Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

3 Szerda, 1984. január 25." Dr. Prieszol Olga látogatása Csongrád megyében Tegnap, kedden megyénkbe látogatott dr. Prieszol Olga. a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Délelőtt Szegeden fogadta dr. Komócsin Mihály. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, majd Szabó Sándor megyei tanácselnök. A megyei vezetők megbeszélést folytattak a főtitkárral a közalkalmazottakat érintő kérdésekről, és az időszerű feladatokról. Délután dr. Prieszol Olga — Körösi Jenő, a KSZ országos titkára, Szögi Béla, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára, dr. Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának elnöke és dr. Biró Lajos, a KSZ megyei titkára kíséretében — Hódmezővásárhelyre látogatott. A városi tanácsházán a vendégeket dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára. Csizmadia Sándorné dr., Vásárhely tanácselnöke és Nagy Rébék Ferenc, a városi tanács szbtitkára fogadta. A város vezetőivel beszélgetést folytattak a várospolitika és a városfejlesztés kérdéseiről, valamint a szakszervezeti élet mindennapjairól és soron következő feladatairól. Majolikakiállítás A Fimcoop stúdió bemutatótermében Budapesten, kedden megnyílt az Alföldi Porcelángyár hódmezővásárhelyi majolikagyárának kiállítása. Több mint háromszázféle vázát, tálat, kancsót és egyéb majolika díszműárut mutatnak be. Ennek legnagyobb része új termék. Az új cikkek díszítése is újdonság — mattmázas elemekkel gazdagították és fejlesztették tovább a vásárhelyi majolikák motívumait. Külföldön keresettek á mattmázas technológiával készült termékek, s a bemutatót arra használja fel a gyár, hogy közvéleménykutatással megismerje a hazai vásárlók igényeit is. A bemutatóterem i melletti boltban a kiállításon felvonultatott új modelleket megvásárolhatják az érdeklődők. Kutatók és fogadók Kemény esztendő Néha igen kemény vizsga alá kényszeríti az idő a legjobb gabonafajtákat is. Hetvenkilenc telén a szigorú fagy majdnem agyonlőtte a legjobb ígéreteket, tavaly a kegyetlen aszály szelektált. A kemény tél parancsként írta elő, tessék megvizsgálni a sokat termő fajták hidegtűrő képességét, különben kellemetlen meglepetésekkel kell számolnunk. Az aszály úgy adta föl a leckét, hogy tessék válogatni, mert szárazság máskor is lehet. A kívülálló azt mondja, nem érti a dolgot. Elfelejtettük volna, hogy időnként aszály szokott lenni? Amikor van, akkor kapkodunk fűhöz-fához? Úgy vagyunk ezzel is, mint a házépítéssel? Ha száraz időben tervezik. beázik télen? Ha nyáron gyártják a cipőt, nem lehet vele sárba lépni? Mutatós a párhuzam, nem is nagyon lehet kitérni előle. Eddig minden évben fokozatos termésnövekedésről számolhattunk be, ez egy kicsit elszunnyasztotta a kutatókat. Tény azonban, hogy vizes esztendőben a növény víztűrő képességét, fagyos télen a hidegtűrését vizsgálják, és aszály kell ahhoz, hogy a szárazságnak kitett növény viselkedését firtassák. Vizsgáztak persze a termesztési technológiák is. A tésztának való búza jobban ' elviseli a szárazságot, mint kenyérnekvaló társai, ez is tavaly derült ki. Ha nagyobb jövedelmet ad. föltehetően megélénkül iránta az érdeklődés. Azt természetesen tudják már. hogy nem mindegy, mikor éri a növényt a szárazság, de azt is szeretnék tudni, miért viseli el egyik fajta jobban, mint a másik. Folynak már a kísérletek, menynyi vizet tud megkötni a csíra, illetve melyik tudja tovább megtartani. Újra erőre kapnak a gyökérvizsgálatok is. Amelyiknek többfelé ágazik a gyökere, és mélyebbre megy, ínséges időkben is több vizet tud fölvenni. Nem biztos, hogy ezek a próbálkozások önmagukban megoldják az aszály kérdését, de az biztos, hogy a célszerű öntözéshez hasznos adalékkal szolgálnak. Az öthalmi telepen öntözéses kísérletek is folyhatnak ezután. az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával vízhez jutottak a kísérleti parcellák. A fajták szerint elkülönülő termelési módozatok fontos szempontja lesz majd, melyik fajta hálálja meg legjobban az öntözővizet, és mikor érdemes öntözni. Ennek persze egész sor más függvénye is van. Homoki gazdaságaink sokszor panaszolják, róluk