Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

'A kalászosok termésmennyisége 7,5 szá­ratokkal. a kukoricáé 46, a cukorrépáé 22, a burgonyáé 40 százatokkal kevesebb az előző évinél, a szőlő mennyisége négy­ötöde az 1982. évinek, minősége azonban kedvezőbb. Az állatállomány az eddigi legmaga­sabb szintet érte el. melynek fenntartását több központi és megyei intézkedés segí­tette. A hozamok javulása következtében a tejtermelés 2—3 százalékkal emelkedett A hús hasznú tehénlétszám is tovább nőtt a nagyüzemekben. A sertésállomány az év folyamán megközelítette a 800 ezer dara­bot A juhállomány csökkenése mérséklő­dött. A csirkehús termelése szinten ma­radt. a nagy testű baromfié a jelentős piaci gondok miatt csökkent. A kiegészítő tevékenység tovább bővült A kisgazdaságok termelésének fejlesztésé­ben a nagyüzemek integráló szerepe to­vábbra ls meghatározó volt. A kisebb beruházási lehetőségeket cél­irányosan használták fel az üzemek. Több új társulás Jött létre. A gabonatároló ka­pacitás 31 ezer tonnával bővült. Az inten­zív gabonatermesztésbe vont terület meg­kétszereződött. A komplex melioráció (a csökkentett pénzügyi lehetőségek mellett) és a létesítmények karbantartása jó ütem­ben folytatódott. A talajerő-gazdálkodás­ban gondot okozott a nem megfelelő mű­trágyaellátás. Az időjárási tényezők miatt szinte min­den gazdaság eredménye csökkent a nye­reség mintegy fele az 1982. évinek. A nagyüzemek több mint egyharmada pénz­ügyi hiánnyal zárta az évet. annak elle­nére. hogy a hatékonyság javítására szá-­mos intézkedést tettek. A melléktermékek és hulladékok hasz­nosítása nőtt. A gazdaságilag erős és az alcsony hatékonyságú szövetkezetek együttműködése is fejlődött. A fűszerpap­rika-termesztésre létrejött a tájkörzeti gazdasági társaság és a kutatási céltársu­lás. Az új vállalkozási formák elterjesz­tését is szorgalmazták és korszerűsítették az érdekeltségi rendszert. fi A közlekedési-hírközlési szolgálta-, tások többségében a szükségletek­nek megfelelően alakultak. Az áruszállítási teljesítmény a múlt évi szinten maradt, a vasút részaránya emel­kedett A belföldi igények csökkenése miatt a Volán Vállalatnál időszakosan jelentős kapacitás volt kihasználatlan. Mindkét területen növekedett a nemzet­közi szállítási teljesítmény. Továbbra sem volt megfelelő azonban az üzemek rako­dási és árufogadási készsége a hétvégeken. A vagonellátási gondok sem enyhültek. A távolsági személyszállítás mintegy 8 százatokkal csökkent, a helyi viszont nőtt. Javult a járművek műszaki állapota, ke­vesebb volt a késés, a járatkimaradás. Szegeden bővült a trolibuszhálózat. A postai szolgáltatások között a terve­zettnél gyorsabb volt az utalványszolgá­lat és hírlapforgalmazás fejlődése. Két­ezer-százhúsz telefonállomás bekapcsolá­sával. további automatizálással dinamiku­san nőtt a távbeszélő-szolgáltatás. • A megye kis- és nagykereskedelme m • számos intézkedést tett az ellátási színvonal megőrzése érdekében. Az áru­házi árucserét, a határ menti árukapcso­latot bővítették. A nagykereskedelmi vál­lalatok növelték a közvetlenül lakosság részére végzett értékesítést. Az ipari min­taboltok kínálata elmaradt a szükségestől. Az új üzemeltetési formákat szélesebb körben alkalmazták. A tervezettnek megfelelően ötezer négy­zetméterrel (közel 2 százalékkal) bővült a hálózat és négyezer négyzetméter üzlette­ret újítottak fel. Az ellátási feladatokat azonban csökkenő létszámmal oldották meg. Nőtt a dolgozók leterheltsége, ami kedvezőtlenül hatott a fogyasztói érdek­védelemre. kulturáltságra. A nyereség mintegy 11 százalékkal ha­ladta meg az elíző évit. az érdekeltségi rendszer korszerűsítése alapján. Az idegenforgalom visszaesett. A keres­kedelmi szálláshelyeket kevesebben vet­ték igénybe. Az idegenforgalomból szár­mazó pénzbevételek csökkentek. ö A lakosság életkörülményeit befo­lyásoló feltételek szerényebb anyagi lehetőségeinkkel összhangban változtak. Ezért a lakosság jó közérzetének, hangu­latának megőrzése nagyobb figyelmet ka­pott. A közvélemény kedvezően fogadta a teljes foglalkoztatottság megőrzését, a la­•káshelyzet javulását, a szociális gondosko­dás fejlesztését. A lakosság pénzbevételei 7—8 százalék­kal nőttek. A bé+ből élők keresete az át­lagosnál szerényebben emelkedett. A má­sodlagos jövedelmek dinamikus növekedé­se viszont javította az életkörülményeket. A takarékbetét-állomány a korábbinál szerényebb mértékben emelkedett. A hi­telállomány a tavalyinál erőteljesebben, mintegy 11 százatokkal nőtt. A kereskedelmi ellátásban a beszerzési nehézségek, az import korlátozása és a szállítási készség csökkenése feszültsége­ket okozott. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott, az egy főre jutó vásárlás országosnál magasabb szint­jét megőriztük. ­Tovább nőtt az élelmiszerek fogyasz­tása. bár a hét eleji és hét végi ellátás meg­felelő szintű biztosítása megyei intézkedé­seket követelt. A ruházati forgalom meny­nyisége visszaesett. A vegyes-iparcikkeH között hiányos volt a kínálat a vegyipari termékekből, az építőanyagokból. A fogyasztói szolgáltatások Igénybe vé­tele mérséklődött, bár a feltételeket sze­rény mértékben javította a hálózat bőví­tése (Hódmezővásárhely. Mórahalom, Mindszent stb.). az úi kisvállalatok alakí­tása. A lakossági igények kielégítésének színvonala ez évben nem javult: nem csökkent a vállalási Idő: a nyitvatartás nem mindenhol megfelelő: akadozott az alkatrészellátás. A közoktatás és a közművelődés objek­tív feltételei is javultak. Háromszázötven óvodai férőhely létesült, csökkent a zsú­foltság. Negyvennégy tanteremmel bővült az általános és nyolccal a szakmunkás­képző iskolai hálózat. Társadalmi össze­fogással Szegváron tornaterem épült. Be­fejeződött a szegedi Hámán Kató Általá­nos Iskola felújítása. A közművelődési fel­tételeket javították a lakótelepi iskolák­ban kialakított szabadidő-központok, a deszki mozi megépítése. Az egészségügyi és szociális ellátás szé­lesedett. A szakorvosi órák számát hattal, az általános orvosi körzetekét hárommal bővítették. Szélesítették az üzemorvosi há­lózatot is. A bölcsődei férőhelyek száma 90-nel. a szociális otthonoké 133-mal nőtt Két új öregek napközi otthona nyílt meg. Elkészült a rúzsai egészségügyi központ Társadalmi összefogással megvalósult a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének és Szeged városi csoportiának klubja. Az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok Az MSZMP Központi Bizottsága 1983 áprilisi, illetve decemberi, valamint a me­gyei pártbizottság a pártértekezlet óta végzett munka értékelésével kapcsolatban hozott határozata alapján a gazdaságpoli­tikai munka fő feladata a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való hozzájárulás fokozása. Ezt az adottságok és a hatékonysági tartalékok jobb kihasz­nálására szükséges alapozni: — mérséklődjön a termelés fajlagos anyag- és energia-, valamint import­szükséglete, javuljon az eszközkihasz­nálás; — a termelési szerkezet korszerűsí­tésével javuljon a devizaszerző képes­ség: — a tervezőmunka fejlesztése bizto­sítsa a Jobb előrelátást, a módosított szabályozórendszerhez való igazodást; — a gazdaságpolitikai feladatok ered­ményes végrehajtása járuljon hozzá a lakosság közérzetét befolyásoló ténye­zők javításához. 0 A munkaerő-gazdálkodás a piac ál­tal igényelt termelési feladatok ha­tékonyabb megvalósítását szolgálja, teljes foglalkoztatás biztosítása mellett: — a 40 órás munkahét bevezetése csak önerőből történhet. Ez igényli a munkaidő veszteségeinek további csök­kentését. a munkafegyelem javítását, a széles körű létszám-átcsoportosításokat, a munka- és létszámnormák korszerű­sítését. az újítások fokozottabb felka­rolását. Az érintett állami szervek kí­sérjék figyelemmel és segítsék ezt a munkát. Kezdeményezzék az Infra­strukturális feltételeknél szükséges ösz­szehangolást. koordinálják a munka­Időn kívüli ügyintézés megszervezését. Ellenőrizzék % kieső munkaidőpótlást; — az úi vállalkozási formák további elterjesztése is segítse elő a létszám­csökkenés ellensúlyozását, az export­termelés fokozását és a szolgáltatások színvonalának emelését: — törekedjenek a nyugdíjasok, rész­munkaidősök és B megváltozott mun­kaképességűek fokozottabb bevonására; — a munkaerőhiány mérséklését a létszám átcsoportosításával, az éssze­rűbb létszámfelhasználást biztosító együttműködések szélesítésével segítsék elő. Ehhez a felnőttképzést és tovább­képzést tegyék folyamatossá, szerve­zettebbé; — a hatékony foglalkoztatást bizto­sító vállalatoknál a munkaerő-megtar­tó képességet javítsák az anyagi érde­keltségi rendszer korszerűsítésével, von­zóbb munkahelyi légkör kialakításá­val. Az új bérbesorolási kategóriák fi­gyelembevételével vizsgálják felül az anyagi érdekeltségi rendszerüket és szorgalmazzák a nagyobb bérdifferen­ciálást. 0 A beruházási lehetőségek a népgaz­dasági helyzetből adódóan tovább csökkentek. Ez a beruházások hatékony­ságának növelését igényli. Törekedni kell a rekontstrukciós jelleg további erősíté­sére. a pályázati rendszer elterjesztésére a beruházások megvalósításánál. Keressék az importkapacitások igénybevételének lehetőségeit ls. A közös érdekeltség foko­zásával javuljon az együttműködés, a ki­vitelezés minősége, a határidők betartása. A termelő beruházások jobban segítsél! elő a hatékonyság növelését. Az energia­felhasználás korszerűsítését szolgáló léte­sítmények megvalósítása, az atmoszféri­kus pb-tároló és az algyői nyomásfokozó berendezések első ütemének megépítése fontos feladat. A rekonstruált szentesi téglagyár, a MÉH Vállalat kábelipari hulladékokat hasznosító berendezése üzem­be helyezésével számolunk. Biztosítani szükséges a világbanki fejlesztési prog­ram keretében megvalósuló, gabonater­mesztéshez kapcsolódó gépbeszerzéseket. Folytatódik a makói téglagyár rekonstruk­ciója. a régi szalámigyár felújítása. A nem termelő létesítmények között vál­tozatlanul legfontosabb terület a lakás­építés. melyen belül 520 lakás állami erő­ből valósuljon meg. A magánerős lakás­építés feltételeit további, mintegy 1300 ál­lami telek kialakítása biztosítsa. Az álla­mi telkek értékesítése váljon ütemesebbé, és tovább korszerűsödjön a telekgázdál­kodás. Szorgalmazzák a társulati úton történő telek-közművesítést is. A nagyobb létesítmények között folytatódjon a 410 ágyas klinikai tömb és a SZOT gyógy­szálló megépítésének előkészítése, a ma­kói és szentesi kórházak rekonstrukciója. Kezdődjön el a makói gyógypedagógiai is­kola és a hódmezővásárhelyi kórház diag­nosztikai épületének beruházása. A tanév kezdetéig negyven új általános iskolai osz­tályterem létesítése szükséges, további negyvennégy építésének, valamint a 24 tantermes új középiskola beruházásának előkészítését végezzék el. Hódmezővásár­helyen 200 férőhelyes szociális otthon. Szegeden 100 férőhelyes gyermekotthon kivitelezésére van szükség. A demográfiai folyamatokhoz igazodva az óvodai férőhe­lyek száma 225-tel. a bölcsődéké 25-tel nő. Fontos feladat Szeegeden a rókusi vízto­rony építésének befejezése, a Szegedi Nemzeti Színház felújításának ütemes folytatása, a regionális vízmű és a ham­vasztó kivitelezése. A szűkebb anyagi le­hetőségek mellett is törekedni kell az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­park ütemes kiépítésére. Hódmezővásár­helyen az Alföldi Galéria kialakítására. í Az iparban a hatékonyság növelése alapján a termelés mintegy 2 szá­zalékos bővítése a cél. Ezt a gazdaságos exporttermékek gyártásának és a tőkés importot helyettesítő termelésnek az átla­gosnál gyorsabb növelésére szükséges ala­pozni : — a kohászat, a kábel-, a vegy- és az építőanyag-ipar termelése, az alumí­nium-feldolgozás és a gépgyártás fej­lődése az átlagosnál gyorsabb legyen. Ez a versenyképesség fokozására, a korszerűbb termékek gyártására, a kooperáció elmélyítésére, a minőség ja­vítására. az energiaracionalizálási prog­ram folytatására épüljön. A szolgáltató vállalatok biztonságos energiaellátást nyújtsanak; — a könnyűiparban új piacok meg­szervezésével, a termelés gyors ütemű átrendezésével biztosítsák a nettó devi­zahozam és a jövedelmezőség emelését. ' A feldolgozó tevékenység biztonsága ér­dekében javítsák az alapanyag-terme­lőkkel való együttműködést, bővítsék a saiát alapanyaggyártást. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítsanak a hulla­dékok feldolgozására: — a gén- és vegyiparban a gyárt­mány- és műszaki fejlesztésre építve a korszerű — döntően hazai és szocia­lista importból származó alapanyagok­ra alapozott — új termékek, részegy­ségek. féltermékek. Intermedierek gyár­tásának fokozása a cél: — az élelmiszeriparban az aszályká­rok miatt a növényitermék-feldolgo­zásban a szinten tartással, az állati ter­mékeknél 2—3 százaiékos növekedéssel lehet számolni. Dinamikusan bővítsék a nem rubel elszámolású bor, tej- és hús­ipari termékek kivitelét, az olcsó ár­fekvésű áruk arányát; — a szövetkezeti iparban fokozzák a rugalmasságot. Kiemelt figyelmet for­dítsanak a nem rubel elszámolású ex­port — termelést meghaladó mértékű — növelésére. A Az építőiparban a termelés volume­nének szinten tartását indokolt biz­tosítani. Az ágazat tevékenységének meg­újítása Igényli a vállalkozáspolitika kor­szerűsítését a versenytárgyalásokhoz szük­séges feltételek megteremtését. A korszerű technológiák alkalmazásával érjék el a foghíjbeépítések meggyorsítását. A DÉLÉP és a CSOMIÉP szerkezetépítő kapacitásfe­leslegét jobban hasznosítsák a lakásszövet­kezetek, és szorgalmazzák a korszerű­technológiájú családi házak építését. A fenntartás terén a kapacitások további bő­vítése szükséges. A kivitelezők, a tervező szervezetek közös programot dolgozzanak ki az új hőszigetelési feladatok végrehaj­tására. A tervező szervezetek a versenyfelté­telek szigorodására a munka színvonalá­nak emelésével válaszoljanak. Tevékeny­ségüket az igényesség, valamint a költség­takarékos megoldások elterjesztése, a ha­táridők betartása, a tervezői felelősség maradéktalan érvényesítése jellerrtfezze. fi A mezőgazdaságban az 1982. évi ter­melési színvonal visszaállítása a fő cél. Ez a növénytermesztésben a hozamok jelentősebb emelését, az állattenyésztés­ben a termelés szinten tarsását igényli. Kapjon nagyobb hangsúlyt a minőségi kö­vetelmények teljesítése. A termelés szerkezetének fő arányai megfelelőek, a piaci viszonyok alapján csupán kisebb módosítás indokolt: — a gabonaprogram megvalósítása érdekében az őszi kalászosokhoz hason­lóan, a kukorica vetésterülete tovább emelkedjen; — az ipari növények és a zöldségfé­lék termesztése a feldolgozó vállalatok, a lakosság igényeihez és a nyersáru­export lehetőségeihez igazodjon; — az ültetvények telepítése a köz­gazdasági körülmények figyelembevé­telével valósuljon meg és szolgálja a földvédelmi követelményeket; — kiemelt feladat a húshasznosítású szarvasmarha-, sertés-, juhiétszám sta­bilizálása, a gazdaságosság egyidejű ja­vítása mellett; — a kiegészítő tevékenységen