Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

2 t Kedd, 1983. december 13: Virkoiiyi Péter iáiegatása Jordániában 0 Amman (MTI) Dr. Várkonyi Péter külügy­minisztert Ammanban fo­gadta Husszein Ibn Talal, Jordánia Hasimita Királyság uralkodója, valamint Mudar Badran miniszterelnök. Látogatása során a magyar külügyminiszter őszinte és szívélyes légkörű megbeszé­lést folytatott Marvan. al­Kasszem jordániai külügy­miniszterrel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a közel­keleti feszültség fokozódá­sára. Dr. Várkonyi Péter vasár­nap este hazaérkezett közei­keleti körútjáról. Varsói Szerződés üenvédelml miniszterek tanácskozása 0 Szófia (MTI) Szófiában hétfőn megkez­dődött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszteri bizottságának soron következő ülése. A tanácskozáson Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi mi­niszter elnököl. Az ülésen részt vesznek a tagállamok honvédelmi mi­niszterei: Mariin Dzur had­seregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Fló­rian Siwicki vezérezredes, a Lengyel Népköztársaság, Czt­nege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság, Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Constan­tin Olteanu vezérezredes, a Román Szocialista Köztár­saság és Dmitrj Üsztyinuv, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. A tanácskozás munkájában részt vesz továbbá Victor Kulikov, a Szovjetunió mar­sallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyve­res erőinek főparancsnoka es Anatoli) Gribkov hadsereg­tábornok, az egyesített fegy­veres erők törzsének főnöke. • A Varsój Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszteri bizottságának tagjai és az egyesített fegyveres erők ve­zetői hétfőn koszorút helyez­tek el Georgi Dimitrov mauzóleumánál. szíriai állásokat támadtak Két gépet megsemmisítettek a szíriai légvédelmi ütegek & Kairó (MTI) Amerikai harci repülőgépek vasárnap megtámadták Szíria légvédelmi állásait a libanoni Suf-hegység északi körzetében és a közép-libanoni hegyvidéken. A gépek a libanoni partok közelében tartózkodó anyahajókról szálltak fel. A bejrúti rádió jelentése szerint az amerikai légitámadá­sok romhalmazzá változtattak néhány Suf­hegvségbeli falut. Az amerikai vadászbom­bázók a nyugati négyhatalmi erőkhöz tar­toznak. Parancsnokságuk bejelentette, hogy két gépet a szíriai légvédelem meg­semmisített A Bejrútban állomásozó ame­rikai erők ellen vasárnap este végrehaj­tott tüzérségi támadásról, amelyben nyolc amerikai tengerészgyalogos vesztette éle­tét, eddig csak George Bush alelnök nyi­latkozott. Kijelentette, hogy szó sem lehet a tengerészgyalogosok Libanonból való ki­vonásáról. A TASZSZ nyilatkozata ©. Moszkva (MTI) A Szovjetunió elesen el­ítéli az Egyesült Államok legutóbbi libanoni agresszív akcióját — a libanoni haza­fias erők és a szíriai egysé­gek ellen intézett légitáma­dást — s hangsúlyozza: szo­lidáris Libanon, Szíria és minden olyan arab ország népével, amely az izraeli— amerikai erőszak ellen küzd — mutat rá a TASZSZ szov­jet hírügynökség közlemé­nye. Az Egyesült Államok — hangsúlyozza a nyilatkozat — közel-keleti fegyveres be­avatkozása útján tovább ha­ladva újabb barbár akciót hajtott végre Libanonban. Nagyszámú amerikai vadász­bombázó, az amerikai hadi­tengerészet repülőgép-anya­hajóiról kiindulva tömeges méretű bombázást hajtott végre Libanon hegyvidéki, körzeteiben, bombázta a li­banoni hazafias erők ottani állásait, valamint azokat a szíriai egységeket, amelyek az arahközi békefenntartó erők keretében tartózkodnak Libanonban. Ez a semmivel ki nem provokált amerikai légitámadás nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy tudatosan tovább élezzék a helyzetet Libanonban, s az ország körül, s hogy megte­remtsék az ürügyet az Egye­sült Államok Szíria elleni agresszív tevékenységének kiszélesítéséhez. Nem lehet nem észreven­ni, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn e legutóbbi bandi­tatámadas. valamint Wa­shington es Tel Aviv mesz­szemenő arabellenes „straté­giai egyezménye-* között, amely Reagan amenkai el­nök és az izraeli vezetó po­litikusok nemrégiben lefoly­tatott tárgyalásain jött létre. Lényegét tekintve az újabb amerikai támadás része an­nak a közös amerikai—izra­eli hadműveletnek. amely­nek célja, hogy rákénysze­rítik Libanonra az ország 'gyökeres érdekeinek ellent­mondó rendezést. Éppen Iz­rael és az Egyesült Álla­mok sértette meg az eddig tiszteletben tartott libanoni tűzszüneti egyezményt, s ezért e két országra, kor­mányukra hárul a teljes fe­lelősség a következménye­kért. Az amerikai agresszív ak­ció ismét teljesen világosan megmutatja, hogy Washing­tonnak és Tel Avivnak nem áll érdekében fenntartani a békét és a nyugalmat a Kö­zel-Keleten. s hogy ezt az egész térséget szeretnék ka­tonai-politikai ellenőrzésük alá rendelni. Az új agresszív amerikai akció kihívást jelent az Egyesült Nemzetek Szerve­zetével szemben, durván megsérti az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának határozatait, amelyeknek célja Libanon szuverenitásának helyreállí­tása. függetlenségének és te­rületi épségének biztosítása. A Szovjetunió határozot­tan elítéli ezt az agresszív akciót, s hangsúlyozza szoli­daritását Libanon, Szíria és mindazon arab országok né­peivel. arrelvek védelmezik függetlenségüket, és fellép­nek a közel-keleti rendezés ki zsákmányoló feltételeinek erőszakos elfogadtatására irányuló amerikai—izraeli törekvések ellen. Az Egyesült Államok kor­mányának tisztában kell lennie azzal, hogy a libanor ni amerikai fegyveres be­avatkozást, az Egyesült Ál­lamok Szíria elleni agresz­szív akciói súlyosan veszé­lyeztetik a békét a Közel­Keleten és nem csupán eb­ben a térségben — hangsú­lyozza a TASZSZ nyilatko­zata. Közéleti napló LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA ZBIGNIEW SZALAJDÁT Lázár György, a Minisz- elnök-helyettest. A megbe­tertanács elnöke hétfőn hi- szélésen részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­vatalában fogadta Zbigniew nökheiyettese. az Országos Szalajda lengyel miniszter- Tervhivatal elnöke. A MAGYAR SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA Finnország ünnepe Évezredesek a rokoni szálak, amelyek a magyar es finn népet összekötik. A mugyar i.ép a földrajzi távolság ellenére is szivé­hez közelállónak érzi az ezer tc országának. a szépséges Suominak lakó­it. A lokonságcn túl azon­ban népeink érzelmi kö­tődését egyre inkább gaz­dagítja a politikai, gazda­sági és Kulturális kapcso­latokben meglevő közös érdekeltségünk. Nem utol­Kc-Sorncn az hogy az em­beriséget leginkább fog­lalkoztat" kérdésekben azonos irányban tevékeny­kedünk. Mindkét ország a béke védelmét, az enyhü­lés eredményeinek megőr­zését tartja fó külpolitikai céljának. Ezen mit sem változtat az. hogy Finnor­szág semleges állam, a Magyar Népköztársaság pedig a Varsói Szerződés tagja. Népeink szoros kap­csolatát tüki özik a rend­szeres magas szintű talál­kozók is. mint Mauno K jívisio elnck tavalyi ma­gyarországi es Kádár Já­nos idei oszj finnországi látogatása. Északi rokonaink ma ünneplik független állammá válásuk fib évfordulóját. Az önálló Finnország több mint hat és fél év­tizedes történelme és a ma élvezet* nemzetközi tekintélye a finn nép erős akaratának, nagy szorgal­mának. valamint olvan nagyszerű vezetői megfon­ni t. politikájának köszön­heti. amjlyen Juho Paasi­kivi. Urho Kekkonen egy­kori és Mauno Koivisto jelenlegi elnöké. Finnország és a béke szorosan összetartozó fo­galmak. Hiszen a finn fő­varos. Helsinki adott ott­hont i&75-ben a világtör­ténelem eddigi legszéle­sebb körű csúcstalálkozó­jának es a finn diplomá­cia erőfeszítései jelentősen hozzájárultak az európai biztonsági okmány elfo­gadtatásához. A finn kül­pjolitika alapvető elve a különböző társadalmi' rendszerű államok közötti békés együttélés. Ennek keretebei: széles körű po­litikai, kulturális és gaz­daság: kapcsolatokat épí­tett ki a szocialista orszá­gokkal. mindenekelőtt a Szovjetül-lóval. Ez a meg­fontolt és előrelátó politi­ka ellenállókba teszi Finn­ország gazdaságát is a tőkés világ általános vál­ságával szemben. A Köztársaság kikiáltá­sának (iR. évfordulóján az egész magyar nép őszinte oaráti és testvéri üdvöz­letét küldi, további sike­reket es boldogulást ki­vonva északi rokonaink­nak. Reméljük, hogy kö­zös törekvésünk, a Hel­sinki nevéve' fémjelzett európai biztonság megszi­lárdítása érdekében vég­zett. fáradozásuk újabb eredmonyekel ér el — né­peink es a világ egyete­mes erdekeinek megfele­lően. * Losonczi Pál. az Elnö­ki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Mauno Koi­visto köztársasági elnököt, Finnország nemzeti ünne­pe alkalmából. Lázár György, a Minisz­tertanács el r eke Kalevi Kórsa miniszterelnökhöz. Apró A Piai. az országgyű­lés elnöke Erkki Pysty­nc-nhez. a nemzetgyűlés elnökéhez intézett üdvöz­lő táviratot. (MTT) A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatot tett közzé, amelyen hangsúlyoz­za: A libanoni válság leg­újabb fejleményei mély ag­godalommal töltik el a ma­gyar közvéleményt. A Magyar Szolidaritási Bizottság a bé­ke és a társadalmi haladás melletti elkötelezettség alap­ján teljes támogatásáról biztosítja a libanoni, a pa­lesztin, a szíriai népet es a térség valamennyi haladó erejét az imperialista ag­resszió elleni küzdelemben. BEFEJEZŐDÖTT AZ MNDSZ KONGRESSZUSA Vasárnap befejeződött a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének VI. kongresszusa az MSZMP Pest megyei bizottsága okta­tási igazgatóságának épüle­tében. Jelen volt a tanács­kozáson Aezél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára A kongresz­szus állást foglalt a ma­gyarországi németek orszá­gos beiskolázású általános iskolájának és kollégiumá­nak létesítése ügyében. Tit­kos szavazással megválasz­tották az elnökséget: elnök újra Szende Béla. főtitkár pedig ismét Hambuch Géza lett. Zamjatyin sajtóértekezlete 0 Moszkva (MTI) Az amerikai rakéták nyu­gat-európai . telepítésének megkezdése utáni helyzetről, s a NATO-tagországokban a fegyverkezési hajsza fel­gyorsulásában viselt felelős­ségéről nyilatkozott hétfői moszkvai sajtóértekezleten leonyid Zamjatyin. az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának veze­tője. beonyid Zamjatyin hangsúlyozta, hogy az új amerikai laketák nyugat­európai telepítésének meg­kezdése lehetetlenné tette az ° fegyverekről Genfben tartott tárgyalások folytatá­sát Ez a lépés egyértelmű­en megmutatta hogy az Egyesült Államok és több más NATO-tagország a nuk'eáiis fegyverzetek terén is meg akarja bontani a NATO es a Varsói Szerző­dés között Európában ki­alakult viszonylagos katonai egyensúlyt, amely objektív feltétele az európai bizton­ságnak és stabilitásnak. Leonyid Zamjatyin tudó­sítók kérdéseire válaszolva szólt Jurii Andropov egesz­állapotáról is. kijelent­ve- az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőnk Tanács Elnök­segénak elnöke, mint azt már korábban az Orvosok a bekéért mozgalom vezetői­hez intézett levelében közöl­te meghűlt. Most gyógyulo­féltten van. és maradéktala­nul ellátja párt- és állami feladatait beleértve a hon. vede'mi tanácíban viselt tisztaégéből adandó teendőit. Az irodalmi tető Simonka György emlékirataiból i. 0 A matuzsálemi kort ért. hányatott életű forradalmár, pennaforgató Simonka Györgyöt, éleiének sok-sok állo­máshelye után. 1982 tavaszán helyeztek végső nyughelye­re, a cinkotai temető köves sárga földjébe. Élete, pályája Hódmezővásárhelyen indult. Minden kiábrándultsága elle­nére is ide fűzték a legszorosabb érzelmi kötelékek. Egyéves párizsi tanulmányút után Szeged következett mint állomáshely. Erről szólnak emlékiratai, hitelesen. A háború Csepelre sodorja, egyenesen a forradalomba, amelyre gyermekkori élménye, a vásárhelvi Szántó Kovács János-féle zendülés óta készült. A két háború között pes­ti laneknik dolgozik, a felszabadulás után újra a szülő­földjén találjuk, az úi. demokratikus sajtómozgalom sorai­ban. és aktív pályája itt hamarosan véget is ér. A Horthy-érában azért lett megbélyegzett, börtönviselt ember, mert a csepeli Vörös Proletárt szerkesztette. Ami­kr,r pt,', nzett volna az idő. hogv meghurcoltatásaiért kár­pótlást. elvezzen. a vastag nyakú kurucmagyar rövid idő alatt újból kegyvesztett lett. így jóformán egész pályafu­tása alatt a politikamentes szórakoztató könnyűműfajra kárhoztatta sorsa. Majd csak nyugdíjas éveiben Kecskemét, az ottani irodalmi baráti kör oldja fel őt ez alól á szám­üzöttség alól. Ekkor, a hatvanas-hetvenes években írja lí­rájá""tk legszebb, maradandó értékű öe.rab'ait. utolsó öt éve Mái-vítaf'-'dön arra ad alkalmat, hogv még egvszer visszatekintve öleiére összeállítsa em­lékiratainak — sajnos, csak — első részét, a gyermekkor­tól Csepelig terjedő évei vázlatos történetét. A lapunkban sorozatban megjelenő reszletek nagvobb hányada szétszórtan napvilágot latolt mar a hatvanas évek­ben Csongrád és Bács megyei, valamint pesti lapokban­időszerűségüket Juhász Gyula születési centenáriuma fo­kozza. A folytatásokban megjelenő emlékezés főszereplője ugyanis Juhász Gyula. Simonka György emlékiratait Felletár Béla bocsátotta lapunk rendelkezésére. * .. Fiatalságom párizsi nagy felvonulását akkor, a tél végén, be kellett fejeznem. Szegedre kaptam meghívást — már „öreg" újságíró — a Reggeli Híradóhoz és a déli Friss Hírekhez. Így a két kis fizetésből lett egyszerre egy na­gyobbacska El kellett fogadnom, hiszen a szegenvség ko­moran figyelmeztetett A két lap tulajdonosa ..kiadós" szubvenciót kapőtt a kormánytól, de én megírtam neki, hogy nem szeretnék belekerülni egvetlen soi-ommal se lap­jai politikai rovatába, csak a politikamentes riportok, iro­dalmi és művészeti recenziók írását vállalom. A kiadó így is vállalt . . . ' Ifjúságomban Szeged nekem hosszú éveken át a nagyvárosias külső fejlődést — és a nolitikai. társadalmi maradiságot jelenlétté . . . 1912 elején érkeztem oda Pjrizs­ból a szerkesztőségi nagv asztal mellé — a Sorbonne' ke­beléről: ahol az akkori újságíró-szemináriumon még bur­zsoá mentalitású marcona professzorunk, monsieur Cle­menceau is maga volt a forradalom, Szegeden meg még alig lehetett hallani is ezt a szót: szocializmus. Szülőváro­somban. a szomszédos Vásárhelyen, Szántó Kovács János emléke, valamint Posztós Sándor és Borsi János eleven munkásszervezése volt az emberformáló iskolám. Párizs­ban meg a véletlen szerencsém: az a pár jó kedvű óra a Closerie des Lilás kávéházban Leninnel. (Az ő nevét egé­szen bizonyosan én mondtam ki először Szegeden, mert hi­szen már altkor. 1912 tavin. kimondtam.) Akkoriban a szegedi sajtó (a Délmagvarország óvatos radikalizmusától eltekintve) vajmi keveset törődött a népi mélységekben szunnyadó, parázsló veszedelemmel — s mi­kor első találkozásunk alkalmával megkérdeztem Tömör­kény Pista bácsit, hogy — ha már idehívtak ujsagironak, hát mit lehetne itt csinálni 7— ő ismert halovány moso­lyával maga elé merengve, ennyit mondott: — Szép szelí­den írni... és borzongva borozni... Így is lett ez azután vagy három éven át. Bibó Lajos­sal, Réz Pállal, majd azután Juhász Gyula feledhetetlen, mindig költői társaságában. A múzeum igazgatói szobája, a sétánv valamennyi öreg fája, s elég gyakran a Petőfi sugárúti Katona-féle kisvendéglő fehér asztala hallgatott bennünket (Ö. be szép sugárzó két leánya volt a kocs­márosnak!), fő témáinkat: a szegedi irodalom magányát, a tűzzel fenyegető balkáni forróságot, a magyar nagv po­litika bunkós latorságat, a föld robotosainak elhanyagolt­ságát mind az urak. mind a munkásvezetők részéről — r mas efféléket . . . Jól emlékszem, s mint érdekességet em­Intern meg. hogv a különben oly kedves, társaságos közöl Móra Ferenc nemigen vett részt ezeken a mi kvaterkázó szeánszainkon — pedig nem voltak azok annyira gyenge es visszhangtalan értékűek, néha még Balassa Ármin ..fő­ügyvéd és főszerkesztő" is bekukkantott hozzánk, jósolgat­va. hogv valaminek jönnie kell . . . Csakhogy még soká nem jött semmi Juhász Gyula ekkor 29—30 éves volt, ifjú éveinek, a bohém éveknek alkonyataban. Zsülnek hívtuk őt. Rop­pantul csodálkozott, hogy Párizsból hazajöttem újságíró­nak. És kezdtem leleplezni magamat: — Akár Párizsban, akár Pesten, akár itthon: az élő eleven sikertelenség va­gyok — mondtam. Sikertelenség és haszontalanság. Politi­kus szeretnék lenni, de gyerekkorom óta csak kiábrándul­tam a politikából. Keresem az igazságot, de még soha, se­hol. semmiben nem találtam meg. nem láttam meg felhőt­len arcát — valószínű tehát, hogy nincs is, de mint fixa ideám, örök gyötrelmemet jelenti . . . O akkor még csak rá-rápiUantgatott a politikára, de különben szívvel-lélekkel a munkásság nagv gazdasagi es 'arsadalmi küzdelmeivel tartott. Gvakran fölemlegette, hogy harcos tüntetesekben is reszt vett. s egyik újságcikké­ben már meg is írta, hogy társadalmunk bűzlik a rotha­dástól. Ifalvbatntk.)

Next

/
Thumbnails
Contents