Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

2 Szerda, 1983. december 7." Katonák a katedrán Ülést tartott tegnap, kedden délután a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat megyei szervezetének elnöksége. Dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára időszerű művelődéspolitikai témákról tájékoztatta az elnökség tag­jait; Molnár Zoltán, a társulat megyei titkára a közeljövő néhány, a járások megszűntével kapcsolatos szervezeti vál­toztatásáról" ismertetett terveket. Az elnökség az ellenőrző bizottság vizsgálata és jelentése alapján megtárgyalta a megyei szervezet honvédelmi neveléssel kapcsolatos tevé­kenységét. A tapasztalatok szerint az a KISZ megyei bizottságá­ismeretterjesztő társulat a val, az MHSZ-sziel. Közvet­maga sajátos eszközeivel igen len segítséget kapnak a TIT sokat tehet a fiatalok, s az más szakosztályaitól, így a iskolás gyerekek hazafias és nemzetközi politikai, a pe­honvédelmi nevelése érdeké- dagógiai, a történelmi, söt a ben, a felnőttek körében a csillagászati szakosztálytól, katonapolitikai, hadtudomá- mely utóbbi szakemberei az nyi ismeretek terjesztésében, űrkutatási eredmények hadi­nemzetközi politikai össze- technikaj felhasználása lé­függések föismertetésében. A makörben adnak át ismere­hadtudományi szakosztály teket. A megye általános is­koordinálja és szervezi a kóláinak 70 százalékában (a munkát, melynek elnöke a kistelepüléseken is) tartottak Magyar Néphadsereg hiva- honvédelmi témákról elő­tásos tisztje. Körülbelül öt- adásokat, de középiskolák­ven tiszt és tiszthelyettes ban, művelődési házakban, tart rendszeresen előadáso- egyéb intézményekben is kat különféle ismeretterjesz- gyakori vendégek a szakem­tő rendezvényeken; jól berek. A társulat Országos együttműködik a szakosztály Elnökségének határozata szellemében 14 hadtudomá­nyi baráti kör működött eb­ben az évben Csongrád me­gyében, 280 tanuló részvéte­lével (az országban csupán még egy ilyen jellegű kör működik). A honvédelmi ok­tatás felelőseinek négy elő­adói konferenciát tartottak, új akciót is indítottak: az általános iskolák 7. és 8. osztályaiban, szakmunkás­képzőkben és szakközépisko­lákban beszélgetéseket szer­veztek az osztályfőnöki órá­kon a hazafias nevelésről, a honvédelmi törvényről, a katonai hivatásról. Vásárhe­lyen és Szegeden nagy ér­deklődés kísérte a hadtudo­mányi szabadegyetemeket. A TIT-szervezet és a fegy­veres testületek jó együtt­működésének bizonyítékai: sok ismeretterjesztő rendez­vényen társadalompolitikai, nemzetközi politikai, törté­nelmi, esztétikai, művészeti, irodalmi témákról hallgattak előadásokat a katonák, sőt, kezdeti lépésként 95 idegen­nyelvű órát is tartottak. Megemlékezések, elismerések a magyar sajti m Tegnap, kedden, a Vörös Üjság megjelenésének 65. évfordulója alkalmából ün­nepi ülést tartott Budapes­ten a Magyar Űjságírók Or­szágos Szövetségének vá­lasztmánya a MÜOSZ szék­házában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztve­vőit, majd Ibos Ferenc, az újságíró-iskola igazgatója mondott beszédet. Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll bizottságának elnöke átadta az arany emléktollakat. Extikkél á MUOSZ vátáSzt'­mánya a szocialista újság­Iránban .Kifejtett több. évti­zedes tevékenységet ismeri el. A kitüntetett tizenkét újságíró között volt dr. Do­vászy Kálmán, a Magyar Rádió külső munkatársa, lapunk egykori szerkesztője. Pálfy József felolvasta a Szovjet Üjságíró Szövetség üdvözlő táviratát. Majd az újságíró-szövetség székházá­nak Rózsa Ferenc-termében megkoszorúzták az első ma­gyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány em­léktábláját. A most kitüntetett 86 éves dr. Donászy Kálmán­nak, mint lapunk egykori munkatársának, a szegedi újságíró-társadalom, s — engedtessék meg — a „ré­kat is kitüntettek. Ladányi Zsuzsa újságíró a Délma­gyarországnál végzett mun­kája elismeréseként a Köz­biztonsági Érem arany foko­zata kitüntetésben részesült. * Szegeden, a Sajtóházban tartotta a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat, a