belül az Ipari üzemekkel való kooperációk, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások (szállítás, családiház-építés stb.) széle­sedjenek. A termeléshez szükséges feltételek a gazdaságok erőteljesebb összefogásával, az éllami és érdekképviseleti szervek segít­ségnyújtásával, az öntevékenység kibonta­koztatásával megteremthetők: — a térségi komplex melioráció a tervezett ütemben valósuljon meg; — erőfeszítéseket kell tenni az öntö­rökapacitás bővítésére. Készüljön el a vízgazdálkodás komplex megyei prog­ramja; — a növénytermesztési hozamok nö­velését megfelelő tápanyag-gazdálko­dással és növényvédelemmel kell meg­alapozni ; — az aszály miatt veszteséges üze­mek gazdálkodását az illetékes szervek fokozottan kísérjék figyelemmel, segít­sék munkájukat; — a háztáji és kisegítő gazdaságod termelési érdekeltségének fenntartása; tevékenységük nagyüzemi Integrálása továbbra is kiemelt feladat. A gazdálkodás hatékonyságának kibonta­koztatása is széles körű erőfeszítéseket követel: — az alacsony hatékonysággal gaz­dálkodó üzemek a felzárkózáshoz szük­séges intézkedések végrehajtását gyor­sítsák meg; — az üzemközi kapcsolatokat széles körűen fejlesszék; — az abraktakarmányokkal, Import fehérjékkel ésszerű, takarékos gazdál­kodás érvényesüljön: A tömegcakkrmá­nyok termelési színvonalának növelése és minőségének javítása, a mellékter­mékek tfeljésebb hasznosítása is alapve­tő fontosságú. fi A közlekedési ágazatban a szállftá­"m si igények gazdaságos kielégíté­sére törekedjenek: — a fuvarozóvállalatok fejlesszék bel­ső érdekeltségi rendszerüket. Rugalma­sabban vállalkozzanak a megyében je­lentkező szállítási, szállítmányozási fel­adatok megoldására. Készüljenek fel a 40 órás munkahét által támasztott új követelményekre, a közigazgatás átszer­vezéséből adódó igényváltozásokra. Nö­veljék részvétélüket a nemzetközi fu­varozásban; — nagyobb figyelmet fordítsanak a fuvarigények időben történő kielégíté­sére. Segítsék elő a lépcsőzetes munka­kezdés szélesítését. Szegeden dolgozzák ki a tömegközlekedési ágak ésszerűbb munkamegosztását; — a fuvaroztatók fordítsanak na­gyobb figyelmet az érkező szállítmá­nyok fogadási és rakodási feltételeinek javítására, az áruk hétvégi Indítására; — a megyei szállítási bizottság koor­dinációjával javuljon a kapacitások ki­használása; A postai szolgáltatások területén a ki­bocsátott telefonkötvények alapján gyor­sítsák a távbeszélő-hálózat fejlesztését. Szorgalmazzák a kézi kapcsolású községi központok további korszerűsítését, a szen­tesi postahivatal építésének megkezdését. 7 A kereskedelmi szervek nagy íigyel­• met fordítsanak az erőteljesebben differenciálódó lakossági kereslet kielégí­tésére: — a termeltetési szerződések bővíté­sével, a közös érdekeltség fokozásával, a szerződéses kapcsolatok szélesítésével a kínálat folyamatossága javuljon. Ai áfészek hasznosítsák jobban termelő­kapacitásaikat, szorgalmazzák a szak­csoportok beszerző, értékesítő tevékeny­ségének szélesítését; — bővüljön a különböző szektorok és szervezetek közötti verseny. Ehhez fel kell karolni más megyei szervezetek árusítási törekvéseit a nagykereskede­lem közvetlen, lakosság részére végzett értékesítésére vonatkozó elgondolásait; — a gazdálkodás színvonalának javli tását az ésszerűbb költséggazdálkodás^ ra. a rugalmas készletezési politikára, valamint az új üzemeltetési formák to­vábbi elterjesztésére célszerű alapozni; — a kereskedelmi munka korszerűsí­tése párosuljon ésszerű hálózatrekonst-. rukciókkal. A megyét érintő idegenforgalom fejlesz­tése érdekében szorgalmazzák a tevékeny­sée színvonalának emelését. Javítani szükséges a propagandát a vendégek tar­tózkodási idejének, a valutabevételek nö-

Next

/
Thumbnails
Contents