Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

Csütörtök, 1984. január 5. 3 Városi Jogú nagyközségi pártbizottság alakult Mórahalmon és Kisteleken Ez év első napjától meg­szűntek a járások. Kedden a szegedi, tegnap a szentesi járási pártbizottság tartotta záró ülését. A Központi Bi­zottság állásfoglalása alap­ság tagjai rajtuk kívül Bibók Istvánná, Tóth Szilveszterné, Murányi György, Ábrahám Vince, Pőcze Levente, Hor­váth László, Bakos László, ján új szervezeti formákat Dobó Lajos és Móricz Já hoztak létre. Tegnap két vá- nosné. rosi jogú nagyközségi párt­bizottság alakult, Mórahal­mon és Kisteleken. Mindkét nagyközségben előbb a vég­rehajtóbizottság ülésezett, majd a pártbizottsági ta­nscskozásra került sor, ame­lyen kiegészítették — az új helyzetnek megfelelően — a testületeket új tagokkal. Ké­sőbb titkos szavazással vá­lasztották meg a tisztségvi­selőket és a végrehajtóbi­zottság tagjait. A mórahalmi városi jogú nagyközségi pártbizottság tagjai közé kooptálta Bibók Istvánnát, Bálint Pált, Tóth Szilveszternét, Ábrahám Vin­cét, Seller Antalt, Pőcze Le­ventét, Dobák Sándort, Bor­bás Istvánt, Bata Ferencet. Szondi Sándort, Horváth Lászlót és Fülöp Lászlót. El­ső titkárává Fülöp Lászlót, titkárává Szűcs Istvánnát vá­lasztotta. A végrehajtó bizott­A kisteleki városi jogú nagyközségi pártbizottság Bischof Józsefet, dr. Tóth Ferencet. Balogh Sándort, Fekete Flóriánnét, Széli Ist­vánnét, Kecskeméti Szilvesz­tert, Fekete Ferencet. Gémes Ferencet, Gruber Jánost és Varga Józsefet kooptálta so­raiba. A testület első titká­rává dr. Tóth Ferencet vá­lasztotta, a titkár Pap Ist­ván lett. A' végrehajtó bi­zottság tagjai: Ott József, Bischof József, Gazdagh András, Gruber János, Ke­resztes János, Szabó István­ná, Törökgyörgy Józsefné, Vígh István és Szeberényi Jenöné. A pártbizottsági ülések után mindkét helységben megtartotta első ülését az újjáválasztott végrehajtó bi­zottság. Mindkét eseményen részt vett Gyárfás Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára, aki a felsőbb pártszervek javaslatait is ismertette és dr. Somogyi Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője. A mórahalmi pártbi­zottság alakuló ülésén részt Bérek, besorolások, tarifák Áz alapbérrendszer korszerűsítéséről A kormány határozata ségtelen gazdálkodási elő- lembe a gazdálkodó szerve­nyei ellenére) mégsem indo- zetek. Mindez lehetőséget kolt, ugyanis az alsó határ ad arra. hogy a vállalatok a léte ad garanciát többek kö- korábbinál jobban megis­zött például a pályakezdők- merhessék a kedvezőtlen nek a minimális alapbérre, feltételek között végzett . , .... .. , munkát. A besorolási rend­it sok kritika ellenere a szer üj tamérvel közé tarto_ szakemberek ugy ítélik zik a monotónia> a koncent_ meg. hogy a vállalat. es rált figyeiem. a megvilágí­szovetkezeti dolgozók alap- - oxi-ix..' & = = Az alapbérrendszer két. bérrendszere alapvetően be- porártllom^abban az S snK.'SiW^: r- r*lemtT azon-ben ha csupán befolyá­lási rendszer, ami a külön- ban riéh&ay hianyossagra, böző munkákat, munkakörö- illetve visszásságra is rávi­értelmében 1984. január elsejétől módosult a vál­lalati dolgozók alapbér­rendszere. A módosítás okait és a korszerűsítés irányát ismertetjük az alábbiakban. solja a munkavégzést. Eddig ugyanis a figyelembevétel­vett Kalas László, az , ket csoportosítja. Az elhatá- lágítanak. A technika váltó- ^ükJE*0-* MSZMP Központi Bizottsá- rolásnál a munka bonyo- zásait ^^ az alapbér_ Igaz°lasara volt szükség, megyei lultságát, az elvégzéséhez szükséges betanulási, szak­gának munkatársa, instruktor is. Védett patakvölgy Természetvédelmi terület- ján évszázados fák — köz­té nyilvánította a dégi Bo- tük tiszafák, tulioánfák — zót-patak völgyét Fejér me- vannak. nádasaiban Dedig gve tanácsa. A mezőföldi olvan ritka vízimadarak tái valamennyi jellegzetessé- tanváznak, mind a kékcsőrű Két tömörítő dégi