Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

4 Szerda, 1984. január 25." Bűncselekmények megelőzéséről A bűnüldözési tevékeny­ségben egyre jobban előtér­be kerül a megelőzési mun­ka jelentősége, és ennek a gyakorlatban való követke­zetesebb alkalmazása. ön­magában a rendőri és igaz­•ágügyi szervek bűnüldöző tevékenysége nem tud alap­vető változást elérni, ha ez nem párosul tudatos megelő­resaeL Súlyos hiba lenne azt gondolni, hogy ez a tevé­kenység csak a bűnüldöző szervek kizárólagos hatáskö­rébe tartozik, és csak az ő kötelességük. Napjainkban — éppen a bűnözés növekedése miatt — kiterjedt vita folyik erről a nagyon fontos kérdésről „ál­tsrtaban"! Álláspontom sze­rint a megelőző munka ha­tékonyságát csak az teremt­heti meg, ha ez a tevékeny­rég konkrétan igazodik a bűnözés struktúrájához, így az „általánosságból" kilép­ve jobban meghatározhatók azok a teendők, amelyek megvalósításával nagyban befolyásolni lehet a bűnözés helyrétét, annak gyakorisá­gát. Most csak két, a va­gyon elleni cselekmények­kel kapcsolatos megelőzési problémával szeretnék fog­lalkozni. Az egyik: a hétvégi kisker­tek vagyonvédelmének kér­dése. Napjainkban a vár06 koevetlen környékén és a községekben több százra te­hető a kiskertek száma, amelyeket már beépítettek, és ahol komoly vagyoni ér­tékek vannak. Ezek megfele­lő védelme és az itt elkö­vetett bűncselekmények nyo­mozása minden évben je­lentős terhet ró a rendőri szervekre. Az nem várható el, hogy e területeken a rendőrség a csősz szerepét vállalja, hiszen erre több ok­ból nincs lehetősége! Fel­merülhet a kérdés, hogy mit lehet tenni hatékonyan a megelőzés érdekében? Sze­retnék néhány lehetőséget felsorolni: hasmos lenne, ha a kiskqrttulajdonosok a téli hónapokban is gyakrab­ban látogatnák ezeket a te­rületeket, hiszen, ilyenkor nagyobb a veszélye, hogy hívatlan vendégek látogat­nak oda. Kezdetben csupán azzal a szándékkal, hogy egy-egy éjszakát töltsenek el, majd távozáskor — a lehe­tőséget kihasználva — ma­gukkal visznek értékesebb, mozgatható vagyontárgyakat. Elejét lehetne venni az ilyen cselekményeknek a lá­togatásokon kívül azáltal is, ha az elemi elővigyázatossá­gok betartására nagyobb fi­gyelmet fordítanának, mint például az ajtók, ablakok jó zárhatósága, a megfelelő zárszerkezetek alkalmazásá­ra. Csökkenteni lehetne a veszélyt, illetve a kár nagy­ságát, ha ilyen időszakban nem tartanának a hétvégi házakban olyan nagy érté­kű vagyontárgyakat — mint például színes televízió, magnetofon, rádió stb. — amiket könnyűszerrel el le­het vinni, illetve amiért ér­demes betörni! Nagyobb gondot érdemes fordítani arra is, hogy a nagyobb értékű mezőgazda­sági eszközöket biztonságo­sabban zárják el, illetőleg azok elmozdítását nehezít­sék meg. Ezekre árért is fel­hívom a figyelmet, mert ezek az eszközök az elmúlt idő­szakban és jelenleg is nagy „gyűjtőszenvedélynek" van­nak kitéve; nagy a kísértés, mivel esetenként hiánycikk­nek is számítanak. Nem azt állítom ezzel, hogy így ki lehet zárni az adott terüle­teken ma még nagy szám­ban előforduló bűncselek­ményeket, de, hogy számu­kat jelentősen csökkenteni lehet, azt igen. Mindenkinek a jól felfogott, egyéni ér­deke is azt kívánja, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a munká­val megteremtett értékeit kár ne érje. Evek óta visszatér a téli időszak bűnözésének egyik velejárója és jellemzője: o gyakran előforduló kabát­lopás Most inkább azokról a problémákról szeretnék né­hány szót szólni, amelyek általában az oktatási in­tézményekben fordulnak elő. Még mindig az a — kü­lönben helyes — gyakorlat, hogy a tanulók az iskolák­ban a folyosókon helyezik el nagy értékű télikabátjaikat. Az azonban már nem he­lyes, hogy ez akkor is így van, ha azok őrzéséről, fel­ügyeletéről