Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

Vasárnap, 1984. február 19. Magyar-román gazdasági tárgyalások Befejeződtek Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Stefan Birlea, a Román Szocialista Köztársaság Ál­lami Tervbizottsága elnöke közötti tárgyalások. Átte­kintve a magyar—román gazdasági kapcsolatok hely­zetét megállapították, hogy a két ország közötti gazda­sági együttműködés alapve­tően a közösen meghatáro­zott célokkal összhangban fejlődik. Hazánkba érkezik j Külpolitikai reflektor az ENSZ főtitkára RÁOIÚTIIIN A LEMP KB ÜLÉSE Varsóban szombaton össze­ült a LEMP Központi Bi­zottsága, hogy megvonja a vajdasági és alsóbb szintű pártszervezetekben lebonyo­lított beszámolási és válasz­tási kampány mérlegét. A KB-ülés egyúttal előkészíti azokat a dokumentumokat, amelyek márciusban, a két kongresszus közötti félidőben n LEMP országos púrtérte­kezlcte elé kerülnek. SZOVJETUNIÓ: VÁLASZTÁSI BESZÉDEK Gyűlésen találkozott szom­baton választóival az SZKP Központi Bizottságának leg­felsőbb tanácsi képviselőnek jelóit három titkára: Ivan Kapitonov, Nyikolaj Rizskov es Mihail Zimjanvin. Kapi­tonov az OSZSZSZK köz­ponti részén levő Kinvesma­ban. Rizskov Szverdlovszk­ban, Zimjanyin pedig Krasz­nodarban mondott beszédet választői előtt. MAGYAR—SZOVJET SZERZŐDÉS ÉVFORDULÓJA A szombati szovjet lapok megemlékeznék a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés aláírásá­nak 36. évfordulójáról. MITTERRAND ÉS MARCHAIS MEGBESZÉLÉSE Mitterrand elnök, koppen­hágai látogatásáról hazatér­ve. fogadta Georges Mar­chai6-t, az FKP főtitkárát. Marchais az egy es negyed­órás megbeszélés után kije­lentette, hogy az államfővel együtt megvizsgálták e gaz­dasagi es szociális problémá­kat. KIPRIANTJ AZ ENSZ-BEN Szpirosz Kipnanu ciprusi köztársasági elnök pénteken New Yorivban Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral tárgyalt. A felek érintették azokat a problémákat, ame­lyek azután merültek fel, hogy a múlt év novemberé­ben egyoldalúan kikiáltották az Észak-ciprus Török Köz­társaságot. AGATHA BARBARA PRÁGÁBAN Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke a nemzetközi helyzetről, ezen belül a nukleáris fegy­verkezési hajsza megfékezé­sének fontosságáról tárgyalt Prágában Agatha Barbará­val. Máltai államfőjével. A máltai elnök asszonyt fo­gadta Lubomír Strougal cseh­szlovák miniszterelnök is. aki a kél ország gazdasági és kulturális együttműködéséről folytatott vele eszmecserét. RIADÓ TK11EKANBAN Légiriadót és elsötétítést 0 tltek el Teheránban, mi­vel egy Iraki vadászgép nagy magasságban a város felett repült el — közölte az ÍRNA iráni hírügynökség. Az iráni főparancsnokság közlése sze­rint a Teherán fölé behatolt vadászgép hangrobbanásokat idézett elő FRANCIAORSZÁG: KÖZLEKEDÉSI KÁOSZ Franciaországban szomba­ton dé.vlótt is tovább tartott az előző nap kezdődött köz­lekedési káosz az Aipokoa vezető autópalyá 1 és ország ujtior*. Várkonvi Péter külügymi­niszter meghívására a közeli napokban hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik Ja­vier Perez de Cuellar. az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkára. » # New York (MTI) Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, aki euró­pai körútja keretében ellá­togat Magyarországra is. el­utazása előtt írásban vála­szolt a magvar saitó képvi­selőinek kérdéseire. Arra a kérdésre, hogv a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben ami sok vonat­kozásban bénítólaa hat az ENSZ tevékenységére is. miben látja a világszervezet és személy szerint a főtitkár tennivalóit? — Perez de Cuellar a következőt vála­szolta : — Valóban ténv. hogy az elmúlt esztendőt sok tragé­dia és erőszak jellemezte A nemzetközi kapcsolatok rom­lása komolv aggodalmat kel­tett a béke és a fejlődés hí­veiben. Az Egvesült Nem­zetek Szervezetének mun­káiára i.s visszahatott a fe­szültség növekedése Ez azonban nem jelenthet be­letörődést a helvzetbe. El­lenkezőleg. még inkább szükség van egv olvan szer­t vezet tevékenységére, ame'v különböző szervein és a fő­titkár hivatalán keresztül is lehetőséget biztosít, a orob­]rm-ik megvitatására Utazásai, a személyes dip­lomácia eszközei révén mi­ként igyekszik hozzájárulni a tagországok között fel­merült ellentétek megoldá­sához? — Közreműködésemre az ENSZ- tagállamai mindig számíthatnak. Arra törek­szem. hogv már akkor be­kapcsolódlak az események megoldásába, amikor még a konfliktusok békés úton megoldhatók és még nem vezettek erőszakos cselek­ménvekhez. Az Egyesült Államok kilá­tásbn helyezte, hoau kilév az VNESCO-ból Nem tart-e at­tól, hogy hasonló lévések meggyöngítik az ENSZ szer­vezeteit? — Meggyőződésem, hogv az ilven lépések kedvezőtle­nül hatnának az ENSZ-tag­ság egyetemességére. már­pedig az egyetemesség a vi­lágszervezet, rendszerében alapvető fontosságú. Magyarországi látogatását érintve a főtitkár a követ­kezőket mondotta: — „Nagy várakozással te­kintek a magvar vezetőkkel folytatandó tárgyalások elé. Az eszmecserén minden olvan kérdést megvontunk ami Magyarország és az ENSZ érdeklődésére számot tarthat Bizonvos vagvok abban, hogv látogatásom Magyarországon. csakúgy, mint Lengyelországban. Csehszlovákiában és Bulgá­riában. kellemes és termé­keny lesz." Magyar-szovjet vállalkozás Konzervgyárak közös exportja A Komplex Külkereske­delmi Vállalat első ízben kötött együttműködési megállapodást a szovjet Szelhozpromexport Kül­kereskedelmi Egyesüléssel, élelmiszerfeldolgozó gépek, komplett üzemek harmadik piaci közös szállítására. A két vállalat elsősorban kon­zervgyárak, ezen belül fő­ként gyümölcs- és paradi­csomfeldolgozó- rendszerek exportjára és felszerelésére vállalkozik. A magyar gépipar kon­zervgyártó berendezései jól ismertek a világpiacon. A Komplex évek óta szállít ilyen gépsorokat külföldre, a szocialista országokba éven­te 50—60 millió rubelért. Legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió. Ezen kívül mind több konzervipari gé­pet rendelnek a magyar külkereskedelmi vállalattól szíriai, algériai, iraki és irá­ni cégek is. Ezeket a beren­dezéseket jórészt a Láng Gépgyár, a Kecskeméti Me­zőgép Vállalat és az öntö­dei Vállalat Kőbányai Vas­és Acélöntöde Gyára állítja elő. Ily módon a magyar gépipar már nagy tapaszta­latokkal rendelkezik a kon­zervipari gépgyártásban és exportban, a szovjet együtt­működő partner pedig a me­zőgazdasági területhasznosí­tási munkákban jártas. E két vállalat tevékenysége — komplett gyárak, üzemek te­lepítésénél — jól kiegészítik egymást. A partnerek most felmérik a piacot, s rövidesen közös ajánlatot dolgoznak ki. il­letve nyújtanak be, elsősor­ban a közép- és közel-keleti országokban. 