Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

5 Szerda, 1984. január 25." Irányzatok az iskolaépítésben Forintok, ha kamatoznak A hetvenes évek közepétől közvéleményünket egyre jobban foglalkoztatják a városépítés és -tervezés funkcionális, esztétikai gondjai. Eleven valósággá ekkorra vált, hogy az új városrészek monotonok, légkörük alkalmatlan a közösségi kapcsolatteremtésre. A sivárság pedig tömeges méretekben rossz közérzetet kelt. Ma már a gond általánosan ismert, s az utóbbi egy-két évben megindultak a mentőakciók a korrekcióra, a tömeges lakásépítés feltételrendszerének javítására. A társadalom által felismert és már megtervezett változtatási igény azonban ,még nem terjedt ki az iskolaépítésre. Pedig évtizedek óta feszültségekkel teli ez a terep. Bár az alma materek létesítése eddig társadalmi vitát nem váltott ki, a 'nézetellentétek a háttérben meghúzódnak. Az iskoláknál, az építészeti kultúra sok területen elmarad attól az általános építészeti színvonaltól, ami korunkat jellemzi. Hiánycikk a kritika Az iskolaépítésnél a reform igénye, a korszaknak megfelelő tervezői szemlélet csak nagyon kevés építésznél fedezhető fel, annál az egyszerű okn^l fogva, hogy hiánycikk az általános kritika, nincs olyan véleményformáló közeg és erő, amely megtalálható a lakásépítésnél, intézményépítésnél. Pedig hamar felmérhető a pedagógusok. diákok közérzete, amit az alma mater építészeti funkciói-képességei kiváltanak. Sajnos, mindeddig az iskolaigazgatók, a pedagógusok nézetei is rejtve maradtak a széles közvélemény előtt. A szegejti szakmúnkásképzőkben és szakközépiskolákban szerzett tapasztalatok arról győztek meg, hogy a pedagógusok nem passzív szemlélői n* iskolaépítésnek. Am véleményük nem jut el a megfelelő helyre, befolyásoló erejük gyenge, nézeteik, javító szándékuk ritkán ér célt. Az iskolaépítés területén hiányzó párbeszéd hatásáról, a negatív eredményekről gyorsan meg lehet győződni bármelyik iskolatípus vizsgálatánál. Csak a szakmunkásképzők és a szakközépiskolák építészeti helyzetét térképeztem fel. megállapításaim a továbbiakban a vizsgált területet jellemzik. Ám ez az iskolatípus azért is több figyelmet érdemel, mert a legköltségesebb „építési mód". Nem mindegy, hogy a befektetett milliók az oktatás területén miképp kamatoznak és a 70-es. 80-as évek beruházásai a jövő igényeit mennyire elégítik ki. Az oktatás zónái A magyarországi települések között Szeged — ahol igen sok a szakmunkásképző és szakközépiskola — a nagyvárosok közé tartozik. (Az iskolatelepítésnél nagyvárosi modellről beszélhetünk.) Például ez megmutatkozik abban, hogy a szakmunkásképzők, szakközépiskolák könnyen megközelíthetőek a vidékről bejáróknak is, hiszen a diákok jelentős része autóbusszal vagy vonattal érkezik. E szempont mellett az iskolaépítést Szeged sajátos településpolitikája, az övezeti rendszer — kereskedelemnek, iparnak, oktatásnak kijelölt zónái vannak — is meghatározza. A szándék csak részben dicsérhető, tudniillik a meglevő oktatási infrastruktúrát használhatják az új létesítmények, és így kiszolgáló helyiségeket spórolhatnak meg. A zónarendszer nemcsak előnyt jelent. A nagyarányú szanálási ellenállás miatt a „sorompók" is felfedezhetők. A sűrűn beépített területen minden négyzetméter megszerzése olyan pénzügyi akadályba ütközik, aminek hatása már a* oktatáspolitikában is megmutatkozik. Például az egyik szakmunkásképző intézet, műhelyeinek zömét a főépülettől néhány kilométerre tudta csak elhelyezni. Szociológiai hatás A diákok utaztatasa biztosan nagyobb ráfordítással jár, mintha az iskolaépítésnél áldozatot hoztak volna a kisajátításra. Nem szólva a sok időkiesésről, kényelmetlenségről, az ötnapos munkahét teremtette feszes oktatásról, az időhiánnyal küszködő pedagógusok, tanulók mesterségesen előidézett stresszhelyzetéről. A területhiányt érzi több szakmunkásképző — még a legújabb iskolában is több ezer négyzetméterrel fejezhető ki. Nem tudnak bővíteni, fejleszteni, kicsi a parcella és ma már ismeretes, hogy a jövő igényeit sem tudják