süllvedék- réce A terület szorosan kan­ben levő. 43 hektáros natak- csolódik a már védelem völgv mindeddig megőrizte alatt álló dégi kastélvDark­érintetlenségét. A víz Dart- hoz. Villamosszakemberek, négyszázötvenen Oklevél kiemelkedő munkáért A hir röviden: 1983-ban 170-en jutattak ezytop jo- ként az orszá. véglett kiemelkedő munká­jáért okleveleit Ktflpcfft a Ma­gyar Elektrotechnikái Egye­sület szegedi csoportja. Az a tudományos egyesület, amely az áramszolgáltató vállalat területén élő és dol­gozó villamos végzettségű szakembereket tömöríti. Szakmai érdeklődésüket ki­elégíti, problémáik megol­dásában segítséget nyújt. Az MEE e csoportja 1952-ben alakult, s a megyében első­ként kapott ilyen elisme­rést a Műszakj és Termé­szettudományi Egyes'"'1 Szövétségétől. O Túl a harmadik X-en, na­gyon sok mindent el lehet gosítványhoz. Mint valamennyi tudomá­nyos egyesület, az éíéktro­technikai is rendszeresen úgynevezett „ad hoc" mun­kabizottságokat alakít bizo­nyos témák kidolgozására. villa7 —-___an. A . mqs hSíózatbarf' ''üikairrfdzirtí gépek//és""készülékeR' fejlékz­téséflók kéi;d£geirél 1.979-bén tartották meg a tizenhatodik vándorgyűlést az MEE szer­vezésében. Nemzetközi vil­lámvédelmi konferenciára Hiszen párt- és állami, va- került sor 1981-ben, 200 kül­lamint más társadalmi szer­vek kihez is fordulhatnának máshoz, ha villamossági kér­désekről van szó, és a dön­tésekhez megalapozott szak­vélemények szükségesek? Csak az elmúlt öt év „'ter­mése'' a következő: munka­bizottságok alakultak azösz­s7.es vállalatot érintő villa­mos biztonságtechnikai kér­dések összefoglalására; a színes televíziók elterjedésé­vel kapcsolatos problémák mondani az egyesületi mun- vizsgálatára; azáramszolgál­káról. Gazdag Ferenc, az tatói hálózati veszteségek MEE szegedi csoportjának elemzésére, feltárására és titkára, a DÉMÁSZ beruhá­zási osztályának vezetője nincs könnyű helyzetben. Mi történt három évtized alatt? Hogy sikerült a „régi" áram­szolgáltató vállalat területén (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád, valamint Pestme­gye déli része) dolgozó szak­csökkentésére; a lakótelepek villamosenergia-ellátásának problémáira; a köz- és táv­világítási berendezések- léte­sítésére és üzemeltetésére; a hálózati típustervek korsze­rűsítésének vizsgálatára. Még felsorolni is sok a földi vendég részvételével. Jelenleg 450 tagot szám­lál a Magyar Elektrotechni­kait Egyesület szegedi cso­portja. De már nem sokáig: a napokban alakítanak ön­álló csoportot — a kecske­métiek után — a bajaiak, a vásárhelyiek és a békéscsa­baiak. A megmarádó közel 230 szakembert a jövőben a szegedi csoport tömöríti. Minden remény megvan ar­ra, hogy hűek maradnak a nehezen megszerzett jó hír­névhez. F. K. A vállalatok számára se­gítség. hogy az új besorolási rendszer nem minden eset­mai és begyakorlottsági ben veszi figyelembe. A je- rendszer a különböző ténye­időt, valamint a munkafel- lenlegi besorolási rendszer zőkhöz (például: fizikai erő­tételeket és munkakörülmé- egyebek közt nem honorál- kifejtés, testhelyzet, veszély, nyeket veszik figyelembe. .,„-,, " klíma, monotónia, vibráció Az alapbérrendszer másik ja kellőképpen a szennyes, stb } pontokat rendei. ame­bűzös, undort keltő közeg- lyeknek alapján könnyen ben végzett munkát, ami kialakíthatók az új besoro­kétségkívül csökkenti a dol­gozók munkavállalási haj­része a besorolásokhoz kap­csolódó bértáblázat, azaz a bértarifa-rendszer. Az alap­bérrendszer ritkán változó része a besorolási rendszer, ugyanakkor (már csak az landoságát. árváltozások és a béremelé­sek következtében is) a bér­tarifák viszonylag gyakran módosulnak. Miért kellett változtatni? A jelenlegi alapbérrend­szer hibájául róható fel túl­zott összevontsága; az, hogy nem eléggé árnyalt a kü­lönböző besorolások megál­lapításánál. Csak könnyű és csak nehéz munkát ismer, és nem tesz megfelelő foko­lási csoportok. Az űj rend­szer egyébként a korábbi 24+1 kategóriáról 30+1 ka­tegóriára növeli (munkafel­tétel-fokozat és szakképzett­ség-fokozat alapján) a beso­rolások számát. A vezetőknek is kedvezőbb A* vezetők besorolásit is A hozzáértők és a laiku- 280 különbséget a testhely- változik, etekintetben azon­sok is sűrűn felvetik: miért zet. a hőhatás, az egészsé- ban továbbra is mérvadó a van egyáltalán szükség köz- gi ártalmak és a baleset- vállalat népgazdasági f0n­alapbérrendszerre? Á vá?