Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

Vasárnap, 1984. február 19. Piaci körúton hogy a sok jó?... A csirke, a kacsa. a krumpli, mennyiért adia a retek csomóiát. mit kér eev kiló fokhagymáért S mire tart.ja a zöldséegvökeret. a sárgarépát; hánv toiás ión ki eev húszasból és egyáltalán. hogyan iövök ki a pénzemből — vagy a sodromból? Mindennapos kérdés, akár kimondva, akár pénzszámolgatásunk közepette, amikor elhatározzuk, kimegyünk a legszegedibb kereskedelmi centrumba, a zimankósabb időben is forgalmas Marx téri piacra. Ha nem lenne, nemcsak az árumennyiséggel — egv színnei is szegényebb lenne a város. Nem tudom megállni az „árszemlén", hogv eszembe ne jusson a szakállas (tengerész) vicc: Mennyi? Harminc. Mi harminc? Mi mennyi? Valahogy ígv lehetett Németh Imréné. Gogol utcai olvasónk is. aki ismerősének rendszeresen vásárol a piacon .s hétvégi beszerző körútja után nem ritkán ión zavarba. Mint írja: én a szomszéd bácsinak vásárolok be minden szombaton, az igazmondásomat mivel a vasárnapi újságban megjelenő árközlés mást mutat, mint amit én szombaton kértem a vásárolt dolgok áraiért. Én is nvugdí.ias vagyok, nem tudom Gyenes Klámán felvétele 'Almavásár a Marx téren ELMENTÜNK fóliát és műtrágyát venni Pontosabban bekukkantottunk több boltba, Szegeden is, a város környékén is. Ebben a hiánygazdálkodásos világban nem is tünt túl rossznak a helyzetkép. Mindent egy helyen persze most sem lehet kapni, de ha többfelé jár az ember, össze lehet szedni a termeléshez szükséges dolgokat. A pillanatnyi helyzet egyébként is csalóka, talán nem is a legaktuálisabb fóliáról és műtrágyáról kérdezősködni. Ami a kérdést mégis időszerűvé teszi: a vihar által megrongált fóliasátrakhoz pótlást ígért a Tiszai Vegvi Kombinát, s információink szerint ezt az ígéretét tarlia is. Február 13-án. tehát még a vihar idején érkezett Szegedre 15 tonna fólia, 16-án 16 tonna, 18-án 45 tonna, 20-ára pedig nagy tételt, 60 tonnát várnak, amelyből 15öt a megyei AGROKER fog ideszállitani. A készleten lévő fóliát kiszállították a boltokba, aki tehát gyorsan akart pótlást, s kereste, áz találhatta is a fóliát. Más kérdés persze, hogy néhol a pótlás — bárha elérhető volt is á boltban, nem sokat segített. Ahol ugyanis letakarta a hó a primőröket, vagy megfagylak, ott viszszacsinálhatatlan kár keletkezett, mire egyáltalán hozzájutottak a pótláshoz. Műtrágyából viszont kevesebb van az igényelt menynyiségnél. Bár az utóbbi hetekben nagyobb szállítmányok érkeztek a megyébe, s jelenleg is lehet kapni, várható, hogy márciusra, áprilisra újból visszatér a hiány. A nitrogénműtrágyaigények 40 százalékát ugyan•s nem 34 százalékos ammóniumnitrátban (pétisóban) igazolták vissza a szállítók, hanem 46 százalékos karhamidműtrágyában. Ez inkább alaptrágyázásra való, hoszszabb idő alatt fejti ki a hatását. A 34 százalékos pétisót viszont fejtrágyázásra is kiválóan lehet használni, ezután tehát erre lenne inkább szükség. Az is gondot okoz, hogy a szovjet importból származó karbamidműtrágya 70 százaléka ömlesztve érkezik az országba, szállítása sem egyszerű. A műtrágyák választékhiánya egyébként országos probléma, a MÉM koordinált a kérdéskörben, és fölülről lefelé a forgalmazóktól a felhasználókig elosztották, ki mennyit kaphat a keretből. Csongrád megyében az is nehezítette a helyzetet, hogy tavaly, a negyedik negyedévben ezerkétszáz tonnával kevesebb 34 százalékos ammóniumnitrát érkezett. A nagyüzemek némiképp előnyben vannak — 'legalábbis azok. amelyek rendelkeznek megfelelő forgóalappal, tavaly kora ősszel még bevásárolhattak. Emellett az is szólt, hogy 1984. január 1-étől mintegy 