Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

2 Szerda, 1984. január 25." Ismét magvar kézben a világhírű festmények Sajtótájékoztató — Büntetőeljárás a görög milliomos ellen 0 Athén (MTI) Az illetékes görög szervek segítőkészségének köszönhe­tően kedden közelebbivé vált az a pillanat, amikor visszakerülhetnek majd ere­deti helyükre a Budapesti Szépművészeti Múzeumból ellopott világhírű festmé­nyek. Dobos István athéni magyar nagykövet a görök csendőrség biztonsági szol­gálatának épületében Hrisz­tosz Lambru amfisszai ügyésztől átvette a Görögor­szágban megtalált hat mű­remeket. A jegyzőkönyv nem hagy kétségét afelől, hogy a festmények Magyar­országra szállíthatók. Áz ellopott, majd megke­rült képek átadási ünnepsé­gére rendkívüli biztonsági intézkedések közepette ke­rült sor; a csendőrség épü­letének első emeleti szobá­ját, ahol oz utóbbi napok­ban a képeket óvták, fegy­veresek őrizték. Géppiszto­lyos őr állt a helyiség ajta­ja előtt és a külső terasz­folyosón. Az épületet kívül­belül iparitévé-kamera pász­tázta. Az átadási jegyző­könyv aláírása után Hrisz­tosz Lambru jelképesen át­adta az Esterházy Madon­nát, Raffaello világhírű al­kotását és a többi műreme­ket a magyar nagykövetnek, és szívélyesen kezet fogott vele. Dr. Garas Klára megha­tott szavakkal mondott kö­szönetet az illetékes görög közbiztonsági, igazságügyi és kulturális szerveknek nagy­fokú segítőkészségükért, gyors és nagyvonalú eljárá­sukért. Méltatta a görög szervek megértését, tevé­keny segítségét, amely lehe­tővé tette, hogy a Magyar Népköztársaság tulajdonát és az emberiség közös kultúr­kincsét képező műremekek mihamarabb magyar restau­rátorok kezébe kerüljenek. A Szépművészeti Múzeum műkincseit — a görög nem­zeti galéria szakembereinek segítségével — gondosan be­csomagolták, s hazaszállítá­sukig a magyar nagykövet­ségen fogják őrizni az ille­tékes görög szervek segítsé­gével. Melina Mercouri görög kulturális miniszter délután hivatalában fogadta dr. Ga­ras Klárát és Dobos Ist­vánt abból az alkalomból, hogy a november 5-én ello­pott képeket visszaadták a magyar állam képviselőinek. Melina Mercouri örömét fe­jezte ki, hogy a magyar nemzet értékes tulajdona és az emberiség közös kultúr­kincse visszakerült jogos tu­lajdonosához, A magyar nagykövet este baráti találkozón látta ven­dégül a görög közbiztonsági, igazságügyi és kulturális szerveknek azokat a képvi­selőit. akik tevékenyen részt vettek a magyar műkincsek visszaadásé ban. A festmények ünnepélyes átadása után megtartott saj­tóértekezleten Daszkalakisz csendőr, tábornok, tartomá­nyi katonai csendőrparancs­nok hangsúlyozta, hogy a képek felkutatását és biz­tonságba helyezését tekin­tették első számú feladatuk­nak. Tartani kellett ugyanis attól, hogy a képek meg­semmisítésére vagy külföld­re csempészésére készül­nek. A jól átgondolt rend­őri intézkedések eredménye­képpen az orgazdának és esetleges tettestársainak nem vojt más választási lehetősé­ge, ezért jobbnak látták azt, hogv megszabaduljanak a képektől. .4, csendőrség a gyanúsítottak minden moz­dulatáról tudott — mondot­ta Daszkalakisz. Hrisztosz Lambru, a bűn­ügyben vizsgalatot folytató amfisszai ügyész bejelentet­te: a kiterjedt rendőri és ügyészi vizsgálat eredmé­nyei alapján a bűncselek­mény elkövetésében való bünrészesség alapos gyanúja miatt büntetőeljárást indít Efthimiosz Moszkoklaidesz étolajgyáros és Hrisztosz Kapszullasz, a Moszkoklai­desz-cég alkalmazottja el­len. Az 55 éves görög nagy­iparos, iteai lakos azzal gya­núsítható, hogy ő volt a bűncselekmény elkövetésé­nek értelmi szerzője és az orgazda. Az 51 