Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

2 Csütörtök, 1984. január 12.' Szovjet-NDK killilgymiiiiszteri tárgyalások # Moszkva (MTI) Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese, kül­ügyminiszter szerdán Moszk­vában, a Kremlben megbe­szélést folytatott Oskar Fi­scherrel, az NDK külügymi­niszterével, aki a szovjet kormány meghívására tar­tózkodott Moszkvában. Az elvtársi, szívélyes lég­körben lefolyt megbeszélé­sen a felek véleményt cse­réltek a Szovjetunió és az NDK kapcsolatainak tovább­fejlesztéséről, valamint a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kér­désről, különös figyelmet szentelve az európai bizton­ság ügyének. Andrej Gromiko szerdán villásreggelit adott Oskar Fischer tiszteletére. Pohár­köszöntőjében a szovjet kül­ügyminiszter méltatta a Szovjetunió és az NDK kap­csolatait. Hangsúlyozta: a Német Demokratikus Köz­társaságot fennállása óta a testvéri barátság, a kölcsö­nös tisztelet és bizalom fűzi a Szovjetunióhoz. A két or­szág kapcsolatai a marxiz­mus—leninizmus, valamint a szocialista internacionaliz­mus elvei alapján fejlődnek. Andrej Gromiko időszerű nemzetközi kérdésekről szól­va megállapította, hogy a mostani veszélyes feszültség oka elsősorban Washington világuralomra törekvő poli­tikája. Az európai helyzet jelentősen kiéleződött annak következtében. hogy az Egyesült Államok hozzálá­tott új rakétáinak nyugat­európai telepítéséhez, és ez­zel megszakította a közép­hatótávolságú nukleáris fegy­verzetekről szóló szovjet­amerikai tárgyalásokat A kialakult helyzet érté­kelését és a Szovjetunió to­vábbi cselekvési tervét tel­jes egészében tartalmazza Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének 1983. novem­ber 24-i nyilatkozata. Az a döntés, amely szerint a Szov­jetuniónak feltett szándéka megfelelő választ adni az Egyesült Államok kalandor­politikájára, nem csupán a szocialista országokban talált széles körű támogatásra, ha­nem a többi ország közvéle­ményében is — mondotta Gromiko, és leszögezte: tá­vol állnak a valóságtól és illúziókba ringatják magu­kat azok a politikusok, akik úgy vélik, hogy az új ame­rikai nukleáris rakétafegy­verek nyugat-európai tele­pítésével az Egyesült Ál­lamok és a NATO fölényre tehet szert a szocialista or­szágokkal szemben. A rakéta tel építés megkez­dése után a Szovjetunió szá­mára a Renfi tárgyalásokon való részvétel csupán- a NATO fegyverkezési tervei­nek leplezésére szolgálna, egyet jelentene a népek be­csapásával. Ebbe a játékba a Szovjetunió nem hagyja magát bevonni. Más lenne a helyzet, ha a NATO-tagor­szágokban a biztonság kér­déseinek realista megközelí­tése kerekednék felül, ha készséget tanúsítanának majd arra. hogy visszatér­jenek a rakétatelepítés meg­kezdése előtti helyzethez. Ez esetben a Szovjetunió ké­szen áll a tárgyalásokra. A Szovjetunió továbbra is határozottan küzd a fegy­verkezési hajsza beszünteté­séért. a nemzetközi feszült­ség csökkentéséért, a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éléséért Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekkel, a leszereléssel foglal­kozó. küszöbönálló stockhol­mi konferencián a Szovjet­unió, az NDK és a többi szocialista ország továbbra is békeszerető külpolitikai irányvonalat képvisel, olyan megállapodás elérésére tö­rekszik, amely ténylegesen megszilárdítaná a béke alap­jait Európában — mondotta végül Gromiko. Oskar Fischer válaszában kiemelte: az NDK maradék­talanul támogatja Jurij And­ropov, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke 1983. november 24-i nyilatkozatát. Az. NDK a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal vállvet­ve minden tőle telhetőt meg­tesz a szocialista közösség gazdasági elejének, védelmi képességének és egységének szilárdítása érdekében. Az Egyesült Államok és a NATO — ezen belül az NSZK — legagresszívebb kö­rei a rakétatelepítés meg­kezdésével a népek akarata ellenére hozzáláttak az első­csapásméi-ő fegyverek euró­pai telepítéséhez. Ezzel ezek a körök — köztük az NSZK kormánya — súlyos kárt okoztak az európai szerződé­sek rendszerének, kárt okoz­tak az NDK és az NSZK alapszerződésének — muta­tott rá Oskar Fischer. Az NDK külügyminisztere végezetül hangsúlyozta: a Szovjetunió és az NDK együttesen. következetesen megvalósítja az Erich Ho­necker és Jurij Andropov által tavaly májusban, az NDK párt- és kormánykül­döttsége moszkvai látogatá­sakor aláirt megállapodáso­kat. A meleg, baráti légkörű villásreggelin jelen volt a Szovjetunió több minisztere és más hivatalos személyi­ségek. Oskar Fischer szerdán, tár­gyalásai befejeztével haza­utazott a Szovjetunióból. Marjai József madridi megbeszélései • Madrid (MTI) Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, szerdán délután Madridban megbeszélést folytatott. Al­fonso Guerra spanyol mi­niszterelnök-helyettessel. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a hét ország kapcsolatát Hangsúlyozták, hogy mindkét kormány tö­rekszik a magyar—spanyol kapcsolatok széles körű fej­lesztésére. különösen a gaz­dasági együttműködés terü­letén. Kölcsönösen kifejtet­ték az erre vonatkozó elkép­zeléseiket A meg beszél esen jelen volt Dóczé Kálmán, hazánk madridi nagykövete. * Marjai József miniszterel­nök-helyettes. a magyar— kubai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság XII. ülésszakára továbbutazott Kubába. Pártközi eszmecsere Georges Marchais és Fidel Castro a latin-amerikai helyzetről — Közlemény 0 Havanna (MTI) A Francia és a Kubai Kommunista Párt teljes szo­lidaritást vállal a demokrá­ciáért. a szabadságért, az igazságért és a függetlensé­gért harcoló latin-amerikai népekkel — hangoztatja a két párt vezetőinek kubai tárgyalásairól kiadott közös közlemény. Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt fő­titkára a közelmúltban ki­lencnapos látogatást tett Kubában és tárgyalt Fidel Castróval, a Kubai Kommu­nista Párt KB első titkárá­val. Az erről szóló közös közleményt szerdán hozták nyilvánosságra Havannában. A közlemény szerint a térség súlyos válságát az Egvesült Államok agresszív politikaja okozza A két párt határozottan elítéli a Grena­da ellen végrehajtott ame­rikai intervenciót, támogatá­sáról biztosítja a nicaraguai forradalmat és a salvadori diktatúra ellen küzdő ha­zafiakat. A Francia és a Kubai Kommunista Párt síkra száll a közép-amerikai válság politikai rendezése mellett. Mindkét párt üdvözli a ni­caraguai kormány békekez­deményezéseit. a salvadori hazafiak tárgyalási szándé­kát és a Contadora-csoport erőfeszítéseit. Fidel Castro hangsúlyozta, hogy Kuba a maga részéről továbbra is segíteni kívánja a konfliktusok békés úton történő rendezését, A Fran­cia Kommunista Párt pedig azon van. hogy Franciaor­szág — egvedül, vagy