Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

Péntek, 1984, január 20. 3 Altívaiis Szegeden Lakatos Ernő tartott előadást Tegnap, csütörtökön délelőtt — látogatásának második napján — az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. Lakatos Ernő. a szegedi városi pártbizottságra látogatott. A Szegeden végzett agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai munkáról, feladatokról dr. Székely Sándor, a pártbizottság titkára tartott tájékoztatót. Részt vett a megbeszélésen dr. Koncz János, a megvei pártbizottság titkára, aki a KB osztályvezetőiét elkísérte az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatóságára. Az intézményben megtartott beszélgetésen, amelyen részt vettek az igazgatóság vezetői és a tanszékvezetők, az agitációs és propagandamunkáról, a politikai oktatás időszerű kérdéseiről folytattak tartalmas eszmecserét. Délután az oktatási Igazgatóság újszegedi épületének nagytermében aktivaülésre került sor. amelyén részt vettek a megye vezető propagandistái és agitációs felelősei, a sajtó munkatársai, a megyében levő felsőoktatási intézmények marxizmus—leninizmus intézeteinek vezetői és munkatársai, a művészeti szövetségek területi szervezeteinek veze. tői. a világnézetünk alapjai tantárgyat oktató Deda gógusok. a városi pártbizottságok ideológiai titkárai, a propaganda- és művelődés; osztályok vezetői és munkatársai. Dr. Koncz Jártos köszöntötte az aktívaülés résztvevőit. Lakatos Ernő azokról a bel- és külpolitikai tényezőkről. gazdasági folyamatokról beszélt, amelyek meghatározzák napjainkban a propagandamunkát. az agitációt. Szólt történelmi múltunk megítéléséről, ideológiai kérdésekjről. a soron következő. elmélyültebb munkát igénylő feladatokról, a szocialista hazafiság jelentőségéről. Lakatos Ernő kétnanos Csongrád megvei programja — a tapasztalatok öszszegzésével — befejeződött Megbeszélés A ' megyei tanácsházán tegnap délelőtt Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettesé fogadta Sárvári István vezérőrnagyot, a Magyar Néphadsereg ti?ztés tiszthelyettesi kiképzési csoportfőnökét és munkatársait. A Szegedre telepített középiskolás katonai .kollégiumról, az ott folyó munkáról, a tervekről folytattak megbeszélést. Az eseményen részt vett Czifra Pál, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Müller József né, a szegedi városi tanács elnökhelyettese. Tanácskozás A Minisztertanács titkársága minisztériumok és országos hatáskörű szervek személyzeti vezetői részére csütörtökön értekezletet tartott. A szakemberek megvitatták a vezető-kiválasztás és -megbízatás új módszereinek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat, elemezték a személyzeti munkának a munkahelyi demokrácia fejlesztésével összefüggő kérdéseit, s áttekintették a további tennivalókat. (MTI) Á fórumok léteznek Szakszervezeti vélemények az egyetemi demokráciáról Két évvel ezelőtt, 1982. szakszervezeti bizottság a tűzték, de az illetékes szakjanuár 1-én lépett hatályba karok és más munkahelyi szervezeti fórumok nem éltek jogaikkal. A szakszervezeti vezetők részben az eda Minisztertanács és a egységek érdekeinek ütköző SZOT Elnökségének határo- fóruma (jó esetben az érzata a munkahelyi demok. dekellentétek mérséklésének digi jó kapcsolatok megromrácia továbbfejlesztéséről, is), A demokratikus fórum- lásától tartanak, mások érA végrehajtás eddigi tapasz- rendszer bázisa a szakszer- telmetlennek találják, hogy taíaíaft1^'t&rgyálfa 'á vétféti 'ÍSopÓi'C éíéfí a' bizal- tötfáfcbi "uJÓt"L;ifétttti möndáP^'daqógtisók Szakszervezeté mival. Ez utóbbiak munká- tökkai gyarapítsák egy-egy Csongrád vieqyei Bizottsá- jában sok még a mechani- vezető minősítését-.,, ga: pontosabban a szegedi küs élem, „érdejtvédelmi A- ——-' —-'• városi, valamint a József harcosságuk" észrevehetően Attila Tudományegyetem alábbhagy a saját területüszakszervezeti bizottságának kön. A vezetők egy része konkrét tapasztalatait ösz- még mindig nem tekinti szegezték a tegnap délelőt- partnernek őket. ti. a JATE-n megtartott. Az új határozat „kezde. számolnia. Ha az intézmé. ..kihelyezett" megyebizottsági ményezési joggal" is fölru- nyi demokrácia fórumai ülésen. A városi pedagógus házta a demokratikus fóru- nem elég gyorsan, határoalapszervezetek tevékenysé- mokat. Az egyetemen azóta zottan, célirányosan dolgozgéről. az iskolai demokratiz- számos ilyen kezdeményező nak, az ügyek menete lasrnus fejlődésének állomásai- lépést tettek, például azért, suí, az intézkedések késnek. ról és a gondokról dr. Pap hogy megváltozzon az in- * Jánosné városi titkár tájé- tézmény gazdálkodásának A megyebizottsági ülésen koztatott, a tudományegye- rendje (decentralizált lett). Fabula Andrásné megyei temi tapasztalatokat pedig a létszámgazdálkodás, a titkár számolt be az elmúlt — az' intézményi szb írásos munkaügyi szabályzat, időszakban végzett munkáösszefoglalását kiegészítve Ugyancsak a határozat alap- ról. megtárgyalták az üdül— dr. Szabó Imre titkárhe- ján igyekeztek kiterjeszteni tetés tapasztalatait, és állyettes vázolta. a vezetők tevékenységének lásfoglalas született: a já* véleményezését. Az eddigie- rások megszűntével azokban ken (a gazdasági főigazga- a helységekben működnek Az' egyetemi alapszervezet a határozat új vonásainak figyelembevételével működik, de — mint föntebb próbáltuk jelezni — számos nehézséggel kell Kettős szorításban N

incsenek könnyű helyzetben azok a vállalatok, amelyek tetemes menynyiségű importanyagot használnak föl gyártmányaikhoz. Persze, ez a megállapítás még nem biztos, hogy megállja a helyét, mert a végső eredmény ezer más dolgoktól is függ. Szerencsés asetben a termelő exportja meghaladhatja a behozatal értékét, s minél magasabb a tőkés piaci eladás, annál többet vásárolhat devizáért: újabb és korszerűbb technikát, s technológiát. Más területeken is előnyhöz juthat az a vállalat, amelynek növekszik az exportja. Mivel jelentősen hozzájárul a népgazdaság devizamérlegének javításához. egy bizonyos pénzösszeget külön is elszámolhat „hátrányok" nélkül, például béremelésekre. Az előbb említett esetben simán megy minden, de előfordulhat, hogy a sok importanyagot fölhasználó vállalat olyan termékeket állít elő. amelyeket más hazai termelő vásárol meg. s használ föl gyártmányaihoz. Az igy elkészített terméket aztán piacra lehet adni idehaza is, de exportálni is lehetséges. Ilyen esetben már a végterméket kibocsátó cég élvezi az előnyöket, hiszen ő az exportáló, a fény oda irányul, ahol az eredményeket elszámolják. S ekkor kezdődik a szorongatás: az első termelőt arra ösztökélik. hogy mérsékelje importlát. ahol lehetséges, használjon hazai alapanyagot. A második termelőt, a végtermékek gyártóját pedig azért győzködik, hogy növelje exportját. Nincs semmi kivetnivaló még ebben sem. hiszen érthető népgazdasági érdekekről van szó. Viszont a vállalati érdek nem minden esetben fut azonos sínpáron a Mi a gond? A szűkös pénzügyi helyzet — mondják. Nincs deviza — hangsúlyozzák. Semmi megoldás? Volna éppen, sőt olyan kézenfekvő, hogy első hallásra csak csodálkozni lehet az egyszerűségén. Most a következő történik: a kábelgyár évente 200—250 ezer egységnyi vezetéket gyárt (szakmai megnevezés: érkilométer) és ad e] a postának. A telefonvezetékekből azonban kétszer annyi kellene, körülbelül 450 ezer érkilométernyi. A posta két megoldás között választhat. Vagy beéri' a hazai mennyiséggel, és felére mérsékli fejlesztési programját, vagy a hiányzó 250 ezer kilométernyi vezetéket megvásárolja devizáért a külpiacon. Az első variációt nem lehet választani, tehát a második verziót követik, s erre biztosítani kell a valutát, ha tetszik, ha .nem. Érdekes, hogy a postának is biztosabb és megnyugtatóbb lenne, ha a szegedi gvártól vásárolhatna forintért. Ennek érdekében még anyagilag is „beszállna" az üzletbe. A kábelgyártók mondták, hogy a posta szívesen átadna 150—200 millió forintot a gyártóberendezésék beszerzésére, Ennyi elegendő is volna a termelés technikai bővítéséhez, hiszen a hiányzó gépek, technológiai sorok ára körülbelül 4—4,5 millió dollárért megkaphatok. Az első „kusza" szálacska azonban már ott kezdődik, hogy a posta forintot adna. és nem dollárt. A további kuszálódás. számolgatás akkor lép előtérbe, amikor a vezetékek alapanyag-beszerzését is vizsgálgatják. A telefonkábelek gyártása ugyancsak importigényes, bár nem valami tetemes, állítólag a termék árának csak 5—10 százaléka testesül meg importban. teljes népgazdasági érdekkel. Közismert Mit mondanak a kábelgyártás szakemgond már évek óta. hogy a hazai textil- berei? Még csak osztani és szorozni sem ipar szívesebben eladja a szöveteit kul- kell kézenfekvő az óriási előnv. Egy-két piacokon, ugvanakkor a konfekcióipar kel- év alatt teljes egészében visszatérülne a mét importál, megvarrja, és azután ex- devWakiadás. portálja. Hasonló megjegyzéseket gyakran ^ ezután következne a valódi előny hallani szegedi gyárak szakembereitől is. ^ A magyar posta telefonprogramjáA kenderfeldolgozó ipar például — jelen- ^ nak kábeligényét teljes mértékben tős exportja mellett — ellátja a hazai kielégíthetnék a hazai gvártók. Elmaradgyógyszergvárakat. gumigyárakat és más na a jelentős devizakiadás. Sőt még az iparvállalatokat műszaki szövetekkel. A aiapanyagok miatti devizális „mérleget" műszaki szöveteket is lehetne közvetlenül is egyensúlyban tarthatnák azzal a megexportra adni, de az is abszurdum volna, oldással, hogy a kábelgyártó tőkés piacon ha minden termelő határainkon túlra vin- is eladhat telefonkábeleket. Erre már ma né minden portékáját. A leghasznosabb ;s reaijs lehetőségük van. hiszen kisebb export — általában — az. amikor a mennyiséget szállítanak Kuvaitba. A vetermék a legmagasabb földolgozási fokon vg teljes mértékben elégedett is a szegedi kerül határainkon túlra. gvár vezetékeivel, hiszen azok magas techElőüordulpak azonban olyaq esetek is. njkaj színvonalat képviselnek, amikor magas földoigozottságÚ terméket Mit lehet még mondani? Elképzelhető, gyártunk idehaza, de az kévésnek. bi*o- hogy vannak még kusza szálak- amelvek nyul a belső piaci igények allando nove- azonnal „megmozdnlnak" egy ilyen variákedese miatt. Ilyen például a posta altal ci(- megvalósításakor. De az is igaz. hogv hasznait kábel, telefonvezeték. A szegedi a gyártó g felhasználó képviseiői. sőt kábelgyárban a magyar posta igenyeinek pénzügyj és közgazdász szakemberek is csak a felet tudtak kielegiteni. teljesíteni. he]vénvalónak