kielégíteni. A területkijelölésnek ez a módja egy életre elintézi az iskola sorsát. Éppen ezért a területmeghatározás szoros része az építészetnek.' A településpolitikában a szűklátókörűség, a túíZó takarékosság következményei rövid időn belül az oktatás lehetőségeit, hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolhatják. Mivel a váro6 közlekedési folyosói, illetve a megye kisebb városainak közlekedési lehetőségei, csúcsforgalomban is biztosítják a gyors mozgást, ezért javasolható, hogy a szakközépiskolákat, szakmunkásképzőket új lakótelepeken építsék, mert kisebb a szanálási ellenállás, az iskolabővítés, -fejlesztés adottságai pedig jobbak. Nem szólva arról, hogy az általános iskolákkal együtt az új városrészek építészeti egyhangúságát jobban old ják, és így kedvezőbb szociológiai hatást teremtenek. Halász Miklós Következik: A takarékosság kérdőjelei Egymillió lakos ellátásáért felelnek Kiegyensúlyozott ellátást ígérnek Csongrád megye és Bács-Kiskun megye egymillió lakosát a Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat látja el élelmiszerrel és vegyi áruval. Csaknem hétezer boltot, vendéglátó egységet, jcöziiletet szolgál ki. A kiszállított élelmiszerek és vegyi áruk értéke 1983-ban 5 milliárd 475 ezer forint volt. Az elmúlt évben generációváltás történt a szegedi központban. A vállalat új elképzeléseiről. terveiről beszélgettünk Jójárt Miklóssal, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesével. Vámfizetés — részletre is Ismerősömnek örömhírt telefonáltak Stockholmból: vettem neked egy Volvót. Hazavigyem vagy kijössz érte? Hozd haza inkább, nem érek rá utazni — válaszolta. Az igazi ok: egy fillére sincs, amit a MA. LÉV-nek adhatna — örökre, de arra sem futja, hogy benzint vegyen. Ismerősöm írja Irakból: jól jövedelmez a sivatagi hegesztés, gondoltam, veszek egy autót meg • Hi-Fi tornyot, sőt színes tévére és játékautomatára is futja. Tudd meg. mennyi vámot kell fizetni. Megtudtam, a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés megyei Parancsnokságán, hogy a személyautók vámkezelését kizárólag Budapesten. a 7-es számú vámhivatal végzi, a X. kerületben, a Gergely utca 10. alatt. Amennyiben a tartós külszolgálat meghaladja a tizenkét hónapot, s az így keresett bérből vásárolt autó belföldi forgalmi értékének 30 százalékát kell vámként kifizetni. (Egyébként jogszabály rendelkezik arról is. hogy a külföldi kereset 40 százalékát költhetjük áruvásárlásra.) Amenvnyiben a külhoni munkavállalás meghaladja a 24 hónapot, úgy 15 százalék a vám. a 36 hónapnál tovább doigozo magyar allampolgar viszont vámmentesen hozhatja haza az autóját. Az autóajándékozás törvény szerinti kelléke: külföldi közjegyzőnél készült igazolás, miszerint valóban ajándékról van szó, amiért sem itthon, sem idegen államban ellenszolgáltatást nem ad a megajándékozott. A gépkocsik árát egy svájci katalógus frankban megadott összegének a forintra átszámított értéke határozza meg, ennek a 60 százalékát kell leróni a vámhivatalban. Ez vonatkozik a használt autóra is. Tehát bármilyen idős a kocsi, akkor is az új árat kell figyelembe venni a vámösszeg kiszámításához. Ez a rendelkezés arra hivatott, hogy minimálisra csökkentsék a használt gépkocsik behozatalát, s ezzel kizárják annak lehetőségét, hogy szerviz, illetve tartalékalkatrész hiányát később kifogásolhassák. Az is előírás, hogy vámot kizárólag forintban lehet fizetni! Tehát ha az ajándékozás vagy a vásárlás esetén behozott autó vámösszegét külföldi fizetőeszközbén kívánják kiegyenlíteni. azt az összeget az MNB-hez át kell utalni, ahol azt forintban kifizetik, s így változik — például a svéd korona — magyar fiA most divatos áruk: személyi számítógép. CB-rádió. színes tévé. Hi-Fi torony, játékautomata. Az utasítás szerint 25 ezer forint hazai forgalmi értéket meg nem haladó árukat MNB-engedély nélkül vámkezelik. Ezen túl szükséges a bankigazolás, amelyben elidegenítési tilalmat rendelhetnek el. Ez általában öt év. Lehetőség van a vámöszszeg részletfizetésére is. de a teljes vám legalább harmadrészét