nem tudnak in­tézkedni, s szinte lehetősé­get adnak arra, hogy a le­bukás veszélye nélkül lopá­sokat kövessenek el. Nem arról van szó, hogy meg kell szüntetni a folyosói fogas­rendszert. és jelentős anyagi áldozatokkal kel! más körül­ményeket teremteni, csupán arról, hogy a téli hónapok­ra — végre egyszer — meg kellene szervezni egy olyan őrzési, felügyeleti rendszert, ami kizárná a lopás lehető­ségét, vagy legalább meg­nehezítené. Ebbe a munká­ba, nem tudom, miért nem lehet például a tanulókat is bevonni? Ugyanez a megoldatlan helyzet a felsőoktatási in­tézményekben, annak elle­nére, hogy már több év óta, sok, igen komoly anyagi kárral járó kabátlopás tör­tént. A helyzet semmit sem változott — mutatják az ese­tek —, hiszen egyes intéze­tekben csaknem minden el­lenőrzés nékül, bárki közle­kedhet, mert a portások kép­telenek megjegyezni a hall­gatók magas száma miatt, hogy ki jogosult bemenni éti ki nem. így a folyosókon — előterekben — elhelyezett értékekhez bárki könnyű­szerrel hozzájuthat. S itt már nem csak a kabátokra, hanem az elhelyezett egyéb értéktárgyakra is gondolok. Nem hiszem, hogy egyszerű intézkedésekkel ne lehessen ezen a helyzeten változtatni. Az viszont szélmalomharc, ha ezen hiányosságokra min­den évben, több alkalommal felhívjuk az illetékes intéz­mények vezetőinek a figyel­mét, és semmi hathatós in­tézkedés nem történik! Ügy gondolom, hogy ha csak azokat az intézkedése* ket megteszik, amikről itt írtam, akkor a megelőzés érdekében máris sokat tet­tek és ezáltal a károsultak száma is csökkenni fog. Dr. Jármai Tibor A népművészet műhelyei Az idén is megrendezik a népművészeti nyári egyete­met Zalaegerszegen. A jú­lius 9-től 18-ig tartó kur­zuson a magyar népművé­szet műhelyeivel ismerked­hetnek meg a hazai és kül­földi hallgatók. Többek kö­zött a népi hímzés, a nép­viselet. a keménycserép- és porcelán készítés. fafaragás, bőrkikészítés, szíjgyártás mű­helytitkairól hangzanak el előadások. v Megismerkedhetnek a részt­vevők a magyar lakodalmi szokásokkal, népi táncokkal és a hangszeres népzenével is. Az elméleti foglalkozáso­kat a göcseji falumúzeum szakmai bemutatói, tánc- és daltanulás, szakmai kirándu­lások. valamint kulturális programok egészítik ki. Bő­vebb felvilágosítást a nyári egyetem titkárságán — 8901. Zalaegerszeg. Dísz tér 7., Pf. 13; telefon: 13-378 — adnak, s ugyanott lehet je­lentkezni is. Szívbetegséget okoz a zaj is A szfv "koszorús ereinek megbetegedéseit egy sor környezeti hatással hozzák összefüggésbe, amelyek kö­zül a zaj a legfontosabb. Erre lehet következtetni egy vizsgálat eredményeiből, amelyet Malburgban mint­egy ezer vegyipari dolgozó bevonásával végeztek. A vizsgált személyek életkora 45—55 év között volt. Ha a zajban dolgozó munkások csoportját összehasonlítjuk azokkal. akik viszonylag nyugocft körülmények kö­zött végzik munkájukat, láthatjuk, hogy a Rajban dolgozó férfiak között négy­szer annyi a szívbeteg, mint a másik csoportban. Á be­teg munkások részaránya még magasabb, ha a zaj mellett feszített tempóban kell dolgozniuk. Ml? HOL? MIKOR? 1984. JANUÁR 25. SZERDA — NÉVNAP: PAL A Nap kel 7 óra 20 perckor, ós nyugszik 16 óra 33 perckor. A Hold kel 0 óra 9 perckor, és nyugszik 11 óra 4 perckor. VIZA LLA9 A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 36 em (áradó). kertiarátoknak Terméselőkészítés, borfejtés A gazdaságos termelés alapvető . követelménye a megfelelő talaj-előkeszités. Korábbi tájékoztatónkbon már szóltunk a tápanyag­visszapótlásról es a terület felásásáról. A különböző talajok víz­tároló képessége eltérő, ami ar. öntözésnél is fontos szem­pont. Minél magasabb egy talaj szervesanyag. illetve humusz tartalma, annál több vizet igényel és tud magá­ba szívni, tárolni, amit a tenyészldőszak alatt a nö­vény hasznosíthat. A fris­sen trágyázott terület is megkívánja a bőséges víz­mennyiséget'. A szalmás trágya elvonja a talaj víz­készletét. az érett trágya pedig — főleg a homokon — szinte beleszenes edik a talajba. ha nincs elegendő víz. A felsorolt szempontok fi­gyelembe vételénél már most meg kell kezdeni kedvező idójáráe esetén az öntözést. Fontos azonban a talaj megfelelő átnedvese­dése miatt, hogy a hőmér­séklet fagypont felett lei­gyen és a talaj se legyen fagvos. mert akkor a víz •"1 folyik. rendkívül nagy lesz a vízveszteség Az ön­tözésnél egyszerre kis viz­adagokat juttassunk ki, mert a száraz talajon a beszivárgás lassú, a terü­letről elfolvik a víz egv rt&íti. A saölö, tímanökaós ültetvények öntözésével még óvatosabban bánjunk, mivel a nortonkutakban le­vő víz hőmérséklete maga­sabb a talaj hőmérsékleté­nél. ami a rügyfakadást gyorsíthatja, fokozva így az elfagyás veszélyét. Az öntözés módja a ren­delkezésre álló berendezés­től függően történhet al. talajöntözéssel, esőztető be­irar»dezéssel, felszíná öntö­zéssel. esetileg csepegtető öntözéssel, ebben az eset­ben azonban nagy figyel­met kell fordítani a fagy­védelemre. mert egy eset­leges éjszakai fagy nagy kárt tud okozni a berende­zésben. Természetesen a többi öntözési módnál is oda kell figyelni a fagyve­szélyre. A nortonkútból. a vezetékekből és a szivaty­tyúkból mindig le kell en­gedni a vizet a munka be­fejezésével még eseten­ként is. « Elsősorban a korai zöld­ségek termelésére kell fel­készülni. Fagyos időben a hidegfóliás és a korai sza­badföldi zöldségek valánta­nevelését készíthetjük elő. Ezt természetesen fűtött fó­liasátorban vagv egyéb he­lyiségben tudjuk biztonsá­gosan végezni. Ha ilyen nem áll rendelkezésünkre, inkább megrendelés alap­ján neveltessük a palántát, de termesáete&en azt js idő. ben kell lekötni. A hideg­fóáia alá saláta, karalábé, karfiol magvetését es pa­lantaneveleset kell meg­kezdem. Fagymentes tdőben vethe­tünk zötdborsot, sargarépát, petrezselymet és mákot is. A homokos területeken a bevetett területet célszerű apró szailmával, törekke! vagy egyéb homokikötő anyaggal leszórni, mert a várhatóan amúgy is száraz talajokon a tavaszi szélve­rés rendkívül nagy kárt tud okozni. A vetésnél vegyük figyelembe a vetőmag csí­raképességét és csak a szükséges mennyiséget ves­sük el. mert a sok vetőmag megnöveli a költségeket, többletmunkát jelent a gyomlálás, és a sűrű állo­mány egyenetlen fejlődést eredményez. * A borok első fejtése a múlt év végéig mindenütt megtörtént. Általában az a tapasztalat, hogy a fejtés után sem tisztultak le az új borok olyan mértékben, ahogy azt szerettük volna. Ennek elsősorban az az oka, hogv a borok savtartalma a megkívánt szint alatt van. ami késlelteti a tisztulást. Ahhoz, hogy a borunkat, úgymond, készre kezeljük, el kell végezni a második fejtést. A fejlés megkezdé­se előtt azonban célszerű laboratóriumi vizsgálatot végeztetni, ha erre mód van. A vizsgálat eredmé­nye alapján már el tudjuk végezni az esetleges sav­pótlást és a kénezést. A második fejtés előtt js mindig el kell végezni a törési próbát, melyről az első fejtéshez adott tájé­koztatóban már szóltunk. A savhiányt gyakorlott szak­ember érzékszervi bírálattal is meg tudja allaepítani meg­kbueütő pontossággal. A savszegénv borok betegsé­gekre. borhibáikra rendkívül érzékenyek. Ha az eisö fej­téskor nem végeztünk sav­pótlást es megítélésünk sze­rint, vagv a vizsgálat ered­ménye alapján savpótlásra van szükség, azt a második fejtés alkalmával feltétlenül végezzük el. A második fejtést az elő­készítés eredménye alapján — attól függően, hogy bo­runk hajlamos-e törésre — az első fejtéshez hasonlóan nyíltan félig zarta® vagy zártan végezzük. A fejtéshez az alföldi termőtáj borainál gyenge kénezést alkalma­zunk, kivéve, ha borhiba teszi szükségessé az erő­sebb kénezést. Gyenge ké­nezés esetén hektoliteren­ként egynegyed kénszeletet, vagv 7—10 gramm borként használunk fel. Savpótlásra citromsav vagy borkősav alkalmazható. A szükséges mennyiséget — ha labora­tóriumi vizsgálat nem áll rendelkezésre — próba alap­ién állapítjuk meg. úgy. hogv 3 darab literes üvegbe teszünk bort. melybe nö­vekvő mennyiségben 0,5-1.2 gramm citromsavat keve­rünk. Egynapi állás után sorra kóstoljuk a mintákat, és amelyiket a legjobbnak találjuk, annak megfelelően 5. 10 vagy 20 dekagramm citrom- vagy borkősavat adunk hektoliterenként bo­runkhoz. A savpótlás elvégezhető magasabb savtartalmú bo­rokkal is. ilyenek a sárfe­hér. ezerjó. Ebben az eset­ben is kis mennyiséggel végezzük el a kedvező ke­verési aránv meghatározá­sát. Az ecetesség nem té­vesztendő össze a savtarta­lommal! Dr. Tóth Mihály megyei fokertesa NYOLCVANÖT ÉVE született Rtatéez János <1889— 1966). a magyar és a nemzetiközi munkásmozgalom harcosa. 1926­ban Belgiumba vándorolt ki. és belépett a kommunista pártba. 1930-ban hazatért. 1933 májusá­ban nyolc társával együtt letar­tóztatták, s három évre bebör­tönözték. Kiszabadulása után to­vább folytatta mozgalmi tevé­kenységét. 1936-ban megszervez­te a nemesgulacsi kőbányászok munkabeszüntetését, később pe­dig a megye több aratósztrájk­ját. A nyilasok 1946 februárjá­ban letartóztatták, de sikerűit megszöknie. 1951—52-ben a párt­központ munkatársa. 1962 au­gusztusától 1957 februárjáig a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára volt: 1949-töl 1962-ig Za­la megye országgyűlési képvise­lője. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Nyitott ablak — Berletszünet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 19. dél­után negyed 4 órakor: A csoda vége (színes magyar. 14 éven fe­lülieknek). fél 6 órakor: Cecília — I—II. rész (színes kubai. 14 éven felülieknek, dupla helyár­ral). Fáklya: háromnegyed 3 és ne­gyed 6 órakor: Misi Mókus ka­landjai (színes magyar báb­film). fél 8 órakor: Britannia gyógyintézet (szines angol, 16 éven felülieknek). Filmtéka (MTESZ-székház, Kí­gyó u. 4.): A wttkód kisasszo­nyok (színes, m. b. lengyel— francia, 14 éven felülieiknek, es­te 6 órakor). Szatymazi Afész L sz. Ven­déglő: Kék lagúna (amerikai, este fél 9 órakor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-«S) es­té 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket szegeden a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, se­bészeti felvételi ügyeletet az 1. Kórház (Kossuth Lajos sgt. 42.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórtláz tart. GYERMEKORVOS ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél D óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI 'ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: lO-lOfl. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7­től hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Te; : 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-tól reggel 7 óráig. Telefon: ll-OOO. 17.46 18.15 18.45 19.15 19.30 20.00 21.30 8.90 8.05 9.50 MI.55 12.05: 12.25: A fehér kő — ivéd tv-filmsorozat gyerekeknek Bástya Szórakoztató műsor Rajzfilm Tv-hlradó magyarul A szerelem sírja — színházi közvetítés Tv-híradó szerb­horvátul CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. Tv-torna — (ism.) Iskola-tv A Merkúr jegyében — csehszlovák tv-film­sorozat — 4. Az etruszkok országában — NSZK rövidfilm — 3. — (ism.) Kétmillió riportfilm — (ism.) Iskola-tv Képújság 8.05 8.10 10.05 10.% 11.25 14.35 16.00 16.10 17.25 17.35 18.05 19.10 19.15 19.30 20.00 20.40. 