Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

Szombat, 1983. december 21: A karácsony haKV°™nyosan a 1 családi összetartozás. a szeretet kifejezésének szimbolikus ünnepe. Közeli hozzátartozók, vagv távoli rokonok találkoznak, felelevenednek közös emlékek, összekötő szálak. A családi kap»»»olatok tartalmának aranyfedezetét ugyanakkor nem az egyszeri esemény adja. hanem az emberi, a szülői, a gyermeki magatartás egésze. Régi igazság, hogv nem az ajándékok anyagi értéke az igazi mérce. hanem a figyelmességben megnyilvánuló erkölcsi tartalom — a szeretet, a tisztelet. Amikor a mai ünnepén népesedési helyzetünkkel foglalkozunk, a feltételek mellett elsősorban a morális tényezőket emeljük ki. A mögöttünk hagvott esztendőben társadalmi méretekben napirenden szerepelt népesedésünk helyzeté. Az érdeklődés érthető, hiszen az ország jövő fejlődésének fontos tényezőiéről van szó. A központi és a megyei párt-, állami és társadalmi szervek sokoldalúan elemezték a helyzetet, és átfogó programok készítése, megvalósítása szerepel napirenden. A vizsgálódások a negatívba fordult népesedési helyzet javítását célozzák. A népesedés, tartalmát tekintve, magában foglalja az ember egész életét, jelentősek a hagyományelemek. kapcsolódik nemzetközi tendenciákhoz és összefügg gazdasági, életszínvonal-, egészségügyi, települési. foglalkozási tényezőkkel is. A család múltiában egyaránt találkozunk sokés egygyermekesekkel. A nemzetközi tendenciák szerint egy társadalom gazdasági, kulturális fejlettségének előrehaladása általában csökkenti a gyermekvállalási kedvek de itt örvendetesen emelkedik az átlagéletkor. A foglalkoztatottsági szerkezetben a mezőgazdasági fizikai dolgozó esaládok általában több gyermeket vállalnak. mint a szellemi dolgozók, a falun és tanyán élő családoknál is több a gyermek. mint a városokban élőknél. Ezeket a leegyszerűsített általános jellemzőket természetesen számos kivétel teszi teljessé, jelzésszerű felvetésük is csupán az összetettségét kívánja példázni. Hangsúlyozzuk, hogv a népesedés kérdésében igen fontos az anyagi és a szociális tényezők, a feltételek szerepe. Ezzel kapcsolatban a tények mutatják, hogy pártunk és népünk békepolitikáia éppúgy szolgálja pozitív népesedési törekvéseinket. mint a hatalom szilárdsága, a gazdaság, az életszínvonal, az egészségügy. a kultúra ö~~*nek szolgálata. Egyértelmű. hogv pártunk politikájának a felszabadulás utáni időszaktól kezdve szerves része á családok életfeltételeinek javítása és a szemlélet formálása, ami különösen az utóbbi negyedszázadban a maga komplexitásában fejlődik. Nem állíthatjuk. hogv munkánk minden tekintetben hibátlan, de ha figyelembe vesszük az örökölt feltételeket és szemléletet, a megtett utat nyugodtan nevezhetjük a jelentős eredmények időszakának. A társadalmi közgondolkodás formálásán is múlik, hogv erőfeszítéseink mindjobban megtérüljenek az eredményekben. Ideológiai munkánkban a marxizmus—leninizmus eszméi alanián pozitív népesedéspolitikai törekvéseink elemzésének felvállalásával kell mindenekelőtt megválaszolni az úi kérdéseket. s ezek alapján visszautasítani az egvoldalú és sematikus megközelítéseket. A komplexitásból most elsősorban a közgondolkodás! és a magatartási tényezővel foglalkozunk — a család és a szűkebb munkakollektívák szférájában. Ma is időszerű az. amit ezze! kapcsolatban pártunk X. kongresszusának zárszavában — 1970-ben — Kádár János elvtárs mondott: ..Szeretném itt is hangsúlyozni mélv meggyőződésemet, hogv a család gyarapodásához. a gvermekek neveléséhez anyagi eszközök kfllenek. Mi. materialisták, jól tudjuk, hogy csak sóhajból megélni, gyereket nevelni nagvon nehéz. De merem állítani, elvtársak, változtatnunk kell egv jelenleg eléggé elterjedt — bár nem uralkodó — szemléletmódon is. Ha ki-ki saiát lelkiismerete szerint latolgatia. hogv televíziót vesz inkább, vagv kocsit, mintsem hogv gvereke legven. az ő dolga. Itt kötelező törvények nincsenek. De, ha ez odáig faiul, hogv megszólják az állapotos anyát, mert nem saját jólétével törődik, ekkor ezzel neKünk. kommunistáknak, szembe kell szállnunk. Aki a társadalom1 normális törvényei, az emberi természet nemes vonásai szerint él. azt nem lehet csúfolni, mi ezt nem tűrhetlük. Van persze női hiúság Is. van. aki arra gondol, hogv ha szül. már nem lesz olvan karcsú. Ez lehet de szebb lesz emberi és általános értelemben. Aki szeret számolgatni, az számoljon, ha kell és ha ráér. De azért az. hogv gvermek legven-e. vagv sem. az nem lehet csak a számítgatás kérdése. Hogy mibe kerül a zokni, a gyermekkocsi, a pelenka, ezzel mindig számolni kell. de a jövő generáció léte nem lehet csak számítási kérFeltételek és magatartás Népesedési helyzetünkről dés. Tudjuk. milyen nehéz biztosítani két fiatalnak akárcsak azt az egv szobát is. amivel elindíthatják önálló életüket. Aztán, ha megvan, eléldegélnek ők sokáig, mondván, ha lesz még egv szoba, maid lesz gverek is. Pedig azok közül, akik a felszabadulás előtt születtek és most itt ülnek, azt hiszem, nagvon kevesen lennének itt. hogv ha akkor is íav számolgattak volna, ilvenfaita igénvek jöttek volna számításba." Márpedig ez közel másfél évtizede hangzott el. és azóta az életszínvonal, az életkörülmények és a szociális, egészségügyi feltételek jelentősen javultak. Teljesítettük — sőt megyénkben túltel iesítettük — vállalt lakásépítési programjainkat: a lakásfeltételek biztosításában a gyermekvállalás különösen befolyásoló szempont. Gyarapodtak gyermekintézményeink. fejlődött a napközi otthoni ellátás — a gyermekeknél és az öregeknél egyaránt. A fejlődés természetesen itt sem feledteti el közismerten létező problémáinkat. Nem mindig objektív, hanem gyakran szubjektív hibák miatt történtek késedelmek a lakásépítés, a gvermekintézménvfeilesztés. az infrastruktúra más elemeinek tervszerű bővítésében. Olykor hosszú ideig elhúzódtak viták arról, hogv a területbiztosítás. a tervezés, a közműellátás, vagv a kivitelezés a felelős-e egy-egy beruházás elhúzódásáért, és ennek negatív következményeiért? Azt is tudjuk, hogv az árak változását az állami, a társadalmi hozzájárulás nem tudta teljesen ellensúlyozni a gyermeknevelés költségeinek alakulásában. • Vagyis — bár nem akarunk a körülményeket tekintve sem rózsaszínűbb kénét festeni a valóságnál, de — azt bizton állíthatjuk, hogv a mai körülmények egv jobb népesedési helyzet feltételeit is biztosítani tudnák. Ügv tűnik tehát, hogy tartalékainkat tekintve, a szemléleti megközelítéssel az eddiginél többet kell foglalkoznunk. A népesedés szempontjából döntő a család. A család a civilizáció történelmi terméke, igazi kiteljesedése a szocialista társadalom nagv lehetősége és folyamatosan vívmánya. Ugyanakkor a szocialista családi élet gazdagítása terén is igen sok még a felszínre hozható tartalék. Ezek közül csak néhányra utalunk. A nők tömeges bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba nem hozta magával automatikusan és rövid távon a családi feladatok ..újrafelosztását". Még ma is gyakran iut aránytalanul több teher a feleségre, az anvára. holott a munkahelven is helvt kell állnia. Sokat kell még tennünk azért is. hogv általánossá váljon minden családban az a nézet, melv szerint a legnagyobb értelmi és érzelmi érték a gyermek. Az ötnapos munka- és tanítási hét is jobban szolgáihatná a lehetőségek szerinti családi együttlétet, mint ahogvan ez gvakran tapasztható. Az természetes, hogy ma a családok körülbelül 60 százaléka számára vált lehetővé egyidejűleg a kétnapos munkaszünet. És ez valószínűleg nem fog változni. De tapasztalhatjuk, hogv az egyik szülő vagv mind a kettő otthon van, s a gyermeket mégis bölcsődében. óvodában, napköziben igyekeznek elhelyezni, hogy ne „lábatlankodjon" otthon. Mindez még akkor sem fogadható el, ha a gyermek távollétét a szülők arra használják fel. hogv a család anyagi helyzetét többletmunkával javítsák. Most sem vitatjuk az anvagi ténvezők szerepét a családok életében, de észre kell vennünk, hogv a gyermek kedvező anvagi helvzete nem helyettesíti azt a többletet, amit a család az együttléttel erkölcsileg-érzelmileg adhat. Sok tennivaló van a családi kapcsolatok szakítószilárdságának növelése terén is. A felbomlott családi életek válással való rendezése része a szocialista erkölcsnek, mégsem tarthatjuk számon az ideálok között. Számuk ugyanis aránytalanul megnőtt, ami sok, gyakran a családokon túlmutató következménnyel is jár. Elegendő talán arra utalni, hogy gyorsabb ütemben növekszik az állami gondozásba kerülő gyermekek száma hazánkban is, megyénkben is, a gyermekek számának növekedési üteménél. Tudjuk, természetesen, hogy vannak elvált szülők, akik gyermekükről tisztességgel gondoskodnak, mégis a válást talán leginkább a gyermek sínyli meg rövidebb vagy hosszabb távon. Művészetünk is sok szempontból adós azzal, hogy a harmonikus családi életnek társadalmi-erkölcsi rangot adjon. Hiányzik egy egészséges anya- és gyermekkultusz. Az idős családtagokról történő gondoskodás is több mint egyszerűen anyagi tényező. A tisztelet és a megbecsülés érzékeltetése megszépíti az öregkor napjait. Közvéleményünkben feltétlenül növelni kell a kiegyensúlyozott, rendezett családi élet tekintélyét, nem moralizálással, hanem morálisan. A Szegedi Textilművek 1983-as termelési feladatát mind a fonodában, mind a szövődében túlteliesítette. A lói dolgozó kollektív" mellett ebben ielentős szerepe van a megfelelő technikai felszereltségnek, például a képen látható korszerű Autoconcr csévélőgépnek A magyar falu — ez a címe a szegedi tévéstúdió Szegedi beszélgetések című műsorának, amelyet december 27-én este 8 órától sugároznak a kettes programban. „A falu először társadalom, amely embernek emberhez való viszonyát megszabja, azután termelő és fogyasztó terület, amelynek határát a társadalom rendje alakítja ki, azután a tájnak egy darabjo, amelyen — hozzákötve, vagy tőle fölszabadultan — él az ember, aszerint, hogy a társadalom. amelyhez tartozik, mit tesz lehetővé számára ..." — Erdei Ferencnek ezeket a gondolatait fűzik tovább a szegedi stúdióbeMűsorajánlat s/élgetés résztvevői: dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke, dr. Vágvölgyi András szociológus, valamint dr. Faragó Vilmos, Zsombó és Szűcs Lajos. Mezőberény tanácselnöke. Az Ecranul nostru, a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora december 29-én 19 óra 10 perckor jelentkezik legközelebb a második műsorban. A programot 3I-én, reggel 8 óra 5 perckor az egyes műsorban megismétlik. A szegedi Canticum-kvartett, az idei Ki mit tud egyik győztese is fellép decembei 30-án 16 óra 50 perctől a televízió egyes műsorában, a Kimittudósokkal Kubában eímű programban, amely a győztesek novemberi kéthetes utazását eleveníti löl — vendégszerepléssel, a kubai televízióban. A 75 éves Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskörusáról is lesz szó december 27-én délután fél 5-től a Kossuth-rádió Zengjen a muzsika! című műsorában, az amatőr zenei mozgalom híradójában. Utalni kell munkahelyi tényezőkre is — elsősorban erkölcsi oldalról. Hazánkban óriási vívmány, hogy elértük és megőriztük a teljes, illetve az optimális foglalkoztatottságot. Közismerten Csongrád megyében országosan a megyék között a legmagasabb a nők foglalkoztatottsága. Ez különösen megnöveli a munkahelyek szerepét és felelősségét. Az egy keresőre épülő családmodell ugyanis több szempontból sem realitás a belátható jövőben. Ilyen módon tehát a mai vagy ehhez hasonló foglalkoztatási struktúrával kell számolnunk