Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

2 Szerda, 1983. december 7." Ml? HOL? MIKOR? A fOllÓ ÓS Cl SZÖVŐ szakmák és lehetőségek... A történelem kezdetén az ősemberek háncsdarabokkal és állatbőrökkel fedték tes­tüket. Ma már nehéz lenne megállapítani, miért készül­tek el az első szövetek. Ter­mészeti körülmények kény­szerítették elődeinket, hfey a természetes szálakat ösz­szefűzzék? Vagy csak 'egy ember a hordából akarta azt, hogy neki más ruhája legyen, mint a többieknek? (Ez lenne a divat őscsírája?) Az idők során a szövetek egyre szebbek és finomab­bak lettek, elkészítésük tech­nológiája és a segédeszközök óriásit fejlődtek. A fonás és szövés a munkamegosztásban szinte kizárólag a nök fel­adata volt. Ma is lányok és asszonyok kezelik a gépeket * futbatlpályányi fonodák­ban es szövödékben. A fonalgyártók különböző természetes és mesterséges szálas anyagokból készítenek fonalakat es cérnákat. A mai szakmunkás csak né­hány kézi műveletet végez, lő feladata a félautomata és automata gépek felügyelete es, kiszolgálása. Akik ezt a szakmát választják, megis­merkednek a fonás techno­lógiájának valamennyi mun­kahelyével. A bálák szétbon­tás után a tisztitógépsorra kerülnek, amely az összepré­selt száltömeget fellazítja, a parányi csomókat is felbont­ja és az elemi szálakat pár­huzamos irányba tereli A legjobb minőségű fonalak gyártásakor a kártoJást fé­sülés követi A fésűk a szál­halmazból eltávolítják a rö­vid szálakat Az elófonógé­pen az anyagot tovább nyújt­ják, majd lazán megsodorják és orsóra tekercselik A gyűrűs fonógépeken történik a végleges nyújtás, a sodrás és ismét az oreózás. A szövő a fonal gyártó ál­tal készített alapanyagot Fonoda és szövődé a Szegedi Textil művekben dolgozza lel. Feladata a szö­vőgépeken a fonalszakadá­sok és szövéshibák gyors ki­javítása, a vetélők megtöl­tése és a láncfonalak fe­szességének szabályozása. Egy szövőnő egy időben több gépet is kezel. Mindkét szakma az auto­matizálás felé halad. Ma már vannak gépek, amelyek önállóan javítják a szaka­dásokat, szálhibákat. Javul­nak a munkakörülmények is. A textilgyárakban egyre kor­szerűbb porelszívókat sze­relnek fel. A klímaberende­zések a nyári hőséget meg­szüntetik a fonodákban. A Szegedi Textilművekben eb­ben az évben készült el 30 núIKó forintos beruházással egy ilyen berendezés. Az idei nyár alaposan próbára is tette a légkondicionálót, de az állta a próbát, az üzem­csarnokban a legmelegebb kánikulai napokban sem emelkedett a hőmérséklet 27 Celsius-fok fölé. Gyors és biztos kézmozgás, jó szemmérték és éleslátás, ezek a képességek kellenek a két szakma műveléséhez. Nem árt, ha a majdani fonó­és szövőnők egy icipicit sze­retik a matematikát és a fizikát Városunkban szakmunkás­képzés a 640-es számú Tex­tilipari Szakmunkásképző Intézetben folyik (6725 Sze­ged, Tolbuhin sugárút 87.). A három év alatt az ösztön­díj a tanulmányi eredmény­től függően 850 és 1250 fo­rint között változit. Ezt a nyári szünidőben is meg­kapják az iskola diákjai. A tankönyvekért, füzetekért, munkaruhákért nem kell fi­zetni. Évente a tizenhárom legjobb szakmunkástanuló a textilművek költségén kül­földön nyaralhat Vidékiek ingyenes kollégiumi elhelye­zést kaphatnak. Havi 210 forintért napi háromszori ét­kezést biztosítanak szá­mukra. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után mindenki elhelyezkedhet a szegedi tex­tiliparban. Az átlagkereset jelenleg 3800 és 4200 forint között van. A szakirányú to­vábbtanulásban a gyárak se­gítik dolgozóikat B. J. Szante-'-'ValamewuyitiH — legalább egyszer — kerü­lünk olyan nehéz helyzetbe, amiből - leMúieg-fiziksúLag rucgvisetoe ket mérgünk ki, netán belebetegszünk a bennünket ert kudarcokba, a vesztettnek bitt hétközna­pi csatákba A pszichiátria nyetwsi krízishelyzetnek nevezett mélypontokról, a kilátásta­lannak ítélt életszituációk­ról beszélgettünk dr. Szilárd János egyetemi tanárral, a JaZOTE Ideg-El megyógyásza­ti Klinikám igazgatójával. — A „krizisz" görög szó, jelentése dönlés. forduló­pont, teihát pontos definíció­val elve, az a pillanat, ami­kor az ember életében oiyan esemény történik, amelyből megváltozva kerül ki. akár úi elhatározás ere­jével. akar összeroppanva. Ha megrokkan az élet dön­tést kívánó pillanatainak súlya alatt esetleg pánikba esik. Akkor súlyos zavarok ke.rtkezhelnek a lelki-idegi működésben. Szakszerűen úgy mond.uk: súlyosan ká­rosodhat a személyisége. A pszichés 'mzisnek karakte­risztikus sajátossága még, hogv az egjént az élet olyan konfliktus, szituáció vagy dilemma elé állítja, amit sajá erejéből nem tud megnyuetatóan feldol­gozni. megoldani. — Milyen káros következ­ményei lehetnek az ilyen pánikreakciók/Mik a megol­datlan krizishelyzetekben? — Az öngyilkosság gondo­lata a kiúttalannak tűnő Icrizishelyzztekben gyakran ugrik be ö'let.kent. egyetlen lehetséges konfliktusmegol­dásként. Ez az egyik legna­gyobb veszélye a krízisnek. Van. aki nem képes meg­oldani a konlliktust, és be­letapud a kríztohelyzetbe. Állandóan a megoldatlan problémával foglalkozik, gondolatai csak és kizárólag e körül íoiograk — ahe­lyett. hogv a megoldást ke­resné —. ureacsan óriásira ru gyítja a kriz st okozó élet­problémái Végül belegaba­lyodik nrnt egy hálóba, s energiáját. l;p\elmét csak a krizishe'.yzt tet szülő kisebb vagy nag/obb probléma kö­iX-^tM úti-aoen egyua szune Az élet mélypontjain beszélgetés a krízishelyzetről megszűnik gondolataiban. Ez már egy beteg állapot, amelyet tovább súlyosbít, nogv — miközben a szeren­csétlen ember e gondolat körül forog értelmetlenül — addig jönnek az élet más. megoldási és döntést kívánó feladatai. Természetes, hogy ezekre sem lesz képes egész­séges embeiként reagálni, hanem megtorpan előttük. Így aztán elindul a lavina, s nincs lelkierő megállítani. — Az életben többször ts mindannyian kerülünk krí­zishelyzetbe. Mégsem biztos, hogy belerokkanunk, kibo­rulunk ezek miatt mindany­nyian. Azaz különbözőkép­pen reagalunk az élet ki­sebb-nagyobb csapásaira. — Ez a különbség külső és belső okokkal magyaráz­ható. Hiszen nyilvánvaló, hogy függ a konfliktus nagyságától a kiborulás mértéke. Nagy a valószínű­ségé, hogy ugyanaz az em­ber. aki egy munkahelyi jyudarcot sikeresen „túlél", összeroppan egy közeli hoz­zátartozója halálhírére. De függ —i méghozzá döntő mértékben — a krízis mély­sége a személyiségtől. Az tud jobban védekezni az élet nehézségeivel szemben, és az képes összeroppanás nélkül megoldani a krízis­helyzeteket. aki kiforrott, •irett. higgadt, reális önérté­Kelésű szenlélyiség. Aki számára tei mészetes. hogy az életben vannak nehéz helyzetek, és akiben élete során kialakultak olyan mechanizmusok, amelyek a megterhelések. kudarcok esetén alapos segítséget ad­nak „a megoldáshoz. — Csakhogy az ember nem tehet arról, ha gyen­gébb idegrendszerrel, ebből következően kisebb türőké­neségqel áldotta meg a sors, aminek okán könnyebben belebetegszik még egy ki­sebb kudarcba is. — Igaz. az ember szemé­lyiségének van egy része, amely örökletes legyezőkkel meghatározott. Ilyen példá­ul a temperamentum, a tű­rőképesség, ami genetikai­lag, alkatilag meghatározott. De hangsúlyozom. hogy csak részben meghatározóak a velünk született alkati sajátosságok. Ezek alapjai a rájuk épülő tanult visel­kedési. magatartási formáik­nak. Két példát említenék, az érthetőség kedvéért Szinte kivétel nélkül mind­annyiunk eletében előfordul két tipikus krízishelyzet: a halál — valakinek végső el­vesztése —, illetve a szerel­mi csalódás. Nyilvánvaló, hogy a hozzánk érzelmileg közel álló szeretett ember elvesztése mindenki számára fájdalmas, megrázó élmény, krízishelyzet, fordulópont, az életben. Azt is tudjuk, hogy ezeket az élményeket mind­annyian fájó veszteségként éljük meg, de különfélekép­pen reagálunk az események­re. Ez a reakció csak részben függ a vesztes fél alkati, idegrendszeri sajátosságaitól, részben attól, mit tanult meg, hogyan kell viselkednie ilyen helyzetben. Van aki azt a szokást, mintát tanulta meg, e helyzetben azt a példát látta, hogy fájdalmasan sír­jon, betegedjen bele, men­jen tönkre a másik halálába. Netán úgy „tanulta", hogy a szerelmi csalódásba bele kell és illik pusztulni. Tény az is, hogy az öngyilkosság — mint krízis „megoldó" cselekvés — bizonyos közös­ségekben, családokban pon­tosan azért Visszatérő, gene­rációról generációra ismét­lődő problémamegoldási mo­dell, mert — bár a példa nagyon kiélezett — így gon­dolkodnak: a nagyapám ón­gyilkos lett, amikor elkár­tyázta a vagyona felét, az apám is öngyilkos lett, ami­kor elbocsátották a gyárból, én is ezt a megoldást vá­lasztom, mert nem vettek fel az egyetemre. Hangsúlyozom a pékta. talajt ^túlzott, de talán így érzékelhető a krí­zishelyzetekben való visel­kedés tanultsága, a környezet formáló szerepe és felelős­sége. — Milyen elkülöníthető szakaszai vannak a krízis­helyzetnek? — Az első szakaszban az ember érzékeli, felfogja, tu­datosítja magában azt az él­ményt, információt, amely érzelmileg megrázó számára. A második fázisban kezdi mélyebben átgondolni az eseményt. Ez a i legkritiku­sabb pont a krízisen belül, amikor is eldől, hogy ki tud-e jutni ebből különösebb lelki károsodás nélkül, vagy bele­betegszik. Ha a kiút külön­böző lehetősegeit próbálja számbavenni — kedvező esetben úgymond helyreteszi a dolgokat —, akkor elindul a krízisből kifelé vezető egészséges úton. Ha viszont nem képes átgondolni a tör­ténteket józanul és csak a sérelemre, a kudarcra, a veszteségre összpontosít meg­szállottan — azaz beszűkül a tudata és a gondolkodása —, akkor két „lehetőség" marad számára: vagy megragad e gondolatnál és belebetegszik, vagy hirtelen tor ki belőle, mégpedig sokszor nagyon agresszív módon. Ez az ag­resszivitás irányulhat a kör­nyezete felé és irányulhat önmaga ellen is. Ami gyak­ran nem jelent mást, mint a legveszélyesebb „megoldást": az öngyilkosságot. A krízishelyzetekbe jutó és azt feldolgozni nem tudó emberek sajnálatos, de ért­hető módon nem orvossal, főleg nem pszichiáterrel, pszichológussal, hanem csa­ládtaggal, munkatárssal, Is­merőssel találkoznak először. Ezért nehéz és korlátozott hatású az úgynevezett szak­szerű krízisintervenció, a segítségnyújtás, az élet ily mélypontjain. És ezért is nagy a környezetben élők szerepe, felelőssége. Amikor szakmai segítséghez fordul­nak a bajba jutottak, gyak­ran már károsodik lelki egészségük, személyiségük, életvezetesük, vagy