Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

2 Szombat, 1983. december 24." Szemling, mácsik, hecsepecs L ányunokáim szokatlan egyetértésben, lázas iz­galommal dugták össze buksijukat a padlásról lehozott sárguló kalendáriumok, divatla­pok. folyóiratok fölött. Időnként megkérdezték: „Mama. mi az a szemling?" — „Egy halfajta, márna" — mondtam; aztán: „És a hecsepecs?...és az árticsóka? ...és hogyan .fojtják be' a gyü­mölcsöt?..." — Ezek főznek — gondoltam: s kérdésemre be­vallották. hogv arra kíváncsiak, mit ehetett karácsonykor Pető­fi Pesten és István öccse az Al­földön. Nem is ros6z a gondolat! Közéjük ültem; ők már azzal rukkolták elő: az biztos, hogy hal, meg tyúk; dió. mogyoró, al­ma: kalácsok meg perec mind­egyik lapban felbukkant a de­cemberi számokban. Hát sorba szedtük. Én is szívesen mentem bele a nem mindennapi játékba, s színes mesébe szőttem nekik azt. amit itt dióhéjban elmon­dok. Az ünnepeik hangulatához a nompás. a dús étkezés minden­hol. minden népnél hozzátarto­zók. A magyar életiben talán csak a lakodalom étkezési szokásai oly színesek és időt állók. mint. a karácsonyé. Ez utóbbit magyarázza az is. hogy a karácsony a szeretet, az aján­dékozás, az örömszerzés ünne­pe. A család ünnepe, amelynek zárt. európai jellegű megülésé­hez nagymértékben hozzásegít a természet is: meleg lakásba. egy­más mellé kényszeríti az embe­reket. A karácsonyi rituális étrend szegény és módos körökben egy­aránt két napra alakult ki: a karácsonyböjtjére — szentestére — s éjféli mise utánra, továbbá az ünnep első napjára, azaz de­cember 25-re. A szokásokat az éghajlati viszonyok, a termő­föld ajándékai határozták meg. s konzerválták. A dalokba is bekerült a zörgő dió-mogyoró, a mézes, mákos sütemények, a ré­gi képeken megjelenő formás, mázzal tarkázott perecek. Régi írásaink regélik, hogv ahol a vizek halat adtak, ott a hal az ünnepi menü gerince főleg az előesten — minthogy a hai böj­ti napokon is fogyasztható; más­hol a jó gabonákból készült ka­lácsok, kuglófok, mácsikok. gu­bák: erdős táiákon nagvobb va­dak és madarak. És hát érthető­en asztalra kerül mindenhol a sertés (poca, coca. malacka) sok­féle ínyenc darabja. 1846-ban egy neves pesti szakács (Zelena Ferenc) 24-én délre hecsepecs­levest és híg tojást ajánl. ..estvé­re": Teknősbékaleves. -Rolládé. tojásból. Szemling. ragouval. Potyka. cseh mártásban. sava­nvú káposztával. Krumolilaska fojtott gyümölccsel. Hódfark. Puding csukából, sülve. Vidra. Pisztrángok kéken főve. Angolna­pástétom. Mákos rétes. 25-én délre: Fogoly leves. Boeuf a la mode. Kappan savanyú káposz­tával. Bor.iúmejj, csiperke­gombával. Pástétom gyenge ga­lambokkal. Sült pulyka. Saláta. Kinézi torta — gyümölcs, kalács. Estvére: Olio-leves. Apró mar­hák. hidegen. — Sütemények — Nyelv. Sódar. — Sültek. Ez a menü nagypolgári, damasztab­roszos. ezüst evőeszközös asztal­ra került, uralkodott benne a változatos húséteL elenyésző a tészta szerepe. Egyszerűbb, kispénzű és sze­gény családok hetekig gyűjtöget­ték az ünnepre valót, a nagy­anyák szokása szerint. Az elő­est étkezése — különösen az Alföldön — a szépen tálalt méz­dió-fokhagyma-almával kezdő­dött, ebből mindenkinek ennie kellett, hogy egészség, szerencse, bőség lakja a házat egész esz­tendőben, A halban gazdag vi­dékeken természetes volt. hogy mire kigyúltak a karácsonyfa gyertyái, elhangzottak az énekek, s csitult az ajándékok felfedezé­sének hangos öröme, a házi­asszony asztalra tette az erős. illatos hallét vagy metélttésztás savanyú hallevest, követte a sült hal. a töltött csuka, mari­nált harcsa, egyik helyen krump­lisalátával, más vidéken sava­nyú gombéval. Az ország más részén ínycsiklandó fűszeres, tejfölös, aszalt szilvás bable­vest főztek, s folytatták a má­kos gubával vagy a nagv tálon reszkető „mácsikkal", melyet a citromhéitól illatos mák fekete, és a finomra tört süvegcukor fehér karimája tett kívánatossá. Falun fehér kenvérruhával bé­lelt szalmazsomporban (szakajtó­ban), városban vagv módosab­baknál díszes gvümölcskosárban szaloncukorral díszítve alma. kör­te. szőlő, aszalt szilva. füge. szentjánoskenyér, bagolytüdő (aszalt alma), mogyoró, dió. bur­mogyoró csábított gyermeket, öreget egyaránt. Sok helyen a háziasszony ügyességét dicsérte a festőien felhalmozott sugatolt gyümölcs, melv mellől nem hi­ányzott egy-két narancs sem. Szegény családok is sokat ad­tak arra. hogv a fára is. meg alája is kerüljön alma. (Nem volt mindig ennyi belőle, mint ma!) De megfőzték a nagy fa­zék morzsolt fehér kukoricát és a nagyszemű magvarbabot, hogv éjféli miséig a matmozás. kár­tyázás vagy az új játékok kipró­bálása közben legyen mit maj­szolni. Apró krumpli sült a sütő­ben. az sem volt utolsó dolog. Éjféli mise után a házi­asszony kocsonyával várta a csa­ládot. s bögrékbe öntötte a for­ró teát. vagy a fűszerrel for­ralt bort. s mártogatták bele a még össnzel kemencében sütött., rúdra húzott vertperecet, máshol a mézesbábost. Az ünnep reggelén nem a szokásos szalonna, kolbász, ha­nem illatos tejeskávé várta a családot púpos kuglóffal, vasta­gon töltött, kemencében sült di­ós-mákos kaláccsal. Dunántúl és Orosháza környékén kenyér he­lyett „kulcsosicaiácsot" ettek. Az ünnep első napján a család nem ment sehova, az utcák csende­sek voltak. Délben egyes vidéke­ken egész tyúkból főtt leves csi­gával. másihol orjaleves zsemle­kockával vezette be az ebédet. Az ecetes-tormás főtt hús. gyü­mölcsmártások után egészben sült nagy szárnyast: pulykát, kacsát, libát tálaltak hordós paprikával vagv gvümölcskom­pottal, A puncstorta, diótorta felvonult ugyan, de az okos ter­mészet általában ennek már él­lenállt (maradt másnapra a lá­togatóknak.) A falusii asztalon a leves után sok hússal, dagadó­val főtt töltött káposzta volt a rituális étek. A háború egy Időre felfüggesz­tette. s kicsit mintha meg is nyir­bálta volna rituális étkezési szokásainkat. A dolgozó házi­asszonyok sokrétű lekötöttsége, a tévé vonzása, a napirend alapos megváltozása sokszor késztet ar­ra. hogy „megrendeljék" a tész­tákat; sok helyen feledésbe is mentek a hagyományos menük. Az egészség talán nem is bánja. De néhanapján — s éppen kará­csonykor — idézzük eleinket, még ha megváltozott, egyszerű­södött formában is: a hájast a kész leveles tészta, a bejglit a könnyebben szelhető diós-mákos zserbő váltia fel. A fennmara­dó idő a háziasszonynak kedvez, egvüt.t lehet a családdal, s talán pihenhet is. Míg beszürkült körülöttünk a szoba, s felgyúlt a sarki na­rancssárga közlekedési lámpa, az egyik kis buksi boldogan aludt el ölemben. Álmában ta­lán éppen Petőfinek terített. M. J.-NÉ „Ha jó leszel..." U gye. nagyon gyakori közöttünk a karácsonyi ünnepek előtt a „Ha jó leszel..." kezdetű mondatfűzés? Sokan és sokszor mondják ilyentájt gyermekeiknek, hogy „Ha jó leszel: ha megérdemled, ha kiérdemeled: ha rászolgálsz, akkor megkapod, amit szeretnél." De mit is jelent voltaképpen jó-nak lenni nálunk manapság? Mit várunk el a jó gyerektől? Többnyire például azt hogy visel­kedjék rendesen. Igen ám. de hát milyen is az. aki rendes? Ha csemeténk felteszi ezt a kérdést, már dől is belőlünk a szó, misze­rint ..rendes az. aki rendben tartja a játékait, könyveit, tansze­reit. ruháit reggel-este nem dobálja szét. nem hanyag, nem lus­ta..."; „rendes az. aki nem hisztizik, szófogadó, nem felesel a szüleivel, és nem tiszteletlen velük ..." Magyarázzuk, hogy a jó gyerek, rendet tartván maga körül, egyszersmind önként és ön­állóan teszi a kötelességét, végzi a dolgát az oviban, a suliban, a családban. Mi több. hogy még jobb legyen, pluszt vállal! Apróbb­nagyobb szívességeket tesz a felnőtteknek, segít a házi munká­ban. a rábízottakon túl is vállal feladatokat — s képességeihez mérten a legjobban igyekszik teljesíteni azokat. Szóval: töri ma­gát. hogy jó legven. hogy meg- és kiérdemelje, hogy rászolgáljon arra. amit szeretne. Egyszerű, nem ? S mégis: sok gyerek nem egészen érti. Zavarba jön. mert nem érzi igazán, hogy mit is várnak tőle. s miért is várják el tőle mindezt. Hiszen nap mint nap észreveszi, hogy az anyu. az apu, az óvó néni. a tanár — azaz hát a felnőttek — se mindig jók. rendesek, tisztelet- és kötelességtudók, pluszt vállalók, szívességet tevők, képességeikhez mérten a legjobban igyekvők és viselkedők. A gyerek látja, érzékeli — legfeljebb még nem egészen tudatosan —. hogy jó néhány (sőt sajnos, egyre több) körülötte levő felnőét nem jó mindig és mindenben ... Ügy tűnik, egyre lazulnak a jő emberekre jellemző és kötele­ző ősi erkölcsi törvények. A tisztelet, a szeretet, az egymással tö­rődés. a becsületesség és a megbecsülés, a szolgálatkészség, a tisztesség, a szerénység, a hűség, a kitartás, a fegyelmezettség, az igazságosság, az önzetlenség, a tapintat, az igazmondás követke­zetes felvállalása, jellemző tulajdonságunkká tétele — szomorú, de tény — mind kevésbé „sikk". Valahogy nem szeretem mértékben vélem felfedezni, meny­nyire gyarapszik az utóbbi években azoknak a száma, kik „tán észre sem veszik", ha tiszteletlenek, önzők, hanyagok és nemtö­rődömök. ha a másikról vagy a máséról van szó. tapintatlanok, törtetők, haszonra, sőt mindenáron és mások kárán is előnyre törekvők, anyagiasak, őszintétlenek, netán egyenesen lekezelők, beképzeltek, harsánvak. virtuskodók. agresszívek, cinikusak .. . Vagyis hát: nem jók. — S mert nem jók. nem érdemlik meg és ki. nem szolgálnak rá. hogy velük mások jók, rendesek legyenek. Még akkor sem. ha szeretnék! Nincs erkölcsi alapjuk, példamutatásuk ahhoz, hogy a gyere­ket azzal zsarolják karácsony, s más ünnepi alkalmak táján, hogy „Megkapod ajándékba, amit szeretnél, ha jó leszel..." Kötelezettségük viszont van! Legalább ilyenkor, a jó-ról pré­dikálván. szembenézni önmagukkal: a saját emberi hibáikkal. Tudóim, igen nehéz. Ám meggyőződésem, hogy igazán jóknak, rendeseknek, emberségeseknek és emberi gyarlóságokkal terhel­teknek egyaránt illenék legalább ilyentájt némi önvizsgálatot tar­tani: felmérni emberi minőségünket! S bevallanunk — legalább magunknak, őszintén! —. hogy a minősítés jó-e vagy sem. Elvárhatjuk-e saját emberi minő­ségünk alapján másoktól azt az „ajándékot", hogy saját jó­ságukból részeltessenek bennünket? Vagv ott tartunk, hogy meg kell állapítanunk tárgyilagosan: csak akkor kaphatok másoktól és adhatok másoknak, ha jobb leszek? S nemcsak kivételes, ünnepi alkalmakkor ám! De emberi éle­tünk minden hétköznapján, a koroktól függetlenül szükséges er­kölcsi törvények, emberi magatartásminták szerint. Miket tőlünk, felnőttektől ..lesnek eF' és tanulnak meg gyere­keink. vagyis hát á jövő nemzedéke. Kiknek hozzánk hasonlóan, meg kell maid mutatniuk és magyarázniuk utódaiknak, hogy mit is jelent a „Ha jó leszel..." kezdetű mondatfűzés. Vajon nálunk jobban, vagy rosszabbul tudják majd? SZABÓ MAGDOLNA rejtvény Karácsony Ady Endre egyik szép. karácsonyi költeményéből idézünk a rejtvény ircz­szintes 1., 42., és függőleges 46. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A versidézet első sora (zárt betűk: V. A. N). 14. II. Rákóczi Fe­renc udvari festője volt (Ádám). 15. Érté­kes trópusi ipari fa. 16. Fővárosunk ne­vének rövidítése. 17. A máj váladéka. 18. A váza egynemű betűi. 19. Szent, idegen rövidítése. 20. A ruténium vegyjele. 21. ... et contra. mellette, vagv ellene. 22. Híres lengyel labdarúgó. 24. Lendület. 26. Dup­lán véve: dunántúli város. 28. Lapos, ke­rek. ellenző nélküli sapka. 30. Operetther­ceg. 31. Az Üipesti Dózsa egykori elődje. 33. Hágó. az Északkeleti-Kárpátok fontos átjárója. 34. Házőrző. 36. Kicsinyítő kép­ző. 37. Bobby ...: olasz táncdalénekes. 39. . . . Tavlor. amerikai színésznő. 40. Kato­nai szállítóoszlop. 42. A versidézet máso­dik sora. 47. Tök. távirati szóval. 48. Sze­mével érzékel. 49. Betűvetés. 51. Az anti­mon vegyiele. 53. Davis Cun. 54. Különle­ges nvelviárású magvar. 55. Hegv Kréta szieetén. itt nevelkedett Zeusz. 56. Arab férfinév, magyar férfibecenév. 58. Hivata­los akták. 61. Európai nemzet. 62. Csomó­ba kötött, levágott gabona. 64. Gyógysze­rek a'apanvaga. 65. Sérülés. 66. Kettős nrímatoangzó. 67. A lányunk férje. 69. A Himfy-versek írójának névbetűi. 70. A görög nép egyik főtörzse. 71. Üres tál! 72. ..Nvugszik a tánc. hallgat a víg ..." (Pe­tőfi). 75. Körülzár. FÜGGŐLEGES: 1. Falusi . ház oszlopos tornácú, széles folyosója. 2. Őrlőfog. 3. Személyes névmás. 4. Se nem főtt. se nem sült. 5. A vadat nyomon haitó vadászku­tya. 6. Talajművelő eszköz. 7. 501. római számmal. 8. Női név. 9. Azonos a vízszin­tes 66. számú sorral. 10. Vesszőből font. nagyobb kosár. 11. Figyelmezteti. 12. Az est nagyobbik része! 13. Ökori egyiptomi uralkodók. 18. Elbűvölő, lenyűgöző. 22. Ovidius nyelve. 23. Országos Tervhivatal. 25. A rubidium vegyjele. 27. Parányi ré­szecske. 28. Könnyen becsapható. 29. Szán­dék. elképzelés. 32. Valaminek színe-java. 35. Csecsemő. 38. Az 1707-es országgyűlés helye. 40. Megfejthetetlen rejtély. 41. Ró­ma apostola (Fülöp. 1515—1595). 43. Űr­mérték. 44. A kölcsön biztosítéka. 45. Ve­rébfajta. 46. A versidézet befejező sora (zárt betűk: C. E. A). 50. Géza fejedelem felesége volt. 52. Divatos kiskabát. nők. férfiak egyaránt viselik. 54. Gépkocsit pi­hentet. 57. Hajlat. 59. Az erdőben van! 60. Aki másnak ássa. pórul jár. 63. A mókus, elavult szóval. 65. Súlyos megrázkódtatás. 68. Elődje. 70. Treuga . . .: ideiglenes fegy­vernyugvás. 71. Alumíniumföld. 73. Tiltó­szó. 74. Z. T. 75. Üres bók! 76. A szemé­lyére. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1.. 42. és a függőleges 46. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A lapunkban december 10-én megjelent reitvénv helyes megfejtése: AJÁNDÉK­KlSÉRŐ KÁRTYA. A megfejtők közül sorsolással 240 dara­bos összerakó játékot nyertek és személye­sen vehetik át a Képesboltban (6720 Sze­ged, Oskola utca 19.): Vecsernyés Erzsé­bet. Deszk. Zója utca 4.. Tóth József né. Szeged. Lenin körút 43.. Csetényi István­né. Szeged. Palánk 8.. Gaál Sándorné. Sze­ged. Alföldi utca 22.. III D "B. Juhász D Sándorné. Szeged. Selmeci utca 8.. Mezei Józsefné. Szeged, Zsitva sor 4 B (314 épü­let). Szalai Tamás. Szeged, Bécsi körút 37—39/705., Csánvi Tllésné. Sándorfalva. Kolozsvári utca 31.. Orbán István. Szeged, Vág utca 3 B. ITT. 12.. Révész János, Sze­ged, Sárosi utca 4, A. A megfejtéseket postai levelezőlapon megjelenéstől számított hat nap Címünk! kérjük beküldeni. Beküldési határidő a 6740 Szeged. Tanácsköztársaság útja 10.

Next

/
Thumbnails
Contents