tartanának egy ilven megKérdés. hogv a kábel gvar tudna-e annyi postai vezetéket készíteni, amennyire a telefonprogram megvalósításához szükség van. Jelenleg erre képtelen volna, de ha vásárolhatna berendezéseket, akkor a magyar posta minden igényét kielégíthetné. oldást. Végül is a lénveg a döntő: kevesebb devizát kellene kiadni holnap a népgazdaság kasszájából. Csak hát ma, egyszerre kellene — több ... Gazdagh István Olyan nagy tekintélyű, rangú s hatósugarú felsőoktatási intézményben, mint a szegedi tudományegyetemen rendkívüli jelentősége van nek véleményezését is célul az intézményi demokrácia minőségének, szélességének, mélységének; s annak, miként funkcionálnak a demokratikus fórumok. A dolgok természete szerint jogos a példaadás igénye, a felsőoktatási intézmény a demokratizmus ..iskolája" is. hiszen nem mindegy, milyen légkörben él a jövő értelmiség. A fönt említett határozat keretjellegét kihasználva „együttműködési megállapodás"-ban rögzítette az intézményi szb és az állami vezetés az irányító szervezetek feladatait, a demokratikus fórumokét, és a szakszervezeti alapszervezetek jogosultságait a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése érdekében. Sikerült a fórumok egymásra épülő összehangolt rendszerét megalkotni, amelyek a határozat szellemében újakkal is bővültek. Egyedül az szb és az Egyetemi Bizalmi Testület munkamegosztását nem sikerült ésszerűbben kialakítani, ez utóbbi testület még túl sokszor és hoszszan ülésezik. esetenkér; nem kellő fegyelemmel, túl sok témával foglalkozik, és a nagy létszám miatt technikai problémák is adódnak (sok embert nehéz mozgatni", • informálni stb.). A tó és a két rektorhelyettes) szakszervezeti bizottságok, kívül a dékánok és kilenc ahol a művelődésügyi szakmunkahelyi egvség vezetői- igazgatás is tevékenykedik S. E. Áz ipari szövetkezetekről Az Ipari Szövetkezetek vábbi növelésének és az im- szakcsoportok. Ez arra kell. Országos Tanácsa — mint- portcikkek helyettesítésének hogy késztesse a szövetkezeegy 800 ipari és 250 kis- lehetőségeit. Az írásban elő- teket — hangsúlyozták a szövetkezet képviseletében terjesztett beszámolókhoz tanácsülésen —. hogy fo— csütörtökön megtárgyalta Rév Lajos, az OKISZ ela szövetkezetek gazdálkodá- nöke fűzött szóbeli kiegékozzák versenyképességüket. A szövetkezeti export száKiss Lajos vezérőrnagy látogatása mm Ünnepség az MHSZ-néE sának múlt évi tapasztalata- szítést. Elmondta: az ipari mos területen dinamikusan it, yalamint az export to- szövetkezetek az elmúlt év- növekedett. ben is sokat tettek mind a Bár a fejiett tökés or_ belföldi igények jobb kiele- szágok piaci viszonyainak jagítése, mind pedig az port fokozása érdekében. vulásával az idén sem lehet számolni, a kellő adottMeleg hangulatú, benső- munkájáért, nyugállomány- új megyei titkárnak. Egységes ünnepség keretében ba vonulása alkalmából a ben megköszönte a testület búcsúztatták tegnap, csütör- Haza Szolgálatáért Érdem- nevében az MHSZ összes tökön délután Szegeden, az érem arany fokozatával aktivistájának a honvédelMHSZ székházában Mihalik tüntették ki, valamint meg- mi nevelőmunkában kifejFerenc alezredest, az MHSZ kapta a Szolgálati Érdem, tett munkáját. Dr. Palotai Csongrád megyei vezetösé- érmet 35 év után. Ezenkí- Jenő őrnagy megköszönve gének titkárát. nyugdíjba vül a Kiváló Propaganda az új beosztásához nyújtott vonulása alkalmából. Az Munkáért plakettet is kiér- bizalmat az MHSZ vezetéséeseményen megjelent Kiss demelte. A kitüntetéseket .nek, a megyei pártbizottLajos vezérőrnagy, a Vörös Kiss Lajos vezérőrnagy Ságnak és valamennyi aktiCsillag Érdemrenddel ki- nyújtotta át. vistának segítségét kérte a tüntetett Magyar Honvédéi- Ezt követően az MHSZ további eredményes munkámi Szövetség főtitkára is. főtitkára méltatta Mihalik hoz. Az ünnepség az MHSZ. Kíséretében ott volt Gyár- Ferencnek a honvédelmi szel szoros kapcsolatban álfás Mihály, a megyei párt- nevelésért végzett munká- ló Zrínyi Ilona általános isbizottság titkára, Biczók ját. és az 1975 óta titkári kola úttörőinek köszöntőjéKálmán ezredes, az MHSZ beosztásban végzett tevé- vei ért véget. Országos Központ pártbi- kenységét. Az MHSZ fótit- * zottságának titkára és Mol- kára egyben hivatalosan is Kiss Lajos vezérőrnagy nar Ernő alezredes. sze- bejelentette, hogv a megyei tegnap látogatást tett a memélvügvi osztályvezető, va- vezetőség titkárává dr. Pa- gyei pá'rtbizpttságon, ahol lamint Szeles János alezre- lotai Jenő őrnagyot, eddiai fogadta őt dr. Komócsin des. a szegedi helyőrség pa- titkárhelyettest nevezték ki. Mihály, az MSZMP KB tagrancsnoka. Az ünnepség be. Ezután Gyárfás Mihály ja. a Csongrád megyei pártvezetőjében Molnár Ernő al- tolmácsolta a megyei párt. bizottság első titkára. és ,ezredes felolvasta az MHSZ bizottság és párt-végreha.itó- eszmecserét folytatott vele főtitkárának parancsát, bizottság elismerését és kö- a megye gazdasági, politimelv szerint Mihalik Ferenc szönetét Mihalik Ferencnek kai életéről, és a honvéalezredest az MHSZ megyei eddigi tevékenységéért, és delmi nevelőmunka időszerű vezetőségének élén végzett kifejezte jókívánságait az kérdéseiről. Az ipari szövetkezetekben ságú szövetkezetek mégis jagvártott termékek belföldi vithatják elért pozícióikat értékesítése ennek ellenére Ehhez elsősorban összehanelmaradt az előző évitől és golt műszaki-gazdasági szervezési és kereskedelempolivan a tervezettől egyaránt. A tanácsülés résztvevői az okot tikai intézkedésekre egyrészt abban látják, hogy szükség. a szövetkezet munkáját sok A tanácsúié; beszámolója esetben nehezítette az anyag- és a vitában felszólalók felhiány, az alapanyagok korábbinál gyengébb választéka. De csökkent a szövetvetették, hogy az építőiparban egyre éleződő verseny megköveteli a szövetkezetek kezetekben _ a vállalkozói vállalkozási és együttműködési készségének fokozását. A szövetkezetek törekedjekészség is, kevesebb új, illetve nagyobb használati értékű terméket ajánlottak fel nek az új vállalkozási fora belkereskedelemnek. Bár mak _ versenytárgyalás. a hiányosságokat nem ellensúlyozza, jelentős eredmény, hogy tavaly a szövetkezetek néhány száz millió kihasználására, forint értékben vállalkoztak hiánycikknek számító terfővállalkozás, épitési export, kooperációk, társulások nyújtotta lehetőségek jobb Végezetül az országos tanács döntést hozott az ipako- ri szövetkezeti fejlesztési társulás létrehozásáról, amelyet az Állami Fejlesztési Bank és az OKISZ alapít. A társulás célja, hogy pénzvállalatok, illetve más szö-v ügyi eszközökkel segítse a vetkezetek részére. Ezen a szövetkezeteknél az innováterületen új versenytársak ciós folyamatot a kutatásjelentkeztek: a szaporodó fejlesztéstől az értékesítésig, „, , ... . valamint mindehhez sokiravallalati gazdasagi munka- nyü szellemi szolgáltatást méfcek gyártására. Az elmúlt évben a rábbiaknál kevesebb melőeszközt állítottak a szövetkezetek az terelő állami közösségek, szövetkezeti nyújtson, (MTI)