Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

2 Szerda, 1984. január íí: A nemzetközi helyzetről, a Közös Piac válságáról Az Olasz KP Központi Bizottságának ülése 0 Róma (MTI) Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága a nemzetközi helyzetről. a Közös Piac válságáról tár­gyalt legutóbbi ülésén. Gian­carlo Pajetta, a ' titkárság tag.ia hétfőn este elhangzott beszámolójával az OKP meg­kezdte a júniusban esedé­kes strassburgi európai par­lamenti választásokra való felkészülést. Pajetta elemzésében leszö­gezte: a Közös Piac tagor­szágainak szembe kellett volna nézniök az európai béke és biztonság problémái­val, időben választ kellett volna adniok az eurorakéták telepítésével kapcsolatos genfi tárgyalások kérdései­re. állást kellett volna fog­Inlniok a francia és az angol rakéták ügyében. Mindebben, a vitán kívül semmit sem tettek, sőt, fi­gyelmen kívül hagyták a békemozgalmak követelé­sét is. A gazdasági közösség vál­ságónak okát a nemzetközi helyzet, valamint a tagorszá­gok külkapcsolatának vál­tozásában jelölte meg. . Rá­mutatott. hogy a Reagan­adminisztráció hivatalba lépése hátrányosan érintette a nemzetközi kapcsolatokat. Egyrészt amerikai vezetés alatt mozgósította a Nyu­gatot a keleti-nyugati szem­beállásra. másrészt a mo­netarista gazdaságoolitika révén egyeduralmat terem­tett a világpiacon az Egye­sült Államok számára. A kommunista politikus szerint a Reagan-adminiszt­rációnak a nemzetközi vi­szonyokra ható káros tevé­kenységét három meghatá­rozó jelentőségű lépés szem­lélteti: az amerikai rakéták Európába telepítése, az Egyesült Államok nvílt be­avatkozási politikájának ki­terjesztése. valamint a dol­lár árfolyamának folyamatos emelkedése. Pajetta megállapította, hogv az amerikai politika nemcsak a nyugat-európai szövetségeseket, hanem a fejlődő országokat is függő helyzetbe hozza és arra tö­rekszik. hogy velük fizettes­se meg a fegyverkezési ver­senyt, amelyet egyébként olyan szándékkal folytat, hogy megterhelje a szocia­lista országok gazdaságát, akadólvozza terveik meg­valósítását. Reagan tevé­kenysége a hidegháborúhoz való visszatérésnek kedvez jelentette ki az OKP titkár­ságának tagja Az OKP titkárságának tagja. Nyugat-Európa alá­rendelt szerepét elemezve megállapította: miközben az USA állandó és erősödd nyomást gyakorol a Közös Piacra, a gazdasági közös­ség mind kisebb ellenállás­ra képes. Hangsúlyozta a tagországok közötti együtt­működés hiányát. amelv egyebek között abban is tükröződött, hogy elutasítot­ták Andreasz Papandreu görög miniszterelnök javas­latát a rakétatelepítés elha­lasztására. Rántott csirke—börtönnel Amerika a korlátlan lehe­tőségek hazája —tűnik ki Ismét a párizsi Le Moncie egyik tudósításából, amely a világ legnagyobb rántott­csirke-íorgalmazó cégének új vállalkozásóról számol be. A Kentucky Fried Chicken fogalom az Egyesült Álla­mokban. A hálózat egyike a legsikeresebb élelmiszer­forgalmazó vállalkozásoknak, jellegzetes árudáit minden­felé látni az országban, fő­leg az utak mentén. A .lói bevált módszer szerint min­denütt ugyanazt, a menüt kí­nálják a fogyasztóknak ugyanazért az árért, ugyan­olyan receptre. A rántott csirke aranybá­nyának bizonyult a gyorsan terjeszkedő cég részvényesei számára — olyannyira, hogy ma már szinte mindenütt le­het vásárolni Kentueky­módra ízesített szárnyast az Egyesült Államokban, a pi­ac telített. így mi sem ter­mészetesebb, hogy a cég új vállalkozásba fog. Szállodákat épít, de nem akármilyeneket. A lakókat az amerikai kormány szállítja majd — bilincsbevert kézzel. Ezek a hotelek ugyanis: bör­tönök. ahová a főleg délről, Mexikóból