Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

2 Péntek, 1984. jairaár 20. Valamennyi nép érdeke és biztonság Várkonyi Péter fölszólalása a stockholmi konferencián 01 Stockholm (MTI) Elnök úr! Tisztelettel kö­szöntöm önt, valamint az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel es a leszereléssel foglalko­zó stockholmi konferencia valamennyi résztvevőjét Megelégedésünket feje­zem ki, hogy a madridi ta­lálkozón létrejött megálla­podásnak megfelelően a konferencia első szakasza megkezdi munkáját. Véle­ményünk szerint e tanács­kozás jelentőségét. egyben felelősségét is növeli, hogv külügyminiszteri részvétellel kerül sor a megnyitására. Kormányom kezdettől fogva támogatta e konferen­cia összehívását. Remélem, hogy a stockholmi konfe­rencia eredményes lesz, t a svéd főváros neve fontos ál­lomásként kerül majd be az európai biztonság és együttműködés történetébe. Tisztában vagyunk azzal Is. hogy tanácskozásunk nem elefántcsonttoronyban zajlik, nincs elszigetelve a külvilágtól. Ennek leszöge­zése mellett is az a véle­ményünk, hogy a stockhol­mi tanácskozás a kedvezőt­len nemzetközi feltételek mellett is eredményes mun­kát végezhet. Valljuk, a je­lenlegi helyzetben is van rá lehetőség, és megnőtt annak a jelentősége, hogy Stock­holm példát mutasson, konstruiktív eredményre ve­zessen. A stockholmi konferencia új dimenzióval bővíti az összeurópai folyamatot az­által. hogy első ízben teszi lehetővé érdemi tárgyalások folytatását az európai biz­tonság katonai összefüggé­seiről a 35 részt vevő ál­lam közreműködésével. No­ha ez a fórum nem helyet­tesíthet más két- és több­oldalú fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, lehetőségei mégis újszerűek és fonto­sak. A bizalom- és bizton­ságerősitő intézkedések nem jelentenek leszerelést, de jelentősen hozzájárulhatnak a fegyverkezési hajsza meg­állításához a tényleges le­szerelésről folytatandó tár­gyalások előmozdításához, a kölcsönös bizalom erősítésé­hez. Alapvető követelmény, hogy ezek az intézkedések erdemiek hatékonyak le­gyenek. .valóban erősítsék a bizalmat és a biztonságot, es idővel járuljanak hozzá a fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások eléréséhez. A Magyar Népköztársa-) ságnak az a szilárd meg­győződése. hogy a helsinki folyamat megfelel az euró­pai népek alapvető érdekei­nek. Kormányom mindig cselekvően támogatta a zá­róokmány elveit és ajánlá­sainak megvalósítását, s en­nek megfelelően jár el mind hazai gyakorlatában, mind nemzetközi kapcsola­taiban. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az enyhülési folya- • mat előrehaladásában meg­torpanás állt elő, mi­vel egyes aláíró államok a hetvenes évek végétől olyan lépeseket tettek, ame­lyek nem az együttműkö­dést és a kölcsönös bizal­mat. hanem a feszültséget és a bizalmatlanságot növe­lik a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ezek váltották ki a fegy­verkezési hajsza új forduló­ját. Az európai helyzet kedve­zőtlen alakulásának fő oka az. hogy a NATO vezető körei a történelmileg kiala­kult katonai erőegyensúly megbontására és katonai erőfölény megszerzésére tö­rekednek. Ennek konkrét megnyilvánulása az ameri­kai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyusat­euróoai telepítésének meg. kezdése. Az új amerikai ra­kéták nyugat-európai meg­jelenése lehetetlenné lette az eurónai nukleáris fegy­verzetről szolo genfi szov­Hollandia. Svájc, Svédország. Ciprus, az NSZK, Gö­rögország, Törökország, Monaco, Luxemburg és Magyar­ország külügyminiszterei szólaltak fel csütörtökön a stockholmi konferencia plenáris ülésép. A tanácsko­zás, amely 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével január 17-én kez­dődött, első szakaszában Európára vonatkozó állam­közi bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket dol­goz ki. A svéd fővárosban tartózkodó Várkonyi Péter kül­ügyminiszter csütörtökön találkozott Pierre Aubert svájci, Leo Tindemans belga. Lennart Bodström svéd és Hans-Dietric'n Genscher NSZK-beli külügyminisz­terrel, akikkel áttekintették a stockholmi konferen­ciával es a kétoldalú kapcsolatainkkal összefüggő kér­déseket. jet—amerikai tárgyalások folytatását, s negatívan be­folyásolja több mas fegy­verzetkorlátozási fórum helyzetét is. A kialakult helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai arra kényszerültek, hogy a katonai erőegyensúly meg­őrzése érdekében megfelelő válaszlépéseket tegyenek. A magyar kormány megalapo­zottnak és szükségesnek tartja a szovjet kormány­nak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tag­állama biztonságát szavato­ló lépéseit. Egyetértünk az­zal az állásponttal, hogy amennyiben az USA és nyu­gat-európai szövetségesei készséget mutatnak a raké­tatelepítés előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyan­ezt megtenni. A nyugat-európai rakéta­telepítés megkezdése, figye­lembe véve annak követ­kezményeit. több szempont­ból új helyzetet teremtett Európában. Politikai és ka­tonai értelemben egyaránt rosszabbodtak az európai biztonság feltételei, s e vál­tozás elkerülhetetlenül ha­tással van az európai biz­tonsági folyamat továbbvitel lének lehetőségeire is. Az összeurópai folyamatban részt vevő államok előtt az a kérdés vetődik fel. hogy milyen úton haladjanak to­vább. Az egyik.lehetőség az. hogv a katonai erőegyensúly megbontására irányuló ne­gatív irányzatok jutnak ér­vényre, amelyek a katonai szembenállás kiélezódeséhez. a bizalmatlanság növekedé­séhez vezethetnek kontinen­sünkön. es vussaavethetik a kétoldalú kelet—nyugati kapcsolatokat is. Mi a magunk résneről változatlanul a másik — az egyetlen ésszerű — lehe­tőségben: a feszültség eny­hítésében. az európai biz­tonsági folvamat továbbvi­telében. a katonai konfron­táció veszélyének csökken­tésében és normális nem­zetközi együttműködés fej­lesztésében vagyunk érde­keltek. A magyar küldött­ség a stockholmi konferen­cián is ennek megfelelően, Helsinki és Madrid szelle­mében fog tevékenykedni. Meggyőződésünk: most arra van szükség, hogy a katonai szembenállás foko­zódása helyett a békés vi­szonyokhoz. a kölcsönös biz­tonsághoz és az együttmű­ködéshez fűződő közös ér­dekek kaojanak e'sőbbréget. Ugyanakkor az is világos, hogy a kapcsolatok gyengí­tése vagy a párbeszéd hiá­nya megnehezíti a kölcsö­nös érdekek érvényesítését, a jelenlegi feszült helyzet­ből való kibontakozást. Döntő mértékben a részt­vevők politikai akaratán és megállapodási szándékának komolyságán múlik, hogv a bizalom- és biztonságerősí­tő intézkedések terén sike­rül-e az adott nemzetközi helyzetben optimálisnak te­kinthető eredménvt elérni ezen a tanácskozáson. Mi a magunk részéről készek va­gyunk ehhez lehetőségeink­hez mérten hozzájárulni. Tess+íik ezt abban a mee­gvőző^ésben. hogv maximá­lis mértékben ki k°ll hasz­nálni a stockholmi konfe­rencia kínálta lehetőségeket, és a munka menetében fi­gvelemhe kell venni az ossze-uropat érdekeket A Magyar Népköztársaság kormánya kész folytatni a politikai es a katonai fe­szültség csökkentésére, va­lamint az ehhez szükséges párbeszéd fenntartására irá­nyuló erőfeszítéseit. Arra tö re leszünk, hogy a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alap­ján fejlesszük Magyaror­szág kétoldalú kapcsolatait az eltérő társadalmi rend­szerű országokkal. Ügy vél­jük. hogy az államoknak közösen kell fellépniük a fegyverkezési versennyel szemben, hiszen korunkban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alter­natívája. A fokozódó veszélyek csökkentése, az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­vén alapuló leszerelési egyezmények elérése csak a kormányok közös erőfeszíté­sével érhető el. A közös erőfeszítéseknek ma sokkal inkább, mint korábban ar­ra kell irányulniuk, hogy a vitás kérdéseket politikai eszközökkel, érdemi tárgya­lások útján oldják meg, és hogy a kialakult katonai erőegyensúly a fegyverze­teknek lehető legalacso­nyabb szintjén valósuljon meg. Ezért kulcskérdésnek tartjuk azt. hogy a nyugat­európs i rakétatelepítést megelőző helyzetre alapozva térjünk át a fegyverzetek korlátozására és csökkenté­sére. mert csak ez az út vezethet a tartós béke biz­tosításához. A magyar kormány ab­ban érdekelt, hogy a kon­ferencia teljesítse mandátü­mát, dolgozza ki az egy­mást kölcsönösen kiegeszítő bizalom- es biztonságerősítő mtézkedesek sorozatát, s azokat haladéktalanul lép­tesse életbe. A tárgyaláso­kon a megállapodás érdeké­ben azt tartjuk célravezető­nek, hogy fokozatosan ha­ladjunk előre az egyszerűbb kérdésektől a bonyolultab­bak felé. A bizalom- és biztonság­erősítő intézkedesek kidol­gozása során tekintetbe kell venni minden részt ve­vő ország érdekeit. Termé­szetesen az intézkedések megközelítésében eltérő és ellentétes felfogások kerül­hetnek szembe egymással. Fontosnak tartjuk, hogy az álláspontok mindenekelőtt Európa és a világ népei­nek közös érdekeit vegyék alapul, és törekedjenek az ésszerű kompromisszumok kidolgozására. Bízunk ab­ban, hogy nem találkozunk olyan törekvésekkel, ame­lyek nem felelnek . meg az egyenlőség és az egyenlő biztonság követelményeinek. A kiegyensúlyozottságnak természetesen érvén vésnek kell lenni az intézkedések területi hatálvára is a kon­ferencia mandátuma sze­rint. A mandátum kellő útmu­tatást ad a konferencia munkájához. Lehetővé teszi, hogv a kidolgozandó intéz­kedések ténylegesen erősít­sék az államok közötti bi­zalmat. és megfeleljenek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének. F konfe­rencia helsinki előkészítő (ávtekez'etó^ k'éniznzo+t na­nirend és szervezési megol­dások biztosítták társvalá­saink megfelelő feltételeit. Tanácskozásunkon. véle­ményünk szerint, elsősorban arra kell összpontosítani a figyelmet, ami érdemileg erősítheti a bizalmat a Var­sói Szerződés és a NATO tagállamai között. Ez a szándék tükröződik azokban a javaslatokban, amelyeket szövetségi rendszerünk tag­országai, köztük Magyaror­szág, az elmúlt időszakban terjesztettek elő. Első helyen említhetem az erőszakról és az erőszak­kal való fenyegetésről való lemondás szükségszerűségét. A Magyar Népköztársaság is megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonít annak, högy a két szövetségi rend­szer tagállamai vállaljanak olyan, harmadik országok számára is nyitva álló kö­telezettséget, miszerint köl­csönösen lemondanak mind a nukleáris, mind a hagyo­mányos katonai eszközök alkalmazásáról, és erőfeszí­téseiket a békés kapcsolatok fejlesztésére összpontosítják. A párhuzamos és közös eu­rópai érdekeket szolgálná olyan kötelezettség vállalá­sa is. hogy az európai biz­tonsági és együttműködési folyamatban részt vevő ál­lamok elsőként nem alkal­maznak nukleáris fegyvert egymással szemben. A Szovjetunió kormánya január 10-én juttatta el az érintett kormányokhoz a Varsói Szerződés tagállamai­nak azon közös javaslatát, hogy még az idén kezdőd­jenek tárgyalások a NATO és a VSZ között Európa ve­gyi fegyverektől való men­tesítéséről. Meggyőződésünk, hogy ez a javaslat a tanács­kozásunkon részt vevő vala­mennyi ország alapvető ér­dekét szolgálja. Magyarország kész — az említett javaslatokon kívül — komoly, érdemi tárgyalá­sokra arról is, hogy megfe­lelő feltételek mellett atom­fegyvermentes övezetek jöj­jenek létre Európa külön­böző térségeiben. Érdekek tek vagyunk abban, hogy Európa mentes legyen a nukleáris fegyverektől es a vegyi fegyverektől egyaránt. Ennek feltételeit fokozato­san meg lehet es meg is kell teremteni. Ily módon csökkenteni lehetne a nuk­leáris fenyegetettseg érzé­sét, es ez mtnden nep er­deke. Reméljük, hogx a NATO tagországai mielőbb erdemi j választ adnak a Varsói Szerződes tagországainak a j bizalom erősítésére, és a le- | szerelésre vonatkozó javas­lataira. A helsinki záróokmány­ban szereplő bizalomerősítő intézkedéseknek és azok teljesítésének is szerepe volt abban, hogy az összeurópai együttműködés folyamata a negatív törekvések ellenére is életképesnek bizonyult. Fontosnak tartjuk, hogy eze­ket az intézkedéseket és elő­írásokat a konferencia tart­sa szem előtt, bővítse ki és fejlessze tovább. Ugy vél­jük, hogy ez már a konfe­rencia munkájának kezdeti szakaszában megvalósítható. Tanácskozásunknak kezdet­től fogva a valamennyi eu­rópai országot foglalkoztató alapvető kérdésekre kell összpontosítania erőfeszíté­seit, és arra kell töreked­nie, hogy a madridi man­dátumnak megfelelően szer­ződéses. jogi keretekbe fog­lalja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedése­ket. Végezetül ismételten kife­jezem a Magyar Népköztár­saság kormányának azt a várakozását, hogy a most induló tárgyalássorozat tárgyszerű módon és konst­ruktív légkörben hozzá fog járulni a bizalom és biz­tonság erősítéséhes. vala­mint a leszerelés ügyenek előmozdításához Európában. A magvar küldöttség min. dent megtesz annak érde­kében. hogv segítőkész partnere legven minden küldöttségnek, és előmozdít­sa ennek a célnak az el. érései — mondotta befeje­zesd] dr. Várkonyi Péter. A kapcsolatéi! erősítéséről Sarlós István lengyelországi megbeszélései 0 Varsó (MTI) Január 16—19. között Sar­lós István nak, az MSZMP Politika; Bizottsága tagjá­nak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésével magyar küldöttség tett láto­gatást Lengyelországban. Sarlós Istvánt fogadta Woj­ciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a LEMP KB első tit­kára. A tárgyalások során, ame­lyeken a lengye] küldöttsé-' get Mieczyslavo Rakowski miniszterelnök-helyettes ve­zette, a felek tapasztalatcse­rét folytattak a tudománypo­litika, a közoktatás, a kultú­ra, az egyházpolitika és az ifjúságpolitika kérdéseiről, valamint megvitatták a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zött e területeken folyó együttműködés további szé­lesítésének lehetőségeit. A küldöttség látogatást tett Krakkóban, ahol talál­kozott a varos part- és álla­mi vezetőivel, továbbá felke­reste a krakkói Jagelló egye­temet. Sarlós István csütörtökön hazaérkezett. Marjai József belgrádi tárgyalásai 0 Belgrád (MTI) Marjai József miniszterel­nök-helyettes a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság végrehajtó tanácsá­nak meghívására január 17 —19. között látogatást tett Jugoszláviában. Jugoszláviai tartózkodása során megbeszélést folyta­tott Petar Sztamboliccsal. a JSZSZK Elnökségének tag­jával és Dobrivoje Vidics­csel, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB el­nökségének tagjával. A baráti szellemű tárgya­lások alkalmat nyújtottak a magyar—jugoszláv együtt­működés minden területé­nek áttekintésére Megálla­pították, hogy a két ország párt- es államközi, társadal­mi és tömegszervezeti, kul­turális-oktatási és egyéb kapcsolatai kedvezően