Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

73. évfolyam 287. szám 1983. december 6., kedd Ára: 1,40 forint Áz általános iskolai hálózat fejlesztése Az általános iskolákban az osztályteremként használt helyiségek száma — a hatodik ötéves terv időarányos teljesítését tekintve — a tebvszettet meghaladóan, növekedett. Az idei év végéig az előirányzott 3100-zal szemben — az előző két év növekedését is figyelembe véve — várhatóan 4500—4700 tanteremmel gyarapodnak az tanítani alsó fokú oktatási ' intézmé- A különböző kényszernyek — állapította, meg az a mego'dások, valamint az ála városokban keletkeztek építészeti és műszaki szemújabb feszültségek, sok he- pontból miként felelnek meg lyütt kényszerülnek átme- a követelményeknek. Az neti megoldásokra. A meg- adatok feldolgozását most növekedett tanulólétszám végzik. A tapasztalatok felmiatt helyenként csak az használásával — a megváliskolák más rendeltetésű tozolt nevelési-oktatási felhelyiségeinek felhasználású- t-feleket figyelembe véve val, valamint művelődési — az eddig alkalmazott műházak, párthelyiségek, laká- szalu-technológiai megoldások igénybevételével tudnak sok korszerűsítését tervezik. Tavaly több megyei tanács is intézsedett: meggyorsítják a fejlesztéseket, közehn ült bán elkészült je- talúnos- iskolákban a könyv- előbbre hoznak későbbre lentés, amelyet a Művelődé- iári helyiségek, úttörőszobák, si Minisztérium az általános napközi otthonos fogialkoziskolai ellátás hatodik ötéves terve eddigi teljesítéséről készített. A tervidőszak első három évében a tanácsok az általános iskolák hálózatának növelésére a kulturális ágazat fejlesztési előirányzatának több mint 60 százalékát használták fel: 1981-ben 2;9, 1982-ben 3.8 milliárd forintot költöttek e célra. Ez az összeg 1983-ban várhatóan meghaladja a 4 milliárd forintot, amely csaknem 700 tervezett beruházásokat. Állandóan visszatérő gond tatótermek tanteremként va- azohban az építési költséló felhasználása nem emeli a nevelőmunka színvonalát. A problémát súlyosbítja, ha az új iskolák építésekor pénzszűke miatt, vagy az átadás meggyorsítása érdekében tornatermek, éttermek, konyhák építése marad el, illetve ezeket a munkákat későbbre halasztják. Az utóbbi években a Művelődési Minisztérium és az Építésügyi és Városfej lesztémillió forinttal több, mint si Minisztérium megvizsgála hatodik ötéves terv idei ta, hogy a típus- és. soroelőirányzata. zattervek alapján, korszerű A tanácsok minden tanév építési technológiával, kéelókészítésékor áttekintették szii!- iskolák funkcionális, körzetükben a tanulólétszám MWMOMHHBMMMH^HÍ gek folyamatos emelkedése. a kapacitáshiány, a késedelmes tervezés, az anyaghiány. A beruházások általában tervszerűen haladnak, ám a felújítások helyzete már nem kedvező. Ennek legfőbb oka az, hogy kevés az anyagi fedezet. De sokszor jelent gondot az építőipari kapacitás hiánya is, különösen a kisebb felújításoknál. A fejlesztési források szűkössége is arra készteti a tanácsokat, hogy a társadalmi összefogás minden lehetséges eszközét igénybe vegyék. alakulását, hogy időben meg tehessék a szükséges intézkedéseket. összességében sikerült az oktatási feltételeket a korábbi szinten tartani, néhány területen javítani is. Például az 1982 83-as tanévben az osztályok átlagos létszáma — az emelkedő demográfiai hullám ellenére — változatlanul 27 fő, a váltakozó tanítás aránya 23.9 százalékról 20,5 százalékra javult. Elsősorban ]avuló kereskedelmi készletgazdálkodás A raktárakban és az üz- csoportokban nincsen száletekben levő árukból a mottevő hiány, de nincsekereskedelem az év végéig nek felesleges raktárkészlevárhatóan fedezni tudja az ilyenkor ugrásszerűen növekvő keresletet, a főbb áruKísérleti közösségek Bérlők vagy „tulajdonosok"? „A lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésének irányelveiről szóló KB—MT határozatban megfogalmazott társadalompolitikai célok, megvalósítása érdekében szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy a tanácsi bérlakásban lakók a lakóház-iizemelíetés és -karbantartás feladatait, vagy azok egy részét maguk szervezzék meg. s ehhez rendelkezzenek a lakbér arányos részével" — mondja ki többek között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 1982-es keltezésű együttes irányelve.. Csafornpzok tek sem. Lacza Gábor, a Belkereskedelmi Minisztérium. osztályvezetője elmondta: a kereskedelem készletgazdálkodása érezhetően javult. Az év elejétől havonként átlagosan 7,5 százalékkal nőtt a forgalom, s ennél a készletek csak kisebb j arányban — 3,9 százalékkal — bővültek. Ez az eltérés abból adódott, hogy a la- ! kosság a tervezettnél többet vásárolt. Az év első hónapjaiban a kereskedelemnek több árucsoportban beszerzési nehézségei voltak, emiatt csökkentek a készletek, s időnként bővült a hiánycikkek listája. Ebben a helyzetben a vállalatok növelték' a termeltetést, & választékcseréből. határ menti árucseréből is részben megszüntették a hiányokat. A tanácsi kezelésben levő lakások bérlőközösségeinek létrehozására a városi tanács csaknem egy évvel ezelőtti határozata is biztatta a Szegedi Ingatlankezelő Vállalatot, melynek igazgatója. Kószó József korábban arról tájékoztatta tanunk olvasóit. hogy a bérlőközösségek szervezését elsősorban azokon a helyeken kezdeményezik. ahol a házfelügyelői szolgáltatást érdemben nem tudiák biztosítani. Énnek az önkritikának a hátteréről, a felismerésen túli szervezési, előkészítési tennivalókról, s az eddigi tapasztalatokról kértünk most ismét tájékoztatást. — A vállalat kezelésében levő közel 26 ezer bérlemény 1422 főépületben, illetve telken vagv úszótelken helyezkedik el. Az üzemeltetési feladatokat 343 házfelügyelő és 35 tagú háztakarító csoport lát la el. A kezelésünkben levő lakások 16 százaléka. az épületeknek 33 százaléka az. ahol a tanácsrendeletekben előírt ' bérbeadói kötelezettségeknek, szem a bérbeadói jogosultságoknak sem tudunk eleget tenni. Ez a helyzet is sürgetett bennünket, hogv élve a lehetőséggel, szervezetten. bérlőközösségek alakításával igyekezzünk bevonni a bérlőket a bérbeadót terhelő kötelezettségek ellátásába. Többek között azért is. hogv minél hamarabb szerezzünk gyakorlati tapasztalatokat e rendszer széles körű elterjesztése érdekében A feladat tisztázása, a lakáshelyzet felmérése után tájékoztattuk, a város lakos?'"át — E r~unkában je'entös segítséget kavtak a várod pá r1' izet' >íntól és a névfront városi bizottságétól, hiszen a területi pártszervezetek titkárait. ral-m'nt a körzeti nép'ronttifk írókat tájékoztatták a b'-rlöközösségek. rendeletéséről, a szervezési feladatokról. Milyen eredménnyel? — Elhatározásunk az volt: szervezzünk 2—3 bérlőközösséget, munkájukat kttérjük fokozott figyelemmel év végén pedig összegezzük a tapnsztelatokat. Ke+detben a bérlőközösség két formáját si feladatokat, illetve szorgalmaztuk: az ellenőrzéÁrszakértői akadémia Forráskút főutcáján készül a nyíltszclvényes csatorna. A novemberi tél akadályozta a munkát, a fagymentes napokon azonban teljes gőzzel dolgoztak a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulás dolgozói Árszakértői akadémia kezdődött. hétfőn Kecskeméten, a Tudóménv <.-•: Technika Házában. Az ötnapos szakmai továbbképzésen négy megye — liács Kiskun. Békés. Csongrád és Szolnok — pénzügyi szakemberei vesznek reszt A bevezető előadást Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Orsnígos Anyag- ós Arhivatal elnöke tartotta. Szólt a magyar árpolitika é? árrendszer főbb 'elemzőinek kialakulásáról te t3vábbfeJ,esztérének szükségszerüsé érői. Hangsúlyozta. hogv a vállalatok piaci érdekeltsegének fokozasa szükségesse teszi a gazdasági szabályozók módosítását a szabad árak körének bővítését. Az árrendszernek eló kell segítenie. hogv jobban érvényesüljön a kereslet-kínálat törvénye, ami árszabályozó szerepet is betölt. Jelenleg több szakbizottság dolgozik uz új szabályozókon, amelyek 1981-ig lesznek irányadóak a gazdálkodás számára. Foglalkoznak a forgalomba kerülő különböző árucikkekhez nvúitott állami dotáció csökkentésének kérdéséivé! is Az árszakértői akadémia mintegy háromszáz i észt vevője péntekig konzultációkon vitatja meg a gazdasági szabályozó rendszerünk továbbfejlesztései el. az adóztatással és a jövedelemszatályozással összefüggő kérdéseket. üzemeltetési feladatokat ellátó bérlőközösségeket pártoltuk. tíz lakásnál, illetve bérleménynél kisebb lakóházakban. Jelenleg a városban öt bérlőközösség alakult, valamennyi az . üzemeltetési feladatok ellátására. Meglepő, hogy a legegyszerűbbet, az alapformát, a csak ellenőrzési feladatok ellátását nem választották. Ennek egyik magyarázata, hogy anyagilag nem érdekeltek a bérlők az ellenőrzési formában. A másik ok, hogy véleményünk szerint az alapforma nem kovácsol eggyé egy lakóközösséget, sőt, szembeállásokhoz vezethet. — S a többre vállalkozó közösségek életéről vannak-e már tapasztalataik? — A legfontosabb, hogy egymást megértő, tisztelő lakóházi kollektívák alakultak k'l. Az elmúlt néhány hónon alatt a családok közelebb kerültek egymáshoz. A házák és környékük tiszhozzáte- tábbak lettek, a lakóépületen belüli közérzet jelentősen javult. Lényeges szemléletváltozást figyeltünk meg: nem az ingatlankezelő vállalattól várják minden problémájuk megoldását. Erősödött a tulajdonosi szemlélet. Egy példa: az egyik bérlőközösség megalakulását követően kezdte el az IKV az épület felújítását. A munkálatokat figyelemmel kísérték, szóltak, ha a kivitelező nem tartotta be a technológiai fegyelmet. Felügyeltek az építőanyagokra, maguk között megszervezték arok megőrzését, Másik tapasztalatunk, hogv a b-.'-lök" ••.,•• ; Veretein bel ül a különböző generációk jól megférnek et; más mellett. Ha keletkezik is vita, például a gyerekek hangoskodása miatt, azt gyorsan, harag nélkül rendezik egymás között. — S mit kap mindezért cserébe a bérlőközösség? — Az első bérlőközösség megalakulásakor abban állapodtunk meg, hogy az üzemeltetési feladatokat a havi lakbér 50 százalékának elengedése ellenében látják el. Később rá kellett jönnünk, hogy ez a számítási mód nem alkalmazható, mert nem egyformán érinti a közösség valamennyi tagiát. pedig a közös munkából közel egyformán veszik ki a részüket. A későbbiekben már fix összegű megállapodásokat kötöttünk. Az alap: az elvégzendő munka nagysága. Most van olyan bérlő, akinek a teljes lakbérét elengedtük. A megállapodásokat egyébként mind az öt bérlőközösséggel meghatározott időre kötöttük, tekintettel arra, hogy kísérletről van skó. Feltéllenül szükség van gyakorlati tapasztalatok gyűjtésére a bérlőközösségeknek, a vállalatnak is. — Kérjük, szemléltesse példákkal, mit vállaltak maaz gukra e közösségek. — Az egyik bérlőközösség „hetes" rendszert alakított ki, amelyben több hónapra előre elosztották egymás között a járda, kapualj, lépcsőház takarítását. Előre elhatározott időben közösen végzik a negyedéves nagytakarítást. Vannak feladatok, mint például a kapuzárás, világításkezelés, lakbér öszszeszedése, elszámolása, melyeket egy-egy állandóan megbízott személy lát el. Az egyik helyen közösen végezték el az udvar parkosítását, máshol területileg elosztották egymás között és mindenki saját ízlése szerint szépíti az udvart. Jelentős fejlődésnek tartjuk, hogy a feladatok elosztása, a közös munka bizonyos egyenlőséget teremtett a bérlők között, függetlenül a képesítéstől, a beosztástól, a lakás nagyságától, annak az épületben való helyétől. Mindenkinek azonos jogai, kötelezettségei vannak, kivételekéseket eddig nern tá'pfesztab tunk. * — Ügy hírlik, az eddig megalakult bérlőltözösségek csökkentették az IKV bérleti díjbevételét... — így igaz, mivel ezekben a házakban eddig vajmi kevés szolgáltatást nyújtottunk a teljes lakbér ellenében. A vállalat a tényleges hasznot majd akkor érzékeli, ha a bérlőközösségek tömegméretűvé válnak. De például a közüzemi díjak alakulása máris egyik mércéje a tákarékosságnak. A vízdíjak alakulásáról még nem tudunk számot adni, de arra már van adatunk hogy az áram"i rern nevekedett, sőt van b -ég. ahol megtakarító- é+tok el. — .4 működő bérlőközösségek régi épíic • l, zár: udvarral rendeli; ozó épületekben vannak. Szá -lábukban áll-e paneles épületekben is megalakítani a bérlőközösségeket? — E törekvésünk mindmáig sikertelen, hiszen egy tízemeletes házban az emberek neyi ismerik egymást, a megismerés lehetősége kicsi. Egy épület több lépcsőházból áll, nincs olyan helyiség, ahol találkoznának. A közös munka lehetősége is más. mint egy hagyományos éoületben. Az. ilyen, csak lépcsőházakra fűzött lakások lakói között nehezebb lesz bérlőközösséget alakítani. Valószínű, hogy egy-egy lépcsőház lakóinak összehozásával kell kísérleteznünk és a tennivalókat ezeknek az épületeknek a sajátosságai alapján tanácsos kidolgoznunk. P. K. Hídfelújítás Győrött Felújítják Győr belváro- újjáépítés után már több oltónak egyik fontos, nagy- kalommal is megerősítették. forgalmú hídját, a Rába folyón átvezető Petőfi-hidat. A munka megkezdődött. Ez volt Közép-Európa első hegesztett acélhídja. A második világháború végén a Most csaknem 20 millió forintos költséggel elsősorban korszerűsítik. A munkák idejére a hidat a jármű- éa a gyalogosforgalom elólegynémetek felrobbantották, Az aránt lezárták. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!