más államokkal közösen — újabb kezdeményezésekkel erősítse meg a közép-amerikai prob­lémák rendezésével kapcso­latos pozitív szerepét. Tunézia „a béke szigete ff Üzenet Damaszkusznak Az unalmasnak különben * sem nevezhető közel­keleti térségnek ismét meg­van a maga szertzáciöia: Ronald Reagan amerikai elnök levelet intézett Ha­fez Asszad szíriai államfő­höz. A Fehér Házból érke­zett levélnek mind a hang­ja. mind a tartalma figye­lemreméltó. bár különösebb illúziót fűzni hozzá aligha volna helyénvaló. Eddig Asszad Szíriája Reagan számára a tőle megszokott merész egysze­rűsítéssel ..Moszkva keze", vagv éppen ..tróiai falova" volt a Közel-Keleten és punktum. Most pedig az amerikai elnök a helvzet békés rendezéséhez vezető utak közös keresésére szó­lítja fel szíriai kollégáját és azt ígérte. hogv egv esetleges tárgyaláson •min­den kérdés az asztalra ke­rülhet és Washington kész ezeket a kérdéseket meg­újult szellemben megköze­líteni . .. A dolog minden jel sze­rint legalábbis gyanús. A közvetlen előzmény a kö­vetkező: Jesse Jackson szí­nes bőrű lelkész.. ismert polgáriogi harco6. a de­mokrata párt egvik elnök­ielölt-aspiránsa elutazott Damaszkuszba és kieszkö­zölte a Libanon lelett szí­riai ütegek által lelőtt és fogságba esett Róbert Goodman (ugvancsak szí­nes bőrű) amerikai reoülő­hadnagv szabadon bocsátá­sát. Ez kétségtelenül olyan humanista gesrtus Damasz­kusz részéről. a m elv re Washingtonnak valahogy reagálnia illett Csakhogy — és innen az egész üav egyetlen nasv ..csakhogy" — Ronald Reagan egészen a látványos siker, a sza­badon bocsátás pillanata.?, ieges hidegséggel kezelte Jackson tiszteletes szeme­lvét és szíriai akcióiát is. Damaszkuszi útia előtt pél­dául nem volt hailandó a néger politikus hívására a telefonhoz jönni. szeme­lves találkozóról nem is be­szélve. Miután azonban a pilóta — éppen az elnök­választási kampánv kezde­tén — kiszabadult, és a lé­lektan szabályai szerint ez voksokat jelenthet Reagan villámgyorsan (és a tőle megszokott célratörő ci­nizmussal) taktikát váltott: megírta damaszkuszi leve­lét. s kifeiezte készségét, hogv a Fehér Házban fo­gadia a pilótát és Jackson lelkészt. Vajon csak a szíriai gesz­tus okozta ezt a száz­nyolcvan fokos fordulatot? A válasz egyértelmű nem. Az igazság az. hogv a piló­ta szabadon bocsátása eev­beesett egv lénveges belpo­litikai feileménnvel. Azzal, hogv nemcsak a közvéle­ményben. hanem a tör­vényhozásban is növekszik az ellenállás a Fehér Ház libanoni éc egész közel­keleti DOlitiká-'ával szem­ben. A szenátus nagyhatal­mú külügvi bizottsága né­hány napon belül kezdi meg vitáiát. erről a politi­káról és Reagannak tudnia kell. hogv pozíciói ebben a vonatkozásban alaposan meggyengültek. Amerikai közegben leg­M alább olvan lénveees feileménv ez. mint a da­maszkuszi gesztus Reagan les-ele ebben az összefüg­gésben sem az igazi válto­zást. hanem á hirtelenié­ben felismert választási ér­dekeket testesíti meg. ­Harmat F.ndre Fotókiállítás 9 Budapest (MTI) A kőbányai Pataky István Művelődési Központban a Kambodzsai Népköztársaság közelgő nemzeti ünnepe al­kalmából szerdán fotódoku­mentációs kiállítás nyílt. A kiállítást Harmati Sán­dor. a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke nyitotta meg. A fotókiállítás megnyitá­sát követően kambodzsai filmbemutatót tartottak. ' „A béke szigeté" az