Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

3 Szerda, 1984. január 25." Könyvekért egymilliárd forint A Könyvértékesítő Válla­lat tavaly kiemelkedően jó évet zárt; forgalma — 1982­höz képest több mint 25 százalékkal növekedve — meghaladta az egymilliárd forintot. A könyvtárak ellá­tásában, s a szövetkezeti könyvkereskedelmi hálózat kiterjesztésében is sike­rült előbbre lépni, fejlődött a vállalat kiskereskedelmi forgalma — mondotta Drucker Tibor, a Könyv­értékesítő Vállalat igazgatór ja azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden tartottak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában. A vállalat munkájának egyik legiontosabb része a könyvtárellátás, ez a for­galom a kezdeti, 1972-beli 98 millió forintról 1983-ra 303,5 millióra nőtt. Eredmé­nyesnek bizonyult a könyv­tárak ellátása audiovizuális eszközökkel és bútorokkal, s bevált az a kezdeménye­zésük is. hogy a könyvtár­ellátó három, eddig csak közületeknek árusító bolt­jában ma már a lakosság is válogathat a kötetekből. Nem várt sikert hozott a budapesti Kálmán utcai an­tikvárium megnyitása is. A szövetkezeti könyvterjesztési hálózat munkáját könyves­boltok, bizományosok és viszonteladók segítik. Molnár József felvétele Az utóbbi években gyakran panaszkodnak a felhasználók a fenyőfűrészáru hiányárá. A magánépítkezések arányának növekedése növelte a felhasználók igényeit, ugyanakkor csökkent az import. Az így elnyíló „ollót" a hazai terme­lés sem tudja jelentősen összébb zárni. Nagy becsben tart­ják a hazai fenyőt, s ami kitermelésre érett, azt megkap­ják a feldolgozók. Képünkön: fenyőt döntenek a DEFAG rúzsai erdészeteben Gyártókat keres a ruházati kereskedelem Női. férfi és gyermek pa- márkás farmerek, vagy a mut fehérneműk, gyermek- Vietnamban bérmunkában zoknik, pamytygszon, gvap- gyártott kötött alsóruházati jüsjÉovefé^' sportos és tükör- cikkek és férfiingek. A ke­bársopy öltönyök,. .híjrjzetJi,. reskedelmi.. vállalatok a textil felsőrészű női szandál, gyártókat azzal is segítették, szabóceruza, üvegfejű gom- hogy fejlesztési alapjukból bostú — 235 termék közül gépek vásárlására, a techno­egyebek közt ezekre keres lógiák fejlesztésére anyagi gyártót a ruházati és cipő- eszközöket nyújtottak, kereskedelem a Rákóczi úti A ruházati kereskedelem bemutatóházban kedden ezúttal első ízben rendezte megnyílt „Vevők vagyunk' hiánycikk-bemutató gével meg önálló hiánycikk-kiál­segítse- lítását A bemutatótól azt várják, hogy a kiadott kata­A kiállítás megnyitását lógusban feltüntetett 235 megelőző sajtótájékoztatón termék legalább egy részé­elmondották: a Termeltetők nek hazai gyártása megol­Tanácsába tömörült kereske­delmi vállalatok immár hat éve rendszeresen keresnek dódjék és valamelyest csök­kenjen az a négyszázalékos különbség, amely a ruházati gyártókat ebben a formában kereskedelem ezévi igényei ilyen cikkekre, s az ered- és az ipar áruajánlása kö­mény évente mintegy 4 és zött tapasztalható, félmilliárd forint értékű hi­ányt pótló cikk termelése volt. Eddig főként a műsza­ki-kereskedelmi vállalatok kerestek kivitelezőket az apróbb hiánycikkek gyártá­sára. A ruházati és cipőkeres­kedelmi vállalatok a termel­tetésének eddig inkább más módszereit választották, fő­leg a külföldi cégekkel vaió együttműködést. Így kerül­hettek az üzletbe egyebek között a kooperációban gyár­•tott Triumph és Fel ina fe­hérneműk, fürdőruhák, a Együttműködés A Francia Munkáltatók Országos Tanácsa, a CNPF küldöttségének tagjai — a legjelentősebb francia me­zőgazdasági és élelmiszer­ipari cégeket képviselő üz­letepbgrek magyar part­nereikkel kefekSsztáT-rbég­b^éjés.ep az. együttm.űkö,df§i továbbfejlesztésének lehe­tőségeit vitatták meg ked­den a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A megbeszélés résztvevői elmondták, hogy Magyaror­szág és Franciaország egy­aránt nagy mennyiségben cs arányban exportál mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­mékeket. A mostani megbe­szélésen igyekeztek feltárni a kölcsönösen hasznos koo­peráció és harmadik piacon való együttműködés fejlesz­tésének lehetőségeit. Cukorcirokból üzemanyag Meditáció - gazdaságról Többéves kutató munká­val kísérleteztek ki egy energiatakarékosságot szol­gáló eljárást a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutató intézetében. Az állattartó telepeken nagy Csereutazások Szovjet turistacsoport érkezik Szegedre A fasiszta Németország felett aratott győzelem 40. évfordulója tiszteletére a Szovjet kultúra és Tudo­piány Háza — a szovjet­unióbeli Szputnyik. vala­mint a magvar Express If­júsági és Diák Utazási Iro­dával — már az idei év eleiétől kezdve több közös politikai akciót és rendez­vényt szervez. A két utazási iroda a KISZ és a Komszomol ak­tivistáiból. a termelésben élen járó fiatalokból, a ma­gyarországi felszabadító harcokban részt vett vete­ránokból. a partizán és actiXasúzta mozgalom egy­kori tagjaiból szervezett csoportokat, amelyek ellá­togatnak a Szovjetunióba, illetve hazánkba. Elsőként, január 25-től Leningrád ad otthont a találkozónak. Az első szovjet turistacsoport október 9-én érkezik Sze­gedre. A baráti csoportok utaz­tatásához kapcsolódva a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza. a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége. vala­mint a Hazafias Népfront szervezetei politikai és kul­turális rendezvényeket szer­veznek. mennyiségben keletkező híg trágya hasznosítása volt az elsődleges cél. amikor a szervesanyaggal öntözhető ipari növénv, a cukorcirok termesztésével kísérletezni kezdtek. A jól termő takar­mánynövény cukortartal­mából alkohol is nyerhető, s ez — mint a MÉM mű­szaki főosztálya által is tá­mogatott kísérletek * során bebizonyosodott — desztil­lált víz hozzáadásával a gázolaj adalékaként hosz­nálható fel. a keverési arány: 75 százalék gázolaj, 10 százalék cirokból nyert alkohol és 15 százalék desz­tillált víz. Az ilyen keverék­kel üzemeltett Diesel-mo­torok teljesítménye nem csökkent, az üzemanyag­megtakarítás viszont je­lentős. A számítások szerint száz hektár cukorcirok termésé­ből százhúsz tonna alkohol nyerhető. Ezzel a mennyi­séggel évente 312 tonna gázolaj helyettesíthető. Az erjesztett cukorcirok vissza­maradó szárazanyaga érté­kes takarmány: az úi eljá­rás haszna tehát többszö­rös. Barátom meglehetősen zi­lált állapotban van. Kérdés nélkül is sorolja bajait: nemrég került tető alá a háza. Hogy az mennyibe ke­rült!? Nemcsak az OTP-nél adósodott el. de rokonoknál, ismerősöknél is. Szerencse, hogy a berendezés javát áruvásárlási hitelre megve­hette. Most nagyjából min­dene megvan, de annyi adósságot kell törleszteniük, hogy fizetésükből — beleért­ve a maszek munkákat is — háromezer forintjuk sem marad a családra. Pedig en­ni kell. fizetni az óvodát, a napközit és ruhára is kel­lene. És nem tudnék-e köl­csön adni neki tízezret, mert egy szobából még hi­ányzik a szőnyegpadló és a tapéta ... Megadja egy éven belül, csak befejezhesse azt is. Magánügy, hogy éppen nincs tízezer forintom, így hát nem adhattam neki. És csak azért mondom el mind­ezt, mert a jelenség nagyjá­ból általános. Aki lendíteni akar helyzetén, sorsán, úgy, hogy jövedelme azt abban az időszakban nem teszi le­hetővé. bizony eladósodik. Aki pedig jobbra-balra kénytelen törleszteni tarto­zásait, annak a lehetséges­nél jóval kevesebb jut ha­vi kiadásaira. Szorult, nehéz helyzetbe kerül. Akkor csök­kent hát az életszínvonala? De hiszen saját házában la­kik, jó körülmények között, ha pedig a legégetőbb adós­ságait rendezi, hát összes­ségében jobban fog élni, mint az. aki nem mert be­levágni néhány nehéz esz­tendőbe. Fizetni tudni kell Kísértetiesen hasonlít ez, a magánéletünkben megszo­kott, mindennapi helyzet az országéra. Mert a hetvenes években; arriikor irgalmat­láil1'^faággal rbmlott a, világgazdaság helyzeté, * fé­lelmetesen megemelkedtek az árak, nálunk nemhogy érezte volna ezeket a válto­zásokat az ember, inkább — ha már lassabban is — még nőtt az életszínvonala, nőhetett fogyasztása. Ügy, hogy az ország tekintélyes hiteleket vett föl, s jócs­kán eladósodott. Mert hi­szen akkor még mindenki úgy hitte, négy-öt évig ha tarthat a válság. Máig ti­zenegy év telt el, és — ma is tart. Nagyjából 1978 tá­ján világossá vált: tovább nem adósodhatunk el. las­san meg kell kezdeni adós­ságaink törlesztését. Mert hitelt már csak úgy kapunk, ha fizetünk is. Ha fizetni tudunk. És szerencsére — tudtunk. Szerencsére? Nem, ez más, jóval több, mint szerencse. Mert e nehéz helyzetben sem vonultunk vissza pasz­szivitásba. Megkezdtük a változtatások máig is tartó folyamatát, hogy minél több emberi alkotó- és kezdemé­nyezőkészségnek adhassunk szabad utat — mindannyi­unk javára. Mint az eladósodott — de végül i.s csak jobb körülmé­nyek közé került — család esetében, oi-szágos méretek­ben is elsőrendű feladattá vált a fizetőképesség fönn­tartása. Hiszen csakis ezen alapulhat az a bizalom, amelynek révén a legfonto­sabbakra újabb hiteleket is fölvehetünk, s előteremthet­jük azokat az alapokat. amelyeken még aktívabban alkalmazkodhatunk a világ­piac, a világgazdaság válto­zásaihoz. És országos mére­tekben is a rangsor máso­dik helyére csúszott vissza az életszínvonal megtartásá­nak igénye. Csakúgy, mint az emlegetett 'családnál. Hi­szen inkább fogyaszt vala­mivel kevesebbet az ember, semmint hogy ne tudja fi­zetni a bútorrészleteket. Tavaly — minden gond elíenére — jó évet zárt az onszág. Mert: minden fize­tési kötelezettségnek időben eleget tudtunk tenni. és mert az iszonyú károkat okozó aszály ellenére sike­rült pozitív kereskedelmi mérleggel zárni. És nem csökkent a fogyasztás sem. De ha lehet, az idén még nehezebb évnek nézünk elé­be. Ahhoz, hogy eleget tud­junk tenni kötelezettsége­inknek, s életszínvonalunk se csökkenjen számottevő mértékben, mintegy 800 millió dolláros aktívummal kell zárnunk az éves keres­kedelmi mérleget. Kézenfekvő kiút lenne: növeljük a termelés haté­konyságát, az eladható ter­mékmennyiséget. Igen ám, de a termelési hatékonyság növelése korszerűsítéseket tételez föl, tőke kellene hoz­zá. arnivel nem rendelke­zünk. És a termékmennyisé­get sem növelhetjük az igé­nyek, vagy kedvünk szerint, mert termelési szerkezetünk még mindig nagyon is anyag- és energiaigényes, ez az út többlet importtal jár­na, amire viszont nincs fe­dezetünk. Nem tudnánk megfelelő értékű — hasznot is hozó — árukkal ellenté­telezni. Helyzetünk megőr­zésének egyetlen lehetősége: a belföldi felhasználást kell visszafogni, amely az idén — a tervek szerint — nem érheti el a tavalyit. Lehetőség — választásra Mivel lehet a fogyasztást szabályozni ? Vagy úgy. hogy adagolják a javakat, vagy az árak és jövedel­mek megfelelő alakitásával. Még egyszerűbben: hiány­nyal. Nem tudom, ki mit választ, ha választania keli. De választanunk kell! Azt hiszem, legtöbbünk számára elképzelhetetlen lenne az adagolás, vagy a hiány, hogy például reggel négy­kor kezdjünk sorba állni va­lamiért, hogy tízkor vagy megkapjuk, vagy ne. Marad hát a jövedelmek és az árak alakítása. A jövedel­meket csökkenteni nem le­het, már csak azért sem, mert nagy hányaduk auto­matikusan emelkedik. (Aki mostanában megy nyugdíj­ba, jóval többet kap, mint­ha tíz éve ment volna: több is a nyugdíjas, mint tíz éve; növekednek a gyermekintéz­mények. kórházak stb. fönn­tartás! költségei, mert pl. drágábbak a gyógyszerek, műszerek ...) Elkerülhetet­len hát az árak emelése, hogy a fogyasztás ne halad­ja meg az ország által elvi­selhető mértéket. (Ráadásul csak így lesz lehetőség hosz­szabb távon arra. hogy a bérarányokat is ösztönzőbb­re formáljuk.) Senki sem örül annak — én sem —. ha többet kell fizetni valamiért. mint megszoktuk. De többet kell. árvízvédelmi gyakorlat a Kisalföld folyóin Nagyszabású árvízvédel­mi gyakorlat kezdődött ked­den a Kisalföld több folyó­ján. így a Rábán, a Marca­lon. a Répcén és a Répce árapasztó csatornán. A két­napos gyakorlat amelyet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság győri központ­jából irányítanak. 237 kilo­méter hosszú gátrendszerre terjed ki. Az áradásnál előforduló veszélyes helyze­tek kivédését gyakorolják. Működésre lépett a tájékoz­tató szolgálat és minden olyan szervezet, amelyre az árvédekezésnél szükség van. Az észak-dunántúli tér­ségben legutóbb 1975-ben került sor komolyabb árvé­dekezésre. Ezt megelőzően 1965-ben és 1954-ben ala­kult ki kritikus helyzet, Például azért is, mert ta­valy a költségvetésben im­már 66 milliárd forint ár­kiegészítés szerepelt. (Ez az összeg a mostani áreme­lésekkel 53 milliárd forintra csökken.) Lássuk a húsára­kat! A sertéshúsnál most 28 százalékról 1 l-re, a marha­húsnál 40-ről 22 százalékra csökkent az ártámogatás. Az az összeg, amivel eddig a költségvetés elsősorban a nagyobb jövedelmű családo­kat dotálta, hiszen ők jóval több húst fogyasztanak, mint a kisnyugdíjasok. És hogy miért ilyen drága a hús? Miért nő az ára? (Mármint a felvásárlási ára?) Mert nőnek az ener­gia-, a takarmány- és gép. árak; emelkednek a szállí­tási költségek, a világpiaci árakkal összhangban. Hiszen ezeket az árakat jórészt im­portunk határozza meg. És a termelési kedvet is figye­lembe kell venni. Elegendő húsunk csak akkor lesz. ha megéri állatot tartani! (Ha­sonlóak az- építőanyag-ipar gondjai. A téglán az eddigi 35 százalék helyett 17, a cserépen 35 helyett 8. a ce­menten 46 helyett 17 szá­zalék árkiegészítés maradt. E termékek előállítási költ­ségeiben ugyanis szintén az energiaköltség viszi a prí­met.) Fogyasztás, árak, arányok Ebből is látszik tehát: nem is a költségvetési ki­adások csökkentése a leg­fontosabb. Sokkal inkább az értékarányos árakhoz törté­nő közelítés. Mert, ha való­di értékükhöz hasonlító áron kerülnek forgalomba termékek, akkor várhatóan csökken, vagy legalábbis átrétegaődik a fogyasztás. Ha összességében nem is csökken például a húsfo­gyasztás, várható, hogy a kereslet az olcsóbb termé­kekre terelődik át. így több hús juthat exportra. (Jelen­leg exportunkban a második helyen a tőkehús, harmadi­kon a baromfi áll!) És im­portot is megtakaríthatunk. A konzervdobozok például importanyagból készülnek, a cserép, a cement rengeteg energia felhasználásával ál­lítható elő. Sokat hozna a konyhára, ha csökkenne va­lamelyest a felhasználás. Sokat hozna annak érde. kében, hogy elérjük az oly szükséges 800 millió dollár körüli külkereskedelmi aktí­vumot. Patikamérlegen készültek el azok a tervek, amelyek­nek egv része a mostani ár­emelkedésekben fejeződött ki. A nehezebb helvzet sen­kinek sem öröm. De Euró­pában ma már egyszerűen nincs olyan ország — neim tudom Svájc kivétel-e —, ahol jobbik esetben ne küszködnének inflációval, ne lennének kénytelenek meg­nyirbálni a szociális kiadá­sokat; rosszabb esetben ne lenne óriási munkanélküli­ség, vagy ne kényszerülné­nek drasztikus! adminiszt­ratív intézkedésekre. Bizo­nyos szempontból szerencse gondjaink közepette, hogy legalább választhattunk a lehetséges rosszak között, s a kisebbek mellett voksol­hattunk. Szerencse azért, mert az értékarányos árak­hoz történő- közeledés, ha egyelőre jobbára csak hát­rányait érezzük fogvasztő­ként. termelőként előnyök­kel is szolgál. És megalapo­zása lehet gazdaságiránvítá­sunk továbbfejlesztésének, gazdasági fejlődésünk új lendületének. Egy olyan programnak, amelynek ki­dolgozása — többek közt a decemberi központi bizott­sági határozat alapján — folyamatban van. s amely a gyorsabb, a körülménvek­hez rugalmasabban alkal­mazkodó gazdasági fejlődés alapjául szolgálhat. S bár alapvetően kényszer szülte fogyasztásunk átmeneti csökkentésének szükségessé­gét. a módszert legalább megválaszthattuk. Éspedig jövőnk érdekében. » , gzávay István

Next

/
Thumbnails
Contents