Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

2 Szombat, 1983. dccemb^r 10. GROMIKO—FITERMAN MEGBESZÉLÉSEI Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter pénteken Moszkvá­ban baráti légkörű megbe­szélést folytatott Charles Fiterman francia közlekedé­si miniszterrel, aki hétfő óta tartózkodik a Szovjetunió­ban. SZOVJET—VIETNAMI TÁRGYALÁSOK Gejdar Alijev. az S2KP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese pénteken Moszkvában fogadta Tran Quynh vietnami miniszter­elnök-helyettest. LAMBSDORF MARAD n nyugatnémet parlament pénteken a CDU, a CSU es az FDP képviselőinek sza­vazataival elutasította a Szociáldemokrata Pártnak azt az indítványát, hogy mentsék fel tisztségéből Ot­tó Lambsdorffot. a kormány megvesztegetéssel gyanúsí­tott miniszterét Az indít­vány ellen 274-en, mellette 198-an szavaztak, nyolc kép­viselő tartózkodott. A NATO VÉLEMÉNYE A NATO külügyminiszte­rei pénteken véget ért ta­nácsülésükön felhívást in­téztek a Varsói Szerződés országaihoz. Ebben kijelen­tették. hogy folytatni kí­vánják a hadászati fegyve­rek korlátozásáról és csök­kentéséről. a közép-hatótá­volságú atomeszközökről, a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről, valamint a vegyi fegyverek betiltásáról tartott tárgyalá­sokat. KOMMENTÁR Szerkesztőségi kommen­tárban méltatta pénteki számában a Rabotnicseszko Delo a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszteri bizottsága szófiai ölesének eredményeit. A BKP KB lapja kiemeli, hogy a jelenlegi, a békére külö­nösen veszélyes nemzetközi helyzetben a Varsói Szerző­dés tagállamai kiállnak rea­lista és következetes állás­pontjuk mellett. LESZÁLLT A COLUMBIA A kaliforniai Edwards lé­gitámaszponton pénteken, közép-európai idő szerint hajnalban szállt le az ame­rikai Columbia űrhajó, amelynek fedélzetén ezúttal először hat asztronauta tar­tózkodott, és amelyen egv Spacelab típusú. európai gyártmányú űrlaboratórium működött. Övári Miklós Moszkvából óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak. a KB titkárának ve­zetésével pénteken este ha­zaérkezett Moszkvából az. MSZMP küldöttsége. Q kínai parlament ülése A Peking (MTI) Pekingben befejeződött az Országos Népi Gyűlés állan­dó bizottságának kéthetes ülése. Mint a kiadott közle­ményből kitűnik, az ülésen heves vita volt a „szellemi szennyeződés" kérdéséről, s az állandó bizottság ebben a kérdésben végül is nem ho­zott döntést. Az állandó bizottság elnö­ke, Peng Csen zárszavában rámutatott, hogy a legutóbbi hét napban ..alapos és lelkes viták" folytak. A jelenlevők mindegyike azon a vélemé­nyen volt, hogy a szocialisía szellemi civilizáció erősíté­sének és a kulturális mérge­zés felszámolásának nagy a jelentősége. Ugyanakkor, folytatta Peng Csen, „a kö­rülmények nem érettek arra, .hogy döntés szülessen tgy ilyen fontos és bonyolult kér­désben. Az állandó bizottság ülésén felmentetlék Csien Hszin­Csungot, az állami család­tervezési bizottság miniszte­réi, és helyére Vang Vejt nevezték ki. A lengyel-amerikai kapcsolatokról A Varsó (MTI) A nyilatkozat hangsúlyoz­Lengyelország újólag meg- za. hogy a lengyel—amerikai erősítette azt az álláspontját, halászati együttműködés ak­hogy csakis az amerikai kor állhat helyre, ha az szankciók teljes és feltétel Egyesült Államok megszün­nélküli megszüntetése esetén teti a halászati embargót. lehetséges a két ország kap­csolatainak normalizálása. Éppen ezért Lengyelország ífi'1^'. nem fogad el részleges " szat-intézkedéseket az Egye­sült Államoktól. Ezt tartal­mazza az a hivatalos nyilat­kozat. amelyet a PAP hír­ügynökség tett közzé. A nyilatkozat szerint a lengyel kormány nem zár­, _ . , . , , ... kózik el a kapcsolatok nor­t£ rí'^r,1 céli ^alások elol. ,.A lengyel fel kesz a hivatalos tárgyalásokra, eset­leges közvetítők nélkül'' — áll a nyilatkozatban. A len­gyel kormány azonban kl­A pénteki lengyel lapok- köti, hogy csak akkor lehet ban megjelent nyilatkozat szó tárgyalásokról, ha meg­arra az amerikai kezdemé- változik az Egyesült Államok nyezésre ad választ, amely kormányának eddigi irreális szerint Lengyelország tárgya- lengyelellenes politikája. 1 ásókat kezdhet az amerikai A lengyel—amerikai kap­halászokkal halvásárlásról, csolatok kérdésével foglaiko. de nem ad biztosítékot arra, ­zott csütörtökön Jerzv Úrban hogy a szankciók által kitil- korn^nyszóvLvő Ts7 Kérdésre tott lengyel halaszhajok új­ból tevékenykedhetnek az amerikai vizeken. Lengyel­ország egy 1976-os szerződés értelmében halászhatott az amerikai vizeken, és csak akkor előnyös számára a hai­vásárlás, ha saját hajóiw'al is halászhat. A nyilatkozat utal arra a diplomáciai jegyzékre, ame­lyet november 3-án intézett a lengyel kormány az Egye­vála-szolva megerősítette, hogy a november 3-i lengyel jegy­zék teljes mértékben aktuá­lis ma is. Úrban kijelentette, semmi új nincs Reagan ame­rikai elnöknek abban a de­cember 7-i kijelentésében, hoRy meg kívánja vizsgálni a Lengyelország elleni ame­rikai szankciópolitikát. Úrban válaszolt arra a kérdésre is, hogy Lengyelor­szág elfogadna-e nyugati hl­sult A lamokhoz. A jegyzek teleket olyan feitétellel, bogy hangsúlyozta, hogy Lengyel- ellenőrizni fogják a hitelek orf7ag a Sf.nkciók teljes es felhasználását. Lengyelország feltetel nélküli megszunlete- elutasit minden akár mi_ set követeli, es elvarja az kai> akár gazdasági beavat. kozást — szögezte le a kor­mányszóvivő. hozzátéve, hogy Lengyelország be kíván lépni a nemzetközi valuta­alapba és a világbankba, s az említett intézmények alap­szabályzatával összhangban levő feltételekkel elfogadná a hiteleket. De minden olyan feltétel, ami túlmegy ezeken, elfogadhatatlan Lengyelor­szág számára — húzta alá Jerzy Úrban. Egyesüft Államoktól, hogy lépést tegyen a szankciók okozta súlyos gazdasági ká­rok jóvátételére. A lengyel kormány napilapja, a Rzecz­pospolita pénteken jelentette meg a lengyel központi sta­tisztikai hivatal. tanulmányát a nyugati szankciók okozta gazdasági károkról. Eszerint a Lengyelország elleni nyu­gati szankciók csupán 1982— 83-ban 10,5 milliárd dollár­nyi kárt okoztak. Emberi fogok A legfőbb veszély: a fegyverkezés Kevés fogalom futott be beri jogok érvényesülése; az utóbbi időkben olyan kar- maga az igény felébredései? riert. mint ez: emberi jogok, gazdasági, társadalmi és po­Fennkölt. Földünk lakóinak litikai körülményektől függ: jövőjét-sorsát taglaló tételek olyanoktól, amelyeket egy gyűjteménye, de egyben a napi politikai küzdelmek tárgya, olykor szinte szik­ráznak körülötte a nemzet­közi viták. az ellentétek. Meglepődik az ember, ha — akárcsak nagyjából — meg­próbálja felsorolni: mi tar­tozik e körbe. íme: jog az élethez. az egyenjogúság­hoz, a személyi sérthetetlen­séghez, a törvény előtti egyenlőséghez, a munkához, a vallási meggyőződéshez, a kormányzási részvételhez, a beleszóláshoz, a tanuláshoz, a lakáshoz, a pihenéshez ... S a felsorolás korántsem tel­jes. Vaion mindenütt és min­denki egyaránt