- veszéIyek megítélésénél sem' tosságát kifejező vállalati lalatok és a szövetkezetek Nem ad lehetoseget a ki- kategória. Ezek száma azon­miért nem határozhatnak emelkedő teljesítményt ban négyről háromra csök­önállóin dolgozóik alapbéré- nyújtó szellemi dolgozók 'fftj munkájának elismerésére A válasz több oldalú meg- sem. közelítést -igényel. Az alap­bérrendszer feladata, hogy a l I L. L. vállalatok és a szövetkeze- AmVQ ItODD tek számára közvetítse _ központi törekvéseket.,a kü- beSOTOláSOk lönböző munkakörökben dolgozók rangsorolásán ke­resztül. Enélkül. vagyis a viszonylag egységes munka­minősítés hiányában óriási ken, ugyanakkor a méretek kiegészülnék á gazdálkodás minőségét kifejező export­teljesítés mutatójával is. Az a vállalat például, amely 2,5 milliárd forintot meghaladó exportárbevételt produkál, méretétől függetlenül ki­Az alapbérrendszer továb- emelt kategóriába kerüL Természetesen ennek megfe­lelő a vezetők javadalmazá­sa is. Kedvező változással jár az új besorolási rendszer az embereknek programot, hasz- címszavakat Egyről azért nos társadalmi tevékenysé­get nyújtani, biztosítani? Hogy is? Ma már volta­képpen nem a kezdet az ér­dekes. hanem az eredmény: sikerült. Az éves munkater­vek színvonalasak, a meg­szervezett előadások tájékoz­tatnak a legfrissebb kuta­tási eredményekről, a gya­korlati munka szolgálatában állnak. Évente 30—40 ilyen előadásra kerül sor, ame­lyekben körülbelül kétezren vesznek részt. Az egyesület helyi csoportjának egyik fő feladata a különféle szak­érdemes valamivel részlete­sebben szólni — egy munka­bizottság Bács-Kiskun me­gye tanyacsoportiainak villa­mosítását vizsgálta. Kimu­tatta. mekkora állami támo­gatásra lepne szükség, va­lamint mennyit vállalion magára a lakosság. Arról a számításról sem feledkeztek meg a szakemberek, amely a villamosítás gazdaságossá­gát bizonyította be végül is. Mégpedig oly módon, hogy a területen dolgozók utazta­tásának és ellátásának költ­ségeit vetette Össze az egy­Szombattól Munkásőresység-gyűlések Csongrád megye munkás- a Szolgálati Érdemérem ki­őregységei az elmúlt hetek- tüntetést. Az egységgyűlések ben összegezték az 1983-ra kiemelkedő mozzanata lesz meghatározott munkásőri az új munkásőrök eskütéte. feladatok teljesítésének ta- le a csapatzászló előtt. bi hiányossága például az ügyintézők és az ügyviteli dolgozók alapbérének me­rev kialakítása. Nevezetesen nehézséget vállalnának ma- arról az egyébként helyes gukra a vállalatok és a sző- feltételezésről van szó. ami vetkezetek az alapbérek sz<friiPt a gyakorlati idő nő­vekedesevel gyarapodnak az ügyintézőknél is. A korabbi­alapbérrel honorálható ta- nál nagyobb lehetőség nyí­pasztalatok. Csakhogy mind- . . a,anharben ez gátolja a kisebb tapasz- 11K arra- nogy atapberben talattal, de több rátermett- !s elismerjék a kiemelkedő séggel rendelkező szakembe- munkát végzőket. Korláto­rek méltányos elismerését. ^ keretek között megma­A tapasztalatok szerint a rad az ilyen munkakörben különböző bértételek ma dolgozók gyakorlattal szer­már nem felelnek meg a „ . . . gazdaságpolitikai céloknak. zett J0ga: nyolceves ^P3*2" Nem fejezik ki a szaktudást talat után azonban már és a felelősséget. Arányta- csakis a teljesítmény és lanság tapasztalható a veze- nem a munkában töltött idő tők és a beosztottak alapbé- „„ , reiben is. Ezt igazolja, hogy számit az alapberek megha* megállapításánál. Tudvalevő, hogy a bérta­rifák