Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

t Szerda, Í984. január IS. A hegesztő Szakmák és lehetőségek... A fotósoknak kedvenc té­mája a hegesztő munkája. Am, bármilyen szemet gyö­nyörködtető látvány i6 a fémek „összevarrásakor" ke­letkező szikraeső. mégis nagyon kevesen választják esd a szakmát. Egy évtizede még két esz­tendő alatt szerezhettek szakmunkás-bizonyítványt a hegesztők, ma már ezt a foglalkozást is három évig oktatják. Biz a szakma csak a felületes szemlélő számá­ra tűnik túlságosan egysze­rűnek. A hegesztő munkája az összekötendő alkatrészek, a szerszámok és a berendezés előkészítésével kezdődik. Feladata a különböző fé­mekből készült szerkezeti elemek, járművek, hidak, daruk, kazánok alkatrészei­nek összekötése, törött ré­szek javítása különböző he­gesztési eljárásokkal. Két alapvetően eltérő mód­szert kell megkülönböztetni. Lánghegesztéskor a hegesz­tőpisztolybői kiáramló oxi­gén és gáz keverékének lángja köti össze a fémeket, ívhegesztéskor az elektro­mos ív olvasztja meg a he­»B6ztópálcát, ez a fém adja a varrat anyagát Az összeillesztendő alkat­részek és a pálcák alap­anyaga öntöttvas, acél, réz, bronz, ón, alumínium, cink és sokféle ötvözet lehet Se­gédanyagként használnak benzint, oxigént, hidrogént, karbidot és acetiléngázt. fa­szenet. folyósító és fedőpo­rokat, valamint desztillált vizei:. A szakmát gyakorlók mun­kájuk során nagyon sok­féle kézi szerszámot alkal­A hegesztés két fajtája: a láng- és az ivhegesztes maznak. Jó néhány kisgé­pet is használnak, például kézi villamos fúrógépet, lég­köszörűgépet. légfaragópus­kát, daraboló és hajlítógé­pet. Egyre több munkafo­lyamatot végeznek félauto­mata és automata berende­zésekkel. A durvább, igény­telenebb feladatok helyett egyre több a speciális, nagy pontosságot és odafigyelést igénylő munka. A varratok ellenőrzésére ma már a röntgentechnikát is gyak­ran használják. » Ebben a szakmában na­gyon fontos a közeli és a távoli . éleslátás. Biztosan kell tartani és vezetni a he­gesztőpisztolyt. A kéziszer­számok használata kézügyes­séget igényel. Gyakran dol­goznak a hegesztők magas­ban. ezért nem szabad szé­dülnie. és nem árt, ha jól egyensúlyoz. Munkájukat nagyi-észt a szabadban végzik. Munka­helyük a legváltozaiosabb terepeken lehet: a hídépítés­től a lakótelepiek építkezésé­ig, a gázvezetékek elemei­nek helyszíni összeszerelésé­től a kazánok alkatrészei­nek illesztéséig. Egyes fel­adatokat csak a hegesztő­műhelyben lehet elvégezni. A hegesztőknek matema­tikai és különösen kémiai és fémtani ismeretekre van szüksége. Ezt a szakmát Sze­geden. a 600-as Ipari Szak­munkásképző Intézetben ok­tatják. B. I. „Lehet, hogy többhöz szá­tok hozzá, mint amihez kö­zöm oan, de biztosan keve­sebbhez, mint amennyihez tollforgató kötelességem len­ne. Nem olyan sokat aka­rok,• hozzájárulni ahhoz, hogy ez az előítéletekkel terhes tabu — az elme és a lélek világa (betegségei es azok gyógyitasa) — levetvén misztikus burkát, végre em­berközelbe jusson, hogy az ELME es a beteg ember re­habilitálódjon" — írja na­pokban megjelent kitűnő szociográfiája bevezetőjében Bakonyi Péter, aki nem ke­vesebbre vállalkozott, mint hogy feltérképezze, azaz in­kább piontos és valósághű képet fessen az egészség­ügyünk perifériáján levő szakágról: az elmegyógyá­szatról, pszichiátriáról. Bevallom, némi elfogult­sággal — ha úgy tetszik — pozitív előítélettel vettem kezembe a könyvet, hiszen mindennapi munkám ta­pasztalatai alapján tudom, aki az elmeüggyel itt és most foglalkozni kíván és mer, az hangyabolyba nyúl, és nehéz terepen kell végig­bukdácsolnia. Ismerem — ha nem is oly nagy rálátás­sal, mint Bakonyi Péter új­ságíró kollégám — a pszichi­átria méltánytalanul elha­nyagolt világát, a vele szem­ben meg ma is élő előítéle­teket, és tévhiteket, a szám­talan ellentmondást, a mos­toha körülményeket, a szak­emberek kínkeserves küz­delmét, az elmeotthonok és ideggondozók gyógyitást gátk> körülményeit, és még sorolhatnám az elképesztő tényeket. De hát miért is tenném, hiszen a felületes — általam prezentált — fel­sorolás helyett ajánlom ép­pen a szociológus-újságíró könyvét, amely már téma­választásában is nemes vál­lalkozás, s amely a magyar elmeügyet minden oldalról' és rendkívül korrekten mu­tatja meg. Sötét középkor?! Talán a laikusok körében ís jól ismert tény. hogy az kgeszsegügy kapja a k&ke­Szerzőtársunk a pszichológus • Á tébolydától a terápiáig vesebbet a nemzeti jövede­lemből, és ezen belül még ma is igazságtalan a diffe­renciálás: hiszen a lelki es elmeegeszségügyre esö fej­lesztési összegeket rendre más területek javára fordí­tották és fordítják. Éz az egyik kulcsproblémája az, elmegyógyászatnak, a szű­kös erőforrások. Miért van ez így akkor, amikor szak­emberek állítják, bizonyít­ják, hogy — példának oká­ért — a neurózis itt és ma népbetegség, és potenciáli­san mindannyian rászorul­hatunk még az elmegyógyá­szatra ? Miért van ez így akkor, amikor Magyarorszá­gon J50 ezer elmebeteg van, mindössze 12 ezer 404 elme­ágyra? Miért mostohagyerek a pszichiátria akkor, amikor dúlnak az öngyilkosságok és szaporodik az alkoholisták száma, és akkor, amikor az oázist jelentő szanatóriumok helyett még ma is java­részt olyan az elmegyógyin­tézetek állapota, mint — az érzékletesség kedvéért sze­gedi példánál maradva — a Pulz utcai klinika? Jórészt történelmi örökségünk okán. Az ötvenes évek úgynevezett „elmecsődje" vetette talán a legmagasabb gátat az orvos­tudomány és gyógyítás eme ága fejlődésének. „Az elme­betegek száma az imperia­lizmusban nő. a szocializ­musban csökken" — mon­dogatták felelős emberek ez­idő tájt s hitték, ha nem beszélnek róla. nincs elme­beteg. következésképpen nem szükségeltetik a gyógyí­tással törődni. A múlt örök­sége. tudjuk. meghatározó. A könyv első harmad? fes­tette Elmehistóriánknak pe­dig még közeli múltja is oly. középkori hangulatot idéz. hóg.v olvastán nem le­het csodálni az itt és ma sötét valóságát. Ideg vagy elme? Amíg a laikusok — s nemcsak ők — bizonytala­nok annak megítélesében, mi tartozik az idegbetegsé­gek és mi az elmebetegsé­gek körébe, addig a szak­ma azon vitázik, hogy bio­lógiai, vagy szociális ténye­zők, öröklött hajlamok, vagy a bennünket körülvevő kör­nyezet okozza az elme és a „lélek" betegségeit. De ad­dig, amíg a nemzetközi küz­dőtéren már a szociálpszi­chiáterek és — az elmebe­tegségek létét tagadó — an­tipszichiáterek állnak harc­ban egymással, addig • ná­lunk még mindig az ideg­gyógyászat és a lélekgyógyá­szat szervezeti szétválasztá­sának kérdéseinél tartunk. Ezekről az eszmei, a gyógyí­tó munkát nagyon is érintő harcokról szól a könyv ta­lán legszakmaibb fejezete. Arról a valódi és éles küz­delemről, amelynek során mindenki körömszakadtáig védi a maga igazát. S ez a harc a potenciális beteg sze­mével nézve, a kérdésben járatlan ember számára nem kevés félelmet szül. Hiszen mit és mennyit várhat egy olyan gyógyító tudománytól, amelynek embert érintő, gyógyulást befolyásoló alap­kérdései ma is vita tárgyát képezik ? Zárt osztály Igen, vannak még zárt osztályok. Közülük jó né­hány nem sokkal különb a néhány évtized előttinél. Zsúfoltak, leginkább éjjeli menedékhelyhez hasonlítha­tók. Lakói javarészt nem őrjöngő tébolyultak, hanem magatehetetlen, magára ha­gyott öreg emberek. akik nem ide, hanem az elme­szociális otthonha, netán az elfekvők osztályaira „valók". Nekik nem kellenek zárt osztályok, de a betegek java részének sem. Mi tartja még­is még mindig zárva az el­meosztályok többségét Ma­gyarországon? Mi magunk: az egészséges emberek. El­sősorban önmagunk védelme erdekében, csak másodsor­ban a betegek gyógyításáért. Ahogyan Ducheim írja va­lahol: „a deviáns karrierről való tudására szüksége van az egészséges másiknak, hogy megkülönböztethesse magát tőle. A saját boldog­ságélményéhez boldogtalano­kat kell látnia." Léteznek tehát a zárt osztályok, ame­lyeknek körülményeit, lég­körét Bakonyi éppoly ke­gyetlen őszinteséggel írja le, mint ahogyan nem hall­gat azokról a kezdeménye­zésekről, leginkább elszige­telt és nemigen támogatott próbálkozásokról. amelyek gyógyítandó embernek te­kintik az elmebeteget. A zárt osztályok, téboly­dák, elmegyógyintézetek vi­lágán kívül tudósít az elme­ügy „vadonatúj" területéről, a nem létező mentálhigié­nés hálózatról. Szól és meg­szólaltat arról, hogy miért „hiánycikk" a lelki egészsé­günk védelmét — a nagy bajok elkerülését — szolgá­ló rendszer, illetve, ami van, miért kényszerül csupán megtűrt, szükséges rossznak kezelve tevékenykedni. * Korrekt és őszinte, nagy szakmai felkészültségről ta­núbizonyságot adó munka Bakonyi Péter könyve. Ki­váló, élvezetes, mondhatni, lebilincselő stílusban meg­írt „látlelet", amely — tu­domásom szerint — az első és egyetlen olyan szociográ­fia. amely teljes, átfogó ké­pet ad a magyar elme- és lelki egészségügy — sok he­lyütt elképesztő és hihetet­lennek tűnő — világáról. Ajánlom a könyvet a szak­embereknek. mert hiszem, van mit megszívlelniük be­lőle. s ajánlom a laikusok­nak. hiszen ..az elmebetegek megítélése, ápolása, gondo­lása. a velük való törődés milyensége mindig a kor kultúrájának éles tükre." Kalocsai Katalin 1984. JANUÁR 18., SZERDA — NÉVNAP: PIROSKA . A Nap kel 7 óra 26 perekor, és nyugszik 16 óra 23 perckor. A Hold kel 16 óra 5 perckor, és nyugszik 7 óra 36 perckor VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 36 cm (apadó). KILENCVEN