élvezi eze­ket az előnyöket, öt földré­szen? Korántsem mondhat­juk. Bár. már jó két évszá­zaddal ezelőtt leszögezték a polgári haladást képviselő gondolkodók, hogy az ember szabadnak születik és csak a körülmények fosztják vagy foszthatják meg ettől a sza­badságtól: máig folyik a küzdelem a kedvező körül­mények megteremtéséért, vagy mind teljesebbé tételü­kért. A világ számos részé­ről elmondható, hogy mindez egyszerre nincs jelen. De ak­kor mi a sorrend? A felso­roltak közül melyik a fon­tosabb? Egy kiszáradt siva­tagban kóborló afrikai törzs számára — például — a leg­fontosabb és egyetlen dön­tő igény, hogy megszerezze a betevő falatot, az ivóvizet, nem foglalkoztatja őket sem a sajtószabadság, sem nép megteremt magának, il­letve amelyeket a világ ál­lapota egyáltalán megen­ged. Érdekes jelenségnek vol­tunk tanúi a múlt egy-más­fél évtizedben a magunk házatáján. A szocializmus kezdettől új lehetőségeket nyitott számunkra, de ahogy fejlődött gazdaságunk itt­hon. amilyen mértékben enyhültek a nemzetközi vi­szonyok, úgy vált — több te­kintetben. fokozatosan — a lehetőségből valóság. Ve­gyünk egy prózai példát: a turistáskodás (ami az egyik" szabadságjog gyakorlati megnyilatkozása) akkor vált tömegessé, amikor itthon munkánkkal megteremtettük a kirándulásokhoz szükséges devizaalapokat, Európa álla­mai pedig barátkozni' kezd­tek, és megnyitották egymás előtt a kapukat. Az emberi jogok érvénye­sülése folyamat. Ezért emlé­kezünk meg minden eszten­dőben friss érdeklődéssel az 1848. december 10-én közzé­tett ENSZ-nyilatkozat évfor­dulójáról. Az az okmány csak a követelményeket fo­galmazta meg, valóraváltá­sukról magunk gondoskod­tunk, illetve magunknak kell a továbbiakban gon­doskodni, és körülnézni a vi­lágban: mi a teendő? Ma az élethez, a testi épséghez való jogot fenyegeti a legnagyobb veszély: a fegyverkezés. A rakétatelepítések ugyan nem hoznak magukkal automati­kusan háborút, de jól tud­juk, hogy egy-egy atómtöl­Nem héki$$n&k A Bejrút (MTI) hazafias erőkkel a harckocsi A múlt hét végén kezde- ágyúkat, aknavetőket bevető ményezett. egymást követő amerikai tengerészgyalogosok, légitámadásokhoz hasonlóan Izraeli ágyúnaszádok és ismét egyszerre lépett akcióba helikopterek péntekre virra­Libanonban az amerikai és dóra az El Fatah palesztin az izraeli hadiflotta. szervezet egyik tengerparti Az amerikai hajóágyúk állásét támadták az észaií­csütörtök este a drúz-szocia- libanoni tripoli kikötőjének lista ellenzéki erők állásait körzetében. Az agressziói lőtték a Bejrúttól keletre olyan időpontban hajtották fekvő Bhamdun és Szofar végre, amikor Tripoliba vár­térség'ben. Előzőleg a fővá- ják a Jasszer Arafathoz hű ros déli peremén bocsátkoztak palesztin egységeket elszál­tűzharcba a libanoni nemzeti- lító görög hajókat. Az USA katonai költségvetése A Washington (MTI) A katonai költségvetés Ronald Reagan amerikai végleges formájában 11 mii­elnök csütörtökön aláirta az bárddal kevesebb, mint Egyesült Államok 1984. évi . „ , r arrtennyit a Reagan-kor­mányzat kéri, ám 18 mil­liárddal több az ideinél. Eb­ben az évben az Egyesült Államok katonai célokra 232 milliárdot leölt, a készülő, 1985-re szóló tervezet Viszont 300 milliár­katonai költségvetését, amely­nek összege 249.8 milliárd dollár. A kongreszus által korábban jóváhagyott költ­ségvetési törvény az ideggáz­fegyverek gyártásának felújí­tására szánt összeg kivételé­vel a kormányzat által kért összes előirányzatokat magá- meghaladja a ban foglalja. 