ala­kulnak, s minden tekintet­ben, valamennyi területen jók a feltételek a további előrelépés számára. Megelé­gedéssel szóltak arról, hogy a magyar—jugoszláv vi­szony a két ország népei­nek érdekeivel összhangban alakul, és jótékony hatása van az európai együttmű­ködés. a béke ügye szem­pontjából is. Marjai József csütörtökön este hazaérkezett. Kapolyi László Moszkvában 0 Budapest (MTI) Hazaérkezett Moszkvából Kapolyi László ipari minisz­ter. aki szakértői delegáció élén a partner szovjet ágaza­ti ipari minisztériumokban tárgyalásokat folytatott a magyar—szovjet ipari együtt­működés időszerű kérdései­ről. A megbeszéléseken ki­emelt figyelmet fordítottak az 1986—90. évi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés konkrét kér­déseinek és konzultációk megszervezésének, amelyek az ezredfordulóig kijelölhető közös iparfejlesztési felada­tok összefüggéséit tárják fel. Kapolyi Lászlót' fogadta Nyi­kolaj Rizsko. az SZKP KB titkára. Alekszej Antonov. Nyikolaj Talizin, L-eonyid Kosztandov és Gurij Mar­csuk miniszterelnök-helyette­sek. A megbeszéléseken je­len volt Rajnai Sándor, ha­zánk moszkvai nagykövete. A tárgyalások időszerűsé­gét külön kiemeli, hogy az MSZMP KB 1983. júliusi ha­tározatai végrehajtásaként intézkedések sorozatát kel! kidolgozni, a magyar A^tai­termelési szerkezetének' kor­szerűsítésére, és a gyorsan változó piaci igényekhez vulo alkalmazkodási képességenek növelésére. Kapolyi László találkozott Georgij Kolmv­gorovval, a Szovjetunió szab­ványügyi állami bizottságá­nak elnökével, es Jevgenyij Pitovranovval, a Szovjetunió kereskedelmi és ipan kama­rájának elnökével. Veress Péter Bonnban S Bonn (MTI) Bonnban megtartotta 7. ülését a magyar—NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bi­zottság. Az ülés jegyzőköny­vét a vegyes bizottság elnö­kei — Veress Péter külke­reskedelmi és Ottó Lambs­dorff szövetségi ghzdasági miniszter — írták alá. A vegyes bizottság áttekintette a két ország közötti külgaz­dasagi kapcsolatok helyze­tet, es megállapította, hogy a szigorúbb gazdasági fel­telelek el'énére a kétoldalú kapcsolatok számos terüle­ten továbbfejlődtek. Veress Péter találkozott az NSZK iparának több ve­zetőjével, és megbeszélést folytatott Ottó Wolff von Amerongennel, a Német Ke­reskedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnökével. Közéleti napló VALERIJ MUSZATOV KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Valerij Leo­nyidovics Muszatovnak, a Szovjetunió budapesti nagy­követsége követtanácsosának a magyar—szovjet barátság és együttműködés elmélyíté­se érdekéiben kifejtett tevé­kenysége elismeréseként a Béke és Barátság Érdem­rend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést csü­törtökön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlamentben. A NEMZETI SZÖVETSÉGEK VEZETŐINEK LATOGATASA A HAZAFIAS NÉPFRONTBAN Csütörtökön Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra a HNF OT székházában találkozott a magyarországi nemzetisé©' szövetségek el­nökeivel és főtitkáraival. Megbeszélést folytattak a népfrontmozgalom időszerű feladatairól, a nemzetisegi szövetségek nemrég lezaj­lott kongresszusairól, a nép­frontmozgalom szerepéről a magyarországi nemzetisegiek életében. GÜNTER HAIDEN BUDAPESTEN Kovács Antal államtitkár­nak. az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének meghívásá­ra csütörtökön Budapestre érkezett Güoter Haiden oszt­rák mező- és erdögazdaeógi Humszter. A targyalaectaun áttekintik a 28 éve fennál­ló magyar—osztrák határ­vízi kapcsolatokat és tár­gyalnak a kél ország -víz­ügyi műszaki-fudomanyC'fl együttműködésének feuesz­tesevóL

Next

/
Thumbnails
Contents