ki kell fizetni. A részlet engedélyezése előtt környezettanulmányt végez a vám- és pénzügyőrség, s kizárólag indokolt esetben ad alkalmat a törlesztéses fizetésre. Acs S. Sándor — Milyen megállapodásokat köt a vállalat vevőpartnereivel? — Vállalatunk rendszeresen középtávú megállapodásokat köt, s a szerződéseket minden évben közösen felülvizsgáljuk. Egyeztetjük terveinket és üzletpolitikánkat. A központi vezetés mellett szakmai tanácsadó testület működik. A partnerekkel az árukiszállítással kezdődik alapvető kapcsolatunk. A megrendelések feldolgozását követően ugyanis túraterv szerint, látjuk el boltjainkat hetenként illetőleg 10 naponként áruval. — Néhány mondatban mutassa be a vállalatot. — Közel ezer dolgozó igyekszik maradéktalanul ellátni feladatát. A két megyében hat fiókunk van mégpedig Szegeden és Kecskeméten raktárház, Szentesen, Kiskunhalason, Kalocsán és Baján fiók látja el az egyre növekvő feladatokat — Az élet minden területén késhegyre menő ver seny alakult ki. A szebb, jobb áru hamarabb talál vevőre. Milyen újdonságokat talált ki a Tisza Élelmiszer és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat, hogy korábban kivívott pozícióját megtarthassa? — Tudjuk, nem vagyunk monopolhelyzetben, de azt is. hogy ha meg akarjuk tartani korábban megszerzett „állásainkat", új elképzelésekkel kell jelentkeznünk a vásárlóknál. Legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük kapcsolatainkat a vevőkkel. Ezt követi, hogy olyan árualapot biztosítsunk, amely találkozik, a különböző rétegek keresletével. , — A vállalat megalakította a „százasok" klubját. Hallhatnánk erről? — A százasok klubja úgynevezett laza integrációt jelent. melynek keretében az ellátási területünkön levő 100 legnagyobb boltra különösen figvelünk. Célkitűzésünk, hogy az ellátás színvonalat növeljük, biztosítsuk a fogyasztó és a gyártó közötti információcserét, elterjesszük a korszerű és új termékeket és bevezessük a FÜSZÉRT által termelt monopoltermékek piaci elterjesztését. A megállapodások értelmében például a kijelölt boltok részére automatikusan kiszállítanak egv-eev kisebb tételt valamennyi új. i általuk forgalmazd termékből. Ha az áru elnyeri a vásárlók tetszését, természetesen nagyobb mennyiségben is tudnak szállítani. Egyé,bként folyamatosan rendezünk termékbem utalóakciókat. kóstolókat a kiskereskedőknek és vásárlóknak. — Az alapvető élelmiszerekben nem volt hiány az elmúlt évben. Vegyi árukba i már jelentkeztek hiányosságok. Mi várható az idén? — Szeretnénk bővíteni, a raktárházaknál és fiókoknál a jövedelem érdekeltségű üzleteket. Az elmúlt évben tényleg nem volt hiány alapvető élelmiszerekből. Kiegyensúlyozott ellátásra számítunk a jövőben is. A vegyi áruk tekintetében viszont az import alapanyag beszerzési gondjai miatt átmeneti hiány jelentkezett. — A közös boltok, diszkont áruházak és vegyi árukat szállító autóbuszok beváltották-e a hozzájuk fűzött reményt? — A Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat a' partnervállalatokkai közös boltot is működtet. Ezek között elsődlegesen említést érdemelnek a diszkont áruházak. A legnagyobb a Tisza-parti diszkont Szegeden, de működik ilyen Csongrádon, Tompán és Hódmezővásárhelyen is. A nagyobb közös boltok közül meg kell említeni a Szegeden közismert B pavilont a Marx téren és a szentesi ABC-kisáruházat. A kisebb települések lakóira gondoltunk, amikor vegyi árukat szállító autóbuszokat állítottunk be. Jelenleg három Ikarus száílít árut Szeged. Kecskemét é6 Kiskunhaia-. környékére. — Példa lehet ez a vállalat rugalmas eladási politikájára. — így igaz. hiszen a vásárlók megtakaríthatják utazási költségeiket, a vállalat viszont újabb lehetőséghez jutott áruinak értékesítéséhez. — Honnan szerzi be árut1 a vállalat? — Áruink zömét a haza élelmiszeripar és vegyipar gyárai, üzemei termelik. dt elsősorban a helyi ipartól, termelöktől igyekszünk vá • sárolni. A választékbővítés érdekében kereskedelmi vál lalatokkal is kapcsolatban állunk, sőt valamennyien részt vesznek a kisha'ármenti árucsere-forgalomban. — Terveznek-e bővítést a kishatármenti árucsere-forgalomban? — Kiemelt feladata- vállalatunknak a null-szaldós és konstrukciós üzletek kötése. Az elmúlt évben döntő cöbbségben Jugoszláviából importáltunk árucikkeket. Az idén továbh kívánjuk bővíteni kapcsolatainkat o környező országokkal. — Mit kér a kereskedelmi igazgatóhelyettes a vá sárlóktól? — Jó. hogj' megkérdezte mert a szifonpatronokka! kapcsolatban . kérésünk lenne. Tudom, az ünnepek elől volt olyan. élelmiszerüzlet ahol kifogyott a patron. D ennek oka van. Megpedig az, hogy a vásárlók többségénél csak akkor tűnik fel. hogy nincs otthon teli pairon. amikor az üzletben vá sárol. A cseredobozért már fárasztó — tudom — felmenni a kilencedik emeleíre. pláne, ha rossz a lift. Éppen ezért vesz inkább egy új dobozt. Ez nem is lenne baj, csak hát a régi, a fiók alján hever évekig. Kérjük cseréljék ki időben a patrondobozokat, és az üreseket még az ünnepek előtti holtidőben cseréltessék ki A két megyét ellátó vállalat nagy terveket kovácsolt 1984-re. Teljesítésükhöz biztosíték az ambíciókkal teli fiatal vezetői gárda. Bagaméry lAszlá ünöEiségi illés Kedden Budapesten ülést tartott az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyarországi Társaságának elnöksége. Az ülésen a társaság elnökévé választották Pa pp Ferenc nyelvészprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát. Az elnökség megtárgyalta a MAPRTAL (az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége) 1986 augusztusában Budapesten megrendezésre kerülő. VI. nemzetközi kongresszusa előkészítésével kapcsolatos feladatokat. és J kialakították az ezekkel foglalkozó munkabizottságokat. Az ülésen részt vett Bíró Gyula, a Magyar Szovjet Barati Társaság íőtitkára. Fiatalok, fehér köpenyesek Orvosok, ápolónők, védőnők. asszisztensek. Az újszegedi gyermekkórházban, az ifjúsági rendelőintézetben, az anyatejgyűjtő állomáson, a szívgondozóban. több mint harminc gyermekszakrendelőben. Fiatalok. 130-an, a város speciális egészségügyi intézményeiben, ahol a páciensek — közvetve vagy közvetlenül — gyerekek. Gyerekek, akik félnek a fehér köpenytől, sírnak a kórházban, s gyógyulásukért még nemigen képesek együttműködni, fölnöttekhez hasonló módon, az orvosaikkal. Helyettük is gondolkodnak tehát az értük felelős egészségügyiek. Rend. fegyelem. pontosság. tisztaság — sorolja dr. Pataki Lajos intézetvezető professzor szinte végeláthatatlanul a követelményeket, a gyermekegészségügy fehérköpenyeseinek feladatait. Legfőbb dolguk a precíz munka. Erre az intézetvezető nem panaszkodhat. A korábbi évekből is csupán két esetre emlékszik, amikor fiatal szakemberét kellett elküldenie. Véleményét úgy összegezte, hogy rendkívül sokat dolgoznak, lehet számítani rájuk. A gyermekkórház ebédlőjében tegnap a KlSZ-alapszervezet is értékelte mozgalmi munkáját. Gondjaik más ifjúsági szervezetéhez aligha hasonlíthatóak. A kuionouzo munkahelyeken a legkülönbözőbb munkaidőben dolgoznak. Az ápolónők három műszakban, az aszszisztensek a változó rendelési időtől függően délelőttdélután. hogy az ügyeleteket már ne is említsük. — Az ötven KISZ-es mégis rendszeresen találkozik, szervez közös programokat. Kész csoda — tárja szét karját Volford Ibolya, az alapszervezet titkára. — Talán a jó munkahelyi kollektívák hatása, az azonos munkaterület teszi, hogy mégis megtaláljuk egymást. Két alkalommal vettünk részt a tanács városszépítő társadalmimunka-akcióján, ott voltunk a Szegedi Ifjúsági Napok rendezői között is. Ha kellett, asszisztenseink besegítettek a rendelők takarításába. Mártélyi kiránduláson szórakoztunk. szellemi vetélkedőn párbajoztunk a MAHART fiataljaival. Fölsorolni szinte lehetetlen, hányféle szakmai programon jeleskedtek tudományos dolgozatokkal, pályázatokkal. Mindezekről bővében esett szó a tegnapi taggyűlésen, ahol megválasztották az alapszervezet új vezetőségét is. A titkár változatlanul Volford Ibolya. F.ngi Editet és R adóezné Pászti Györgyit újraválasztották; frissen került a vezetőségbe Molnár József. ne és Nagy József. M. E.