Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

Szomfiat, 1983. december 24. 3 A bányászat biztonságáért A Veszprémi Szénbányák Vállalat, együttműködve a Központi Bányászati Fej­lesztő Intézettel, megkezdte a szikramentes automatikák kifejlesztését és a gyártás előkészítését. Az e termé­kek körébe tartozó hangos­telefonok. automatikus ve­zérlőrendszerek. diszpécser­központok gyártásának már évtizedes múltja van várpa­lotai üzemükben, ahol éven­te mintegy harmincmillió forint értékben gyártanak ilyen készülékeket; a beren­dezéseket eddig negyven­négy üzemben szerelték fel. Felhasználási körük bőví­tését szolgálja a szikramen­tes — robbanásveszélyes helyeken is felszerelhető — típusok gyártása. Jó ütemben halad a dízeíesítés A terveknek megfelelően halad a ZIL tehergépkocsik dizelesitése: eddig csaknem 3500, eredetileg benzinmo­toros ZIL kocsiba szereltek be dízelmotort — tűnik ki a Közlekedési Minisztérium elemzéséből. 1982 elején — az energia­megtakarítások fokozására született határozat nyomán — kezdődött meg a köztu­dottan „benzinfaló" ZIL te­herautók átalakítása. A Vo­lán-vállalatoknál már több mint 2100 ZIL gépkocsi fut dízelmotorral, a más cégek­nél alkalmazott dízelesített ZIL-ek száma meghaladja az 1300-at. Közülük jó né­hány több mint 50 ezer ki­lométert futott, így a meg­szerzett műszaki, üzemelte­tési és karbantartási tapasz­talatok már alkalmasak a program értékelésére. A nagy üzemeltetök — első­sorban a Volán — tapaszta­latai alapján egyértelműen megállapítható: a dízelmo­torral ellátott gépkocsik mű­szaki állapota és megbízha­tósága nem romlott, a ko­rábbi műszaki színvonal változatlan maradt. Az átalakítás alapvető ösztönzője az energiameg­takarítás volt. Ebből a szempontból számottevő eredményeket könyvelhet­nek el a vállalatok: az át­alakítás után gépkocsinként és kilométerenként átlago­san 5 forinttal költenek ke­vesebbet üzemanyagra. Alig több mint feleannyi üzem­anyagot használnak kilomé­terenként az átalakított gép­kocsik, s ráadásul a benzin­nél jóval olcsóbb gázolaj­ból. A dízelesítéshez eddig jó­részt IFA-motorokat hasz­náltak. Ezek jól beváltak, ám magas zajszintjük sok gondot okozott a gépkocsi­vezetőknek. A zaj csökken­tésére a Közlekedéstudo­mányi Kutató Intézet le­ányvállalata. a Transinnov új módszert dolgozott ki, ennek alkalmazása csak mi­nimális költségtöbbletet je­lent a vállalatoknak. Iskolában — Algyőn Fehér, sárga, új Megcsörrent a telefon és érdeklődtek: mi lesz a Sár­ga iskolával? A jó ég tud­ja, de miért kérdezik? Mert életveszélyes, mégis taníta­nak ott. Csörrent a telefon a tanácsnál is, ahol a kö­vetkező tájékoztatást kap­tam: az iskola állapotáról tudunk, megvizsgáltattuk az épületet, kiderült, hogy nem életveszélyes, de fel kell, és fel is fogjuk újítani. Meg­nyugodtam. leginkább a minap, amikor láttam, hogy elkezdték az épület alászi­getelését. Panaszolták azt is, hogy a W. C. úgymond, használhatatlan. Ugyancsak tanácsi információ: tudjuk, de a csatornázás költségei ,.túl érnek a takarón". Meg­hallgattam, és nem nyugod­tam meg. Ujabb telefon: jöjjön és nézze meg az új iskolát, mert... Elmentem. megnéztem, milyen körülmények között tanulnak a gyerekek Al­győn. Egy iskola van. ami egyébként három és fél. Nincs tévedés! Lészen a kö­vetkező: Fehér, Sárga. Üj és a tornaterem. A tagolt­ság nem is kifogásolandó, az oktatási-tanulási körül­mények annál inkább. Fehér iskola: régi elne­vezés, ugyanis mésszel fes­tették. Nem ügy. csupán a rend kedvéért érdemel em­lítést. de az is. hogy néhány éve felújították. Szép is. jó is. s ami a legfőbb, hasz­nálható is. Sárga iskola: a mállado­zó vakolat színe. pontosan utal nevére. Éppen 83 éves, és tényleg ráfér a felújítás (szerencsére nem tudja el­kerülni legújabb sorsát: mint előbb íródott. meg­kezdték a falak alászig^e­lését. majd kicserélik a fö­démet. két tanteremmel több lesz. angol vécét is építenek, új .ruhát" kao kívül és belül, öröm volt hallani, hogy a következő nyáron be is szegik a meg­indult munkálatokat. A járások megszűnése után H tanácsi munka korszerűsítése Ü j iskola: megrögződött titulus, ugyanis 1959-ben épült. Egyedként iskolafor­mája van, de ... Hiányoz­nak a tanítás-tanulás leg­minimálisabb feltételei. Igaz, most újítják fel az elektro­mos berendezést, de nem emiatt vakoskodnak a gye­rekek egy (l) hatvanas égő­nél némely tanteremben. Van írásvetítő, de a kon­nektorból