a jövőben is. Az elmúlt évtizedekben a vállalatok és az intézmények sokat tettek, a gyermekvállalás elősegítése érdekében — elsősorban az anyagiakat tekintve. A vállalati gyermek- és egészségügyi intézmények, a szociális körülmények lényegesen fejlődtek, kommunista szombatok járultak hozzá városi és községi gondok megoldásához is. A gyermeknevelés feltételeinek javítása mellett az öregek anyagi-szociális helyzetét is igyekeztek javítani. Amikor minderről elismeréssel szólunk és ezekre a jövőben is számítunk, mégis talán nem alaptalan felvetni a tapasztalatok nyomán azt, hogy a vállalatok és intézmények az anyagi erőfeszítésekkel időnként „letudják" a népesedéssel kapcsolatos feladataikat. Ügv tűnik, hogy erkölcsi, szemléleti téren még sok a tennivaló, olyan területeken. amelyek „nem kerülnek pénzbe", de mindenkénoen jelentős szerepet játszanak a lélekszám alakulásában. Nemritkán találkozunk olyan jelenséggel, hogy egy-egy munkahely, a pillanatnyi munkaerő-gazdálkodásának érdekeit fölé helyezi az össztársadalmi népesedési érdekeinknek. Vannak, akik veszik a bátorságot, hogy megkérdezzék egy jelentkező női dolgozótól, hogy tervez-e még gyermeket, igénybe kívánja-e venni a gyest stb., mert ez esetben kimondva-kimondatlanul hátrányos elbírálás alá kerülhet. Az ilyen magatartást a leghatározottabban antiszociálisnak kell minősíteni, és erkölcsileg egyértelműen elítélendő. ' Találkozunk olyannal is, hogy kényszerű tudomásulvétellel betartják a törvényes előírásokat, a jogszabályokat az anya- és nővédelemben, a kisgyermekes anyák, a gyesen levők helyzetének alakításában. De itt is azoknak a sorát kell bővíteni, akik ennél többet is tesznek, mert ilyenek is örvendetesen mind többen vannak. Szem előtt kell tartani, hogy a gyesen levő hogyan tarthat lépést munkahelye változásaival, hogy a legkisebb zökkenővel visszakerüljön, és ne jelentsen szakmai, közéleti életútjában törést a legszebb nőj hivatás vállalása. Mind többet tesznek a vállalatok, szövetkezetek, intézmények a gyesen levők, a kismamák mainál rugalmasabb részfoglalkoztatása terén. Persze a gyesen levő kismamákon is múlik az ilyen törekvések eredményessége. Találkozunk olyan szép példával is, amikor a kismamát munkahelyén virágcsokorral, szép szóval fogadják és segítik hónapokkal vaey évekkel korábban abbahagyott munkájának eredményes folytatásában. De a széles értelemben vett népesedést, a népegészségügyet más erkölcsi tényezők is befolyásolják. Korántsem mindegy, hogy egy munkahelyi kollektíva alkotó, egymást segítő közösségi életet él-e vagy intrikákkal, pletykákkal morzsolják egymás idegeit, végső soron egészségét. Korántsem közömbös, hogy egyegy munkahelyen mekkora a becsülete a tisztességes családi és magánéletnek. A munkahelyeknél sem mindegy, hogy az ott több évtizede dolgozó idős nyugdíjasokkal, túl az anyagiakon, emberileg mennyire törődnek. A munkahelyi kollektívák közösségi erkölcse is sok jó példát mutat a mindennapokban, de a negatív esetekről sem feledkezhetünk meg. A népesedési folyamatokban különösen fontos az egészségügyi helyzet. Társadalmunk mérföldköves eredménye a társadalombiztosítás, az ingyenes egészségügyi ellátás állampolgári jogon történő biztosítása. Az ellátást állandóan lehet és kell fejleszteni, de e feladat nem csökkenti az elért vívmányok nagy értékét. A jövőben a gyógyítás mellett megnövekszik az egészség megóvásának jelentősége, amely túlnő az egészségügy keretein és társadalmi-művelődési elemeket is magában foglal. Hosszan sorolhatnánk még gondolkodási, magatartási elemeket a népesedés komplexitásának tényezői közül. Célunk azonban nem több, mint érzékeltetni, hogy az anyagi feltételek és a körülmények mellett a szemlélet és a magatartás is igen fontos a családok ió közérzetéhez — az esztendő minden napján, így karácsonykor is. KONCZ JÁNOS