ellen­tétek dúlta, fordulatokbafi bővelkedő Maghreb-térség­ben — sokáig ígv emleget­te a világsajtó az Algéria és Líbia szomszédságában fekvő kis észak-afrikai or­szágot. Az utóbbi napokban Tu­nézia középső és déli vidé­kén zavargások törtek ki, miután a hatóságok beje­lentették, hogy kétszeresére emelik a kenyér árát. A megmozdulások Nefzava tér­ségében kezdődtek, ahol az oázislakók elsőként vonul­tak az utcára, tiltakozásul az ái'emelés ellen. A tünte­tések hamarosan Gafsza és Gabes városokra is átter­jedtek. A felvonulók és a rendőrség összecsapasa ha­lálos áldozatokat is követelt. Az események gyökerei mélyre nyúlnak. A politikai függetlenség elnyerése óta Habib Burgiba és az általa vezetett Szocialista Desztur Párt fémjela a Maghreb legkisebb országának törté­netét. Az ország ma nyolc­vanéves köztársasági elnöke és pártja korlátlan hatalmat élvezett — s csaknem húsz éven át Burgiba elnök eb­ben látta a Desztur Párt egyeduralmának biztosítékát. A nemzeti burzsoáziának a függetlenség kikiáltásakor hatalomra került pártja a nemzeti önállóság megte­remtése útjaként az úgyne­vezett tunéziai szocializ­must hirdette meg — ami valójában az állammonopö­lista kapitalizmus megvaló­sítását jelentette. Ez a párt külpolitikájá­ban az el nem kötelezettsé­get vallotta magáénak — ugyanakkor feltétlen Ameri­ka- és Nyugat-barát volt. A tunéziai „szocializmus" első szakasza, amelyet az ipari üzemek és kereskedel­mi vállalatok saját kézbe vétele, az idegen kézben le­vő földbirtokok államosítá­sa és a szövetkezetek szer­vezése jellemzett. 1969-ben ért véget, a túlzottan radi­kálisnak tartott tervezés­ügyi es pénzügyminiszter, Ben Szalah menesztésével. A párton belüli liberálisabb irányzat vereségével a kül­földi tőke szabad beáram­lását biztosító új korszak kezdődött. Az 1975-ben jóvá­SERTÉSPESTIS AZ NSZK-BAN Ismét terjed a sertésvész az NSZK-ban. A hesseni szo­ciális miniszter közlése sze­rint Északrajna-Vesztfáliá­ban, Alsó-Szászországban, Baden - W ürttem bergben es Hessen ben a veszélyes jár­vány újabb esetei fordultak elő. A iárvány miatt sem az élő sertés, sem a sertéshús exportját nem engedélyezik. SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS HOLLANDIÁBAN Száj- és körömfájásos meg­betegedéseket észleltek egv holland tehenészetben az oi-szág középső részén. Na­gele közelében. A holland mezőgazdasági minisztérium lezárta az érintett környé­két. ANGOLA FELTÉTELEI Jósé Eduardo dos Santo6 angolai elnök bizonyos fel­tételek mellett kész elfo­gadni egy harmincnapos tűz­szünetet a dél-afrikai kor­mánnyal. A tűzszünet lehe­tőségét Dos Santos decem­ber 30-án Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak küldött levelében vetette fel. Az angolai elnök szerint a tűzszünet abban az esetben jöhet létre Angola és a Pre­toriai kormány között, ha a világszervezet főtitkára meg­szerzi ehhez a SWAPO na­míbiai felszabadítási szer­vezet beleegvezeset. a dél­aíríkai kormány kivonja csa­patait Dél-Angolából és a tűzszünet életbe lépése után két héttel feltételek nélkül hozzákezd a namíbiai kér­dés megoldásához az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1978-ban elfogadott határozata alap­ján. IZRAELI TÁMADÁS Szerda reggel — 24 órán belül másodszor — ismét szíriai ellenőrzés alatt álló libanoni területeket táma­dott az izraeli légierő. A támadásban részt vevő 16 