éves Kap­szullasz amfisszai lakosról alaposan feltételezhető, hogy tettestárs volt az orgazda­ság bűntettének elkövetésé­ben. Az amfisszai ügyész rá­mutatott: a bűncselekmény elkövetésének nagyon sok közvetett bizonyítéka van; mindenekelőtt Moszkoklai­desz és Morini olasz bűnöző személyes találkozásai és és az erről szóló különböző tanúvallomások, az első ta­lálkozások alkalmából fel­mutatott kettéfűrészelt két fél pénzdarab,, illetve Mori­ni Iteában meghibásodott és elhagyott autója. Mindamel­lett hangsúlyozta, hogy a bizonyítási eljárás hosszú­nak ígérkezik, mert senkit nem értek tetten. A sajtóértekezleten a ma­gyar nagykövet is köszöne­tet mondott az illetékes gö­rög közbiztonsági, igazság­ügyi és kulturális szervek segítségéért, a festmények gyors visszaadásáért, azért, hogy görög részről a ma­gyar állam kérését méltá­nyolva a büntetőeljárási szo­kásoktól eltekintve kívánják előmozdítani a képek vissza­származtatását Magyaror­szágra. A görög sajtó továbbra ls sokat ír a magyar képek sorsáról. A Rizoszpasztisz keddi számában fényképes tudósításban számolt be az alkotások hétfői azonosításá­ról, a magyar szakemberek programjáról. A Kathimerini „Átadják a Görögországban megtalált kepeket a magya­roknak" címmel tudósított a bűncselekmeay görögországi kivizsgálasanak állásáról, rá­mutatva, hogy az amfisszai ügyészségén folytatódnak a kihallgatások és a vizsgála­tok. Az Akropolisz hírül ad­ja, hogy a hat hirea fest­ményt Budapesten fogják restaurálni. KGST vb-iilés Moszkvában # Moszkva (MTI) Moszkvában kedden meg­kezdődött a KGST végrehaj­tó bizottságának 109. ülése. A tanácskozáson részt ve­vő küldöttségek áttekintik a tagállamok gazdasági és tu­mányos-müszaki együttmű­ködésének több kérdését. Tárgyalnak a KGST-n belü­li tervkoordináció további tökéletesítésének lehetősége­iről, a közös beruházásként megvalósuló ipari létesítmé­nyek építéséről. Megvitatják az automatizált műszaki rendszerek létrehozásának és bevezetésének kérdéseit, s a KGST-partnerek közötti szerződéses szállítási fegye­lem erősítésének módjait. Az ülésen értékelik a szocia­lista világrendszer gazdasá­gát. kutató nemzetközi KGST-intézet több mint tíz­éves tevékenységét és meg­határozzák a jövő főbb ku­tatási irányait. Megvitatják a KGST és más nemzetközi szervezetek ez évi kapcso­lattartásának kérdéseit is. NAGYGYŰLÉS A kubai forradalom győ­zelmének 25. évfordulója al­kalmából a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kedden nagygyűlést rendezett a Budapesti Tele­fongyár kultúrtermében. A rendezvényen — amelynek elnökségeben helyet foglalt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a kormány több tagja, valamint a főváros, Zugló és a nagvüzem számos vezetője — Timmer József, a SZOT titkára ünnepi beszédében megemlékezett a negyedszá­zaddal ezelőtti, ma már tör­ténelmi eseményekről, ami­kor is Fidel Castro vezetésé­vel győzött a kubai forrada­lom. ELHUNYT MIHAIL LESZECSKO A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fajdalommal tudatja, hogv január 21-én. 75 éves korában, súlyos es hosszas betegség utan elhunyt Mihail Leszecsko. a Szovjetunió Mi­nisztertanacsanak volt einök­heuet-itüc. NATO-javaslat + Stockholm (MTI) A stockholmi bizalom- és biztonságerositő, valamint leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó konferencián a NA­TO-tagállamok kedden azt javasolták, hogv az államok tájékoztassák emonást az Eurónában levő légi és szá­razföldi erők szerkezetéről, jelezzék ezentúl 45 napppal előre az egv hadosztálvnvi. vagy annál nagyobb kato­nai erők gyakorlatait, a 25 ezer főnét többet érintő