0 Hogyan alakul a kelet— nyugati viszony a moszk­vai találkozósorozat után? Jurij Andropov temetése után igen sok fontos találko­zó zajlott le Moszkvában a végtisztesség megadására odaérkezett külföldi állam­férfiak és a szovjet vezetők között, sőt a külföldi vendé­gek egymás között is szer­veztek összejöveteleket, hogy kicseréljék benyomásaikat, értékelésüket. A megfigyelők figyelemmel kísérték, hány politikust fogadott az SZKP KB űj főtitkára maga, s ösz­szehasonlítva a Leonyid Brezsnyev temetése utáni hasonló találkozósorozattal, megállapították, hogy Konsz^ tantyin Csernyenko kétszer annyi külföldivel tárgyalt, mint akkor elődje ... A szovjet vezetők tárgyaló­partnerei hazatérve számos nyilatkozatot tettek, s ha nem is szóltak konkrétan ar­ról. ami a talákozókon el­hangzott, azok légkörét, han­gulatát minősítették és an­nak alapján jósolgatták, ho­gyan alakulhat a kelet—nyu­gati viszony a továbbiakban. Jellemző Pierre Trudeau ka­nadai kormányfő vélekedése, aki Csernyenkóval volt esz­mecseréje után elmondotta, feltűnt neki. hogy az SZKP KB új főtitkára hányszor emlegette az enyhülést. Tru­deau idézte Csernyenkót, aki nyomatékosan hangoztatta a nukleáris fenyegetés csökken­tésének szükségességét és azt, hogy jelentős mértékben le kell apasztani az atomfegy­verek számát. Az Egyesült Államokban Reagan elnök vállalkozott arra, hogy Moszkvában járt alelnöké­nek. Bushnak a beszámoló­jából egyet-mást nyilvános­ságra hozzon, 6 ugyanúgy, mint Bush. ő is az óvatos derűlátás jogosságát hangoz­tatta. Kohl nyugatnémet kancel­lár, aki egyébként moszkvai útját felhasználta arra, hogy hivatalos meghívást nyújtson át Csernyenkónak, szintén pozitívan értékelte találkozó­jukat, s például azt emelte ki, hogy március közepén Bécsben folytatódni fognak az európai haderő-csökken­tési tárgyalások. (Érdemes emlékeztetni arra, hogy Kohl a műit év nyarán járt hiva­talos látogatáson a Szovjet­unióban.) A Szovjetunió szövetsége­sei a szocialista országok egységesen felsorakoznak a szovjet politika támogatásá­ra. Ezt húzta alá Kádár Já­nos is, aki Budapest felsza­badulásának évfordulója al­kalmából tartott munkásgyű­lésen kijelentette: a magyar párt és a magyar kormány támogatja a következetes szovjet külpolitikát, azt a közös irányvonalat, amelyet 1983 januárjában Prágában, a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületenek ülésén együttesen kialakítottak, s amelyet aztán a júniusi moszkvai találkozón meg is erősítettek. Kádár János hangoztatta, hogy a szocia­lista oországok megőrzik az erőegyensúlyt, és visszautasít­ják az imperialistáknak az erőfölény megszerzésére irá­nyuló agressziv törekvéseit. Tárgyalások útján kell olyan megállapodásra jutni, amely a fegyverzet alacsonyabb szintjén segíti elő az összes érdekelt fél biztonságának megteremtései. Az SZKP Központi Bizottsága a gyász napjaiban megtartott ülésén is ezt határozta el, s ehhez csatlakozik az MSZMP és a magyar kormány is. ezt a po­litikát valósítjuk meg közö­sen, s ki-ki a maga hazai és nemzetközi munkájában. 9 Visszakozni kényszerül-e Amerika közel-keleti po­litikájában? Két fronton is támadás éri mostanában az Egyesült Ál­lamok közel-keleti pozícióit. Látványosabb a libanoni ku­darc néhány előjele: az. hogy most Reagan elnök hivatalo­san is jóváhagyta a Bejrút­nál partra tett „bőrnyakúak" nagy részének visszavonását az ott horgonyzó hadihajók­ra. meg az, hogy a Fehér Ház nem gördít akadályt Dzsemajei libanoni elnök út­jába, ha az a szaúd-arábiai béketerv elfogadásával tulaj­donképp felmondja az ame­rikai áldással létrejött izra­eli—libanoni megállapodást. A másik front, ahol meg­gyöngül az USA helyzete: az izraeli—egyiptomi—jordá­niai háromszög. Mubarak el­nök és Husszein király wa­shingtoni útja alkalmat kínált volna arra. hogy Reagan rá­juk parancsoljon. Ehelyett az történt, hogy a kairói'meg az ammani vendég bírálta a palesztinok el nem ismeré­sének meddő amerikai gya­korlatát. Végeredményben még a carteri idők nagy vív­mánya, a Camp David-i egyiptomi—izraeli kibékülés is megkérdőjelezhető ma már... Ezek a többé-kevésbé vá­ratlan fordulatok, úgy tűnik, előbb-utóbb az amerikai kö­zel-keleti politika bizonyc« átrendezésével fognak járni. Washingtonban azt rebesge­tik, hogy Reagan elnök nem venné rossz néven, ha Tel Avivban kormányváltozás következnék be. s ha az egy­kori Begin- és a mai Samir­koncepciókat a munkáspárti Peresz rugalmasabb elkép­zelései váltanák fel. Akkor talán amerikai—izraeli en­gedmények segítenék egy olyan közel-keleti kompro­misszum létrejöttét, amely­ben az USA befolyása ismét növekedhetnék. 0 Széthu!I-e az ősszel a Kö­zös Piac? Merésznek tűnhet a kér­dés, de ma már Brüsszelben, az európai közösség székhe­lyén mind többen vetik fel ilyen komoly-komor formá­ban. Persze, azért igennel még nem válaszolnak rá! De az is igaz, hogy a sokat em­legetett lázas diplomáciai te­vékenység, amelyet Mitter­rand francia államfőtől, a Közős Piac 6űros elnökétől kezdve Kohl nyugatnémet kancellárig és Gaston Thorn luxemburgi diplomatáig, a brüsszeli főbizottság elnökéig oly sokan fejtenek ki, még semmilyen kézzel fogható eredményt nem hozott Az idő sürget: március 19-én és 20-án ül össze az újabb kö­zös piaci csúcsértekezlet, az állam- és kormányfőknek dönteniük kell, méghozzá nagyobb horderejű, távlati, és egeszen konkrét, azonnali kérdésekben. Ki. mennyit és miért fi­zessen be a közös kasszába? — így fogalmazható meg a fő kérdés. Milyenek legyenek a mezőgazdasági árak? — fontos és 6ürgős részletkér­dés ez is. lévén április el­seje a mezőgazdasági év kez­dete. A mezőgazdasági fölös­leg felvásárlása közösségi feladat, de az erre szolgáló pénzalapban már egyre ke­vesebb a pénz. Borúlátó jós­latok szerint őszre el is fogy... S hogy aztán mi várható? A cassandrák azt mondják: országonként más és más, önző mezőgazdasági politika alakul ki, árháború­val, amelyet csak súlyosbít majd, hogy a közös piaci or­szágok meg az USA között további kíméletlen konkur­renciaharc várható, megint csak a mezőgazdasági termé? kek piacán. Döntő hónapnak mondják ma Brüsszelben a márciusi csúcsig még hátralevő időt, most keli előkészíteni a le­hetségesnek gondolt, kölcsö­nös engedményeken alapuló megoldást a problémákra. De hogy ez mi legyen, senki sem tudja. Azért nem, mert azt viszont mindenki tudja, hogy csak áldozatok árán le­hetséges. Pálffy József Siklós Dános Zilahy Lajos utolsó évei 10. Ez a cikk bőven foglalkozott a Nobel-díjas íré halálával. A szerző megállapította. hogy az Arrowsmith és a Babbit című regényeinek érté­keit erősen eltúlozták, és a nekrológ írója nem értette, hogv miért is kapta a Nobel-díjat? Magánéletét illetően is kellemetlen megjegyzései voltak, különösen ami az alkoholt illette. A név­lelen cikk nagv feltűnést kelteti az amerikai körökben, kutatni kezdtek a szerző után. és rö­videsen hitelesen megállapították, hogy a cik­ket maga Sinclair írta. Néhány nap múlva azonban, az őszirózsás forradalom reggelén, még harmincnyolc fokos lázam volt de a nagv hírre én is az utcára ke­rültem. Ennek immár ötvennégy éve. de egyet­len jelenete még mindig világosan él bennem. E iele.