repülőgép az iráni forradal­mi gárdistákkal együttmű­ködő süta szervezet, az isz­lám Amal bázisait bombázta a kelet-libanoni Bekaa­völgyben, Baalbek térsé­gében. Izraeli közlés sze­rint a vadászbombázók fel­adatuk teljesítése után sér­tetlenül tértek vissza tá­maszpontjukra. Több mint százan vesztették életüket a bombázás következtében. Walesa levele nem érkezett meg... \erzy Úrban sajtóértekezlete # Varsó (PAP) Wojciech Jaruzelski és Lech Walesa találkozójára nincs lehetőség — jelentette kj Jerzy Úrban lengyei kor­mányszóvivő külföldi újság­írók előtt tartott sajtókon­ferenciáján. A lengyel párt és kormány vezetőjéhez írt Waíesa-levél — amelyben a Szolidaritás volt vezetője javasolta a találkozót — mindeddig nem érkezett meg — mondta Úrban. A kormányszóvivő szólt a mult evben kihirdetett am­nesztia rendelet végrehajtá­sáról. Eszerint december 31-ig, az amnesztia lejártáig összesem 1120 személy je­lentkezett a hatóságoknál, közülük 441 november 1. után. A földalatti ellenzék nagyságát érintő kérdésre válaszolva Úrban kijelentet­te. hogy az illegalitásban levő szemelvek száma keve­sebb mint száz. és hogy az amnesztia rendelet nyomán jelentősen meggyengült a földalatti elleniek. hagyott alkotmánymódosí­tás örökös elnökséget garan­tált Burgiba számára. A hetvenes években Tu­néziában súlyosbodott a társadalmi és gazdasági elé­gedetlenség és a politikai bizonytalanság. A Tunéziai Altalanos Munkásszövetseg (UGTT) a Desztur Párt irá­nyítása alatt álló szakszer­vezet maga is szembe került a kormánnyal. A társadal­mi elégedetlenség felszámo­lásának módját illetően még a hatalmon belül is éles vi­ta alakult ki. Több minisz­ter — köztük a belügymi­niszter — is távozott poszt­járól. Hat évvel ezelőtt. 1978 januárjában az UGTT felhívására tízezrek vonul­tak az utcára, elsősorban Tuniszban, de az ország más városaiban is. A kivezenyelt rendfenn­tartó erők a tömegbe lőttek. Még aznap bevezették a rendkívüli állapotot. A tunéziai ellenzék ere­jét bizonyító események azonban jelentős szerepet játszottak abban, hogy az egyeduralmához makacsul ragaszkodó Desztur Párt némi nyitásra kényszerült a politikai életben. A korlátozott folyamat két év múlva Mohamed Mzali. az ország jelenleg is hiva­talban levő miniszterelnö­kének kinevezésekor kezdő­dött. Első lépéseként szaba­don bocsátották az 1978-as eseményeket követően be­börtönzött szakszervezeti ve­zetőket. A part rendkívüli kongresszusán hivatalosan is állást foglaltak a „politi­kai pluralizmus" mellett. Az 1981. novemberi nemzetgyű­lési választásokon Tunézia történetében első ízben több politikai csoportosulás in­dulhatott. A „jól megrende­zett" erőpróba eredménye azonban nem volt kétséges a hatalom számára. Az el­lenzék — soraiban az idő­közben engedélyezett Tuné­ziai Kommunista Párt — a szavazatok alig öt százalé­kán osztozott. Az engedmények — a vá­lasztások, a szakszervezeti vezetők visszatérése a poli­tikai porondra — azonban kevésnek bizonyultak a ki­elégítetlen társadalmi és gazdasági ellentétek megol­dására, de még mérséklésé­re is. A gazdaság számos szektorában újra kiújultak az elégedetlenségek. egyre gyakoribbá váltak a mun­kabeszüntetések. Az ellen­zék négy különböző iránv­zata a politikai légkör to­vábbi javítását követeli. A kérdőielek halmozód­nak. A „békés sziget" már a múlté. Pap Zsófia

Next

/
Thumbnails
Contents