az egyes munkakörök­re alsó és felső bérhatáro­kat írnak elő. Többen java­solták az alsó bérhatárok eltörlését. Ez azonban (két­képesítést nyújtó tanfolya- szeri beruházásra száirt pénz­mok megszervezése. Ezek olyan kurzusok, amelyek az állami oktatásban nem sze­repelnek, de „papírt", bizo­nyítványt adnak a sikeres vizsga után. Csak az utóbbi öt évben a következő tanfo­lyamokat hirdette meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület: villamos- és ká­belszerelői, felsőfokú ener­összeg nagyságával. Kiemelkedő nagyrendezvé­nyeket úgyszintén számon tart a krónika Magyaror­szágon először Szegeden ren­deztek országos konferenciát 1977-ben az üzemirányítás technikai fejlesztéséről, az úgynevezett telemechanikai A megyei törzs és az egy­ségek a következő időpon­tokban tartják meg gyűlésü­ket: Január 7.. szombat: Ma­kó, Vásárhelvi Kálmán egv. dél­oasztalatait. Decemberben a városi párt-végrehaitóbizott­ságok azt elemezték, hogy a munkahelyi pártszerveze­tek. az egységoarancsnoksá­gok, s a személyi állomány hogyan teljesítette a kitű- ség. FÉG-kultúrterem. zött feladatokat. Egyértelmű előtt 10 órakor, megállapítást nyert, hogy a Január 8.. vasárnap: me­megye munkásőrállománya gyei törzs és közvetlenjei 1983-ban is eredményesen Szeged, Technika Háza. teljesítette a kiképzési, szol- délelőtt 10 órakor, gálati célkitűzéseket, s Január 14.. szombat: Szen­amellett a munkásőrök pél- tes. Árvái Bálint egység, damutatóan helytálltak a Tóth József színházterem. getikusi, önálló villanysze- rendszer kifejlesztéséről (ter­relői, villamosmű-kezelői, mészetesen áramszolgáltató érintésvédelmi. A társadalmi vállalatokról van szó). Az­igényeket kielégítő szervezé- óta a rendszert üzembe is 6ek segítségével évente 140— helyezték Újszegeden, első; közéleti, valamint a gazda­sági építő munkában is. Mindezekről a januárban megtartandó egységgyűlése­ken részletesen szólnak a parancsnokok. Ezeken az egységgyűléseken kerül sor a szocialista versenymozga­lomban kiemelkedő ered­ményt elért alegységek, munkásőrök. parancsnokok kitüntetésére. A munkásőr­ségben eltöltött 10, 15. 20. 25 éves szolgálatuk elisme­réseként többen kapják meg órakor. délelőtt 10 órakor. Szeged. Gera Sándor egység, úisze. pedi Sportcsarnok, délelőtt 9.30-kor. Január 21.. szombat: Hód­mezővásárhely. Szántó Ko­vács János egység, Béke­szálló. délelőtt 10 órakor. Csongrád Kun Béla egység. Ifjúsági Ház, délelőtt 10 órakor. Január 28.. szombat: Sze­ged, Móra Ferenc egység. Ifjúsági Ház, délelőtt 10 a vezetők alapbér- és ke­resetnövekedése az utóbbi 10—12 évben a népgazda­ságban foglalkoztatottak ke­resetnövekedésének csak a felét érte el. Az 1984. január 1-től ér­vényes módosítások mind a besorolásokat, mind a tari­fákat érintik. A legjelentő­sebb változások a munkások alapbérrendszerére vonat­tározásánál. Az új bértarifa-rendszer felső határai átlagosan 25 százalékkal, az alsó értékek 10 százalékkal nőnek. A fi­zikai dolgozók besorolási rendszerét a vállalatoknak 1984. végéig kell elkészíte­niük, és az alsó alapbérek fedezetét 1986. végéig vala­koznak. Az új eljárások mennyi dolgozó számára elő alaDján a munkát befolyá- kell teremteni, soló körülményeket jóval árnyaltabban vehetik figye- M. P. Köicsönmunkaerő A téli mezőgazdasági Rákóczi, a mártélvi Fürst holt idényben Csongrád és a nagvmágocsi Egyesült megve több gazdasága tsz-ekből érkező dolgozók ajánlotta föl segítségét a álltak munkába, munkaerőgondokkal küsz- A vendégek között van­ködő nagyvállalatoknak. Az nak lakatosok, targoncake­utóbbiak közé tartozik az zelők. villanyszerelők, s be­Alföldi Porcelángyár. A hód- tanított munkásként oorce­mezővásárhelvi nagwálla- lánöntők. gépkezelők Már­latnál jelenleg a helvi tan- cius végéig dolgoznak maid gazdaságból, a mindszenti a porcelángyárban, K ez idő Lenin, a hódmezővásárhelyi alatt jó keresethez jutnak. /

Next

/
Thumbnails
Contents