20 százalékkal emelkedett a növényvédő szerek ára. Káliumműtrágyával nincs gond, a foszforműtrágya körül még nem egészen tiszta a kép. de valószínű, hogy nagyobb hiány nem lesz belőle. Mási kérdés, hogy ezek a prognózisok a megye egészére, s nem egy-egy helység helyi ellátására vonatkoznak. Az álészek az AGR.OKER-től és a TSZKER-től tudják a megyében beszerezni a műtrágyát, részben a boltvezetők rámenősségén, szemfülességén múlik, hová mennyi jut belőle. Dolgozik már néhány magánkereskedő, szerződéses műtrágyaárusító is. Náluk az átlagnál jobb az ellátás, igaz. hogy ők folyton ott várják az árut a nagykereskedőnél, a fuvarról is maguk gondoskodnak, más megyékbe is elkalandoznak, rugalmasságuk a titka a jobb kínálatuknak. Tanács István pótolni a leírt alacsonvabb árakat, hogv higgve el a bácsi, valóban az az igaz. amit az újságban közölnek. Tessék már valamit tenni, hogv ne kerüllek tévedésbe. hiszen a bevásárlást, lakásra cipelést csak emberbaráti szívességből teszem, és vád érheti igazmondásomat." Ezért aztán bevásárlószatvor helvett noteszt csaptam a hónom alá, és elmentem felderíteni, mi igaz a tévedései nkből ? Torma Károly, a piacközpont gazdasági vezetőie az árközlésben éppen érdekelt statisztikus. Kővágó Tündét adia segítségemre (tőle kaptuk a tegnapi árakat), s elindultunk árszemlére. Nézzük, mit írtunk — áttagosan —. s mi a valóság? Élő csirke pária kilónként 42—44 forint Az egvik helyen 42-ért adták, a másikon 43-ba került, volt 44-es is. a piacstatisztikusok tegnapi értékelése szerint négy vizsgált vásárlásból a néffv pár csirke 15 kilót nyomott 650 forintba került, s ennek az átlagára 43,33, így ielentették nekünk a 42—44 forintot. Ami ebből fontos — nem akarom számáradattal terhelni az olvasót — az átlagárhoz igazodás. A tói—ig árközlés végül is azokra az árakra vonatkozik, amelvek a legnagyobb mennyiségben vásárolható áruknál érvényesek. A csirke inkább a ió példa, hiszen kis eltéréssel, úgyszólván ..leszámolható" a kínált áru. Tarkább volt viszont a kép — a szabadáras — zöldségféléknél. Itt derül ki igazán: a tói—igár felső értéke a szélsőségeket figyelmen kívül hagvia. Mai (vagyis tegnap kapott) árjelentésünkben például a fokhagyma kilója 35—40 forintos árban szerepel, azonban több standon árulták 45—50—55 forintért is. A Zöldértnél meg 60 forintba került. Aki vette, rosszul iárt. Nem olvasott újságot. Egv sarokkal arrébb olcsóbbat is kapott volna. I. Zs. ocláztat ? (a rúzsai Népszabadság Tsz elnöke) életkora: 49 év Iskolai végzettsége: Agrártudományi Egyetem Beosztásai: pályakezdéskor a kiskundorozsmai gépállomás brigádvezetője. később a forráskúti Haladás Tsz fómezőgazdásza, a rúzsai Népszabadság Tsz elnöke (az egyesülés előtt), a Csongrád megyei TESZÖV titkára, negyedik éve ismét a rúzsai termelőszövetkezet elnöke. Ábrahám Vince kétszer lett elnök Rúzsán. Amikor leköszönt a téesz szövetségi titkárságról azt mondotta: senki nem kényszeritette a nyugodt irodából, a zajosabba. Prímás nélküli zenekarban, a maga bajával alig bíró szövetkezetben kapott karmesteri pálcát. És biztatást, ha normális mederbe terelődnek a dolgok, az állam se lesz hálátlan. Vagyona megmentőjének — a feltételek betartásával — külön pénzt is ígért. Ügy egyezkedtek, addig nem fizet az állam, míg a lerongyolódott Napsugár Tsz teljesen össze nem szedi magát. Időközben megtalálták a legjobbnak vélt megoldást. Miután mutatkoztak az erőrekapás jelei, egyesült két téesz, és a falu lényegében egy nagy szövetkezetté alakult. * A Kepz^leibeTi nagykönyv szerint a szövetkezetek felelős megbízottai nyugodtak lehetnek. Két évtized alatt kialakultak a visszajelzők. A