Délma­gyarország és a Csongrád giekre" bizton emlékező ol- me£V7ei Hírlap szerkesztősé­vasóink nevében is: gratu­lálunk. Dr. Donászy Kálmán az 1944-ben újjáalakult Dél­Magyarország egyik alapí­tója, külpolitikai szerkesztő­je volt. A 20-as évektől élt és dolgozott Szegeden. A Szegedi Naplóba, majd a Dél-Magyarországba írt színházi és zenekritikákat is. Az újjászületett lap mun­katársaként fontos közéleti föladatokat vállalt, hama­rosan elnöke lett a Városi Nemzeti Bizottságnak, s igen sokat tett Szeged kul­turális életének kibontako­zásáért, fejlődéséért — mint kultúrtanácsnok. Az Aranytollal kitüntetett újságírót tisztelettel kö­szöntjük. * A Magyar Népköztársaság Eüiöiki Tanácsa Király And­rásnak, a Magyar Űjságírók Országos szövetségében végzett egyévtizedes főtit­kári munkásságának elisme­réséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. * A Belügyminisztériumban tartott ünnepségen újságíró; ge a sajtónapi megemléke­zést. Dr. Tamasi Mihály, a Csongrád megyei Hírlap fő­szerkesztője köszöntötte a megye és a város politikai társadalmi életének képvi­selőit. A megyei pártbizott­ság képviseletében dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, a sze­gedi* pártbizottság képvise­letében dr. Vass Lászlót, valamint Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhe­lyettesét, dr. Müller József­nét, a városi tanács elnök­helyettesét és Kapitány Gyu­lát, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezetőjét. Az ünnep­ségen ott voltak a járási párt- és tanácsi szervek, a Szegedi Nyomda és a Sze­gedi Postaigazgatóság veze­tő képviselői, dolgozói is. Szávay Istvánnak, a Dél­magyarország főszerkesztő­helyettesének beszédét kö­vetően Kovács László, a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója ismertet­te a szegedi újságfotózás színvonalának növelése ér­dekében, Liebmann Béla által tett alapítványt. A ma­gyar sajtó napja alkalmá­ból a szegedi fotóriporterek doyenje, a 84 éves Lieb­mann Béla 200 ezer forin­tos alapítványt jegyzett. Ka­mataiból azt a három sze­gedi, illetve Csongrád me­gyében élő fotóst jutalmaz­zák, akiknek a legszínvona­lasabb képei jelennek meg a helyi lapok hasábjain, és pályáznak a díj elnyerésére. Kapitány Gyula a Nép­szabadság főszerkesztője ál­tal adományozott emlékpla­kettet nyújtotta át a Nép­szabadság terjesztésében ki­emelkedő munkát végző két dolgozónak, Majoros István­nak. a kisteleki postahiva­tal .vezetőjének és Bozóki Istvánnak, a Csongrád me­gyei Lapkiadó Vállalat ter­jesztőjének. • Előtérben a minőség N' Donászy Kálmán, az aranytollasok doyenje, a Magyar Rádió külső munkatársa, a Délmagyarország volt szer­kesztője — jobbról — átveszi a díjat. egyedik esztendeje az idén, hogy fővárosunkban gyűltek össze a mi­nőség kérdéseivel foglalkozó kül­földi és hazai szakemberek, gazdasági ve­zetők. Az Európai Minőségügyi Szervezet­nek ezen az igen sikeres budapesti nem­zetközi konferenciáján született az elha­tározás, hogy évente egynapos országos minőségügyi konferencián vesznek részt mindazok, akiknek ez a kiemelkedő fon­tosságú népgazdasági kérdés a munkakö­rükbe vág. Az 1980-ban megrendezett első ilyen tanácskozáson sikerült is reflektorfénybe állítani a minőséget, összegezni a minő­ségügy terén elért legfontosabb tapaszta­latokat, feltárni az előrehaladást akadá­lyozó gonodkat. Arra is törekedtek, hogy az eredmények és a nehézségek elemzé­sével segítsék a helyes, jó megoldások el­terjesztését, általánosítását. Az akkori konferenciának a meghatározó jelszava volt: a minőség, gazdaságosság, érdekelt­ség. A következő esztendőkben a vállalati minőségszabályozás és exportképesség ke­rült terítékre, majd tavaly a vezetés és a minőség összefüggéseit vitatták meg. Az idén, december 8-án összeülő negyedik or­szágos minőségügyi konferencia a minő­ség—műszaki fejlesztés—termelési kultúra jegyében tanácskozik. E hármas egység napjaink gazdaságának valóban a legkiemelkedőbb területei közé tartozik. Az MSZMP Központi Bizottsága az idén áprilisban, a