érkező illegális be­vándorlókat zsuppolják maid a hatóságok. Az elsó létesít­mény hamarosan elkészül a texasi Houtonban: 300 ágy­gval. A kormány napi 23,50 dollárt fizet személyenként, kosztot, szállást és őrzést be­leértve. A siker garantált. Kalifor­nia börtönei például túlzsú­foltak. s ezért több milliárd dollárt szán a befogadóké­pesség növelésére. Ami a kosztot Illeti, ott a rántott csirke, a szállásnak, ugye­bár, nem kell különösen fényűzőnek lennie, hiszen a lakókat hamarosan úgyis ki­utasítják az Egyesült Álla­mokból, ami pedig az őrzési illeti .. . Nos. ha állami fegyházról lenne szó, akkor a börtön­öröknek természetesen ma­gas fizetés járna — de a Kentucky Fride Chicken ma­gánvállalkozás. annyit fizet, amennyiért talál vállalkozót. Talán nem lesznek olyan képzett és udvarias fegyőrök, de hát istenem, ha a meg­rendelőnek ez is megfelel... A nagy étkeztető vállalat­nak legfeljebb egy gondja van: már akadt egy verseny- j társ. amely még olcsóbb bor- j tönszállásokat készül' építer i — ezekben napi 23 dollár lenne egy ágy. Szabad a verseny ... a rabtartásban is. Miért lenne pont ez — kivétel? Baracs Denes RÁDIÓJELEK REAGAN—CSAÓ ESZMECSERE „A növekvő bizalom és együttműködés jelképeként" üdvözölte kedden a Fehér Házban Csaó Ce-jang kínai kormányfő hivatalos látoga­tását Reagan amerikai el­nök. Reagan elismerte a két ország közötti „eltéréseket", de a kapcsolatok erősítésé­nek szükségességére helyez­te a hangsúlyt üdvözlő be­szédében. A kínai vendég viszont a közeledés útjában álló „akadályok" említésével érzékeltette Peking' állás­pontját a két ország közötti nézeteltéréseket illetően. . TOVÁBB EMELKEDIK A DOLLÁR ÁRFOLYAMA Jaeques Delors francia gazdasági, pénzügy- és költ­ségvetési miniszter nyugta­lanságát fejezte ki a dollár­árfolyam robbanásszerű emelkedése miatt. A Le Matinnek adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy ez nagyon megnehezíti a fran­cia gazdasági tervek megva­lósítását, kedvezőtlenül hat a franciák életszínvonalára. A párizsi tőzsdén hétfőn már 8,65 frankba került egy dollár. BENAZIR BHUTTO SZABAD A pakisztáni katonai kor­mány kedden szabadon bo­csátotta Benazir Bhuttót, a betiltott Pakisztáni Néppárt elnökét, akit több mint har­mincnégy hónapig tartottak házi őrizetben. Benazir Bhut­to kiszabadulása után Fran­ciaországba utazott gyógy­kezelésre. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT A Szentszék és az Egye­sült Államok helyreállította diplomáciai kapcsolatát — közölte kedden a Vatikán szóvivője. Mivel egy 1868­ban hozott törvény meg­tiltotta, hogy az Egyesült Államok képviselőt tartson a pápai államnál, az amerikai —vatikáni kapcsolatok 1939­ig szüneteltek. Franklin D. Roosevelt elnök személyes képviselőjének kinevezése óta több kísérlet történt a kapcsolatok normalizálására, ezt azonban az Egyesült Ál­lamok, főleg belpolitikai okok miatt nem valósította meg. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Európa vegyifegyver-mentesítésérfil 0 Budapest (MTI) A Varsói Szerződés tagállamainak meg­állapodása alapján 1984. január 10-én a Szovjetunió külügyminisztériuma Emlé­keztetőt juttatott el Anglia, Belgium, az NSZK, Görögország. Dánia, Izland, Spa­nyolország, Olaszország, Kanada, Luxem­burg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az USA. Törökország és Franciaország moszkvai nagykövetségéhez. Az Emlékez­tetőhöz mellékelték a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát a NATO tagál­lamaihoz Európa vegyifegyver-mentesíté­séről. A Varsói Szerződés tagállamai javasol­ták a NATO tagállamainak, hogy megha­talmazott képviselőik 