mozgósításokat és értesít­sék egymást a riasztásból végrehajtott hadgyakorla­tok kezdésekor. Mint emlékezetes. And­rei Gromiko szovjet kül­ügyminiszter stockholmi fel­szólalásában kiemelte: a Szovjetunió kész a Helsin­ki záróokmányban megfo­galmazott bizalomerősítő intézkedesekhez nagyobb jelentőségű és átfogóbb ki­egészítő intézkedéseket, ki­dolgozni Felhívta a figyelmet arra. hogy tovább lehetne fejlesz­teni a nagy hadgyakorla­tokról való előzetes tájékoz­tatás kérdését. Mint mondta rendkívül időszerű ienne az ilyen hadgyakorlatok méreteinek korlátozásáról is megállapodást kötni. meg­határozva a résztvevő csa­patok számszerű adatait. ' zffZfí^ •; i'vrj.tUíí ír '•.:. 1 RÁDIÓJELEK KISZ-DELEGÁCIÓ JUGOSZLÁVIÁBAN Kedden Belgrádba uta­zott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegá­ciója a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöksé­ge meghívására. A küldött­ség. amelyet Fejti György, a KISZ KB első titkára vezet, jugoszláv partnerével eszme­cserét folytat ifjúsági szerve­zeteik tevékenységének idő­szerű kérdéseiről, és áttekin­ti a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. S1NOWATZ BELGRÁDBAN Dr. Fred Sinowatz oszt­rák kancellár kedden dél­előtt különvonaton haromna­pos, hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. A pá­lyaudvaron Milka Planinc, a jugoszláv kormány elnöke, Braniszlav Ikonics. a szerb köztársasági kormány elnö­ke és más jugoszláv hiva­talos személvek üdvözölték. KOHL IZRAELBEN Helmut Kohl. az NSZK kancellárja kedden ötnapos látogatásra Izraelbe utazott. Kohl utazását eredetileg ta­valy augusztusra tervezlek, a Andropov nemzetközi kérdésekről Folytatás az 1. oldalról.) folytatódnia, nem pedig az erő pozíciójából, ahogyan ezt Reagan javasolja. A pár­beszédnek konkrét megál­lapodások elérésére kell irányulnia. Szeretnék emlékeztetni a genfi, európai közép-hatótá­volságú atomfegyverekről folytatott tárgyalásokra. Az Egyesült Államok genfi kép­viselői csaknem két éven át — ahogy mondani szo­kás — csaik a szalmát csé­pelték. Ezalatt Washington új elsőcsapásmérő atomra­kéták nyugat-európai tele­pítésére készült. Többször is figyelmeztet­tünk rá, milyen következ­ményekkel járhat mindez. Az amerikai fél sajátkezű­leg szakította félbe a gen­fi tárgyalásokat, nagv kárt okozott a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszédnek. Most az Egye­sült Államok elnöke kije­lenti, hogy — úgymond — készek felújítani a tárgya­lásokat, visszatérni Genf­be. Felvetődik a kérdés- le­hetséges. hogy az amerikai fél felismerte: mit tett, és a párbeszéd mellett síkraszáll­va esetleg kész változtatni negatív álláspontján? Nem, ez nem történt meg. Az el­nök beszéde nem tartalmaz semmilyen új elgondolást, új javaslatot, sem az európai nukleáris fegyverzetek kor­látozásával, sem pedig más kérdésekkel kapcsolatban, az amerikai álláspontban sem­mi ilyesmi nem lelhető fel. Már beszéltem róla, és is­mét meg kívánom erősíteni: készek vagyunk arra. hogy minden reális lehetőséget felhasználjunk a tárgyalások folytatására. annak érdeké­ben. hogy megállapodjunk a nukleáris fegyverzet kor­látozásáról és csökkentésé­ről, az egyenlőség, az egyen­lő biztonság elve alapján. Tárgyalásokba azonban a tárgyalás kedvéért nem bo­csátkozunk, nem teszünk úgy. mintha nem Jennének ránk és szövetségeseinkre irányított új rakéták Nyu­gat-Európában. Ezzel együtt meg kívánom erősíteni: a Szovjetunió csak konstruktív, kölcsönösen el­fogadható alapon hajlandó megoldani az európai nuk­leáris fegyverzet problémá­ját. Ehhez egy dologra van szükség, amíg még nem ké­ső, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak késznek kell mutatkoznia arra, hogy visz­szatérjen a Penshing—2 ra­kéták és a robotrepülőgépek telepítése előtti helyzethez. Azt, hogy az Egyesült Ál­lamok valóban komolyan akar-e tárgyalni velünk, a gyakorlati lépések alapján fogjuk megítélni, 0 Milyen más problémák lehetnek még a párbeszéd témái? A szovjet vezetés meg van győződve arról, hogy lehetőség van több más probléma komoly meg­vitatására. amelyek megoldá­sa kétségtelenül javítaná a világhelyzetet, a szovjet— amerikai kapcsolatokat. Konkrét javaslatok és kez­deményezések egész körét terjesztettük elő, amelyeknek célja a béke és a nemzetkö­zi biztonság megszilárdítása. Javaslataink továbbra is ér­vényben vannak. Ha például az Egyesült Ál­lamok kötelezné magát ar­ra — amint azt a Szovjet­unió tette —, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegy­vert, az már jelentős mér­tékben hatna a nemzetközi légkörre, kapcsolataink lég­körére. Mit jelentene ez a gyakorlatban? A két legerő­sebb atomhatalom lemond az atomfegyver egymás elleni alkalmazásáról. Ez azt je­lenti, hogy nem lesz sem első, sem pedig következő csapás. Ha a NATO-tagonszágok elfogadnák a Varsói Szer­ződés tagállamainak arról szóló javaslatát, hogy ne al­kalmazzanak katonai erőt egymással szemben, az ugyancsak komoly mérték­ben emelné a bizalom szint­jét Európában, sőt, az egész világon. Nem lehet elodázni annak a problémának a megoldását sem, amelyet a fegyverkezé­si hajszának a világűrre va­ló kiterjesztése jelent. El­lenkező esetben az emberiség újabb fenyegetéssel kerül szembe, amelynek méreteit most még elképzelni is ne­héz. A Szovjetunió konkrét javaslatokat terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy mi­képpen hárítsák el az erő — világűrből, illetve a vi­lágűrben való — alkalmazá­sának veszélyét, és felszólít­ja az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul kezd­jen tárgyalásokat erről a kérdésről. Ha a Nyugat készséget ta­núsít ezen a téren, hozzá lé­het látni a bécsi tárgyaló­sokon napirenden szereplő. ? közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló kérdések gyakorlati megoldásához. Az ezzel kap­csolatos konkrét javaslatain­kat már régen a tárgyaló­asztalra tettük. A háborús veszély csök­kentésére irányuló intézke­déskompléxumból mi —kez­detként — egy egyszerű, ugyanakkor eléggé hatékony lépést javasolunk az Egye­sült Államoknak: az atom­fegyverzet befagyasztását: fo­kozni kell az erőfeszítéseket az említett fegyverek jelen­tős mértékű korlátozásáról, és a radikális csökkenté­sekről szóló megállapodás mielőbbi elérése érdekében. A népiek joggal várhatják az Egyesült Államok kormá­nyától. hogy ezekben a kér­désekben józan észről és rea­lizmusról tegyen tanúbi­zonyságot. Ahhoz, hogy mindezekben a kérdésekben megegyezés jöhessen létre, elsősorban az Egyesült Államok, illetve a többi NATO-tagország szán­déka és politikai akarata szükséges. Ez kedvező hely­zetet teremtene ahhoz, hogy más kérdésekkel is foglal­kozni lehessen, hogy egyik­ről át lehessen térni a má­sikra. Mi ebben látjuk a bé­ke megőrzésére irányuló po­litika sikerének a zálogát. Csakis ezen az úton elő­rehaladva — és nem az erő­ben bízva, vagy szőooklatok­kal — lehet a világot, amely­ben élünk, valóban biztonsá­gosabbá tenni. Az Egyesült Államok kormányától azt várjuk, hogy tegyen konk­rét lépéseket, álljon készen arra. hogy éppen ezt az utat válassza. Ez részünkről meg­felelő visszhangra talál. Tajvan: a viszály almája Fucsien tartomány part­jainál ma is farkasszemet néznek egymással a kínai szárazföldön és a part men­ti szigeteken elhelyezett messzehordó