ÉVE született Szenes Béla (1894— 1927) újságíró. humanista és színpadi, szerző. Könnyed, szel­lemes vígjátékaival gyorsan meghódította közönségét;. külö­nösen az 1920-as években volt népszerű külföldön is NYOLCVANEVES Cary Grani (sz. 191)4.) világhírű amerikai filmszínész. népszerű vigjáléki hős. 1968-ban vissza­vonult. HETVENÖT ÉVES Oscar Davico (sz. 1909.) jugo­szláv író, a modern szerb iro­dalom kimagasló alakja, a De­lo című folyóirat szerkesztője; a jugoszláv népfölszabadító had­sereg .tagja volt. ) KISSZINHAZ Este 7 órakor: Fejek Ferdi­nándnak — Blaha Lujza-bérlei. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után negyed 4. fél 6 és három­negyed 8 órakor: Kína jzindró­má (színes, m. b. amerikai. 14 éven felülleknek. II. helyárral). Filmtéka (MTESZ-székház, Kí­gyó u. 4.): Csak egyszer szere­tünk (színes Jugoszláv. 16 éven felülieknek, este 8 órakor). Fáklya: háromnegyed 3 és gyed 6 órakor: A baratod aka­rok lenni (színes, m. b. szovjet gyermekfilm), fél 8 órakor: A nö Illata (színes olasz. 16 éven felülieknek. . TT. helyárral). ÜGYELETES GYÓGYSZERT VR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sür­gős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOG1AI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. sz. bészeti Klinika (Pécsi u. 4.) ve­szi fel, sebészeti felvételt ügye­letet az I. sz. Sebészeti Klinika, urológiai felvételi ügyeletet a n. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 őrálg a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig: S/e­ged, Zöld Sándor u. 1—3 Tele­fon : 14-420 S. O S. LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-tól reggel 7 áráig. Telefon: 11-000. 17.45: A fehér kő — svéd tv-ftlmsorozat 18.13: Bástya 18.45: Hangjegyek vonalakon és utcákon 19.13: Rajzfilm 19.30 :Tv-hiradó magyarul 20.00: Visszakérem az isltola pénzt — színházi elöadá­21.30: Tv-híradó szerb­horvátul BUKAREST 14.30: Magvar nyelvű adás 19.00: Tv-hiradó 19.20: stop egy percre! 19.35 :Dalok 19.45: A valóság képel 20.28: Nemzetközi tv-hlrek 20.45: Tv-híradó CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.05: Tévétorna 8.10: Iskolatévé 9.45: A Merkúr jegyében — 3. 11.00: Tevék a Dél keresztje alatt — ausztrál rövidfilm (ism.) 11.25: Iskolatévé 12.05: Képújság KOSSUTH 8.27: Hivatás, életcél.,. 8.57: Elővigyázatosság 9.12: Orosz Júlia operaáriákat énekel 9.45: Kis magyar néprajz 9.50: Tarka mese, kis mese 10.05: Diákfélóra 10.35: Rádiószínház: A háttér — Bor Ambrus rádiójátéka 11.26: Zenekari muzsika 12.30: Ki nyer mai 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek (Ism.) 13.35: Dzscsszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Kórusainknak ajánljuk 15.28: MR 10—14 (ism.) 16.03: Népzenekedvelőknek 16.33: Mario Lanza operett­dalokat énekel 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Ajánlom magam — Riport 17.30: Dvorzsák: IX. (ÜJ világ) szimfónia 19.15: Nótamuzsika 19.57: Világirodalmi Dekameron 20.32: örökzöld dallamok (isim.) 21.30: Külpolitikai klub t,fi 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Angol madrigálok 22.45: Nemcsak hobbi 23.00: Kamarazene 0.25: Magyar Csaba táncdalaiból BUDAPEST 1. 8 00: 'Tévétorna (Ism.) 8.05: Iskolatévé 9.55: Delta (ism.) 10.25: A régensheroeg — 1. (ism.) 11.15: Meghökkentő mesék (ism.) 11.40: Képújság 15.00: Iskolatévé 16.25: Hirek 16.30: Egy város történetéből — szovjet dok.-film 16.45: Lengyel utak — 3. 18.15: Képújság 18.20: Végletek között — számítógép a mezőgazdaságban 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese I 19.30: Tévéhíradó I 20.00: önök kérték I 21.30: Jelek — Nagy László rajzai és versei ; 22.00: A hét műtárgya . 22.05: Tévéegyelem I 22.55: Tévéhíradó 3 j BUDAPEST 2. 17.50: Képújság 17.55: Magyarország—Dánia Magyar Nemzet Kupa Jégkorongmérkőzés 20.15: Rexi. a bűvész — lengyel rajzfilm 20.25: Spanyolország­Magyarország barátságos labdarúgó-mérkőzés A szünetben: Kb. 21.15: Tévéhíradó 2. 22.15: Mementó morí — 3 22.55: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Magyar nyelvű tévénapló 17.30: Vldeooldalak 17.40: Hirek 17.45: Hosszú harisnyás Pipi — g yermekek nek 18.15: Tévénaptár 18.45: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm 19.30: Tévénapló 20.00: Színes fény 22.30: Tévénapló BELGRÁD 2. 18.15: Művelődés 18.45: Szerdai körkép 19.30: Tévénapló 20.00: Szórakoztató adás 21.05: Zágrábi körkép •> 21.20: Komoly zene ÜJVIDÉK 17.00:' Tv-hiradó magyarul és Bzerb-harváiu) PETŐFI 8.06: Komár László énekel (sz.) 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Valaszolunk hallgatóinknak 9.45: A munkásőrség központi férfikara énekel 10.00: Zenedélelőtt 11.36: A Szabó család (ism.) 12.05: Népdalok 12.35: Tánczenei koktél (sz.) 13.25: Pillanatkép 13.30: Labirintus (Ism.) 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót (sz.) 14.15: Németh János cimbalmozik (sz.) 14.35: Slágermúzeum 15.38: A kaposvári honvéd helyőrség zenekara játszik tsz.) 16.00: Mindenki Iskolája 16.3a: Néhány perc tudomány 16.40: Fiataloknak! (sz.) 17.30: Ötödik sebesség 18.35: Moszkvából érkezett 19.05: Közvetítés a Magyar Nemzet Kupáról 19.22: Tigrisugrás — Rákosy Gergely regénye — 12. (ism.) 19.45: A Saga zenekar felvételeiből (ism ) (sz.) 20.25: Spanyolország— Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzés 20.45: Rádiószínház: Védőszellemek — Pekka Lounela hangjátéka 21.32: Slágereim története — Riport 22.20:-Kálmón Imre operettjeiből (sz.; 23.20: Ifi. Burka Sándor népi zenekara játszik 3. MCSOR 9.00: Zenekari muzsika (sz.) 10.00: Kamarazene (sz..) 11.30: A Safarl együttes felvételeiből (sz.) 12.00: Saba királynője — Részletek Goldmark operájából (sz 13.07: Prokofjev: Rettegett Ivá (sz.) 13.17: Zenekari muzsika <«z.) 14.39: Nyikolaj Petrov zongorázik (sz.) 15.40: A salzburgi Mozarteum zenekarának Mozart-hangversenye (sz.) 17.00: Iskolarádió 17.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (sz.) Kb. 18.15: Táncházi muzsika (sz.) 18.30: A' Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról 19.05: Iskolarádió 19.35: Verdi: Travlata (sz.) 21.46: A zeneirodalom remekműveiből (sz.) 22.41: Bemutatjuk Jack de Johnette „Sneetíil Edition" című •gtttsaZAímezet (az.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents