, teadélutánokra, karácsonyra, húsvétra, névna­pokra süteményt és üdítőt ad. Évente egy kirándulás busz­költségét is állja. A szakszö­vetkezet Dobó Katica brigádja az öregek napján vendégel meg bennünket ajándékkal ki­egészítve. Tombolát is szervez­tek saját gyártmányú aprósá­gokiból, és a nyereményt is mi kaptuk meg, kétezer forint­tal azt is kiegészítve. Naple­mente jeligére betettük a ta­karékba; Gyönyörű lemezját­szót kaptunk a szegedi kender­fonótól, és tíz kiló szaloncuk­rot karácsonyra. — Talán a kendergyárban dolgozó tagok révén? — Ez a szép a dologban, hogy semmi ilyen kapcsola­tunk nem volt. Megmondom őszintén, telefonkönyvből néz­tük ki, hová fordulhatnánk. Levelet írtunk az igazgatónő­nek, mi magunk is meglepőd­tünk. mert azonnal válaszolt: beszéljük meg, mire lenne szükségünk. Amikor bemen­tem, határtalan szeretettel fo­gadott, és ő maga hozta el a lemezjátszót. Természetesen őt is meghívtuk a tizedik évfor­dulós ünnepségünkre. Cserébe adni mi semmit nem tudunk senkinek, de aki eljön hoz­zánk. szeretet veszi körül. HORVÁTH DEZSŐ 5? „Rómáról jut eszembe.. 28. Árpádházi királyaink nyomában A kör alakú, kicsiny. S. Stefano Rotondo­temolom. amelv az V. században épült, magyar vonatkozásaival dobbantja meg a Rómát látogató turista szívét A temlomba belépve, a főoltárról szóló magyarázatban azt olvashatjuk, hogv az ol­tár Szent János. András. Fülöp és Jakab apos­tolok. Szent Lőrinc és Márton hitvallók mellett ..Szent István. Szent Imre és Szent László ma­gyar királyok tiszteletére emeltetett." Ugyanott temették el 1523-ban „Jo Lazo", azaz Jó László erdélvi püspököt. Az ő sírfelirata pedig így szól: ..Vándor, akit e római urnában látsz, a hideg Is­ter (Duna) mellett született. Nem csodálkozol ezen. ha elgondolod, hogv Róma mindenek hazá­ia. az is volt mindig.' Van még itt egy egyszerű, erősen megfakult, magvar vonatkozású kép is. amelv Emese álmát, ábrázolja Saroltának. Szt. István édesanvjának személyében. Ágyban fek­szik. és megjelenik neki Szent István vártanú. A kép felirata szerint: „Beatus Stephanus Sancti Stephani Hunparorum Regis praedicit ortum" (Boldog István megjövendöli Szent István magyar király születését). A stukkó domborművei között pedig ott találjuk Szent István. Szent Imre és Szent László alakját. Mennyi emlék történelmünk első laoiairól. Biztos vagyok benne, hogy az ebbe a kis templomba belépő magvar turista elhanyagolja Pomarancio vérfagyasztóan realisztikus festmé­nyeit. amelyek átszúrt, levágott kezű. lefejezett. vértengerben úszó mártírokat ábrázolnak, és csak a ..magvar témára" koncentrál. Mert olyan jó Rómában azt olvasni, hogy „Hungaria". Azt mondják, hogv a templom mártírfestményeinek témáját a helyén állott valamikori vágóhíd su­galmazta. 1909 óta a S. Giovanni In Laterano-templom­nak is van magvar vonatkozású emléke, mégpe­dig II. Szilveszter pápa síremléke fölött, és ez a dombormű egvik iobb oldali pillérén látható. Damkó József szobrász készítette. A tiarás. sza­kállas II. Szilveszter pápa jobbjával átnyújtja a koronát Asztrik apátnak, baljában a kettős ke­resztet tartja A pápa mögött három főpapja áll. Asztrik mögött egy barát a püspökbottal és há­rom magvar úr. A pápa mögött látható födetlen fejű, papírte­kercset tartó alak Fraknói Vilmos püspök. az aszkétaarcú. mellette álló pap olasz modell. a harmadik pedig Polikáro atva. erdélyi ferences barát. A marcona magvar úr Komoróczy Iván. Szatmár megye akkori főispánja, aki protestáns létére is szívesen vállalta, hogv modellt ül. Ami­kor beleegyezett, állítólag ezt mondta: ,.Milyen büszkék lesznek valamikor a gyermekeim. ha megtudják, hogy édesapjuk a Lateráni-bazilikÁ­ban van megörökítve a koronát hozó magyarok között." Az olasz pap pedig — mikor megtudta, hogv az egyik magvar protestáns —. azt mondta a festőnek: „Lám, ön is térít, ez egészen stílsze­rű a jelenethez." Asztrik apát alakját Serédi Jusztinián bencés tanár, későbbi prímás vállalta. A dombormű fölött félkörben Szent István és Szent László királyok hódolnak a koronás „Patro­na Hungariae"-nak. aki a gyermek Jézust tartja iobbián. ez pedig a kettős keresztes országalmát szorítja kezében. Igaz. ezekkel a szentekkel na­gvon messze mentünk a mától, viszont általuk belelapoztunk múltunk történelemkönyvébe. TIMARNÉ MAKKAR ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents