Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

v y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Z M S Z M P SZE G ED VÁR OSI BIZOTTSÁG Á N A K LAPJA 73. évfolyam 291. szám 1983. december 10., szombat Ára: 1,80 forint fsSf' Áz Elnöki Tanács ülése É rzékeny politikai figyelem — így jellemezhető a közvélemény vára­kozása. amely a Központi Bizott­ság e heti ülését várta, fogadta. Aligha szükséges találgatni ennek okait. Unos­untalan mondjuk magunknak a közhellyé csontosodott kategóriát: a nemzetközi! a világpiaci helyzet feszültté válása mind szigorúbb leckét ír elő Magyarország szá­mára. De hát akár közhely, akár nem, a té­nyek reális értékelésének igénye kell, hogy vezesse a gondolkodást. Csakugyan, az országnak romló feltételekkel kell szembenéznie. A Központi Bizottság ülése a realitásokból kiindulva állapította meg, hogy ilyen adottságok közepette né­pünk kiegyensúlvozott politikai légkörben eredményesen dolgozik, gazdaságunk a XII. pártkongresszus határozatának megféle­lően fejlődik, érvényesülnek a fő irányok. Ezt bizonyítja, hogy a súlyos aszály vesz­teségei ellenére egyensúlyi helyzetünk to­vább javul, az ország eleget tudott tenni fizetési kötelezettségeinek. Amit ebből a közvélemény kétségbe­vonhatatlanul megállapíthat; az ellátás megőrizte színvonalát. Az alapvető cik­kekből kielégítő, az élelmiszerekből jó a kínálat. Azt is tapasztalhatjuk, hogy az életünk minősége — amely jóval tágab­ban határozza meg az állampolgár hely­zetét — a jelentős erőfeszítések hatására állja az idők próbáját. Megjegyzendő, gondjaink tetiemes része igényeink a lehetségesnél talán gyorsabb növekedésé­ből származik, ez vonatkozik például • a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletre éppúgy, mint mondjuk a lakásépítésre. A népgazdaság teherbíró-képességét és a kibontakozó kedvező folyamatokat jelzi az energiatakarékosság racionalizálási program idei sikere. Ezek természetesen számokkal mérhetők: a népgazdaság ke­vesebb energiahordozót fogyasztott, mint tavaly. Ennek magyarázata, hogy már harmadik éve csökken a fajlagos fogyasz­tás az iparban. Jó érzéssel állapíthatjuk meg azt is. hogy nem szorultunk semmi­féle korlátozásra, s villanykapcsolóját reg­gel. délben, este bárki zavartalanul fel­kattinthatta. az üzemanyagot a benzinku­taknál megvásárolhatta. Ismerve a mai helyzetet, szintén része, pozitív eleme életszínvonalunknak. Mindemellett néhány makacs gonddal küszködünk. A közlemény is megállapít­ja: az idén sem erősödött megfelelően a termékek versenyképessége, mert nem tudtunk kellő javulást elérni a belföldi kooperációs kapcsolatokban, nem sikerült a kívánt mértékben javítani a minőséget. Napi tapasztalatunkból, a mostanában mind nyíltabb helyzetértékelésekből, hoz­zátehetjük: mindennek hátterében össze­tett okok húzódnak meg. Érdekeltségi rendszerünk, szabályozóink változtatásra szorulnak, csakúgy, mint a munkamegosz­tás szervezése. Nem hagyható figyelmen kívül — az első pillanatra gazdaságon kí­vülinek látszó, valóiában a gazdasággal nagyon is összefüggő tényező — a mun­kafegyelem sem, amelynek állapota, saj­nos, joggal tölthet el bennünket aggoda­lommal. A Központi Bizottság felmérte, hogy az ország 1984-ben is szigorú feltételek között találja majd magát. Nyíltan mér­legelve e feltételrendszert úgy határozott, hogy a gazdaságpolitika fő céljait to­vábbra is a XII. kongresszus irányvonala szerint kell alakítani. „Ennek megfelelő­en a szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági mun­ka középpontiában 1984-ben is a haté­konyság növelését, az egyensúly biztosí­tását, az ország nemzetközi fizetőképessé­gének megőrzését kell állítani." Ez azt jelenti, hogv teendőink sorrend­jét az objektív adottságok határozzák meg. Most is az értékek létrehozására kell erőfeszítéseinket koncentrálni, elosz­tási lehetőségeinket ez szabja meg. Köte­lező a sorrend tehát, amelyen nincs mó­dunk felcserélni az alapelemeket, s amely­ben az előírásokat valójában az élet dik­tálja. így azt, hogy a mezőgazdaságnak, az inarnak milyerr mértékben kell hozzá­járulni a nemzeti jövedelem gyarapításó­hoz — s mennyit fordíthatunk az