kongresszusi munkát értékelő úgynevezett felező határozatában hívta föl a figyelmet arra, hogy előreha­ladásunk kulcskérdése a műszaki fejlesz­tés meggyorsítása, a minőség és a munka­kultúra javítása, együtt a munka terme­lékenységével. Mindezek révén érhető el ugyanis a termelés jövedelmezőségének és versenyképességének a fokozása. Ezek az összefüggések — melyekre a párthatározat rámutatott — alapvető sze­repet játszanak gazdasági fejlődésünkben. A jó minőség egyenletességének fenntartá­sában és a minőségi színvonal emelésében elsőrendű tényező a műszaki fejlesztés. Er­ről — éppen életszínvonalunk lehető megóvása és nemzetközi versenyképessé­günk fenntartása érdekében — még átme­netileg sem mondhatunk le. Az is tudni­való viszont, hogy az ehhez szükséges pénzügyi eszközök igen korlátozottan áll­nak rendelkezésünkre, és alighanem így lesz a következő esztendőkben is. Megnö­vekedett Téhát'a jelentősége minden olyan tapasztalatnak, amely elősegíti, hogy a meglevő forrásokat használhassuk fel ha­tékonyabban. Hasonlóan nagy jelentőségű minden olyan kezdeményezés, amely a szervezettség javításával, a termelési szer­kezet ésszerűsítésével, az eljárások egysze­rűsítésével, a meglevő berendezések jobb kihasználásával, üzemképességük fokozott fenntartásával, a rend. a fegyelem erősíté­sével járul hozzá a termékek minőségé­nek javításához, sőt a minőség állandósí­tásához. A felsoroltak egyúttal végered­ményében a termelési kultúra magasabb színvonalra emelését is jelentik. Amikor tehát most mintegy kilencszáz gazdasági vezető, minőségügyi szakember összeül, akkor olyan kérdéseket vitatnak majd meg, amelyek elsősorban a ma még sok területen meglevő, leggyakrabban em­beri tényezőkből származó minőségi hibák megszüntetéséhez járulhatnak hozzá. Mert hiszen az ésszerű szervezés, az átgondolt, a fegyelmezett, igényes munka, a jó mun­kahelyi környezet kialakítása, a jó mun­ka fokozott megbecsülése végül is a jobb minőségű termékekhez vezet el. Ennek el­érése pedig az egyénnek és egész társada­lomnak, hazánknak egyaránt érdeke. A leghatározottabban közérdekű kér­désről tárgyal tehát ez a konferencia az MTESZ központi szabványosítási és minő­ségügyi bizottságának az MTESZ-tagegye­sületekkel közös szervezésében, valamint az Európai Minőségügyi Szervezet magyar nemzeti bizottságának és a Magyar Szab­ványügyi Hivatalnak a rendezésében. Köz­érdekű, mert bárhol külföldön csak akkor tudunk elegendő árut eladni, vagyis csak akkor tudjuk exportképességünket növel­ni, ha tovább javítjuk a minőséget. Ezt egyébként a hazai fogyasztók is jogosan várják el, mert a tisztességgel megszolgált keresetükért megfelelő minőségű árut várnak. Exportunk növelése egyébként — mint köztudott — nélkülözhetetlen az or­szág fizetőképességéhez. Márpedig ez meg­határozója elért életszínvonalunk megőr­zésének is, tehát minden magyar állam­polgárnak egyben legszemélyesebb érdeke. Megvalósítása, elérése a hivatalos szerve­ken kívül a ""társadalom, a termelés min­den résztvevőjének közreműködését igény­li. A' mi az államunkat illeti: a gazda­ságszervező, gazdaságirányító mun kában egyre jelentősebb szerepet tölt be a minőségszabályozás. Az utóbbi években különösen nagy figyelmet fordít kormányzatunk a minőségre. Alapelvként érvényesül irányítási rendszerünkben a vállalatok gazdasági önállósága, anyagi érdekeltsége, de ezzel együtt az sem mel lékes, hogy a minőségi színvonal a köz­ponti céloknak megfelelően mozdítsa elő a gazdasági, társadalmi fejlődést. Ezért hozott két esztendeje határozatot a kor­mány gazdasági bizottsága arra, hogy mi­ként fejlesszük tovább minőségszabályozá­si rendszerünket. Az ebben kifejezésre ju­tott gondolat ma is változatlanul érvényes. Eszerint alapvetően vállalati ríeladat a minőség biztosítása, javitása és ellenőrzé­se, és meghatározó szerepe van annak a gazdasági környezetnek, amelynek f. köze­pette folyik á termelés, a forgalmazás, a szolgáltatás. Ezzel együtt azonban jelen­tős a feladatuk az irányitó szerveknek, el­lenőrző intézményeknek és