ágyúk. A né­pi felszabadító hadsereg és a tajvani Kuomintang tü­Regin—Samir kormányválto­zás miatt azonban mostanra halasztották. KÁBÍTÓSZER Az Egyesült Államok tör­ténetének legnagyobb kábí­tószercsempész-hálózatát lep­lezték le az elmúlt hetek­ben. Egy atlantai bíróság harminc személy ellen indí­tott eljárást azzal a váddal, hogy másfél év alatt öt ton­na kokaint csempésztek be az országba. A bandavezért 1983 végén Kolumbiában tar­tóztatták le. és kiadták az Egyesült Államoknak. A csempészbanda tagjai közül eddig tizennyolcan kerültek lakat alá. „TERRORISTA NEMZET" Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának illeté­kesei hétfőn „terrorista nem­zetnek" minősítették és a nemzetközi terrorizmus tá­mogatásával vádolták Iránt. John Hughes, a külügymi­nisztérium szóvivője a tehe­ráni kormányt tette felelős­sé a Bejrútban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok főhadiszállása ellen október­ben. és a kuvaiti külképvi­seletek ellen decemberben el­követett pokolgépes merény­letekert. zérei azonban már évek óta nem lőnek egymasra — pá­ratlan napokon sem, ahogy hajdanán szokás volt. Mi több. egy idő óta beszüntet­ték azt a gyakorlatot is, hogy röpcédulákkal „bom­bázzák" egymást. Kína és az ősidők óta részét képező Tajvan újra­egyesítése olyan igazságos és nemzeti célkitűzés, amit világszerte elismernek és helyeselnek. A ritka kivé­telek közé tartozik az Egye­sült Államok, amely kész­ségesen kijátszaná a „kínai kártyát" a Szovjetunió el­len. de Tajvan ügyében nem hajlandó lapot osztani Pe­kingnek. Ckao Ce-jang kí­nai miniszterelnök most le­zajlott washingtoni látoga­tása újból bebizonyította, hogy Tajvan marad a „vi­szálv almája" Kína és az Egyesült Államok között, s hogy a Kínával „stratégiai szövetségre" törekvő Egye­sült Államok vezetőinek eszük ágában sincs előmoz­dítani az általuk pénzelt és fegyverzett Tajvan vissza­térését az amerikai straté­gia szemszögéből olv naev­ra értékelt szárazföldi Kí­nához. Olyat) ellentmondás ez, amely szemléltetően bizo­nyítja, Washington valójá­ban nem érdekelt Kína problémáinak megoldásá­ban. Megfigyelőknek feltűnt, hogy az -Egyesült Államok­ban mondott beszédeiben és sajtónyilatkozataiban a kí­nai kormányfő minden ko­rábbinál messzebb ment azak-nak az engedmények; nek a felsorolásában, ame­lyeket Peking kesz biztosí­tani Tajvan számára az. új­raegyesítés esetén. Mint Csaó Ce-jang mondotta, az újraegyesítés után Tajvan, Kína különleges közigazga­tási körzeteként. megőriz­heti jellegének legfontosabb vonásait, változatlanul fenn­tarthatja (kapitalista) tár­sadalmi rendszerét és élet­formáját. Tajvan pártja (a Kuomintang), kormánya és katonai struktúrája ugyan­csak változatlan maradhat; Peking nem fog sem köz­ponti tisztrégviselőket, sem csapatokat küldeni Tajvan­ra. A „Tajvan. Kína" név használatával Tajvan fenn­tarthatja a külföldhöz fű­ződő gazdasági és kulturá­lis • kapcsolatait. A Tajva­non eszközölt külföldi be­ruházások teljes védelmet élveznek majd. Miközben a kínai minisz­terelnök ezeket, a valóban messzemenő engedményeket vázolta, Reagan elnök elv­barátai a „független Taj­van" mellett tüntettek Wa­shingtonban. Az amerikai vezetők pedig, bár meghall­gatták Csaó Ce-jangot, sem­miféle készséget nem nyil­vánítottak arra. hogy haj­landók legyenek akárcsak fontolóra is venni Kína-el­lenes Tajvan-politikáink módosítását. Vagyis több. mint indokolt a következte­tés: a Zsenmin Zsioao által sikeresnek minősített kínai —amerikai találkozó ellené­re Tajvan a ..viszály almá­ja" maradt Peking és Wa­shington között. Éliás Bel*

Next

/
Thumbnails
Contents