élet­színvonalra. Az összefüggés-rendszerből következik: a lakosság fogyasztása és reáljövedelme jövőre az 1983-as szinten marad, mérsé­kelten növekednek a társadalmi juttatá­sok. A KB-közIeménv szavaival: „Az át­lagkeresetek — a bérpreferenciával és a bérpolitikai intézkedésekkel együtt — 4.8—5; a lakosság pérlzbevételei mintegy 8 százalékkal emelkednek. A bérnövelé­si lehetőségeket a teljesítmények fokozá­sára. a hatékonv. a minőségi munka ja­vítására kell felhasználni." A fogyasztói árszínvonal 1984-ben 7—8 százalékkal emelkedhet. M indezért színvonalasabban kell gaz­dálkodnunk. Például: vissza kell szörttanunk a tartósan veszteséges, alacsony hatékonyságú tevékenységeket, előnyt kel1 nvúitani ugyanakkor a dina­mikusan fejlődőknek; a rendelkezésre álló jövedelmet azoknak kell adni első­sorban. akik a nemzeti jövedelmet gaz­daságosabban állítják elő. többet tesznek a külgazdasági egyensúly javításáért. Te­temes tehát valamennyi gazdálkodó mun­kája. hiszen feladataikhoz általában nem számíthatnak több anyagra, energiára, tá­mogatásra. mint ma. s mind nagyobb mértékben szorulnak saját tartalékaikra, kezdeményezéseikre. Mit kínál a társadalom erőfeszítése fe­jében jövő évi programunk? Nem kevesebbet. mint lehetőségeink meg­őrzését. a továbbfejlődést egy rendkívüli nehéz szakaSz legyűrése közben. A köz­vélemény tudatában van annak, hogy ez a program az ország érdekeit szolgálja. Cselekvésre ösztönöz, amellyel mégőriz­hetjük életünk alapvető értékeit. K. S. Állalfeiiyésziés A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Állattenyész­tők Társasága és az egyesü­let. Agrárgazdasági Társasá­ga pénteken, az Állatorvos­tudománvi Egyetemen állat­tenyésztési tudományos na­pot rendezett. A háztáji és kisegítő gazdaságoknak az állattenyésztésben betöltött szerepét és a fejlesztés le­hetőségeit elemezték. A tanácskozást Horn Ar­túr akadémikus nyitotta meg. maid Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója és Varga Gvula. az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet igaz­gatóhelyettese tartott együt­tes előadást, a témával kap­csolatos nemzetközi és a ha­sai tapasztalatokról Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján megtárgyal­ta és módosította a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállását és ezzel összefüggésben kiegészítette az egyesületekről szóló 1.981. évi 29. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezé­seit. A jövőben az MTESZ társadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét. A továbbiakban az Elnö­ki Tanács bírókat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött és személyi kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt 1 Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ja­vaslatára Méhes Lajos ipari minisztert — más fontos megbízatása miatt — fel­mentette tisztségéből. Egyide­jűleg dr. Kapolyi Lászlót — felmentve ipari minisztéri­umi államtitkári tisztsége alól — ipari miniszterré megválasztotta. Pénteken az Országház­ban Losonczi Pál. az Elnö­ki Tanács elnöke előtt le­tetté a hivatali esküt dr. Kapolyi László ipari mi­niszter. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke. Havasi Fe­renc. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. * Dr. Kapolyi László Buda­pesten született, 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egyete­men általános mérnöki, a Nehézipari Műszaki Egyete­men bányamérnöki, a Marx Káröly Közgazdaságtudomá, nyi Egyetemen pedig köz-1 gazdász oklevelet szerzett. A pártnak 1967 óta tagja. A Tatabányai Szénbányák­nál dolgozott 1953 és 1976 között, vezetői beosztások-: ban. 1976 áprilisától nehéz­ipari miniszterhelyettes volt, 1981. január 1-től ipari mi-> nisztériumi államtitkár. 1968-ban elnyerte a mű­szaki tudományok kandidá­tusi, 1975-ben pedig doktori fokozatát a Magyar Tudo­mányos Akadémia 1979-ben levelező tagjává választotta. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem címzetes egye­temi tanára. Munkásságá­ért 1983-ban Állami Díjat kapott. Tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa Vágányok fölött — fóliasátor A hideg féli hónapokban vagonókat forró gőz fogad­mindig összefagyva. szinte ia. s mire ezen - termesze­, .: , . , ., tesen lassan — athaladnak. tömbökben erkezik meg a mec,>!vadnak nietve szé'es­vagonokban a szén a Bor- nek az összefagyott szén­sodi Szénbányák berentei tömbök, központi szénosztályozójára Ormosbányáról Alberttelep­ről és más bányaüzemekből. A még válogatatlan szén a közötte levő éghetetlen, ezért vízdús meddőtlől dermed meg. s szinte meglassítja a központi szénosztályozó munkáját. Egy újítás alap­ján most harminc méter hosszú, műanyag fólia „alag­utat" építettek a berentei szénpályaudvar három vá­gánya fölé. A hatalmas sá­torba érkező, szénnel rakott Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. A tanácsülés résztvevői egyperces felállással tiszte­legtek a közelmúltban el­hunyt Kiss Károly, a Szak­szervezetek Országos Taná­csa alelnöke emlékének. Ezután Virizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékoz­tatást az MSZMP Központi Bizottságának szerdai ülésé­ről A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szervezeti-sze­mélyi kérdésekről is tár­gyalt. Gáspár Sándor azzal a ké­réssel fordult a SZOT el­nökségéhez és az Országos Tanácshoz, hogy envhítsék megterhelését és mentsék fel főtitkári tisztségéből A SZOT elnöksége, majd az Országos Tanács mérle­gelve. hogy Gáspár Sándor főtitkári tisztsége mellett a Szakszervezeti Világszövet­ség elnöke, valamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be úgv döntött, hogv kimagasló érdemeinek hang­súlyozásával felmenti őt fő­•itkári tisztségéből. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Gáspár Sándor tapasztalataira, tevé. kenysésérp a magyar szak­szervezeti mozgalomnak to­vábbra is szüksége van. Ezért megválasztotta a SZOT oInökévé. A Szakszerrezetek Orszá­gos Tanácsa a SZOT elnök­ségének javaslatára Méhes Lajost kooptálta a SZOT tagjai sorába, megválasztot­ta az elnökség és a titkár­ság tagjává, valamint a SZOT főtitkárává. Az Országos Tanács a SZOT elnökségének javasla­tára Földvári Aladárt, ér­demei elismerésével fel­mentette elnöki tisztségéből és megválasztotta a testület alelnökévé. A tanácsülés nagyra értékelte egész eddi­gi életútját. a szakszervezeti mozgalomban végzett tevé­kenységét. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállományba vonulá­sa miatt, érdemei elismeré­sével — felmentette elnök­ségi és titkársági tagságából Méhes Lajos 1927­ben született Budapes­ten. Eredeti foglalkozása géplakatos. 1944 óta vesz részt a munkásmozgalom, ban! 1948. és 1961. között a budapesti pártbizottságon töltött be különböző tisztsé­geket. 1961-ben a XIV. ke­rületi pártbizottság első tit­kárává, 1962-ben a buda­pesti pártbizottság titkárá­vá, 1964-ben a KISZ Köz­ponti Bizottsága első titká­rává választották. 1970. és 1978. között a vasasszak­szervezet főtitkára volt. 1978-tól 1980-ig a budapesti pártbizottság első titkári tisztét töltötte be, 1981. ja­nuár 1-től ipari miniszter volt. 35 éve tagja a Ganz­MÁVAG „Felszabadulás", szocialista brigádjának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának 1966, a Politikai Bi­zottságnak 1980 óta tagjai 1967 óta országgyűlési kép­viselő. Tagia a vasasszak­szervezet központi vezetősé­gének. Puilai Árpád Szegeden Pullai Árpád, az MSZMF dig a Szeged-Rendezőpályv Központj Bizottságának tag- udvar mozdonyvezetői cs ja, közlekedési miniszter csű- utazó személyzetének tag törtökön és pénteken részi gyűlésén ismerkedett az alap­vett a Szegedi Vasútigazgató- szervezet munkájával. Dél- | ság pártalapszervezeteinek után megbeszéléseket folyta- I ka( és a barokk és neobarokk kárpitozott garnitúrákat, beszámoló taggyűlésén. Csü- tolt a vasútigazgatóság, a amelyek újra divatba jöttek. A Szegedi Bútoripari Szövet­mű sza ki6' "részi eg ének^ alap - V'olán 10' számú Vállalat és kezei Híd utcai búlorszalonjában már ünnep előtti a for, szervezetéhez látogatott el a Közúti Igazgatóság veze- galom, a saját készítésű termékeken kívül 16 társszövetó tegnap, pénteken délelőtt pe- tőivel. I kezet küldi ide tetszetős darabjait Szívesen veszik külföldön is a hazánkban készült bútoro, kat, fenyőfa-alapanyagú szekrénysorokat, egyedi darabo.

Next

/
Thumbnails
Contents