egy ön­gyilkossági kísérlet' után vatjnak. Kalocsai Katalin 1983. DECEMBER 7., SZER DA — NÉVNAP: AMBRUS A Nap kel 7 óra 17 perckor, és nyugszik 15 óra 54 perckor. A Hold kel 10 óra 5 perckor, és nyugszik 18 óra 16 perckor. VlZAl.LAS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 86 EM (apadó.) SZÁZHÚSZ ÉVE született Pietro Mascagnl (1863 —1954) olasz karmester és zene­szerző. Parasztbecsület című operájával egyesapásra világ­hírnevet szerzett. Első előadása 1890-ben volt Rómában, de Bu­dapesten is már 1890 decembe­rében színpadra vitték. Azóta is szakadatlanul szerepel a világ minden operaszínpadán. 193a­ben a szegedi Dóm téren ma­ga a szerző vezényelte. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: A trubadúr — Jancsó Miklós—Józseí Attila­bérlet. KISSZINHAZ Bste 7 órakor: London kirá­lya ... — Juliasz Gyula-bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Donald kacsa és a többiek (színes amerikai rajzjáték­fUm), fél 6 és háromnegyed 8 órakor. Donald kacsa es a töb­biek. Filmtéka (Újszeged, Közép fa­sor 1—3. Oktatási Intézet): £l­veboncolas (színes svéd, este 6 órakor). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Donald kacsa és a többiek (színes amerikai rajzjartékfüm), negyed 6 és fél 8 órakor: Jób lázadasa (színes magyar—NSZK. 14 éven felülieknek). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (lS/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a IL sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4.) ve­szi fel, sebészeti felvétel! ügye­letet az I. sz. Sebészeti Klinika, urológiai felvételi ügyeletet a 1L Kórház tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon regről fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 26. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Htmvadi János sgt. 1. sz. alatt. Tetei on: 10-100 ROGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7­lől hétfő reggel T óráig: Szeged, Zökl-Sandor u. 1—S. "Tel.: 14-420. s. r>. s. LÉI KISEGÉLY- ­SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggei 7 óráig. Telefon: 11-00(1. nofi'j 8.06 8.10 10.05 10.30: 11.30 15.00 16.35 16.40 17.00 17.30: 18.15: 18.20: 19.05: 19.10: 19.15: 19.30: 80.00: 20.40: 20.30: 22.15: 23.05: 20.00: 20.50: 21.10: 22.10: 17.00: 17.30: 17.40: 17.45: 18.16: 18.45: 19.15: 19.30: 20.00: 22.05: 18.15: 18.45: 19.30: 30.00: BUDAPEST 1. Tv-torna — (iam.) Iskola-tv Delta — (isim.) Éjszakai ügyelet — francia tv-filmsorozat — 2. — (ism.) Képújság Iskola-tv Hirek Madámyomok a vizes homokon — csehszlovák rövidfilm — (ism.) Kuckó — (ism.) Utazz velünk! Képújság Telesport Tv-torna Olvassatok mindennap! Esti mese Tv-híradó Stop! A Psota! — zenés percek Psota Irénnel A nevem: Gusa Pál Lásziló Bencsik Sándor: A piac — tv-film Tv-egyetem — 10. Tv-hiradó 3. BUDAPEST 2. Wilson jutalma — amerikai film Tv-hiradó 2. Hajdúböszörmény/ A vidéki iparosítás történeté bőd Képújság BELGRÁD 1. Magyar nyelvű tv-napló Vid-eooldadak Hírek Villámcsapás — tv-sorozat gyerekéknek Tv-naptár Népi muzsika , Rajzfilm Tv-napló Sportszerda Tv-napló BELGRÁD 2. A foglalkozások tarka világa előtt Szerdai körkép Tv-napló Szines fény 20.35: Kedvelt előadó­művészek 20.50: Tv-hírado CSÜTÖRTÖK DÉLELÖT'Í BUDAPEST 1. 8.05: Tv-torna — (ism.) 9.50: Az eszményt fér.i — f""' tv-film — (ism.) 11.20: Képújság EHEKxl ÚJVIDÉK 16.30: A gyermek fejlődése 17.00: Tv-híradó magyarul es szerb-horvátul 17.46: Villáim — sorozat gyerekeknek 18.15: Hogyan őrizzük gyermekeinket 18.45: Zenés műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó magyarul 20.00: Sportszerda 21.00: Tv-hiradó szerb­horvátul BUKAREST 14.30: Magyar nyelvű adás 19.00: Tv-hiradó 19.20: Gazdasagi figyelő 19.J0: Nemzetközi tv-tvuaek M.tKte A maion ac kópeá KOSSUTH 8.27: Világablak — (isim.) 8.56: Nótacsokor 9.44: Kis magyar néprajz 9.49: Gyermekkönyvhét 10.05: Mesterségünk címere 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Becsi klasszikus muzsika 12.45: Nagyfáról jöttem — riport 13.05: Operaslágerek — (ism.) 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Külföldről érkezett 15.28: MR—10—14 — (ism.) 16.%: Monyok ildilkó sanzon­felvételeiből 16.19: Zenekari muzskia 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: A megújuló múl — 2. 17.30: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből 19.15: Jégkorongforduló 19.20: Hangtár lat 20.40: Jónás Mátyás népt zenekara játszik 21.01: örökzöld dallamok 22.20: Tlz perc külpolitika 22.30: John Gibbs zenekara filmzenét játszik 22.45: Memoár helyett 23.00: Operarészletek 6.10: Népdalok PETŐFI 0.05: A Váci Vox Humana énekkar énekel 8.20: Tíz perc külpolitika — (ism.) 8.35: Idősebbek huullámhosszán 9.30: A 04 . 06, 07 jelenti 10.00: Zenedélelőtt I.135: A Szaibó család — (Ism.) 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél — (sz > 13.25: pillanatkép 13.30: labirintus — (isin.) 14.00: Kapcsoljuk a 2K-es stúdiót — (sz.) 14J5: A Fáy-együMee játszik 14.35: Slágermúzeum — (sz.) 15.34: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban — (sz.) 16.00: Mindenki iskolája 16.35: Néhány perc tudomány 16.40: Fiataloknak! — (sz.) 17.30: ötödik sebesség 18.35: Most érkezett: Könnyűzene Varsóból — — (sz.) 19.15: Zenei Tükör 19.46: Stevie Nioks felvételeiből — (ism.) — (sz.) 20.35: Tükörképek. Az agy eszázada 20.45: Zeller operettjeiből 21.39: NemzedEKEK 22.29: Noszitalgiahullám 23.20: Népszerű finn enekesek és együttesek műsorából 3. MŰSOR 9.00: Fellegi Adam zongorázik — (Sz.) 9.51: Berlioz: Fantasztikus szimfónia — (sz.) 10.40: A Szegedi Dzsesszhétvége felvételeiből — (sz.) II.05: Bioritmus —> (ism.) 11.25: Rimszkij-Korszakov operáiból — (sz.) 12.00: Zenekari muzsika — (sz.) 13.07: Schubert: F-dúr oktett (Bécsi oktett) — (sz.) 14.00: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok — 2. 14.20: Zenekari muzsika — (sz.) 15.15: Panula: A folyó mentén — kétfelvonásos opera 16.53: öt földrész zenéje: Kanada 17.00: Iskolarádió 17.30: Zenés játékokból — (sz.) 18.15: Bach-művek — (sz.) 19.05: Iskolarádió 19.35: Kapcsoljuk a Zene­akadémia nagytermét Közben: Kb. 20.35: A vándor éneke Ar indonéz 45-ös nemzedék költőinek verseiből Kb. 20.56: A hangverseny­közvetítés folytatásé Kb. 21.50: Operakettősők — (sz.) 22.30: Rádiószínház: Álomtalan éjszaka. Pekka Lounela , rádiójátéka 23.09: Mozart: D-dúr vonós­négyes — (sz.) CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.27: Kállai Kiss Ernő klarinétozik 8.42: Rahmaninov: AJjéko — egyfelvonásos opera 9.44: Gyermekkönyvhét 10.05: Diákfélóra 10.35: Jean-Pierre Rampal fuvolázik 11-60: Pécsi Kiss Ágnes és Lovass Lajos nótákat enekel 11.27: Régen találkoztunk 11.42: Kedves Michele — Natalia Ginzburg regénye — 8. 12.45: Popper Leó: Esszék és kritikák PETŐFI 8.05: Keringök fúvós­zenekarra — (sz.) 8.20: Tíz perc külpolitika — (ism.) 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csa:. fiataloknak! — (ism.) — (sz-J BSi ltenk, • "

Next

/
Thumbnails
Contents