20.50 21.40 17.50 17.55 21.30 21.50 22.25 17.00 17.30 17.40 17.45 18.15 19.15 19.30 20.00 20.05 22.30 18.15 18.45 19.30 20.00 21.05 21.20 17.00 BUDAPEST 1. : Tv-torna — (Ism.) : Iskola-tv : Delta — (ism.) : A régensheroeg — angol tv-fümsorozat — 2. — (Ism.) : Képújság : Iskola-tv : Hírek : Lengyel utak — lengyel filmsorozat — 4. : Képújság : Kétmillió — riportfilm : Hatvanhat : Tv-torna :Estt mese : Tv-hlradó : Jogi esetek : A hét műtárgya : Mestersége: színész — Dajka Margit : A Delta különkiadása (14 éven felülleknek I) : Tv-híradó 3. BUDAPEST 2. : Képújság : BSE—Viterbo — Ronchetti Kupa női kosárlabda­mérkőzés : A pécsi stúdió szerb­horvát nyelvű külön­kiadása : Boldogtalan kalap — magyar film — (14 éven felülieknek!) : Tv-hlradó 2. : Mementó mori 4 : Képújság BELGRÁD 1. : Magyar nyelvű tv-napló : Videooldalak : Hírek : Hosszúharisnyás Pipi — tv-sorozat gyerekeknek : Tv-na.ptár Rajzfilm : Tv-napló : Moziszem : Játékfilm : Tv-napló BELGR ÁD 2 : Művelődés : Szerdai körkép : Tv-napló : Szórakoztató adás : Zágrábi körkép : Zenei események ÚJVIDÉK : TV-híradó magyarul és szerb-boivaiUit KOSSUTH 8.27: Világablak 9.06: Magyar népzenei feldolgozások 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatótoknak 10.50: Zenekari muzsáka 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzaesszmelódiák 14.29: Képek és jelképek 15.05: Régi francia muzsika 15.26: MR 10—14 — Kupak­tflTiáCS 16.03: Lehr Edit népdalokat énekel 16.17: A Havannai FMharmonfirai Zenekar játszik 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Csináljunk kasszát! 17.30: Részletek Lehár­operettjeibőd 19.15: Gondolat 20.00: A zenéről 21.30: Háttérbeszélgetés 22.30: Falvai Sándor zongorázik Kb. 23.30: Operaériák 0.10: Kiss Károly nótákat énekéi PETŐFI 8.06: Spanyol és francia dalolt — (sz.) 8.20: Tíz pere külpolitika 8.35: Idősebbek hullám­hosszán. 9.30: Barátsag sláger­express? — (sz.) 10.00: Zenedélelőtt 11.36: A Szabó család 12.05: Nóták 12.35: Tánczenei koktél — (ez.) 13.30: Nádi hegedű 14.00: Zenés délután 15.20: Üj nóta­felvé teleinkből — (sz.) 18.35: Tudományos könyvespolc 16.40: Veszélyben 17.10: Darvas Iván új sanzon­felvételeiből — (sz.) 17.30: ötödik sebesség 18.35: Népzenekedvelóknek 19.06: Galambos Erzsi és Kovács József énekei 19.25: Intenr.ikrofon 19.45: Paul MeCartney felvételeiből — <»z..) 20.35: Magyarország — 1994 21.25: Népi zenekarok felvételeiből 21.46: A Rádió Dalszínháza — Hárman Párizsban — zenés játék — (sz.) 28.20: A mai dzsessz — (sz.) 3. MŰSOR 9.90: Mendelssohn-müvek — (sz.) 10.19: Operarészletek — (sz.) 11.06: Slavko Avsentk együttese játszik — (sz.) 11.35: Slágerek Párizsbői — (sz.) 12.05: Zenekari muzsika — (sz.) 13.07: Hat évszázad muzsikája — (sz.) 14.33: Janácek: Kátya Kabanova — háromfelvonásos— opera — (íz.) 16.20: Magnósok, figyelem! — (sz.) 17.00: A véges végtelen — Az frás hatalma 17.30: Zenekari muzsika — (sz.) 18.30: A Magyar Rádió szüovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról 19.05: Iskolarádió 19.35: Operaest — (sz.) 20.30: Blues-felvételek — (sz.) 21.15: A zeneirodalom remek­müveiből — (sz.) 22.95: Az irodalomtudomány műhelyei 22.50: Népdalcsokor — ,(sz.) CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.27: Nóták 8.59: Monteverdl: A könyörtelenek bálja — egyfelvonásos opera 9.44: Nefelejcs 10.05: A Diákkönyvtár hangszalagon melleklete 10.36: Goldmark: Falusi lakodalom — szimfónia 11.26: A Válaszolunk hallga tó toknak különkiadása 11.46: Az eltűnt miniatűr avagy egy érzőielkü hentesmester kalandjai — Erich Kástner regénye — 1. 12.45: Taskenttől Szamarkandi' 2. PETŐFI 8.05: Népzene Ausztrállábó 8.11: Fúvóskeringők 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napköz-ben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak 1 — (sz.) 12.35: Nemzetiségeink zeziejeboi

Next

/
Thumbnails
Contents