téeszfórumok véleményükkel igazolhatiák az elképzelések helyességét. — Hognan vélekedik a gyűlésekről a mindennapok csatáiban részt vállaló elnök? — Korábban parázsló viták voltak. Az emberek szívük szerint mondták el véleményüket. Sokszor kellemetlenül, mondhatni a közösségre egészségtelenül is, de hallatták szavukat. Elteltek az évek, és minden lecsillapodott. Túlságosan is nyugodtak a kedélyek, szinte hangtalanul zajlottak a kisgyűlések. Bijrahám Vince — Bizonyára a jő gazdálkodás teszi, hiszen a tönk szélén álló gazdaság látványos lépésekkel lábalt ki a bajból... — Az emberek akkor se éltek rosszul, amikor gyengélkedett a téesz, sőt jobban ment soruk, mint most. Kevesebb munkával keresték a forintot. — Elképzelhető, hogy a nyakunkra zúduló ármódosítások miatt megértőbbek lettek a téesztagok és nem nyilvánítanak véleményt, ha nem muszáj ... — Keressük az okát, hogy mi okozza ezt az aggasztó nemtörődömséget. Évente száznál több vezetői elképzelést hozunk nyilvánosságra. a szinte mindegyik akadálytalanul végigszalad a soron. Ez is okozhat akkora kárt. mintha mindegyik megakadna szőrszálhasogatSSolr rrtüttt. Abban maradunk: ha a vezető nem kap valós viszszajelzéseket döntéseinek .hatásáról, könnyen úgy érezheti magát, mint a pilóta, akinek a gépén bedöglöttek a műszerek ... Növekvő tejtermelés A mezőgazdasági nagyüzemek állattenyésztői magas színvonalú munkát végeznek ezekben a napokban, hetekben; néhány hónappal ezelőtt. az aszály ideién még félő volt. hogv a kedvezőtlenebb takarmánvhelvzet miatt télen netán visszaesik maid a tejtermelés. Nem ígv történt. A központi adatok szerint a gazdaságok az aszály miatt kiesett takarmányokat részben másodvetésekkel. részben pedig ipari és mezőgazdasági melléktermékekkel csaknem teliesen pótolták, és ígv az állatállomány ió minőségű eleséghez jutott. Ellenkező esetben valóban mérséklődött volna a teihozam. az állati szervezet ugyanis a téli időszakban különösen érzékeny a takarmányok élettanilag megfelelő összetételére és mennyiségére is.) Már az "elmúlt év utolsó hónapiában is lemérhető volt. hogv töretlenül tart a tejtermelés évek óta folyamatos növekedése. Ebben a hónapban az előző év azonos időszakáhog képest országosan két százalékkal több tejet adott az állomány. Januárban pontosan az előző havi teliesítménvt ismételték meg. és ez is több mint két százalékkal több tejet ielent az 1983. januárinál. Figyelemre méltó, hogv az év első hónapjában az idén Baranvában hét százalékkal javultak a teljesítmények. s ennél is jobban Veszprém megyében, ahol kilenc százalékkal adott több tejet az állomány. Az élvonalban volt Haidú-Bihar megve 6.4 százalékos többlettel. Azt, hogy az aszály mégiscsak nehéz helyzetet teremtett ielzi: a szárazságtól leginkább érintett területeken. például Szolnok megyében — ahol különben tavaly. rendre az átlag felett fokozták a termelést — az idén némileg megtorpant a fejlődés; az egv évvel korábbihoz képest ianuárban 1,5 százalékos visszaesés következett be. Az adatok szerint Nógrádban és Heves megyében is romlottak a teljesítmények Mindent egvbevetve azonban a központi előirányzatnak megfelelően alakult a termelés az állattenyésztésnek ebben az ágazatában. (Adalékok a rúzsai emberek hallgatásához: mióta egyesült a Némzabadság és a Napsugár Tsz, 32 ezer forintról 40 ezerre) emelkedett az évi biztos keresetük. Helyben piacolhatnak, a téesz mindenkor vevő az otthoni portékára. Épültek új műhelyek, varrodát alakítottak és ahogy mondani szokták: megtömték munkával az építőket. S adalékok a téesz erősödéséhez: kivágták a rosszul termő almafákat, nagyobb krumpliföldet hagytak, jócskán megadtak az adósságokból, tavaly nem kértek kölcsön egy fillért se, s megteremtették a feltételeket a biztonságos gazdálkodáshoz, olyannyira, hogy most már kockáztatni is mernek...) — Tavaly nagy szerencsénk volt. amellett, hogy sikerült jó partnereket találni a piacoláshoz. Jól elkelt a barack, szép pénzt hozott a paradicsom. Most belevágunk egy nagynak ígérkező üzletbe. Gyógyszergyárral szövetkezünk, s acidum unikumot szállítunk a külföldi megrendelőknek. Ezt az anyagot mesterségesen állítják elő, igen drágán. Él Szegeden egy vegyészmérnök, aki több éve házal a találmányával, amellyel lényegében az acidum unikumot föl lehet fogni a tyúkok ürülékéből. Az ötletet fölkarolta még a pesti AGROGENT-iroda, meg a Chinoin gyógyszergyár is. Most már készülnek a tervek, s júniusban 2 mázsát próbaképp le is gyártunk, hogy látsszon, az les;_e belőle, amire gondoltunk. — Jelentkeztek mér vevők? — A nyugatnémetek telexeztek, mutatták a gyógyszergyárban. Az osztrákok pedig zacskót küldtek a virágföldnek, amely ennek a mellékterméknek a mellékterméke. — Mire alapozva vágtak bele a vállalkozásba? — Kínálkozott az alkalom. Itt a rengeteg csirke, csak az almozáson kell változtatnunk. A derítőaknák elkészíthetők, a szivattyúk megvehetők. A többi rajtunk múlik. — Az építkezéshez ki ad. ja a pénzt? — Exportbővítő munkára kérünk hitelt, de ennek alapföltétele, hogy nekünk is legyen rávalónk. * (... Aki gyakorta dönt, tudja, hogy a helyes információk nélkülözhetetlenek. Más szóval: muszáj eligazodni a világban. Elhhez a külső és belső tájékozódás ad támaszt. Ábrahám Vince újbóli elnöksége idején határozottan állítja: a helyes arányt illik mindenkor betartani. Hiába él valaki a tagjai tenyerén, ha a téeszen kívüli, zajló világról nincs tudomása. De az olyan vezető is falsra vezényli a zenekart, aki csak a kívülállók hangjára íü. lel...) Íme, a rúzsai arány a szikár, őszes ember szavaival : — A külső információ lényegesebb. A piacot szinte naprakészen követjük, a törvényeket betartjuk, és nem veszünk bele a szabályozók sűrűjébe. Csak a legfontosabb szálakat tapintjuk ki. amelyeket lényegesnek tartunk a ml gazdaságunkra. A szerződések kötésekor például nem szoktunk kicsinyesek lenni. Űgyis a megvalósulásukkori állapotok a döntőek. Lehet a legaprólékosabb a megegyezés, ha az átadáskor semmit se tartunk be. Nálunk különben jó kétharmada az információnak kívülről származik, de ehhez lennie kell olyan belső apparátusnak, amely önállóan dönt kis és nagy ügyekben. Nem azért mondom, de a legtöbb kolléga akkor téved, amikor azt hiszi, a jó külső kapcsolatok helyettesíthetik a belsőt. Mivel a dolgok még a legjobban összeszokott kollektívánál sem mennek maguktól a vezető jó ha ismeri a téeszét. Tartsa kezét a pulzusán, s érezze lüktetését. — Rákérdezhetek... — Nálunk — kölcsönös egyeztetés után — lebontottuk ágazatokra a költségeket és a bért is. Mindenki ismeri a saját területét. Ha valami mégis közbejön, mint például most... zárszámadás idején ugrott ki, nem vettük észre év elején, hogy rossz normákat adott a minisztérium a kavicsszállításra. Ha a felelősök időben szólnak, és nem automatikusan számolnak, akkor több forint marad a tagok zsebében, és az elnök se használ zajosabb hangot a megszokottnál... — Visszatérve az induláshoz: nagyot kockáztatott, mikor a neves-rangos állásból újra elnöki posztot vállalt? — Utólag úgy látszik — szinte semmit! A látszat néha csalóka! Négy éve a téesznek majdnem 30 millió forint rendezetlen adóssága volt, most meg már 10 millió forintot adtak a rúzsai gázvezetékre. és ha rajtuk áll; bevezetik a telefont is .. Majoros Tibor i