1984-ben találkozón cseréljék ki véleményüket Európa vegyi­fegyver-mentesítésének kérdéséről. Ha Európában elhárulna a vegyi fegy­verek fenyegető veszélye, akkor jelentős mértékben csökkenne egy vegyi háború kockázata mind a kontinensen, mind az egész világon. Lehetővé válna, hogy meg­kezdődjék a vegyifegyver-készletek csök­kentése; megszilárdulhatna az európai biztonság, csökkenhetne a háborús ve­szély, erősödhetne a kölcsönös bizalom. A regionális részintézkedések megvaló­sítása hozzájárulna a vegyi fegyverek ál­talános betiltásával kapcsolatos egyez­mény megkötésének meggyorsításához. Egy ilyen egyezmény elérése továbbra is végső célja a Varsói Szerződés tagálla­mainak. A Varsói Szerződés tagállamai bíznak abban, hogy a NATO-tagországok kormá­nyai teljes figyelemmel és az ügyhöz mél­tóan foglalkoznak a Javaslattal, A Varsói Szerződés tagál­lamai úgy vélik, hogy a ve­gyi fegyverek Európa sűrűn lakott területén nagy ve­szélyt jelentenek minden európai állam és nép szá­mára. A mérgező anyagok európai felhasználása rend­kívül sújyos következmé­nyekkel járna a békés la­kosságra. nagy területek megfertőzéséhez vezetne. Egyes értékelések szerint olyan konfliktus esetén, melvnek során vegyi fegy­vert alkalmaznának, a ka­tonai es a polgári áldozatok számának aránya egy a húszhoz lenne. A nemzetközi helyzet mostani, éleződő körülmé­nyei közepette elsősorban Európában fokozódik a ve­gyi fegyverek alkalmazásá­nak veszélye. A vegyi fegyverek által az európai népeket és álla­mokat. valamint a világ más térségeit fenyegető ve­szély maradéktalan elhárítá­sa csak úgy biztosítható, ha sor kerül a vegyi fegy­verek világméretű betiltásá­ra, és a vegyifegyver-kész­letek megsemmisítésére. A szocialista országoknak a genfi leszerelési bizottság­ban előterjesztett konkrét, reális javaslatai e fő cél el­érését szolgálják. csakúgy, mint állhatatos és követke­zetes erőfeszítéseik a meg­felelő nemzetközi megálla­podás kidolgozására. Ezzel együtt lehetséges és szüksé­ges meghatározott párhuza­mos lépéseket tenni az eu­rópai kontinensen. Ez jelen­i tös mértékben csökken thet­| né a vegyi háború kockáza­! tat Európában, és követke­I zésképpen az egész világon: ! megkezdődhetne a vegyi ­' fegyver-készletek csökkenté­Ua a megoldás nem ls " kecsegtet teljes si­kerrel, azt nem lehet el­vitatni. hogy a közép-ame­rikai válság enyhítésére je­lentős lépést tettek az ér­dekeltek. A Contadora­csaport — Mexikó, Pana­ma. Venezuela és Kolum­bia — részleges béketervét Panamavárosban vitatták meg az imént említett ál­lamok diplomáciájának vezetői Nicaragua. Salva­dor, Costa Rica. Honduras és Guatemala külügymi­nisztereivel. A leglényege­sebb pontja a megállaoo­dásnak: csökkentik a tér­ségben a katonai tanács­adók számát, majd — idő­vel — velamennyit kivon­ják az érintett országok­ból. Ami a Contadora-cso­port eredetj tervét illeti, az jóval messzebbre ment a végül is. elfogadott prog­ramnál. Sainos. nem sike­rült elfogadtatni azt a rendkívül lényeges oontot. hogy 1984. február 29. után a térség államai ne vásároljanak fegyvert. Megfigyelők azonban emlékeztetnek rá. hogy az okmánv is is tartalmazza a múlt évben kidolgozott 21 pontos rendezési elkép­zelés leglénvegesebb ele­meit. Bizonyára a feszült­ség mérséklődése irányá­ban hat a közép-amerikai államok fegyveres erőinek csökkentése, a térség or­szágai között a katonai egyensúly megteremtése, Közvetítők részsikere amit a dokumentum nyo­matékkal előír. Nemkülön­ben lényeges javaslat, hogy ezentúl nem szabad támo­gatni vagy eltűrni olyan irreguláris csoportokat, amelyek más államok tör­vényes kormánya ellen harcolnak. Ezzel összefüg­gésben Nicarafua külügy­minisztere. Miguel d'Escoto pozitívan értékelte a na­namavárosi megállapodást. És ez érthető, hiszen or­szága ellen Hondurasból és Costa Rica területéről rendszeresen folytatják az ellenforradalmi erők a had­üzenet nélküli háborút. Igaz Nicaragua szeretett volna többet is elérni: pél­dául azt. hogv a dokumen­tum intézkedjék a külföldi katonai támaszpontok föl­számolásáról. az idegen fegyveres erők kivonásá­ról. Ezeket a javaslatokat azonban a többi közép­amerikai ország elvetette. Márpedig amíg az Egye­sült Államok haditengeré­szete. légiereje és tenge­részgyalogsága nagyszabá­sú hadgyakorlatokat folv­tat Nicaragua közvetlen szomszédságában, s amíg a térségben nem csökken, ellenkezőleg nőttön nő az amerikai katonai jelenlét, addig Nicaragua nem érez­heti magát biztonságban. Éppen az elmúlt napok szolgáltattak példát arra, miként vélekedik Washing­ton a közép-amerikai tér­ség békéjéről és biztonsá­gáról. Nicaragua Potosi nevű kikötőjét hat alka­lommal támadták az ellen­forradalmárok. Rohamcsó­nakjaikkal a közelben hor­gonyzó amerikai hadiha- <• jókról közelítették meg a kikötőt, s akciójuk után a cirkálókra tértek vissza. A minap érkezett a hír arról is, hogv az USA öt év alatt nyolcmilliárd dol­lárral kívánja támogatni a Washington-barát közép­amerikai rezsimeket, ami a Nicaragua elleni titkos háború folytatását, az úgy­nevezett kontrák, vagvis az ellenforradalmárok vál­tozatlan segítését jelenti. A közép-amerikai válság " politikai rendezésének esélyeit ez az amerikai magatartás erőteljesen be­folyásolja. Mégis, a Con­tadora-csoport közvetítő szerepét nem szabad alá­becsülni, mint ahogy a panamavárosi megállapo­dást sem lehet túlbecsülni. Kiindulópontként rendkí­vül hasznos lehet. a kibon­takozás felé vezető úton, s megteremtheti eay regio­nális békeszerződés meg­kötéséhez a legszüksége­sebb feltételeket. Gyapay Dénes se. Ilyen lépések elengedhe­tetlenül szükségesek az eu­rópai vegyi fegyverek fel­halmozása lehetőségének megelőzésére, a vegyi fegy­verkezési hajsza veszélyes fordulójának elkerülésére. Mivel a vegyi eszközök koriatozásat. csökkentését és megsemmisítesét szolgáló regionális részintézkedesek — a globális intézkedések­hez képest — kevesebb ál­lamot érintenének, egysze­rűbben lehetne egyeztetni, és életbe leptetni azokat. Ugyanakkor azok a regio­nális intézkedések, amelyek e tömegpusztító fegyverfaj-1 ta teljes felszámolásához ve­zetnenek, kétségtelenül meg­szilárdítanák az európai biz­tonsagot, hozzájárulnának a háborús veszély csökkenté­séhez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez, a'z általános politikai légkör javulásához. Sőt, e részintézkedések élet­be léptetése hozzájárulna a vegyi fegyverek betiltásáról szóló világméretű megálla­podás megkötésének meg­gyorsításához, amely a Var­sói Szerződés tagállamainak továbbra is fő célja, és ösz­tönözné hasonló intézkedé­sek elfogadását más földré­szeken is. Az Európa ve­gyifegyver-mentesítésére vo­natkozó elgondolás mara­déktalan valóra váltása a Varsói Szerződés összes tag­államának területét érinte­né, s elő kell irányoznia, hogy a jövőbeni intézkedé­seket a NATO-tagországok területének megfelelő ré­szeire is kiterjesszék. A Varjói Szerződés tagál­lamainak Európa vegyi fegy­ver-mentesítésére 'irányuló gyakorlati kezdeményezése­it következetesen — az ösz­szes tényező és körülmény figyelembe vételével — lé­pésről lépésre celszerű meg­valósítani. Az államok kötelezettségei a megállapodásban előirány­zott európai vegyifegyver­mentes területtel kapcsolat­ban például tartalmazhatnák annak közlését, hogy ezen a területen van-e vagy nincs vegyi fegyver; annak meg­tiltását, hogy vegyi fegyvert helyezzenek el ott, ahol most nincs: e fegyverek befa­gyasztását; a meglevő vegyi­fegyver-készletek kivonását vagy megsemmisítését; a le­mondást e fegyverek létre­hozáséról. gyártásáról, be­hozataláról. továbbá az e te­rületen levő államoknak va­ló átadásáról. A vállalt kö­telezettségnek hatékonyan biztosítani kell, hogy a meg­állapodásban meghatározott területen ne legyen vegyi fegyver. Az Európa vegyifegyver­mentesítésével kapcsolatos gyakorlati kérdések vizsgá­lata során hasznosak lehet­nek azok a tapasztalatok, amelyek a genfi leszerelési bizottságban a vegyi fegyve­rek általános és teljes betil­tásáról íolvó tárgyalásokon halmozódtak fel. Ugyanak­kor nem kívánatos érinteni az e tárgyalások témáját ké­pező bonyolult technikai kérdéseket. Az Európa vegyifegyver­mentesítésére vonatkozó megállapodás kidolgozása so­rán az érdekelt államok szükség szerint egyeztethe­tik az ellenőrzés adek- á'. kölcsönösen elfogadható for­máit. Ezek biztosítanák a vállalt -kötelezettségek tény­leges teljesítését az övezet létrehozásáról szóló megál­lapodás miíiden résztvevője által. A vegyi fegyverektől men­tes övezet státuszát megfe­lelő módon tiszteletben kell tartani.' Célszerű előirányoz­ni. hogy azok az államok, amelyek területére a,megál­lapodás vonatkozik, megfe­lelő biztosítékokat kapjanak a fojtó, mérges, vagy egyéb, hasonló gázok és bakterioló­giai eszközök háborúban tör­ténő alkalmazásának tilal­máról szóló 1925. évi genfi jegyzőkönyvvel, valamint más. elfogadásra kerülő nem­zetközi jogi dokumentumok­kal összhangban. A megállapodás testet ölt­hetne egy kötelező jogi ér­vényű okmány — például egyezmény, szerződés, kon­venció. vagy megfelelő több­oldalú nyilatkozat, illetve, több. egyoldalú nyilatkozat — formájában. Természete­sen a megállapodás formá­ját meghatározná annak tar­talma. A politikai nyilatko­zat lehetővé tenné néhány bonyolult technikai kérdés megkerülését. A Varsói Szerződés tagál­lamai célszerűnek vélik, hogy az Európa vegvifegyver­mentesítéséről a NATO-tag­országokkal és más érdekelt európai államokkal folyta­tandó előzetes véleménycse­re céljából a meghatalmazott képviselők 1984-ben találko­zót tartsanak. A találkozón egyeztetni le­hetne a különböző gyakor­lati kérdéseket, beleértve a jövőbeni tárgyalások meg­felelő fórumának kérdését is. i Rugalmas üzletpolitika 0 Budapest (MTI) A Zöldért-vállalatok és a zöldség-, gyümölcsfoigalnxa­zasban érdekelt nagyobb áfészek eredményes evet zártak, rugalmasabb üzlet­politikával. az áru útjának rövidítésével javítottak a korábbi években gyakran kedvezőtlen mérlegükön — állapították meg a 30 tagot tömörítő, egy éve alakult Zöldker egyesülés kedden megtartott igazgatótanácsi ülésén, ahol az 1983-as év munkáját értékelték és meg­határozták az idei feladato­kat. A „beszámolókból kitűnt, az egyesülés tagjai összes­sé ében az ország zöldség­gyümölcsforgalmának egy ­harmadat bonyolítják le. $ tavaly megközelítően 280 ezer tonna árut értékesítet­tek. Az egyesülés törekvése: olyan exportárualap felkuta­tasa partnereinél, amelyek eddig kívül estek a külke­reskedelmi vállalatok érdek­lődésén. A különféle kisebb tételű gyümölcsök mellett elsősorban a tagvállalatok ipari üzemeiből kikerülő termékek jöhetnek számí­tásba. A valutáért nem ér­tékesíthető cikkek egy ré­szét a határ menti árucse­re-forgalomba kívánják be­vonni deligyümölcsért cse­rébe. Máris megkezdődtek a tárgyalások osztrák cégek­kel narancs, banán és rléli­gy.umoicsíevek átveteléről.

Next

/
Thumbnails
Contents