Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

5 t Kedd, 1983. december 13: Porrongyok Máriássy Judit írta vagy mondta valahol, hogy a rtök. ha valami nagyon bántja őket, vagy bosszúság éri. s védekezni szeretné­nek. elkezdenek nagytakarí­tani. Fölforgatják a lakást, bőszülten dolgoznak, végül még a portöltő,rongyokat is kimossák. Telitalálatos meg­figyelés. azóta is sokszor eszembe jut, amint rongy­mosáson kapom maga­mat ... Ugyanilyen termé­szetű jelenség, amikor az ember hosszasan. gondosan előkészül valamilyen ha­laszthatatlan. de bizonytalan eredményességű munkára. Csak ülök itt, vagy fél­órája. magamban, szemközt a szép, fehér papírral, ke­zemben a gondosan megvá­lasztott tollal — és nem jut eszembe semmi. Mármint az elmúlt heti tévéműsorból. Kétségbeejtő gcndolat: a 85—90 óranvi adásban egy sem akadt, ami emlékeze­tembe vésődött volna? Ez ne reze túlzás, több te­kintetben. Először is, vét­kes hanyagság, de nem néz­tem 90 órát. usque ad fi­nam. Bár természetesen jó­val többet kene néznem, mint az , átlag'' magyar fel­nőttnek vagyis többet heti 14 óránál, hiszen veszem a bátorságot (meg a fizetése­met). hogy azután a véle­ményemel 62 ezer példány­ban. nyomtatásban terjesz­szem. igyekszem is jóban lenni a lelkiismeretemmel, s bátorságom nemigen adódik ahhoz, hogy olyasmiről ír­jak, amit nem láttam. Vi­szont a fizetésem sem any­nyi, hogy megengedhetném mag.mrak. több időt tölt­sek a képernyő előtt, mint általában a honfitársaim. Mármost: a kötelező heti penzumom megvolt. Tovább húzni az időt az előkészü­léssel net.i lehet. mert mindjárt iapzárta. Tessék szisztematikusan végiggon­dolni ... Kedden a Stúdióból meg­tudtam. hogy Maria Callas igazi fölfedezője a mi Ope­ránk egykori. Scalából ide­került irányítója, Sergio Failoni volt. özvegye me­sélte el Petrányi Juditnak, most, Buoán, hogy a görög lány náluk volt nörsz. s egyszer a Karnagy úr meg­hallgatta... Fuiloniék eset­len gyermekgondozó kisasz­szonyábói hamarost istennő termetű díva. hatalmas si­kerű, gyönyörű hangú éne­kesnő — es , nősténytigris", botrányok hősnője lett. Szombaton éjjel, az 1959-es hamburg-' koncertjén készült NSZK-film láttán azt mondtam magamban: mit számítanak a botrányok? Hisz végűi megmaradt a világnak a csodálatos aján­dék. a szépséges, nemes hang .. .• Jutnak eszembe aztán egyőb érdekességek, például, hogv Kornidesz Mihálynak, a t'.-'ev»zio elnökének a gyermekei nem iettek peda­gógusok. tal in mert látták a papa életéből hogy egy jó tanár úgvsem maradhat so­káig a katedránál. A Tele­rámában Viiray Tamás bír­ta rá főnökét hogy szoká­sától eltérően még szemé­lyes dölgokró; érdeklődő kérdésekre is válaszoljon. Heltai András viszont már a második alkalommal bi­zonygatta. hogy a miniszter is ember (egyébként ki gon­dolná. nem 'gaz?), ilykép­pen megtudtuk, hogyan is­merkedett meg a feleségé­vel Hetényi István pénz­ügjminisítír (véletlenül), s hogy — többek között — a művelődési tárca pénz­ügyekkel foglalkozó állam­titkára, Drecia József is a barátja. Emlékszem. eláb­rándoztam, rr.i jó lenne, ha e barátság gyümölcsözhetne — legalább kétszer annyi forintokat a Művelődési Mi­nisztériumnak. mint ameny­nyivel most rendelkezni lát­szik. Aztán eszembe jutott, mégsincs ez így jól, lehet, azért nem hallatszik az ok­tatás és kultúra kérő sza­va addig ahol a pénzeket osztják, nehogy azt higgyük, baráti elfogultságból... Hát tessék, mégiscsak elő­bányászta n ezt-azt abból, mit a mi egyre családiasabb levegőt árasztó képernyőn­kön láttam. Nagyobb baj nincs hát, legföljebb a re­veláció hiányzik Mint meg­tudtam az ugyancsak az el­múlt hétpn lezajlott beszél­getésből. melyet a tévé ve­zetői és a tévévél foglalkozó újságírók folytittak, ennek két fő oka >an 1. kevés a televízió penze; 2. kevés a televíziósok ötlete, és a nem televízió; alkotók föl­dolgozásra való alkotása. Teendő? A magam részéről: mosom a porrongyokat. Sulyok Erzsébet Dobár dan rádiófigyelő Abban, hogy a rácfió is időről időre több műsorral adózik egy-egy baráti állam nemzeti ünnepének, még nincs semmi különös. Még abban sem. ha ezek a prog­ramok felöieük, az illető or­szág kulturális, gazdasági, társadalmi miliőjének fel­ölelhető hányadát, imígyen 'tisztelegve ügyük s a ba­rátság eszméje előtt. Az vi­szont már különlegesnek tűnik — ha nem is éppen vitathatatlanul —, hogy az így éppen aktuálissá lett or­szágban élőket úgy kívánja bemutatni, hogy az egyszer­re legyen éietközeli és hiva­talos protckollünnepléstől mentes, könnyed és igazi emberi érzesekre hatni aka­ró, hangulatos és egyúttal széles társadalmi tablót fel­mutató. Szerencsére valami ilyes­mire törekedett csütörtökön este Jugoszlávia múlt héten megtartott, november 29-re eső nemzeti ünnepe alkal­mából, a Kossuth adó Ko­rányi Tamás „útikalauz" jó­voltából a Dobár dan! — Jó napot! című műsorban, amely déh szomszédunkról kívánt negyvenperces közel­képet felvillantani — a fen­tiek igényevei „Egy o hét Belgrádban és Szkopjéban — nem nagv idő", így a be­harangozd, „de arra elég, hogv benyomásokat szerez­zünk az emberekről; arról, hogy miként élnek, mivel töltik szabad idejüket, ho­gyan rádióznak". Töredelmesen bé kell vallanom: .Jugoszlávia rég­óta szívügyem. Különlege­sen szeretem ezt az orszá­got. s a népeket, amelyek lakják. Az okok sokfélék, családi élményektől szemé­lyes kapcsolatokon át (talán még a 6zegedi lakóhely „jugóspecifikussága" is köz­rejátszik) — egészen addig a mélylélektani megállapítá­sig hogy bizonyos szerzők szerint Jugoszlávia lenne az az ország, amellyel a ma­gyarság 13i8 óta újdonsült­nek számító szomszédai kö­zül több karakterbeli hason­'óság miatt ösztönösen leg­inkább szimpatizál. Konk­rétan: a partizánok hősies­sége. a szerb a horvát, a szlovén, a bosnyák nép tör­ténelmi szerepe, bátorsága, egy. nemcsak nagy-1 poli­tikus. de nagy ember. Jo­szip Broz Tito több évtize­des közelstgének hatása, a Világméretekben is példa­mutatóan emberséges jugo­szláviai nemzetiségi politi­ka — va uban egytől egyig csak erősíthetik a rokon­szenvet. S ha arra gondo­lunk. amit utazásokban az Adria, a délszláv mediter­ránum. a szlovén hegyek, irodalomban Krleza. ivo Andric vagy • Danilo Kis szelleme jelert. csak szapo­ríthatjuk & barátság frázi­soktól függetlenül mély és immáron több mint negyed­százada megnyugtatóan za­vartalan lépcsőfokait. Rá­adásul Szegeden a Jugoszlá­via szónak sajátos többle­te van: hosszú idő óta tíz­ezrek jártak, járnak át Rösz­kénél—Horgosnál a hatá­ron. viniak és női csizma, kozmetikumok és hangleme­zek asszociálódnak Szabad­ka nevéről, barátságok és szerelmek, családi és üzleti, egyéni és kollektív kapcso­latok — őszintén és igaz emberséggel Gondol iunk csak a nem is oly távoli múltra: bizony nem csekély­ség mindez a Kárpát-me­dencében. Ha tehát azt mondom, fel­fokozott érdeklődéssel vár­iam Korányi Tamás ünnep apropóján készült műsorát, nem Is egészen fejezem ki érzéseim lényegét. S hogy némiképp csalódtam, tán ennek rovására is írható, de erős a gyanúm, vannak más okok is. Mert e program­ban valóban sok mindenről «ett szó. az újjáépült Szkopjéról, és egv ott élő rr tgyar muzeológusnőről. a . jugoszláviai dzsesszéletről, és. egy — meglehetősen funkciótlan — interjú kap­csán egy vízWabdabíró jó­voltából még a sportról is. Csak éppen a beígért leg­fontosabb maradt ki. vagy tűnt olv haleványnak. hogy szinte tejjesen elveszett a túlságosan könnyed, túlon­túl híg cseveiy-zene-csevely összeállítástól: maguk az emberek. A jugoszláviai erh­berek, akik. úgy tűnik, so­hasem sietnek, akik meleg­szívűek é.; közvetlenek, déli módon enyhén bohémek és igen barájságosak. hazáju­kat és szabadságukat izzón szeretők és „mellékesen" az elmúlt négy évtized so­rán jelentékeny társadalmi fejlődést értek el. Az embe­rek, akik igazán ezt az or­szágot ielentik Egy arcél, egy megindítóan őszinte megnyilatkozás egy-két mé­lyebb melegebb humánum­pillanat — csak ez hiány­zott. de ez nagyon. S mi-j vei a rokonszenvvel, az esz­mei-érzelmi alapállással természetesen semmi baj sem volt — egy igen jó ügy szolgálata táleitatott bizony nem valami szerencsésen. Kár... Domonkos László • m Ülésezett a városi KISZ­bizottság A KISZ Szeged városi bi­zottsága tegnap, hétfőn tar­totta soros ülését a Tolbu­hin sugárúti Pincegazdaság székházában. Tóth Tamás­nak, a bizottság első titká­rának vezetésével vélemé­nyezte a városi tanács jövő évre tervezett lakásügyi és lakásgazdálkodási rendeletét, Földi Gábor, g tanács igaz­gatási osztalyának vezetője pedig ismertette a rendelet­tervezet fiatalokat érintő legfontosabb tudnivalóit. Eszerint, ha a tanácsülés el­fogadja, január elsejétől a pályakezdő fiatalok, vala­mint az ifjú házasok pályá­zat útján is lakáshoz jut­hatnak. A tanács és az IKV meghirdetné a korszerűsítés­re, felújításra szoruló laká­sokat, meg ahol tetőtér-be­építésre. emeletráépítésre lenne lehetőség. A rendelet lehetőséget adna vállalatok pályázatának is. elsősorban az emeletráépítéses és a te­tőtér-beépítéses megoldá­sokra. A tervezet szerint a kiuta­lások odaítélésében a Társa­dalmi Lakáselqsztó Bizottság változatlanul gyakorolhatná jogait (amelynek munkájá­ban részt vesz a KISZ kép­viselője is). A városi KISZ­bizottság javasolta, hogy vé­leményük figyelembevételé­vel a tanács testülete fo­gadja el a tervezett rende­letet. A KISZ szegedi veze­tői döntöttek arról is, hogy a jövő év első félévében mi­lyen ifjúsági, mozgalmi té­mákkal foglalkoznak. E té­ma előterjesztője Pásztiné Mészáros Éva, a bizottság titkára volt. A magyar sajtó napja A világ legtermészetesebb dolga kivenni reggel a postaládából összehajtott újságunkat, hetilapunkat, s hallgatni a rádiót, amit már fölkeléskor bekapcsol­tunk, átfutni a híreket; este pedig kinyitni a televí­ziót, megnézni a híradót. Életünk olyan magától érte­tődő tartozékai ezek, hogy csak akkor tudnánk, mit jelentenek, ha egyszercsak üres volna a postaládánk, nem beszélne a rádió, a televízió pedig csak kéken, üresen világítana. Elementáris híréhség van bennünk: mindent, mindenhonnan rögvest, a leghamarább, a legapróléko­sabban. a legmélyéig meg akartink tudni. Jól tájéko­zottak. sőt jól értesültek szeretnénk lenni folyvást minden pillanatban. Azonnal, de mindjárt — holnap már késő. S ha láttuk-hallottuk is este azt az ese­ményt, reggel izgatottan nyitjuk ki az újságot: olvas­ni is akarjuk. Állandó izgalom hajt bennünket. Minket, az ol­vasókat, és minket, az újságírókat is. Kosztolányi De­zső Nyomdafesték című tárcájában leírja, hogy milyen zaklatottan, reménnvel és kétségbeeséssel beoltva vár­ja új versét hajnalig a reggeli lapban. Közben eltű­nődik: „Vajon természetes-e, hogy megszokjuk a nyomdafestéket, lehet-e, szabad-e ezt megszokni? Ter­mészetesnek találjuk az üzemet. Ma azonban — a vi­lágosan látás éjszakáján — érzem, hogy nem ez a természetes. Van-e az írásnál keményebb viadal? Van-e igazabb ördöngösség? Az a természetes, hogy az utolsó pillanatig itt kukoricázunk a nyomda előtt és várjuk a sorsunkat" .. . Minden igazi tollforgató újra meg újra „a nyom­da előtt" várja a sorsát. A nyomda jelőtt. .. tulajdon­képpen a világ előtt, mert a cikk valójában akkor kel életre, amikor elolvassák, és hatni kezd. A hatni tu­dás — hatalom. Ezért olyan nagy az újságíró, a sajtó felelőssége. Az újságnak olyan társadalmi, közvéle­ményt formáló, cselekvésre, állásfoglalásra késztető célja, szerepe van. amelyről az újságíró sohasem fe­ledkezhet meg, és sohasem mondhat le. Olyan hagyo­mány kötelezi egyenes ágon, mint a Vörös Üjságé, amely hatvanöt évvel ezelőtt, 1918. devember 7-én je­lent meg először, s amelynek tiszteletére 1962 óta min­den esztendőben ekkor, december 7-én, ünnepeljük a magvar sajtó napját. A mai újságíró felelősségét az egykori kommunis­ta sajtó testamentumai, s mai társadalmunk céljai ha­tározzák meg. A célokat, persze, ki is kell tűzni. Az MSZMP időről időre ezért foglalkozik a sajtó aktuá­lis teendőivel. A Központi Bizottság utoljára idén áp­rilisban elemezte a sajtó munkáját, szabta meg né­hány időszerű feladatát. Nem szűk szakmai ügy, sok­kal többről van szó: politikánkról, az ország, a szo­cializmus dolgairól. A magyar sajtó napja is erre em­lékeztet. Megállunk egv pillanatra, aztán újra lapzárta. Nyomják a holnapi számot. Várják az olvasók. II tettesek sokan vannak Mit jelent az a szó: „meg­gyalázni'? Talán leginkább azt. hogv valaminek a saját belső mondanivalóját meg­változtatni. a nlusz előjelet tönkretéve mínusz előjelre beállítani. Igv Déldául meg lehet gvalázni egv kicsiny gyermeket, egv ártatlan fia­tal embert, vagv nőt, egy magasrendű eszmét, vagv egv tökéletes műalkotást. Ezek szerint meggyalázó szándékkal égette fel He­rostratos a világ hét csodája közé sorolt ephesusi Diana templomot, ez a szándék öntötte le Japánban a Mona Lisa arcát. hasította be Rembrandt „őrjáratát". itt Szegeden ez a szándék tör­deli le évről évre Dankó Pista márványhegedü lét. A Semmelweiss park kis re­mekművét. az Egészség-It* 1ús4g szimbolikus fehér szobrát is ez kente be feke­te kátránvpamacsával. A pszichológia feladata azt kutatni, hogv a szellem melvik mélységéből ered az ilven tett Mi egyelőre azt kutatjuk, ki lehetett a tet­Búbos kemence * a fóliaházban Energiatakarékos megol­dások alkalmazásával igyek­szenek gazdaságósabbá tenni a téli—tavaszi primoiterme­lést a baranyai kertészek. A tüzelőolaj drágulása ugyanis annyira megnövelte a ter­melési költségeket, hogy so­kan abba is hagyták a ko­rai zöldséghajtatást, a töb­biek pedig a piacon keres­tek maguknak kárpótlást. Az ország legdélibb vidé­kén. a Mecsek—Duna—pró va háromszögében, körűibe lül egymillió négyzetméter­nyi fólia alatt termelnek ko­rai zöldséget. A nap ener­giáját hasznosító fóiiaházak műanyag leple átengedi a napsugarakat, megóvja a nö­vényeket a fagytól, széltől. A hideg éjszakákon es a borús napokon azonban fűteni kell a napfény pótlására. Az olaj helyettesítésére mind több baranyai kertész visszatér a hagyományos tüzelési tech­nikára. azaz kályhákat állí­tanak be. amit fával és hul­ladékkal fűtenek. Némelyek búbos kemencét építettek á úfíaházba, ebben igen gaz­laságosan lehet tüzelni és ,<itűnö a hőtartása. Egyes helyeken napfényt pótló ha­logénlámpák alatt nevelik a palántákat, tes. aki kátránvos vödörrel a kezében a szobor előtt megállt ... És rámázolta a habfehér kis alakra a por­nóvá süllyesztő fekete há­romszöget és túlpontozta a mell finom formáit. Való­színűen elégedett volt az­zal. hogv befejezte a ..mű­alkotást" a maga módián . Hogv ilyen tett a Belváros szívében a tudományos in­tézetekkel gazdag szellemi környezetben megtörténhe­tett, nos erről az a véle­ményem: a tettes nemcsak ez a „végrehajtó" ember egvedül A tettesek sokan vannak, mert mindenki fe­lelős ebben a dologban, aki valamit nem tett meg a megelőzés érdekében vagy valamit hibásan hajtott vég­re Amikor a minden kénye­lemmel teljes orvoskollégi­um felépült, hangulatos kis belső parkot alakítottak ki annak közvetlen környezeté­ben. Művészi légkörű pihe­nőhelyet az évszázados fák alatt, melv alkalmas a tu­dományos munka utáni fel­üdülésre. Zöld pázsitot, haj­lékony utat kényelmes pa­dokkal és a park egvik sar­kába kis tavacskát tervez­tek. melynek partián álldo­gál Szeged talán legköltőibb szépségű leánvszobra (Nagy István műve) Ez igv együtt tökéletes műalkotás volt gazdai pedig az átlag öt évig ottlakó or­vostanhallgatók lettek, őket ajándékozta meg városunk ilyen kulturált, szép kör­nyezettel. Am évről évre ta­pasztaltam. hogy a rábízott szépségeket tudomásul sem vette a tanulóifjúság Soha nem láttam ott egv KISZ­fiatalt sem, hogy mint ió házigazda. kapával-gereb­lvével tisztogatta volna az udvarukat. Mindén rohamo­san pusztult, a kitört pado­kat soha nem szegezte be ügyes fiatal kéz és mozgé­kony leányok soha nem ül­tettek virágot az ágvásokba. Semmibe Vették házuktáiát, annak pusztulását nem állí­tották meg szorgos, szerve­zett munká jukkal. A kis szo­bor előtt soha víz nem ke­rült a medencébe, soha gon­dos kéz le nem törölte ró­la a port. Ma már rá sem lehet ismerni a tervezők al­kotására. A kátrányos ember tehát ma mit látott? Gusztustalan, szemetes udvart. melynek közepén ál] egy pucér női szobor. Senki sem fart­ia értéknek. különben „nem dobták volna ki. ide. a szeméttelep­re" ... Emberünk befejezte hát a régen elindult folya­matot. pontot tett a végére. Abban bízom mégis, hogy lesz gondos kéz. amely méltóbb helyet szán. vagv méltóbb környezetet teremt az Egészség-Ifnisóe szim­bolikus szobráijak. Kopasz Márta főiskolai docens Kollégisták az új Nemzetiért A MAV-nevelőotthon kollégistái, ifjúsági vezetőik fel­hívására. november 12-én és december 10-én dolgoztak, il­letve dolgoznak a konzervgyárban. A munkájukért járó fizetséget az úi Nemzeti Színház építésére ajánlották fel. Az első 100 diák novemberi, hatezer forintos keresetét már átutalta a Nemzeti egyszámlájára.

Next

/
Thumbnails
Contents