Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

2 Szombat, 1983. december 24." ÜS SPORT Nyári Sándor Az év szegedi sportolói Slopori Erika Füríész lstván A Délmagyarország szerkesztőségének sport­rovata az írtén is megszavaztatta a helyi sport­közvéleményt, döntsön, 1983-ban kik érdemlik meg Az év szegedi sportolója kitüntető címet. A napokban a Sajtóház klubjában bensőséges, baráti hangulatú ünnepségen adták át a serle­geket. A díjkiosztón részt vett Czifra Pál, a megyei pártbizottság, Illés Tóth István, a vá­rosi pártbizottság munkatársa, valamint Deb­receny Pál, a Csongrád megyei TSH elnöke és Borbély András, a városi sportfelügyelőség ve­zetője. Az év szegedi női sportolója: Szopori Erika (SZEOL AK, atléía, edzője: Kelemen Béla), 2. Hermanovszky Erzsébet (MHSZ Murena Szeged, könnyűbúvár), 3. Karkus Anna (Sz. Textilmű­vek SE, kézilabdázó). Az év szegcdi fi rfisportolója: Fürjész István (SZEOL AK, cselgáncsozó, edzője: Kiss Endre), 2. Péter István (SZVSE, birkózó), 3. Balázs Mi­hály (SZEOL AK, súlyemelő). Az év szegedi edzője: Nyári Sándor (DELEP SC. röplabda), 2. Kaszás Gábor (SZEOL AK, labdarúgás), 3. Bcnkö Gyula (SZVSE, birkó­zás). Az év szegedi női csapata: SZEOL AK kosár­labda. 2. Sz. Textilművek SE, kézilabda, 3. DÉLÉP SC, teke. Az év szegedi férfiesapata: DÉLÉP SC röp­labda, 2. SZEOL AK labdarúgás, 3. Sz. Volán SC kézilabda. A SZEOL AK noB icosorosai „Röplabdát akarok csi­nálni!" — hangzott el közel négy éve Nyári Sándor szá­jából, amikor a DÉLÉP SC­hez „igazolt". Az év szegedi edzője címet másodszor el­nyerő szakvezető — csapata eredménye a bizonyság rá — állta a szavát. Olyannyi­ra, hogy a nemrég befejező­dött osztályozón NB l-es röplabdásai! a „krémet" je­lentő legjobb nyolc közé vezérelte. Elmondása szerint borzal­mas érzés volt annak tuda­tával ülni a kispadon az egy, mit egy, négy év munká­ját minősítő sorsdöntő mér­kőzésen, amit Nyíregyházá­val játszottak. E hasábokon már megjelent a 130 percbe sűrűsödő dráma története, ami végül aláhúzta, helye­sen mérték föl lehetőségei­ket. Ott, a kényelmesnek aligha mondható ülőalkal­matosságon villant fel az edző emlékezetében az ama már nagyon szépnek tetsző, az NB II 7. helyétől megtett út, aminek végén két betor­kolás várta őket, de az adott pillanatban még nem lehe­tett tudni, melyikre tér a csapat? Nem, mert akkor éppen a pokol tornácán jár­tak. hogy ez milyen közér­zetet kölcsönöz? Aki volt már arrafelé, az tudja. Most már közéjük tartozik az ed­ző és legénysége is. Abban a bizonyos harmadik játsz­mában a szakadék szélén egyensúlyoztak, hogy aztán a „mennybe" menjenek. Szerencséjük volt? Lehet. Igen ám, csakhogy Fortuna általában a jókat segíti... „Végtelenül boldog vagyok, hogy Szeged sportközvéle­ménye elfogadott bennün­ket. Ilyenkor úgy érzi az ember, adósa azoknak, akik szivükbe zárták. Most me­gint nekünk kell lépnünk, s mi lépni akarunk! Vélemé­nyem, semmi különöset nem tettünk. Az edző kötelessége — azért tartják —, hogy leg­jobb tudása szerint segítse csapatát, a sportolónak meg az a dolga, hogy életvitelé­vel, edzésmunkájával, a tár­sakhoz való kötődésével min­dig tettre kész legyen, a mérkőzéseken pedig feszül­jön meg a sikerért! Játéko­saim mindezeseben, de egye­bekben is jó partnerek, köl­csönösen sokat köszönhetünk egymásnak." Nyári Sándor annak ide­jén öt évig játszott a sport­' ág hazai Mekkájában, a sokszoros bajnokcsapat Cse­pel SC-ben, ahol négyszer — mint az együttes negyedik­ötödik embere! — tagja volt az aranyérmes gárdá­nak. Az eddig történtek azt példázzák, bőségesen merí­tett az ott töltött évek ta­pasztalataiból. Létezése óta legnagyobb sikerét érte az idén tavasz­szal a SZEOL AK női ko­sárlabdacsapata: az 1982— 83-as bajnokságban hatodik­ként végzett, kiérdemelve ez­zel a vidék legjobbja büsz­ke címet. A napokban véget ért új bajnokság őszi idé­nyét is sikeresen zárták a kék-feketék, csoportjukban negyedikek lettek, így janu­árban a „felsőházban", azaz a legjobb tíz között folytat­hatják. Történt ez az utóbbi egy olyan „érvágás" után, me­lyet bármelyik csapat nehe­zen viselt volna el. A nyá­ron Dórán és Molnár eltá­vozott, Verasztó, aki azóta anyuka lett, nem állhatott az együttes rendelkezésére, ráadásul többen sérüléssel bajlódtak. Így előtérbe ke­rültek a fiatalok, mondhat­ni „csikócsapattal" vágott neki a SZEOL AK az őszi sorozatnak. Akkor úgy lát­szott, szinte semmi esélye nincs a társaságnak a leg­jobb tízbe kerüléshez. Fel­mérve a lehetőségeket az edző, Pungor Moklós és játé­kosai — csak úgy, egymás között — mégis úgy hatá­roztak, megpróbálják a le­hetetlent. Épült, épülgetett a csapat, s közben a fiatalok szárny­próbálgatása oly jól sikerült, hogy egymás után jöttek a nem várt győzelmek. Ezek után át kellett értékelni az előző elképzeléseket, a ho­gyan tovább kérdésére této­vázás nélkül kellett ésszerű választ adni önmaguknak. A kulcsjátékosok mellé beépültek a lelkes, tehetsé­ges, sokra hivatott fiatalok olyan teljesítményt nyújtva, amilyenre még edzőjük sem mert gondolni. A kispadon helyet foglalók nemcsak azért ültek ott, hogy meg­legyen a létszám, aki oda került, rendszeresen lehető­séget kapott a nagy csaták­ban való edződéshez. Az év szegedi női csapata kitünte­tő címet harmadszor elnye­rő kosarasok mostani ered­ménye — fiatalokról lévén szó! — vetekszik a már em­lített hatodik hely értékével. Nem véletlen, hogy a dicsé­retet patikamérlegen mérő Pungor Miklós most igen­csak elhalmozta a lányokat elismerésével, amire jócskán rászolgáltak. A SZEOL AK NB l-es csapaia. Alinak, balról jobbra: Zsemberl. Bsilá-sik, Csonka, Oláh, Pungor Miklós vezető edző, Novákné, Tóth, Szederkényi, Kamcnik. Guggolnak: Gön­döcs, Palotás, Kocsondi, Lázár, Lengyel, Borgulya, Bánszky Á DÉLÉP SC férfi röplabdáiéi Az utóbbi néev-öt évben nagv változáson, átalakulá­son ment át a csaoat. amelv az idén másodszorra nverte el a büszke címet Amikor az ói edző. Nyári Sándor átvette az egvüttes irányí­tását. az NB II. 7. helyéről egv hatalmas ugrással azon­nal az első osztálv kaouiá­ban találta magát. Nagvsze­rű amatőr társaság iött ösz­sze. a játékosok hétről hétre egymásért, az eredménvért küzdöttek Az akkoriak kö­zül Petrét. Klemt, Pestit. Tihanyit és Lén ártót ma is ott találiuk a csapatban Petre Béla, a csapatkapi­tány évről évre — a társak­kal együtt — képes volt megúihodni. jelenleg élete legjobb formájában játszik. Az NB I-be jutást az emlí­tett röplabdásokon kívül a mostani csapat egvik leg­képzettebb. igen technikás játékosa. Katona János is oroszlánrészt vállalt a sike­rért azzal, hogy a kritikus pillanatokban színes egyé­niségével úgv tudott hatni társaira, hogv azok átlen­düljenek a holtponton. A ki­tűnő kecskeméti „röplabda­iskolából" érkezett Huszta Péter és Nusser Elemér Szegeden ért be igazán. Mindkettő fiatal, tehetséges, sokra hivatott, igazi sport­ember. Az egyszer már visz­szavonult. maid Szegeden szerencsét próbáló korelnök. Arany János a DÉLÉP SC­ben megújhodott. ma már extra teljesítményre is ké­pes. A Tungsram SC elődjétől, a Vasas Izzótól az építősök­höz igazolt Berta Zoltán példás hozzáállásával, félel­metes sánckészségével na­gyon hasznos csapattag. Jöt­tét követően hosszú hóna­pokig szakemberek és szur­kolók körében egyaránt ta­lány volt a sokszoros válo­gatott Nagy Lajos teljesít­ménvgörbéiének rakoncát­lankodása. a hol fent. hol lent rendszertelen váltakozá­sa Közel egv esztendő kel­lett ahhoz, hogv rádöbben­jen, nemcsak egyszerűen látszania. de az együttest magával ragadnia is köte­lessége! Ma már nemcsak érzi. érti is. kiemelkedő já­téktudása. kiváló képességei, képzettsége révén mire hi­vatott. miért olv magasak az elvárások vele szemben: az osztályozón szuperpro­dukcióiéval a maevar röp­labdázás nagyjait idézte Érdekes „sportsorsot" járt végig már eddig is ez a húszéves, barna hajú lány. Tízéves korában önfeledten futkározott társaival a ját­szótéren, amikor Halmai Emil. a SZEOL AK egykori hosszútávfutójának szeme megakadt a jó mozgású kis­lányon. Kézen fogta és meg sem álltak a Felső Tisza­parti pályáig. Először mezei versenyeken indult több-ke­vesebb sikerrel, később pe­dig egy ideig az ötpróbát tekintette fő versenyszámá­nak. A SZEOL AK immár válogatott atlétanője jelen­legi edzőjében. Kelemen Bé­lában jó partnerre talált öt évvel ezelőtt. A tíz és száz kilométerekkel átdolgozott hónapok, évek nem múltak el nyomtalanul. Kiderült, hogv Erika nem akcelerált. hanem életkora egybeesik biológiai életkorával. A be­fektetett munka tehát las­san, de biztosan térült meg. Mert meetérült! Az idei országos felnőtt bajnoksá­gon új utánpótláscsúccsal (57.98) nyerte a négvszáz méteres gátfutást, a hétnró­babainokságon pedig a har­madik helyet szerezte meg, noha csak amolvan kiegészí­tő számnak tekinti ezt a sokoldalúságot és kitartást követelő erőpróbát. Hogy miért pont a gátfu­tásnál kötött ki? íme ed­zője véleménye: — Tanítványom kétlábas gátas s ez nem mindenna­pi adottság, méterekben ki­fejezésre jutó előny a rivá­lisokkal szemben. ugyanis nincs törés gátközi futásá­nak ritmusában. E oyébként nagyszerű emberi és ver­senyzői adottságokkal ren­delkezik. Idei remeklése egy kicsit számomra is reitély. A tavalyi idény betegsége miatt kimaradt, ennek elle­nére több mint három má­sodpercet javult, tizenegy idei versenyének átlagidő­eredménye jobb, mint a ta­valyi legjobbja. A sikereket, az országos bajnoki címet és csúcsot, a válogatott címeres mezét és a londoni Európa Kupán való részvételt, nem kapta ingyen. Évekig dolgozott ér­tük keményen, fáradtságot nem Ismerve. Évfolyamtár­saihoz hasonlóan ő is jár­hatna moziba, vagy diszkó­ba, hiszen ez a nádszálvé­kony lány — 172 centi ma­gas. 53 kiló —. jó eséllyel pályázna dobogós helyezésre egy szépségversenyen is. ö azonban inkább órákat tölt délelőtt és délután a sala­kon meg a futófolyosón — és atlétikai versenyeket nyer. Szabadinejében pedig sokat tanul, ugyanis a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola elsőéves földrajz— testnevelés szakos hallgató­ja. Jól tudja: az olimpiai részvételt meg a diplomát nem adiák ingyen. Noha még csak 22 éves, már 13 éve cselgáncsozó. Amióta Miskolcon, a helyi VSC tagjaként először tata­mira lépett, azóta a legte­hetségesebbek között emle­getik. Mindig ott küzdött a legjobbak között a hazai mezőnyben, és időről időre nemzetközi szintű nagy eredményt is elért: 1978-ban az ifjúsági F-urópd-pajnok­ságon aranyérmet nyert: ez év októberében a moszkvai világbajnokságon pedig a föltűnést keltő ötödik he­lyen végzett. Mi is történt a szovjet fővárosban ? Először az egyesült államokbeli Mar­schallt verte meggyőző fö­lénnyel. majd a francia cselgáncssport szemefénye, az olimpiai, világ- és Euró­pa-bajnok Rey következett. Fürjész többek mellett egy vetődéses horogdobást is „eladott" világklasszis el­lenfelének. és — nvert. A vetődéses horogdobásról csupán annyit: a judósok felkészítésének tulajdonkép­pen egyik utolsó állomása a vetődéses technika meg­tanítása. Vagyis nagyon ne-' héz. IHsta öt éve csípődo­bással lett junior EB-győz­tes, s ezúttal is vetődéssel érte el szép sikerét. Azaz nem állt meg a fejlődésben, elsajátított még egy védhe­tetlen technikát. A japán Macuokával nem bírt, ezt követően bírói döntéssel legyőzte a kana­dai Farrow-t, a bronzérmes helyért vívott küzdelemben viszont alulmaradt az olasz Rosatival szemben. Túlzás lenne ma még azt állítani a SZEOL AK fiatal versenyzőjéről, hogy nem­zetközi klasszis. De — is­merve akaratát, céltudatos­ságát — kevés kell ahhoz, hogy azzá váljon. Nemcsak ellenfeleivel — önmagával szemben is kemény: — Mindent elkövetek, hogy ott legyek Los Ange­lesben. a nyári ötkarikás rendezvényen. A Juhási Gyula Tanárképző Főiskolá másodéves matematika­testnevelés szakos hallgató­jaként évhalasztást kérek, ugyanis az olimpiáig hátra­levő harminc hétből húszat edzőtáborban töltök, ahol nagy iramot diktál Mora­vetz Ferenc vezető edző. Mi­re esténként az ágyamig eljutok, már jártányi erőm sincs. Eltökélt szándékom, hogy egyszer olimpiai baj­nok leszek. A Rey elleni sikerem hitet adott a Ma­cuoka elleni ipponos vere­ség viszont rádöbbentett, rengeteget kell még erősöd­nöm. tanulnom. Akik ismerik állítják: hozzáállása, eltökéltsége ugyanolyan, mint a klubed­zőjéé volt. Ja. hogy ki a klubedzője? Kiss Endre. Ugve. ismerős a név? A DÉLÉP SC NB l-es csapata. Alinak, balró! jobbra: Endreffy Lóránt technikai veze­tő, Petre. Tihanyi, Arany, Nyári Sándor vezető edző. Nagy, Barta, Huszta, Verba László szakosztályvezető. Guggolnak: Kérges, Lcnárt, Csorba, Nusser, Katona, Pesti Az oldalt írták: G.vürki Ernő és Thékes István, a fotókat Sipos István készítette

Next

/
Thumbnails
Contents