mindig mindenki megfeledkezik. Nincsenek speciális talajművelő gépeik, a vegyszeres növényvédelem és a gyomirtás receptjei sem veszik figyelembe igényeiket. és nekik kell kitalálniuk, melyik növény termeszthető nálunk legnagyobb sikerrel, ősztől kezdődően Zsombón gabonás kísérletek is lesznek. A tavaszi aszály akkora csapás volt, hogy más szárazságtűrő növényekre is fölhívta a figyelmet. A szemes cirok és a szudáni fű föltehetően megint az érdeklődés középpontjába kerül. Azzal kezdtük, hogy termékeny a kapcsolat a kutatóintézet és a termelők között, de ne fejezzük be evvel. Minden évben tarta. nak ugyan búzabemutatókat tavasszal, és kukorica bemutatókat ősszel, amikor már látni lehet, melyik fajta mit ígér. Mindig sokan jönnek a bemutatókra, és mindig előadások előzik meg a határszemlét. Mindig elmondják a kutatók. amit az új fajtákról tudni kell, és azt is. amire a régebbi fajtáknál csak most derítettek fényt a kísérletek. Örömmel tartanak előadásokat máskor is, ha hívják őket, és sokszor hívják. Amikor Harmati Istvánnal, Széli Sándorral. Matuz Jánossal és Magassy Dániellel beszélgettünk, mégis fönnakadtunk egy szemponton. Ha ennyire pontosan mérni akarják például a csíranövény vízfölvevő és nedvességmegőrző tulajdonságát. megkérdeztem, vizsgálják-e hallgatóik ismeretfölvevő képességét. Amikor Zuhatagként éri őket az új tudnivalók özöne, meg tudnak-e jegyezni minden fontosat? Ahol sokan vannak együtt, általában kevesen kérdeznek. Az ismeretterjesztés szakemberei régóta vallják ezer bizonyíték alapján, hogy a széles táblájú, nagyparcellás fejművelés nem az igazi. A gabonakutatók is tudják, hiszen tartanak előadásokat, hogy a kisebb csoportokban élénkebb az érdeklődés, tehát jó lenne kisebb csoportokat szervezni. Okkal-móddal meg kellene keresni azt a lehetőséget is, hogy a termelésben dolgozó érdeklődő szakember akkor is megnyissa az intézet kapuját, ha csak egyedül kíváncsi valamire. és történetesen nem hívja senki találkozóra. Örömmel tapasztaltam, senki nem hessentette el a kérdést. Senki nem mondta, ahogy eddig volt, az éppen jó. inkább azon rágódtunk jó sokáig, miként lehetne tovább fokozni az ismeretek kijuttatásának a hatásfokát. A kapuk természetesen nyitva vannak, bármikor szívesen látják az érdeklődőket, és elég sokan élnek is a lehetőséggel, de mindnyájan egyetértettek, a finomabb módszerek sok jó eredményt hozhatnak. Társaik nevében is állították, szívesen elviselnék a na-gyobb terhelést, ha többször találkozhatnának termelő kollégáikkal. Az ismeretek terjedésének is megvan a maga hajszálcsövessége, a löketszerű árasztás nem mindig helyettesítheti. Példát is találtunk rá hamar. A kutatók azt állít**'gyöngébb hibrideket termelnek napraforgóból a gazdaságok, mint amilyet az intézet saját fajtájaként ajánlani tud, pedig rendszere is van a napraforgótermesztésnek. Még a kísérleti célra megtermelt vetőmagra se volt jelentkező. Ellensége lenne a napraforgós gazdaság saját magának? Föltehetően az előbb említett hajszálcsövesség nem alakult ki ebben az esetben a kutatók és fogadók között. A fölismerés a megoldás első lépcsője. Horváth Dezső Dolgozni és politizálni Beszámoló párttaggyülések tapasztalatai A világgazdasági recesszió legbiztosabb jele: az elmúlt években több mint félszáz ország vált fizetésképtelenné. Tovább súlyosbodik az éhségövezetekben élők helyzete. Helyi háborúk tüzei lobbannak szerte a glóbuson. Megkezdődött a rakéták és a robotrepülőgépek telepítése Nyugat-Európa országaiban. Hazai dolgaink közül elsősorban gazdasági kérdések álltak az érdeklődés homlokterében az elmúlt évben. Meg tudjuk-e őrizni fizetőképességünket, tudjuk-e javítani exportcikkeink minőségét, hogyan alakulnak az árak és a bérek, az életszínvonal ? Ahogyan a Központi Bizottság december 7-i ülésén Havasi Ferenc fogalmazta: „Változatlan a bizalom a párt politikája iránt. A nehezebb körülmények, a kirajzolódó veszélyek még inkább felerősítik a féltés érzetét eredményeink megőrzése felett. Ez azonban nem hat bénítóan a cselekvésre, inkább nagyobb aktivitásra, tenni akarásra ösztönöz. Ennek számos tanújelét tapasztalhatjuk a gazdaságban, de a társadalmi élet különböző területein is." A munkában — ahogyan ezt a beszámoló taggyűlések is bizonyítják — a kommunisták jártak élen. A közvetlen beszélgetések fontosságáról már abban a vitában is sok szó esett, amely a párt munkamódszererői és munkastílusáról folyt a közelmúltban. A mostani beszélgetések során is bebizonyosodott, hogy a párttagság várja, igényli ezeket az eszmecseréket. Annál is inkább, mert sok ember gátlásosság, vagy feszélyezettség miatt nem fejti ki szívesen fórumokon a véleményét Az egyéni beszélgetésekből kiderült, hogy ezeknek az embereknek is van hasznos mondandójuk a legkülönfélébb témákban. Az elmúlt hetekben több mint 1400 pártcsoportülést tartottak Szegeden. Személyre szólóan értékelték a pártmegbízatások teljesítését és a gazdasági munkát. A pártcsoportüléseken elhangzottakat messzemenően figyelembe vették a beszámolók készítésekor. A beszámoló taggyűlések vitáiban gazdaságpolitikai kérdések kerültek a középpontba. A párttagok elsősorban saját munkájukat értékelték; a legtöbb tanácskozást őszinte és mély felelősségtudat hatotta ót. A kollektívák elemezték, hogy jól jelölték-e ki gazdasági céljaikat, megvalósító tták-e azokat, ha igen, milyen mértékben, s megvitatták azt is, hogy sikerült-e megfelelő politikai feltételeket megteremteniük az eredményes munkához. így aztán csak kevés helyen vált termelési tanácskozás jellegűvé a taggyűlés. A párttagok nem műszaki és technikai részletkérdéseken vitatkoztak, hanem a lényeget igyekeztek megragadni, és saját speciális feladataikra koncentráltak. Az olajiparban és az élelmiszeriparban, valamint a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál dolgozó kommunisták taggyűlésein legtöbb szó a termékszerkezét korszerűsítéséről, a minőség javításáról, és ezzel szoros összefüggésben a gazdaságos export fokozásának lehetőségeiről esett. A DÉLÉP, a textilművek, a kábelgyár és a gumigyár pártalapszervezeteinek beszámoló taggyűlésein igen sok hasznos javaslat hangzott el arról, hogy miként lehet jobban takarékoskodni az anyaggal és az energiával, hogyan lehet a nagyértékű gépeket és berendezéseket az eddigieknél is jobban kihasználni. Ismeretes, hogy az összjövedelemből . változatlanul nem tudunk a korábbinál nagyobb részt fordítani a munkajövedelmekre. A szociális szükségletek kielégítésére. a pénzbeli és természetbeli juttatások biztosítása elkerülhetetlenül további forrásokat igényel. Csökkenő reálbér mellett is nagyobb teljesítményt kell produkálni. Ez nem könnyű feladat, de a munka szervezettségének javításával megoldható. Ugyanakkor bizonyos juttatások növekednek. A kialakult helyzetet megértik az emberek. A legtöbb helyen felvetették azonban, hogy szükség van a belső érdekeltségi rendszer megújítására, a munkaerőés bérgazdálkodás fejlesztésére. Sokak szerint csak papíron létezik differenciált bérezés. Továbbra sem megfelelő a szerződésés fegyelem. Nem mindenütt tartják be a technológiai utasításokat, és nyolc órából nem dolgoznak, csak ötöt-hatot. A párttagok határozott intézkedéseket sürgetnek a mulasztókkal szemben. A beszámoló taggyűléseken szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezettség és a tartalmi munka is javult. Az alapszervezetek a nehezebb feltételek között is megálltak helyüket Hiszen a nemzetközi helyzet alakulásából nemcsak aggodalom született, hanem a tudatosabb és következetesebb igény, hogy a párttagság aktívabban politizáljon, másokat is segítsenek eligazodni a feszültségeket okozó tények és jelenségek között. A gazdasági terhek növekedése elősegítette azt a felismerést és törekvést, hogy a kommunisták a gazdasági vezetéssel és a pártonkívüliekkel való szoros együttműködésével minden erőt a termelési feladatok elvégzésére összpontosítsanak. Az eszmei-politikai harc erősítése, a párt politikájának képviselete igényelte és megerősítette azt a törekvést, hogy a párttagok szilárdságot tanúsítsanak a politika védelmében, és terjesztésében. A helyzet nemcsak a munkahelyi, hanem a körzeti alapszervezeteket is nagy erőpróbának vetette alá. a lakóhelyi politizálás körültekintőbb, bonyolultább munkát igényelt. Ez a vezetőségektől igazi csapatmunkát kívánt. A beszámoló taggyűléseken persze nemcsak az elmúlt évi munkát értékelték, hanem meghatározták az idei legfontosabb feladatokat is. A gazdaságban nem kevés a tennivaló. Kívánatos tovább korszerűsíteni a termelési szerkezetet, takarékoskodni kell az anyagokkal és az energiával, bővíteni szükséges az importot helyettesítő termékek körét. A város iparára nagv feladat hárul tehát. Hozzá kell járulnia, és az eddiginél jobb gazdálkodással kell hozzájárulnia az országos célokhoz. A feladatok csak fegyelmezettebb munkával teljesíthetők. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaverseny felajánlásai ezeknek a céloknak a megvalósítását segítsék. A beszámoló taggyűléseken tapasztaltak szerint az emberekben megvan a készség és hajlandóság erre. Tudják, hogy milyen fontos célért, életszínvonalunk megtartásáért, távlati céljaink megvalósításáért küzdünk. S egyáltalán nem mindegy, hogy ebből a munkából ki miként veszi ki részét P. F. Exportviíafórum Szóltak, hogy ... ... kis tévedés csúszott múlt heti Gazdasági körképünk szalámigyári adatai közé: fölvásárolták ugyan 696 ezer sertést, de nem mindet vágták le, hanem egy részét élve exportálták. Levágtak összesen 615 ezret. Azért is szóltak, de nem a szalámigyáriak, hanem a sertéstartó kistermelők, hogy szeretnék, ha a szalámigyár tartaná magát a nyilatkozataihoz. Szigorították ugyanis a súlyhatárokat : most a legjobban fizetett kis súlyú sertéseket 95 és 115 kilogramm között lehet leadni. Ha átveszik. Mert nem mindig veszik át. Rúzsai kistermelők panaszkodtak, hogy szabályosan leszerződtek januárra, s amikor ütemeztették volna a disznókat, a fölvásárló közölte velük, hogy csak február derekára tudja beütemezni őket. Addigra a már most „készre" nevelt állatok megesznek egy rakás takarmányt, túllépik az olyannyira reklámozott súlyhatárt, és gazdájuk ráfizet, mert kevesebbet kap értük. Több községből is hallottunk hasonló panaszokat: csúszik az átvétel. Jó lenne ezeket a jó partneri kapcsolat érdekében kivizsgálni, s biztosítani, hogy akinek eléri a szerződött állata a kis súlyt, az leszállíthassa, mielőtt túlnövi a kategória fölső határát. Máskülönben ugyanis igazolást nyer az a máris terjedő mendemonda, hogy a súlyhatárok szigorítása gyakorlatilag burkolt árcsökkentés volt. -cs -n A Magyar Kereskedelmi Kamara és az Országos Vezetőképző Központ vitafórumot rendezett az exportnövelés lehetőségeiről kedden a kamara székházában. A tanácskozáson vállalati szakemberek megvitatták az alapanyag- és energiaipar, az elektronika, a gépipar, a könnyűipar, az építőipar, a vegyipar, a fuvarozás és szállítmányozás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar idei exportfeladatait és az idegenforgalom kérdéseit. A vitában részt vevők hangsúlyozták, hogy a külkereskedelmi egyensúly javítása, az export további növelése a vállalatok közötti együttműködés szélesítését kívánja meg. Az ágazatok képviselői beszámoltak több, munkájukat nehezítő tényezőről is, mint például az irányító szerveknél időnként tapasztalható lassú ügyintézésről, egyes esetekben a nem megfelelő érdekeltségről, a vállalatok közötti kooperáció gyengeségeiről. a létszámhiányról, a szerződéses fegyelem hiányosságairól. Ugyanakkor a szabályozó rendszer több. elemének korszerűsítése — egyebek között a kísérleti bérszabályozás bevezetése, az árszabályozás m^osítása — nagyban segíti a vállalatok munkáját. Az ülésen Beck Tamás, a kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az exportfeladatok teljesítéséhez szükség van a vállalatok felkészültségének javítására, a termelés és a kereskedelem tevékenységének az eddiginél hatékonyabb összehangolására. A feladat mindenekelőtt a termelés és az exportérdekeltség közötti szorosabb kapcsolat kialakítása, amely magába foglalja az intenzívebb vállalatközi együttműködést és a rugalmasabb külpiaci munkát. Nélkülözhetetlen a gondos előkészítés. az érdekek egyeztetése és a tapasztalatok átadása. Ez utóbbihoz kívánt fórumot biztosítani a tanácskozás. A vitafórum záró plenáris ülésén — amelyet Horváth László, az OVK főigazgatója vezetett — részt vett és felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese is, (MTI)