'dot is. valamely utazás a fény vá- - , , - ,-- , ,,,„,„„ rosába. Nyilvánvaló: az em- let szfzefreket tudaa J " pusztítani. És mar ez a föl­tételes mód is nyugtalanítói Aki ma az emberi jogok vé­delméért áll ki, s szándéko­zik tenni valamit, az első­sorban a leszerelésért küzd­jön. Csak élő ember tud igé­nyeket támasztani, dolgozni, választásokon részt venni, utazni. Mindez nem azt je­lenti. hogy a leszerelés kö­vetelésekor feledkezzünk meg minden másról. Ellen­kezőleg. a két társadalmi rendszer versenyében az dönt majd. hogy melyik tud nagyobb jólétet és több jo­got biztosítani polgárainak. E tekintetben, történelmileg a szocializmus nyújtja a biz­tatóbb távlatokat. Tatár Imre Áz Irodalmi Tető Simonka György emlékiratából 4. Ezt a nagyon ls vitatható véleményét meg lehet érte­ri, hiszen ő annyira doctus volt és a/, ars annyira uralko­dó elem volt poétái vénájában, hogy a fölényes slampossá­got sem a gondolatban, sem a stílusban nem állhatta meg szón nélkül, ha bármennyire rajta volt is azon a zsenia­litásnak valaminő jegye. Sőt persze a zsenitől mind na­gyobb tökélyt igényelt. (Szakolcára. Makóra) Szegedre szigeteltségének szinte naponta eltúlzott gondolata — no meg szerelmi száműzött­sége — okozta szintén túlzott magánvérzetét. Az^ hiszem, mélyen meghitt barátsága nem volt senkivel, ha nem té­vedek, Tömörkénnyel és Mórává] sem. Szeretett társasága: az igén, az volt. Abban első helyen Tömörkény — s amíg én szegedi voltam harmadfél éven át, benne voltam én is. Igen szép, kényelmes nagy szobám volt. könyveim, folyó­irataim. hírlapjain}, és ágyamon kívül külön nagy kárpi­tos kanapé. Azon szeretett Zsül elheverni, olvasgatni, el­szenderegni. Néha eljött hozzám, ahg szólt valamit, ka­rosszékembe dőlt, nézte a nagv ablakon át az. eget — s ha éppen nem volt író szándéka, rá se gyújtott. De ha frni akart, mindjárt cigarettázott is. Egy ilyen alkalom­mal különösen megtapasztaltam, mennyire sajnálatos volt az ő — akkori — állandó szerelmi elhanyagoltsága. Nő vendegem volt, szép. elegáns, osztrák hölgy, abban a veszedelmes életkorban, amelyben egy többé-kevésbé ma­gára hagyott asszonyi szív könnyen kitárulkozik, ha egy fiatal férfi hódol előtte, és helyet akar benne foglalni. Han­na 33 éves volt. én 23. Férje 60. Igen módos földbérlő volt mit tudhatta a szerencsétlen, mikor a bécsi nőt elhoz­ta. hogy annak a vágyai egyszer csak visszafoghatatlanul kilendülnek a rusztikus valóságból a finomabb álmokba es — lehelősegekbe... A nyomdából küldönc jött értem, bi­zonyára valami tördelési ügyben, be kellett sietnem, s Gyula és Hanna egy jó órára magukra maradtak. A nő persze beszélt magyarul, ha gyengén !s, de annál éde­sebben. — Kicsit meghódította engemet a Zsül — fogadott mosolyogva, mikor visszatértem. — Er ist nicht nur ein wunderbarer Poet, sondern ein mutiger betyár is!... Na­gyot nevettem, és egymáshoz öleltem a fejüket, arcukat. — Látni akarom, hogy csókolóztok! — biztattam őket me­legen áradó jókedvvel. Ez meg is történt, s utána Zsül Olyan piros képpel lobogott a nő felé, hogy az is elpirult tőle. Mégis, a költő szellemesen zárta le a játékot, mond­ván. zavartan Mosolyogva: — Un baiser n'est rien, quand le coeur est muet. Azaz: Semmi a csók, ha a szív néma. A semmi-t persze a nő csókjára értette... No, hanem az­tán az én soraomban ez a szerelem se tartott soká — le­váltott M. főhadnagy, s én szótlan csömörrel vonszoltam tova alaposan kihasznált