-iet emléke mellett minden más eltörpült. Az utcákon járkáltam. s egvszércsak száz fő­nvi lovas rendőr jelent meg a Rókus- .ói ház körnvekén. va'ószinűleg az utolsó kormányrer deletre. a rend fenntartására. A tömeg megro­hanta a lovas rendőröket, és az őszirózsák ezrei fehér felhőbe borították a fekete rendőröket, akik a nyeregből melyem lehajolva osziaeauak kézfogásaikat a tomboló tömegnek. Többen néz­tük végig ezt a jelenetet újságírók, és talán en­nek a jelenetnek a hatására kapta a forradalom az ..őszirózsás forradalom" nevet. Október 3t-én. délután öt óra tájban, amikor már sötét voilt a Városligetben, a Hermina úti Roheim-villát őrző fegyvereseket leszerelték, és három fegyveres forradalmár bement, a hallba. Tisza István volt miniszterelnököt keresték. (Ez nem az a Roheim-villa volt. amelv a Hősök te­rén van. hanem Tisza István villája a Vilma királvné úton. ma Május 1. út.) Amikor az öt­vennyolc éves Tisza kiment a látogatói elé. fe­lesége és titkárnője — Almássv Denyse grófnő — rosszat sejtve, vőle mentek. Rövid vita kere­kedett Tisza és a három forradalmár (nem for­radalmárok. kószáló anarchisták voltak) között, azután a látogatók katonai manlicherrel három lövést adtak le. Később híre ment a városban, hogy Tisza ott fekszik holtan a villában, senki sem hallan­dó neki koporsót vinni. Mindenki tudta, hogy az alkotmány értelmében a magvar honvédsé­get Tiszának nem volt joga az ország határain túl a harcterekre dobni. A közhangulat szerint Tisza százszorosan megérdemelte a halált. Itt most megállok. — Azért, mert szundikálunk? — jelezte Bog­dánfi az iúő múlását. — Nem El akarom mondani nektek, hogy miért voltam én az egyetlen ember huszonhét éves koi-omban. aki azon az éiszakán egy nagv. szürke érckoporsót szerzett Tiszának. Bueham­nsr kooeraokeszi tovei eevuu wttem el egy tar­goncán a villában. Az ott-lartózkodó Radvánsz­kv báró és Almássv grófnő rémületében nem akart aitót nyitni, nem hitték el. hogy akad ember Budapesten, aki Tiszának koporsót hoz. Eközben egv éles töltényt találtam a lépcsőház­ban. amit felvettem és zsebre tettem. Valószí­nűleg az egvik forradalmár hagyta el — Miért csináltad? — kérdeztem tőle. Hálával tartoztam neki az ösztöndíjamért. amiről már többször is írtam, s így róttam 1» a hálámat. — Meg az arisztokrácia előtti tiszteletedet. —' szúrtam közbe. Az asztal alatt Bogdánfi megrugdosta a ri­pömet. Ügy látszik, nem helyesen szóltam. — Nem egészen erről van szó — folytatta Zi­lahv. — Űiabb elbeszélés következik? — kérdezte Bogdánfi. és rám nézett. Megértettem a cipőrugdosás okát. — Tiszát nem szerették. Emlékszem, a tízes évek végén főként azért szerepelt a világsajtó­ban. mert mint a Ház elnöke, a „darabont hu­szárokkal". a parlamenti őrség díszruhás tagjai­val dobáltatta ki az ülésteremből a túl hangos képviselőket. Ha jól emlékszem nz évszámra, i909-ben (nem jól emlékezett. 1912. június 7.) jelen voltam a zsúfolt karzaton, amikor Ko­vács Gyula ellenzék? képviselő revolverrel há­romszor rálőtt őiszára aki a Ház elnöki rréiié­ben. a magasságban trónolt. De Tisza sértetlen maradt, s lelkinvugalommal folytatta a parla­menti vitát. Az a-.onuan egészen biztos, hogy ekkor lobogott fet ellene a ne?»-vennvolca» ma­gvar politika égő gvűlölete. _ íMoivtatwk.) i

Next

/
Thumbnails
Contents