különböző tár­sadalmi szervezeteknek. Bizakodva kívánjuk, hogy a minőség— műszaki fejlesztés—termelési kultúra hár­mas egysége jegyében most összeülő kon­ferencia társadalmi úton eredményesen segítse elő mindezeknek a feladatoknak a megoldását. (KS) külföldön Az Intranszmas magyar— bolgár társaság a tőkés or­szágokban az idén kezdte meg piaci hálózatának ki­építését. Bővítette kapcsola­tait a szocialista partnerek­kel, és versenyképes kínála­tának javítására a vállalat szakemberei új, korszerű gyártmányok kifejleszté­séhez láttak hozzá. Mindez­zel a vállalat nemcsak ko­rábban megszerzett külpiaci pozícióit akarja megőrizni, hanem egyben a recessziót követő gyorsabb növekedés időszakára is készül. Müller Tamás, az Int­ranszmas kereskedelmi igaz­TudoHánvos kapcsolatok fejlesztése Két napot töltött Szegeden az NSZK budapesti nagykö­vetségének kulturális és sajtóattaséja, dr. Horst­Wolfram Kerll. Hétfőn a Magyar Tudományos Aka­démia reakciókinetikai ku­tatócsoportjának vezetője, dr. Solymosi Frigyes. az Akadémia levelező tagja mutatta be a vendégnek in­tézetét. Tegnap, kedden a József Attila Tudomány­egyetemen dr. Krajkó Gyu­la rektorhelyettessel tárgyalt dr. Horst-Wolfram Kerll. A szegedi tudományegyetem és a regensburgi egyetem együttműködési szerződése alapján rendszeres a két in­tézmény között a tudomá­nyos információk cseréje, a kutatók kapcsolattartása. Ugyanilyen jellegű szerző­dést terveznek a göttingeni egyetemmel, de vannak tu­dományos kapcsolatok más nyugat-németországi kutató­helyekkel is. Ezek bővítésének lehető­ségei szintén szóba kerül­tek a tegnapi megbeszélésen. Dr. Horst-Wolfram Kerll el­látogatott az egyetem német tanszékére is, ahol dr. Ha­lász Előd, tanszékvezető egyetemi tanár tájékoztatta munkájukról. gatója elmondotta: vállala­tuk — amely főként raktá­rak és anyagmozgatási rend­szerek tervezésével és kivi­telezésével foglalkozik, illet­ve részt vesz fővállalkozó­ként ilyen létesítmények ex­portjóban — az utóbbi évek­ben viszonylag nehéz hely­zetbe került. Nehezültek a külpiaci értékesítés feltéte­lei, s ezzel párhuzamosan a hazai alvállalkozók fokoza­tosan emelték áraikat. Ver­senyképességének fenntar­tására a vállalat hozzákez­dett külpiaci " szervezetének kiépítéséhez és gyártmány­szerkezetének korszerűsí­téséhez. Az idén a legfon­tosabb fizetőképes tőkés sag-kombináttal piacokon, igy az NSZK-ban, sú vállalkozás Olaszországban és a skandi­náv országokban ügynöki hálózatot hozott létre az Intranszmas. Már korábban részt vett az NSZK-ban több autógyár rekonstruk­ciójában, most pedig újabb megállapodást készítenek elő. A svédországi Volvo­céggel is tárgyalásokat kezd­tek. Külföldi partnereikkel nemcsak a helyi piacon mű­'lödnek együtt, hanem lehe­tőséget keresnek harmadik­piaci vállalkozásokra is. Pl. olasz partnerükkel Líbiá­ba szállítandó acélszerkeze­tes épületek, hangárok és raktárak exportjára tettek közösen ajánlatot. A magyar—bolgár társa­ság az idén kiterjedt piac­kutatást végzett két szocia­lista országban, Csehszlová­kiában és az NDK-ban is. Mindezek eredményeként a hagyományos anyagmoz­gatási és raktározási rend­szerek és gépek exportja melletti profilbővítésként az idén először füstgáz-portala­nító berendezéseket is szál­lítottak az NDK-ba. A Gi­nagyszabá­előkészítésé­ről folytatnak tárgyaláso­kat. Ha ezek sikerre vezet­nek, lehetővé válik, hogy a két vállalat a Szovjetunió­ban, 1985 és 1990 között több mint 100 öntöde rekonstruk­ciójában működjék közre. Csehszlovákiában jövőre ad­ják át a nymburki vasúti al­katrészeket megmunkáló gyár részére szállított szá­mítógépvezérléses raktár­rendszert. Hild János-emlékérem A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége Hild Já­nos-emlékéremmel tüntette ki Nagyatádot, a város harmo­nikus fejlesztésében elért kimagasló eredményekért. A ki­tüntetést a kedden, tegnap Nagyatádon tartott ünnepi ta­nácsülésen Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese adta át Vitz Ferencnének. a városi tanács elnökének.

Next

/
Thumbnails
Contents