fiatalságomat. Juhász Gyula az Irodalmi Tetőben vékony ceruzájával most is beleírt a no­teszembe: „... És tűnnek társak, tavaszok, telek, / .S tű­nődve sírsz, szívem: emlékszel-e, / Hogy Anna is volt és játszott veled. Hogy Anna is volt s játszottál vele.../" Anna . .. Hanna... Az irodalmi kerítésen' áthajló közelebbi tartós barát­sága is akadt egv-két nővel vágy legalább is eggyel. de határozottabb, mélyebb kontúrjai ennek se voltak. Csak az. „ideál" maradt meg: Anna. Ila az ilyen meleg és könnyes életrészletek -megszínesítették is barátságunkat, az lénye­gében mégis az maradt, ahogy megjelöltem: társasági ba­rátság. Más mint az, ami úgy összefűzött Nagy Ferencemmel és Bibó Lajossal: a mély és meghitt, pontosabban foeal­mazva: a mélyen meghitt barátság. De azért az is kétféle barátság volt. Ferenccel az ünnepi barátság, Karátságunk ünnepi szépsége, sok öröme és kitárulkozása. Hiszen vele csak abban az egy diáki évben éltem egy városban és egy lakásban, azontúl csak leveleztünk, és amikor csak lehe­tett. meglátogattuk egymást. Anyagi vagy bármi más önös érdek soha nem állította szembe egyetlen érzcsvillanatun­kat se. s a „megszépítő messzeség" egész hosszú életünkön át küldözte és küldözi sugarait. Bibóhoz a hétköznapi ba­rátság ereje kötött, de ebben a szellemi kémiában felol­dódik, sokszor egészen meg is semmisül a köznapi szeny­nyeződés minden anyaga. Földim volt Bibó, diákkorom és korai ifjúságom mindennapi részese. Szegeden sokáig együtt laktunk, fizetésünk a hónapok elején egy időben olvadt el: ő igencsak elkártyázta, én jórészt az. ételes-italos. mu­zsikás vagy kabaré.s szórakozóhelyeken eresztettem szélnek. Ebédet gondosan abonáltunk Tölgyes Gyuluska kiskollé­gánk mamájánál,, Jakobovics néninél. A legfontosabb „ta­karmányt" tehát nagyjából biztosítottuk magunknak. Egy­mást. ha muszáj volt. dühösen kisegítettük mindenképpen — s ha c.sak egy ingünk volt tiszta, azt az vette föl, aki hamarább magára kaphatta. Bibó azonban nemsokára, 1913 októberében, bevonult katonának, hogy önkénVsi évét leszolgálja. A világháború azután úgy bennszorította, hogy le se igen vetette a mun­dért, míg '18 végén föl nem cserélte a panganétot a Tűz című forradalmi lap szerkesztőpennáiával. Ipari munkásokkal, földmíves proletárokkal Szegeden is sokat barátkoztam. Nyomdászaink ismerték politikai ér­zéseimet, gazdasági nézeteimet. Sokat beszélgettünk ezek­ről, de arra nem volt lehetőség, hogy valamifé'e hasznos •szocialista tevékenvségben is részt vegyek. A balkáni za­varok. a monarchia fenyegetettsége és erőszakos magatar­tása Szegeden is mint „katonaváros"-ban forrón leféke­zetté tette a levegőt. Az. volt az általános sejtelem, hogy valaminek történ­nie kell — de hol volt még a későbbi, a háború szülte és edzette munkáserő és szocialista bátorság! Ez majd csak 1917-ben kezd felbukkanni ... A társadalom, az egyesüle­tek, a polgári testületek és körök csak ringatóztak poshadt levükben. folytatták gondtalan és gondolattalan jóllakásai­kat és emésztésüket, A Dugonics Társaság is l'art pour Tart tevékenykedé.seivel szórakoztatta tagiait é.s vendégeit. Tavaszi irodalmi estjére engem is a pódiumra ükettek. hogy verseimből olvassak fel. \ helybeli tagokon kívül Lakatna László, az akkor nagyon ismert pesti nove'lista is szere­pelt. erős, tapsos sikerrel, de engem, a fiata. vendégelő­adót is — bizonyára udvariasságból — verseimért ki­tapsoltak. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents