Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

mi VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! évfolyam 8. szám 1981. január 11., szerda Ára: 1,40 forint AZ MSZMP mijiaiiia I BIZOTTSÁGÁN AK LAPj A Hol a munkaerő mostanában? A szegedi ipar jórészt a gyáregységek ipara. Az extenzív fejlesztések időszakában az olcsó munkaerőre telepítették ezeket az üzemeket. Vonzerejüket akkor a havi fix fizetés, a társadalombiztosítás előnyeiből való részesedés, a szakképzetleneknek, a nőknek biztosított munkaalkalom adta. Megélhetést nyújtott a környékből ingázóknak is. akiket a mezőgazdaság akkori színvonalán nem tudott eltartani. A szegedi munkások lényegesen kisebb fizetéssel is kénytelenek voltak beérni. mint például a budapestiek; a könynvűiparban különösen sok az öröklötten alaesonv bérszínvonal. Akkor azonban egy elmaradottabb világból való előrelépést jelentett a három műszakos, nehéz fizikai munka is. A létszámstatisztikák változása bizonyítja; elfutott a világ e régi „vircsaft" mellett. Ma már jól meg lehet élni a mezőgazdaságból, elveszett időnek tekintik az emberek a munkába való utazást. Aki akar, találhat jól fizetett, kényelmes, egy műszakos munkát. Jó néhány üzemben hozzá kellett szokni a létszám állandó csökkenéséhez. LÉTSZÁM ÉS MUNKABÉR, 1983 Fizikai dolgozók létszámcsökkenése Ruhagyár * 9,7 % Kőolaj- és földgázkutató üzem 7,0 % Kenderfonó és Szövőipari Vállalat 5,8 % Minőségi Cipőgyár 5.8 % Textilművek 4,9 % Erdő és fafeldolgozó gazdaság 4,1 % Létszámnövekedés Taurus Gumigyár 3,5% Ikarus 4,5% Kőolaj- és földgáztermelő vállalat 2,0 0 o Paprikafeldolgozó vállalat 1,7 % A legjobb fizetések éves bérszínvonal Kőolaj- és földgázkutató üzem 83 ezer 310 Kőolaj- és földgáztermelő v. 70 ezer 500 Öntöde 60 ezer 140 DÉLÉP 59 ezer 345 Ikarus 58 ezer 232 Néhány a gyengébbek közül Ruhagyár 45 ezer 058 Paprikafeldolgozó vállalat 46 ezer 388 Kenderfonó és Szövőipari V. 48 ezer 700 Gabonaforgalmi vállalat 43 ezer 796 Pincegazdaság 49 ezer 343 Néhány jellemző adat hiányzik táblázatainkból: nem voltak hajlandók a bérszínvonalról nyilatkozni a textilművekben, a kábelgyárban és a Taurusban. A Taurusban az éves jövedelmek növekedését adták meg: körülbélül 15 százalék. A kábelgyárban ugyancsak jelentősen, 10 százalékkal nőtt a jövedelem — ez azonban a gmk-k működésével van összefüggésben. Honnan és miért vándorolnak el a dolgozók? A létszámcsökkenési statisztika „éllovasai" a könnyűinari vállalatok. Főként a három műszakos, szigorúan zárt munkarend szerint, teljesítménybérben dolgozók — főleg a nők — hagyják ott munkahelyüket. A nehéz fizikai munka is riasztja az embereket: nagy a fluktuáció az öntödében, a magas fizetések ellenére is nehezen találnak munkást az olajkutatók. Ahol öröklötten alacsony a bérszínvonal. a növelésének a szigorú bérszabályozás, vagy az alacsony hatékonyság szab határt. A ruhagyárban alig 3 ezer 700 forint a havi átlagbér, a könynyű- és élelmiszer-ipari átlag sem sokkal haladja meg a 4 ezer forintot. Mit tehetnek a vezetők? A — főként tőkés viszonyok közül származó — szervezési rendszerek följebb srófolják a teljesítményeket, de a bérnövekedés nem áll ezzel arányban: „tőkés tempóra" is csak „szocialista bért" tudnak fizetni. Megoldás? Katonák, elítéltek, alkalmi munkára kényszerülő egyetemisták, munkaterápiás alkoholisták, téesztagok mezőgazdasági holt idényben . . . No, meg a szaporodó vállálsti gazdasági munkaközösségek, amelyek a költségkeretből és nem a bérszínvonal terhére kaniák 60—80 forintos órabérüket a munkaidőn túl végzett munkáért. s ez megtartia tagjaikat a cégnél. A népgazdasági szándék^— a dinamikusabb: „húzó" iparágakba vándoroljon a munkaerő ,— táblázatunkból is követhetően. mt"»válósulni látszik: ahol nőtt a létszám. ott általában magasabbak a fizetések. több erejük jut a munkakörülmények javítására. Teljesítmények srófolása Tíz éve még 3500 dolgozója volt a Szegedi Ruhagyárnak. Az 1983-as átlaglétszám már csak 2440 fő volt, a fizikai állomány közel egy tizedével csökkent. A legtöbb kilépett munkást végleg elveszíti a ruhaipar. A volt ruhagyáriak a bolti eladótól a tanácsi ügyintézőig nagyon sokféle új foglalkozást választanak. Az átlagosnál is gyorsabban csökken a bejáró dolgozók száma, sokan választják az első gyermek megérkezése után a termelőszövetkezetet vagy a háztájit. A ruhaipar mas területeivel sem tud versenyezni a dolgozókért a nagyvállalat. A szövetkezeteknél, illetve kisiparosként magasabb a jövedelem és nemegyszer kisebb a munka intenzitása is. A létszám gyors fogyását extenzív és intenzív módszerekkel próbálják pótolni Növelik saját telepeik számát, Tavaly indult meg a termelés a tataházi üzemegységben. Kooperációs szerződéseket kötnek termelőszövetkezetekkel. Tápiószőlősön például ma már naponta 1290 nadrágot varrnak a Szegedi Ruhagyár részére. A kieső létszám egy része pótolható jobb munka- és üzemszervezéssel. Az elmúlt évben sikeres volt a védőruházat gyártásában végrehajtott szervezés a kelebi ai üzemegységben. A KSA-szervezés átvételével az öltönyök gyártásának termelékenységét akarták javítani. Zavarja az új munkamódszer lehetőségeinek „Foghíjas" gyártósor a ruhagyári varrodába: maximális kihasználását az, hogy a piac viszonylag kisszériás termelést igényel. A gyakori termékváltás csökkenti az átszervezés hatékonyságát. Az intenzívebb munkára való átállás konfliktushelyzetet jelent az érintett dolgozók számára. A körültekintő tájékoztatás , és propaganda ellenére többen távoztak a gyárból az új munkamódszerek bevezetése idején. A létszám fogyása az oka, hogy a gyár egyes termelési feladatainak nem tud eleget, tenni. Nem tudnak például elegendő téli védőruhát gyártani. Idén kezd dolgozni Csanád-" palotán a gyár új üzemegysége. Ebben a községben sok szakképzett varrodai dolgozó él. Bizonyára valamikor jó néhányan Szegeden tanulták a szakmát és egy idő után a bejárást nem tudták vállalni. Növekszik a gyárban a szakmunkástanulók száma. Egy-két éven belül százhúszan végeznek. Ha sok fiatail Sikerül a gyár dolgozójaként megtartani, jelentősen csökkenhetnek a létszámgondok. Megoldási kísérletek A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében 1977 és 1982 között a termelő munkát végzők évente átlag 8— 10 százalékkal lettek kevesebben. A tavalyi évre 8,7 százalékos létszámcsökkenést terveztek, a' tényadatok „csak" 5,8 százalékos fogyást mutatnak. Hat éven keresztül 4—5 százalékkal elmaradt a g''" termelése a tervezettől, legfőbb okok: a létszámcsökkenés és az elavult géppark. 3983-ban sokat pótollak a lemaradásból, 13 millió forintot költöttek új berendezések vásárlására. A modernizálásnak nagy szerepe van az elvándorlás lassulásában. A gyár 1980 ótp termel tőkés exportra is. Azóta sokan kérték . a munkakönyvüket azért, mert úgy érezték, az adott körülmények között megoldhatatlan feladatokat mérjek kj rájuk, a gépek gyakori meghibásodása megakadályozta a norma teljesítését. Kevesebb kéz kevesebb cipőt gyártott és így — a bérfejlesztések ellenére — a norma alatti termelés miatt kisebb összegek kerültek a borítékba. A szalagok mellett dolgozók a cipőkészítésnek másmás munkafázisát, végzik, különböző a részműveletek időigénye, de a szalag egyenletes sebességgel továbbítja a munkadarabokat. Azok a dolgozók, akik vállalták, hogv az eddig kieső töredék időkben a helyükön más munkát is végeznek, jelentős többletjövedelemhez jutottak. Ezzel a módszerrel 30 százalékkal kevesebb munkás el tudja végezni ugyanazt a 'feladatot. A jobb szervezésnek is köszönhető, hogy a gyár a tavalyi tervét 3,5 százalékkal túlteliesítette. A dolgozók többletmunkáját honorálják, a bérszínvonal egv év alatt 7 százalékkal nőtt. A gyárnak 1980 óta van szerződéses kapcsolata a nagyfai munkaterápiás intófcettel, akkor cipőalkatrészeket kezdtek gyártani a kihelyezett üzemrészben. Két éve minden műszakkezdésre autóbuszjárat szállít be munkásokat Nagyfáról. Tavaly augusztusban elkészült az összeszerelő üzem az intézet területén. Ukvancsak 1983ban kezdett dolgozni a felsőrészkészítő üzem a földeáki Egyetértés Tsz-ben, ez a részleg 30 helybeli asszonynak ad munkát. A szegedi gyáregység a nyári szünidőben 15 ezer munkaórában foglalkoztathat középiskolásokat. Sok egyetemista is itt egésziti ki egy-egy délutáni műszakban az ösztöndíjat. Ebben az évben folytatják az elaggott gépek cseréjét. Üjra vannak első- és másodéves cipőgyártó ipari tanulók. A vezetők bizakodók, remélik, hogy tartósan mérséklődik az elvándorlás a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységéből. Tanács István— Bőié István i megyei tagács vb üléséről jelentjük Szövetkezeti kereskedelem — az ellátás helyzete A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A testület az előterjesztések megvitatása után meghallgatta és elfogadta a szövetkezeti kereskedelem és a vendéglátás helyzetéről szóló jelentést, majd tájékozódott az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeiről. Közérzetünket érintő kérdés, hogy milyei. a szövetkezeti kereskedelem és vendéglátás helyzete. Csongrád megyében az áfészek közel 150 ezer ember ellátásáról gondoskodnak. Ezért is tűzte napirendre a megyei tanács végrehajtó bizottsága a felügyelete alá nem tartozó szervezet munkájának értékelését. A Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségének beszámolója azért is kapott nagy figyelmet, mert a helyi áfészek a kistelepülések életében elismerésre méltó szerepet vívtak ki. Nemcsak a kereskedelemmel, vendéglátással, hanem a lakásépítéssel, a mezőgazdasági kistermelés szervezésével, a takarékosság lehetőségének bővítésével is foglalkoznak: Tudósításunk keretei között most csak az áruellátás helyzetéfői számolunk be. Örömmel tájékoztathatjuk olvasóinkat, hogy a testület köszönetét fejezte ki, mert a megyei áfészek kötelezettségeiket teljesítették. Nem túlzás azt állítani, hozzájárultak ahhoz, hogy a kistelepülések népességmegtartó szerepe növekedjen. Ez az érem egyik oldala. A másik közel sem ennyire fényes. Amíg a falusi kis boltok, a városok peremkerületeinek üzletei mindent megtesznek, hogy jobb kínálatot biztosítsanak, addig egyes nagykereskedelmi vállalatok nem nyújtanak elegendő segítséget. Néha a monopolhelyzettel is visszaélnek. Számokkal és jelenségekkel ilyen kép alakul ki az áfész-üzlethálózatról. A megye élelmiszer-forgalmából tavaly a szövetkezetek boltjai 40 százalékban részesedtek. Az alapellátáshoz tartozó áruk kínálata, választéka minden területen bővült, örvendetes, hogy a falusi lakosság körében is nőtt az igény a korszerű táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek iránt. Keresettebbek a tej, tejtermékek, mirelitkészítmények ... A hűtőkapacitás bővülésével a tárolási gondok is csökkentek A tanyei boltok kivételével valamenynyf községben megoldották a tőkehús és húskészítmények árusítását. Természetesen jobb lenne az ellátás, ha a külterületre időben szállítanák a péksüteményt, ha a húsipari vállalat a jelenlegi heti kétszeri fuvarozás helyett többször is fo£» dulna — legalább a nagyközségek üzleteiben. Az áfészek a megye ruházati forgalmából 23 százalékban részesednek. Szakosított bolthálózatukat a községekben fölszámolták, mivel á szűkösebb anyagi források nem tették lehetővé a választékbővítést. Elsősorban a napi cikkek ellátására rendezkedtek be. A vásárlók elég sokat reklamálnak, az importcikkek, valamint a hazai pamutáruk, csecsemőruhák, esetenként a harisnya és az alsóruházat hiánya miatt. Bár az utóbbi években a szövetkezeti boltokban csak kismértékben növekedett a ruházati forgalom, a falusiak nem mondtak le arról, hogy a helybeli üzletekben öltözködjenek fel. Különösen az utazási költségek emelkedésével tapasztalható ez a szándék. Sajnos, a szövetkezeteknek a többsége szűkösebb pénzügyi helyzete miatt a ruházati készletét nem tudja javítani. A gondokat némiképp úgy enyhítik, hogy a nagyobb szaküzletek időszakonként kitelepülnek és ruházati vásá^ rokat rendeznek. A legtöbb nehézség a vegyesiparcikk-ellátásnál fedezhető fel. Gyakran előfordul, nincs papíráru. Különösen a kisebb településeken, ahova csak egyszer szállít havonta a PIÉRT Vállalat. A megrendelések 50 százalékát nem teljesítik. Nőtt a' lakosság tartós fogyasztási cikkek iránti igénye. Ennek ellenére előfordul, hogy egész évben nem lehet kapni, hűtőgépet, mosógépet, színes televíziót, bojlert, gázkályhát, konvektort. fürdőkádat a kis települések áfészüzleteiben. A szövetkezetek hátrányos helyzetbe kerülhetnek, ha a hiányckkekből nem kapják meg a forgalomnak megfelelő részarányt illetve a nagykereskedelmi vállalatok városokban üzemelő kiskereskedelmi hálózatának ellátása a szövetkezetek rovására történik. A megyében 32 helyen adják-veszik az áfészek a tüzelő- ét építőanyagot. Ebből egy telep található a városban, a többi a községekben. A telepek korszerűtlenek, nem alkalmasak nagyobb mennyiségű áru fogadására, tárolására, és a vagyonvédelem biztosítására. A mostoha helyzet azért is érzékenyen érinti a lakosságot, mert az önerős lakásépítés iránt mindenütt megnőtt az érdeklődés. A szövetkezeti bolti kereskedelmi hálózat a szűkös fejlesztési források ellenére is fejlődött, korszerűsödött. Ezt lehetővé tette az is, hogy a szövetkezeti tagság jelentős anyagi közreműködésével részjegy, célrészjegy jegyzésével és társadalmi munkával hozzájárult a fejlesztéshez. U. M. ,