Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

Velése érdekében. A szezonális hatások mérséklésére dolgozzanak kl. hatékonyabb árpolitikát. © Az életkörülményeket befolyásoló feltételek alakítása, a lakosság közérzetének javítása nagy figyelmet igényel, fezzel összefüggésben növekedjen a szabad Idő. csökkenjen az ügyintézés bürokratizmusa. emelkedjen a szolgáltalások kulturáltsága, javuljon a munkavégzés biztonsága és szélesedjen a többletjövedelem-szerzés lehetősége. A teljes foglalkoztatottság továbbra is biztosítható. A személyi jövedelmek a munka szerinti ^osztás következetesebb érvényesítésével növekedjenek. A gazdálkodó szervek maradéktalanul használják fel a szociális célokat szolgáló pénzügyi lehetőségeiket, és Szélesítsék a termelés szükségletei alapján a pótlólagos jövedelemszerzés lehetőségét. Az OTP. a takarékszövetkezetek változatlanul szervezzék a lakossági pénzmegtakarításokat. Hitelekkel továbbra is segítsék elő a lakásprogram teljesítését, a piezőgazdasági kisüzemi termelés fejlesztését. A kereskedelmi ellátás és a szolgáltatások biztosítása körültekintő munkát igényel. Alapvető célunk az alapellátásba tartozó cikkek folyamatos kínálatának biztosítása. Számolni kell az élelmiszer-fogyasztás részarányának további emelkedésével. A vendéglátásban a kereslet megfelelő felmérésére építve, bővítsék a gyermek- és diák-, valamint a munkahelyi étkezési lehetőségeket. A ruházati ellátás a készletgazdálkodás átfogó javításával váljon egyenletesebbé. A vegyes iparcikk forgalmazásánál körültekintően biztosítsák kiemelt gazdaság- és társadalompolitikai Céljaink elérését. Ennek keretében fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a lakásépítéshez szükséges cikkek, valamint a gázprogram megvalósítását biztosító termékek értékesítésére. Az áruellátás színvonalának javítására erősítsék a szervező tnunkát a határ menti árucsere és az áruházi árucsere területén is. „Vevők vagyunk" akciót e formákra is terjesszék ki Kapjon nagvobb figyelmet a kis települések áruellátása A kereskedelmi és szolgáltató területeken egyaránt felül kell vizsgálni a nyitValartás rendiét. A korszerűsítés rendező iglve a lakossági igénvekhez történő jobb alkalmazkodás. a takarékosabb hálózati üzemeltetés legyen. A lakásállomány 4100—4200 lakás építésével. a szanálások további csökkentéséVei legalább .3400 darabbal bővüljön. EzZel. valamint a lakáscserék növelésével reális lehetőség van arra, hogy jelentőSebben mérséklődjenek a lakásgondok. Folytatódion a fiatal korosztályok igénvei jobb kielégítésére az „első lakás koncepció" megvalósítása. A magánlakás-énítés feltételeinek javítása lényegesebb előrelépést igényel a szervező irodák tevékenységiben, a szükséges kapacitások biztosításában. A közoktatást és közművelődést szolgáló fejlesztések ütemes megvalósítása mellett a lakossági igények kielégítése hatékonyabb szervezéssel javítható. Az óvodai ellátásban a szükségleteket csaknem egészében biztosítani lehet. Szűkíteni kell a két műszakos oktatást. Az emelkedő tanulói létszám miatt átmeneti megoldásokat is dolgozzanak ki a középiskolai oktatás fellételeinek javítására. Űjabb szabadidőközpontok szervezésével, illetve a meglevők színvonalának emelésével bővüljenek a hétvégi kulturális programok. Az egészségügyi, szociális ellátás tovább javuljon. Csökkenjen a zsúfoltság a bölcsődékben és a körzetorvosi rendelőintézetekben. A szociális otthonokban történő elhelyezés lehetősége javuljon. Törekedni kell a műszerezettség fokozására, újabb lakótelepi orvosi körzetek kialakítására. fö A párt-, társadalmi és tömegszerveWm zetek sokoldalúan vegyék ki részüket gazdaságpolitikai feladataink elfogadtatásából, megoldásából. A megve gazdasága előtt álló feladatok az eddigieknél is jobban igénylik a pártszervezetektől a helyi tennivalókkal reálisan számoló, a kezdeményezéseknek nagyobb teret adó gazdaságpolitikai gyakorlat folytatását. Valamennyi pártszerv és -szervezet ösztönözze a minőség és a termelékenység. az eszközhatékonyság, valamint a termelés jövedelmezőségének és versenyképességének javítását. A tömegszervezetekkel együtt törekedjenek a munka- és szociális körülmények, a munkahelyi közérzet javítására. Lépjenek fel -a téves vagy irreális nézetekkel, elképzelésekkel szemben. Következetesen támogassák a fegvelem erősítését, a rugalmas vállalati gazdálkodás megteremtését kezdeményező vezetőket, és munkásokat. Követeljék meg kádermunká.iuk során az úi módszerek alkalmazását a vezetők kiválasztásában és kinevezésében, valamint a párttagok személves példamutatását, a pártmegbízatások teljesítését. Az állami, társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták segítsék a belső mechanizmus korszerűsítését, szorosan működjenek együtt a munkaverseny Szervezésében, az üzemi demokrácia fórumai tartalmi munkájának fejlesztésében. A Hazafias Népfront szervezeteivel közösen vegyenek részt a településfejlesztési célok megvalósításában, az anyag- és energiatakarékossági. hulladékhasznosítási feladatok megoldásában, a társadalmimunkaakciók szervezésében. A tanácsi munkában az alapellátás — lehetőségeinkkel összehangolt — javítása, a tartalékok jobb mozgósítását szolgáló közigazgatás-korszerűsítés és -átszervezés, a szocialista demokratizmus további szélesítése képezi a súlyponti feladatokat tQ A társadalom- és gazdaságpolitikai feladataink megvalósításában váltói zatlanul építünk a céljaiban és eszközeiben megújuló munkaverseny-mozgalomra; A vállalások elsősorban a hatékonyság javítását, a népgazdasági programok teljesítését, a helyi közösségi célok elérését szolt gálják. A felajánlások járuljanak hozzá hazánk felszabadulásának 40. évfordulója méltó megünnepléséhez. 'Tekintettel arra, hogy megyénk területe felszabadulásának évfordulója 1984-ben lesz. kétéves versen.yidöszak indítható, melynek megszervezésére, a feltételek biztosítására az érintett szervek a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A tömegpolitikai munka fontos feladata a cselekvő egység fenntartása, a bonyolultabb vlszonvok közötti eligazodás elősegítése. A gazdaságpolitikai agitáció hangsúlyozza, hogy a gazdasági tennivalók az eddiginél is erőteljesebben igénylik a társadalmi, politikai, ideológiai és kulturális viszonyok összehangolt fejlesztését. a szocialista demokrácia erősítését. Tudatosítsa, hogy a gazdasági fejlődéi megalapozásához elengedhetetlen a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a munkakultúra javítása és a versenyképesség fokozása^ valamint az anyag- és energiatakarékossál átfogó érvényesítése Emelje kl és mutassa be a megyében folyó gazdasági .építőmunka szerepét az életkörülmények megalapozásában. A közgondolkodásban jobban fogadtassa el a végzett munkával arányban álló jövedelemkülönbségeket. • A megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezi kl a párt tagjainak, a gazdálkodó egységek, intézmények, társadalmi és tömegszervezetek dolgozó kollektíváinak. megvénk lakosságának a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységért. A pártszervek és -szervezetek, a párttagok a jövőben is példamutatóan — szélei körű, megalapozott gazdaságpolitikai szervező és agitációs munkával — működjenek közre feladataink teljesítésében. A pártbizottság felkéri a tömegszervezetek. az állami szervek, a vállalatok és Intézmények fizikai és szellemi dolgozóit, a megye egész lakosságát, hogy újszerű kezdeményezésekkel, a szocialista alkotómunka hatékonyságának javításával a jövőben Is sokoldalúan és eredményesen segítsék gazdaságpolitikai feladataink megvalósítását. az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Délmagyarország 1983. december 30-i melléklel-e flz MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a megye gazdaságának 1983. évi fejlődéséről, az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatokról A megyei pártbizottság az MSZMP Központi Bizottságának 1982 decemberi határozata alapján a gazdaságpolitikai munka középpontjába változatlanul a népgazda-, lági egyensúly javítását és az életkörülmények elért szintlének megőrzését állította. A feladatok végrehajtása során javult a párt-, állami és társadalmi szervezetek. valamint gazdálkodó szervek munkájának összehangolása, a társadalmi érdek képviselete, amelyre kedvezően hatott á kongresszus óta végzett munka kritikus és önkritikus elemzése. A pártszervek és szervezetek következetesen foglalkoztak a legfontosabb hatékonysági követelményekkel. Az állami, társadalmi és tömegszervezetek eredményesen működtek közre - az élet- és munkakörülmények javításában, a társadalmi munka és az építőtáborok, valamint a munkaverseny szervezésében. A gazdaságpolitikai agitáció és propaganda a gazdasági helyzet, a gazdálkodás belső és külső feltételeinek reális bemutatására törekedett. A gazdasági fejlődés 1983. évi eredményei A megye gazdaságának fejlődési iránya megfelelt a Központi BizottsáR. valamint a megyei pártbizottság határozataiban megfogalmazott követelményeknek. A gazdálkodás gyorsabban változó feltételei, a kedvezőtlenebb külpiaci lehetőségek, a beruházási vásárlóerő és a Jövedelmek növekedésének visszafogása jelentősebb hatással voltak a termelésre. A növekedés, a kereskedelem kivételével, elmaradt a megvei előirányzattól és az országos átlagtól. A vállalatok a gazdálkodás nehezebb körülményeihez azonban rugalmasabban alkalmazkodtak: gyorsan nőtt a nem rubel elszámolású árukivitel; ütemesebb volt a műszaki fejlesztés; csökkent az anyag- és energiafelhasználás; javult a melléktermék- és hulladékhasznosítás. 4 A munkaerő a termelő ágazatokban •• tovább csökkent, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban, valamint a kereskedelemben. A mezőgazdaságban dolgozók száma nem változott. Biztosítva volt a teljes foglalkoztatás. A munkaerő-gazdálkodás javítására — egyes területeken az Irányítás korszerűsítésével — megkezdték a nem termelő létszám csökkentését. Szélesedett a belső munkaerő-átcsoportosítás. Űj jelenség volt a vállalatok közötti Ideiglenes létszám-átirányítás. Tovább nőtt a kisvállalkozások szerepe is. Mindiobban segítették a termelőkapacitások szűk keresztmetszetének feloldását. A munkaközösségekben elérhető magasabb lövedelem azonban mérsékelte a túlóradíl és a műszakpótlék ösztönző szerepét. A munkaerő-gazdálkodás fejlődése azonban elmaradt a kívánalmaktól. Ezért több területen piacképes termelőkapacitások maradtak kihasználatlanul, és erősödött az indokolatlan munkaerőmozgás. 9 A beruházások csak 2 százalékkal mm mérséklődtek. Az iparban és építőiparban egvaránt visszaesés következett be. A mezőgazdasági ágazat kivételével az építési hánvad tovább mérséklődött A tervszerűség az erőfeszítések ellenére alig iavult. Gyakori volt a vállalkozási szerződések módosítása, a tervkészítés is az új létesítmények megvalósításának késedelme. A termeló beruházások többsége az energiagazdálkodást és az export árualap növelését segítette (mintegy 20 ezer tonna olaj kiváltása valósult meg). Ül szénhidrogónrétegeket állítottak termelésbe. Befejeződött a 400/120 kV-os szegedi villamos alállomás építése. Megkezdődött a MEDIKÉMIA ISz vegyi üzemének, a csongrádi vasúti Tisza-híd építése és a hulladékhasznosítást szolgáló beruházások megvalósítása. Elkészült Makón a krémfehérsaitot gyártó üzem. Az algyői gáznyomásfokozó és atmoszférikus pb-tároló beruházások üteme nem volt megfelelő. Az infrastrukturális beruházások között a lakásépítés volt a legjelentősebb. Megépült Szegeden az Északi városrészben az új általános iskola tantermi szárnya, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiója, a SZOTE 240 férőhelyes kollégiuma. Megkezdődött a szegedi hamvasztó kivitelezése. A tervezett ütemhez képest késedelmes volt viszont a szentesi kórház, a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója és az Alföldi Galéria épületének kialakítása. 9 Az ipar teljesítette a legfontosabb népgazdasági feladatokat: dinamikusan nőtt az export és javult a termelés hatékonysága, bár a termelés 2—4 százalékkal csökkent. Az Ipar exportra termelése az előirányzottnál és az országosnál is kedvezőbben alakult. A kiszállított termékek mennyisége 7 százalékkal, értéke 12 százalékkal volt több. A nem rubel elszámolású értékesítés 19 százalékos emelkedése pótolta a múlt évi lemaradást. A lavuló anyaggazdálkodás következtében — a vállalati információk alapján — csökkent a nem rubel elszámolású importfelhasználás. A megyei székhelyű vállalatok eredménye 5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben csökkent. A korábban gyengébben gazdálkodók javították helyzetüket (pl.: Alföldi Porcelángyár, autójavító kisvállalatok. Csongrád megvei Sütőipari Vállalat stb.). Széles körben korszerűsödött a belső irányítási rendszer (pl. HÓDIKÖT, TBV. HÖDGÉP. KSZV stb.). A fajlagos anyag- és energiafelhasználásban is kedvező tendenciák bontakoztak ki. Kedvező az anyagkészletek 10 százalékos csökkenése, bár a késztermékkészlet kissé emelkedett. A termékszerkezet Igények szerinti változtatása a pozitív törekvések ellenére lassú volt. A szénhidrogén-bányászat a kisebb gázfogyasztás miatt 5—0 százalékkal elmaradt az előirányzattól. Az energiaszolgáltató vállalatok tevékenysége jól igazodott az átalakuló igénvekhez. A vegyiparban növelték a jól értékesíthető termékek arányát. A gépiparban az indokoltnál nagvobb volt a differenciálódás: mérséklődött a belföldi igény a mezőgazdasági gépek és alumínium nyílászárók iránt; kedvezőtlenül hatott az Importkorlátozás a kábelgyártásra. A könnyűipari termelés a kedvezőtlen piaci lehetőségek miatt mintegy 10 százalékkal csökkent. Az élelmiszeriparé az aszálykárok miatt nem érte el a tervezettet. A szövetkezeti ipar a tervezettnek megfelelően. 4 százalékkal bővítette a termelését. A A szocialista építőipar saját építésszerelési munkáinak mennyisége a tervezett szinten tartással szemben 2—4 százalékkal csökkent. Ez az út- és mélyépítési munkák iránti igények mérséklődése. a fizikai létszám számítottnál gyorsabb csökkenése, az anyag- és alkatrészellátás fokozódó nehézségei miatt következett be. Az alkalmazkodókészség javítását szolgálta a gazdasági munkaközösségek szervezése. a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat leányvállalatának létrehozása. A DÉLÉP és a CSOMIÉP megkezdte irányítási rendszere korszerűsítését. Az épületfelújítási munkák részaránya tovább nőtt. Az ágazat jövedelmezősége javult. Az építőipari tervező szervezetek alapvetően eleget tettek a velük szemben támasztott követelményeknek, bár késedelem továbbra is előfordult 5

A mezőgazdaság termelése az elő* irányzott növekedés helyett, a súlyos aszály következtében összesen 8 százalékkal csökkent. Az alaptevékenységé ennél iobban. közel 12 százalékkal maradt el az 1982. évitől. A visszaesés a termelőszövetkezetekben volt nagyobb, a növénytermesztés magasabb részaránya miatt. A kiesést a nagvobb területű másodvetések aszály miatti gvenge hozama számottevően nem mérsékelte. Az állattenyésztés termelése 2 százalékkal nőtt. Az Időjárás a növénytermelés nversáru export árualapiét ls csökkentette. Az ágazatot ért kár hasonló re 1970. évi árvíz okozta veszteséghez. de hatása a gazdálkodásra (bár több évig lesz érezhető) most kisebb volt: az aktív ellensúlyozó munka, a szocialista nagyüzemek felhalmozott tartalékai és öszszefogása következtében.