még víz sem fo­lyik — gyakran a vízcsap­ból sem. Jéghideg van a fo­lyosón és vak sötét az ud­var végébe telepített klozet­tokban, mert oda sosem ve­zettek áramot. A klozett el­nevezés kicsit túlzás, pon­tosabb emígyen: földbe be­tonozott csődarabok! Udvar. Udvar? Nem: sár- és por­tenger. Tanári szoba: hét fotel és egy asztal — 18 nevelőnek. Tornaterem: jószerével ek­kora egy régi tanácsi lakás ebédlője. Parketta van. bor­dásfal és kötél is, de a test­nevelő a tizenéveseknek nem engedi használni azo­kat. mert félti — a nebuló­kat. Jogosan, mivel ezek a tornaszerek vályogfalhoz „erősíttettek" ... Ezeket láttam. Két nevelő véleménye motoszkál még a fejemben: — Nincs különösebb gon­dunk. mert ha ahhoz vi­szonyítjuk. hogy mi volt itt régen, akkor ez a helyzet kielégítő. Szerencse, hogy csak ket­ten vannak ilyen vélemé­nyen ! Szülőkkel is beszéltem. Sokan ajánlották társadal­mi munkájukat udvar- és klozettügyOen. Mondták: több vállalat még több bri­gádja áldozta már szabad idejét és munkáját a közért. Tisztelet nekik, de hatszáz­nál több kisdiák vár még segítséget. Adjanak nekik! ÁCS S. SÁNDOR A több száz éves múltra visszate­kintő járások, teljesítve történelmi küldetésüket, betöltve jelentős szere­püket. 1984. január 1-től, a központi politikai és állami döntéseknek meg­felelően. megszűnnek, és helyükbe új igazgatási szervezetek lépnek. Joggal tekinthetjük ezt a változást olyan je­lentőségűnek, amely lényegesen több az állami és társadalmi szervek terü­leti átszervezésénél, mivel ennek fon­tos és szerves részét képezi a társa­dalmi-gazdasági fejlettség által meg­kívánt úiszerű irányítási rendszer, a kapcsolati formák tartalmi fejlesztése és új munkastílus bevezetése is. Napiainkban a szocialista demok­rácia kiteljesülésének további fokozá­sa érdekében a helyi tanácsok önál­lóságának. felelősségének és öntevé­kenységének erősödése kerül az álla­mi munka középpontjába. Mindezek szükségessé teszik a középszintű és a helyi igazgatási struktúra átszer­vezését és a járások megszüntetését. A történelmi fontosságú és orszá­gos méretű átszervezést a járási fel­adatkörök fokozatos csökkentése, to­vábbá a községi önállóság és felelős­ség növekedése, a növekedési folya­mat gyorsítása iránti társadalmi igé­nyek váltották ki. 1950-ben hazánk­ban 140 járás, jelenleg 83 járás mű­ködik. Helyzetüket jelentősen befo­lyásolta a községi tanácshálózatban végbement integráció. 1950-ben 2 ezer 978 önálló tanács működött, szá­muk 1394-re csökkent. Több száz köz­ség városokkal egyesült, és 1971-től sorozatosan jöttek létre a községi kö­zös tanácsok, amelyek száma jelen­leg 715. A folyamatban nagy fontos­ságú volt a megvalósuló urbanizáció. Az 1950. évi 56 várossal szemben je­lenleg 97 város van hazánkban, szá­muk a Néoköztársaság Elnöki Taná­csának döntésével további 17-tel nö­vekszik. A városok, valamint a városiasodó nagyközségek és a környezetükben le­vő falvak között folyamatosan bővül­tek a társadalmi-gazdasági kapcsola­tok, együttműködésük és egymásra­utaltságuk fokozatosan szélesedik. Az országoshoz hasonló folyamat zajlott le megyénkben is. 1971 óta 5 község Szegeddel. 2 község Szentes­sel. 1 község Csongrád várossal egye­sült, 23 községi tanács 10 közös nagy­községi. községi tanácsba integráló­dott. A folyamat fontos állomása volt 1979. január 1-én a makói járás meg­szűnése. és községeinek Makó város környéki községekké való nyilvánítá­sa. Viláeosan látnunk kell azt is. hogv a járások megszüntetése a közigazga­tás. ezen belül a helvi Irányítás kor­szerűsítésének jelentős, de nem vég­leges á'lomása. Fő cél a két szintű igazgatás megvalósítása, a megyei, valamint a helvi igazgatási szervezet közvetlen kancsolat rendszerének — belátható időn belül történő — ki­építése, Ennek fettételei ma még nem teljes körűek. Ezért a közvetlen cél a járási hivatalok meeszüntetésével az egész országban a város környéki igazgatás bevezetése. Megyénkben a városi lakosság részaránya 68.7 szá­zalék. még országosan 52.6 százalékos Speciális sajátosság, hoay a megye 5 városa közül valamennyi vávos volt megyeszékhely, sőt egv időben Szeg­vár nagyközség is. Mindezek mellett a megye nyugati részén ..városhiá­nyos" térségek is vannak. Külön sa­játossága az. hogy a magas urbanizá­ciós fok ellenére jelentős a külterü­leten. a tanván élő lakosság hányada, ás az országosénál magasabb az idős korúak aránya. Mindezekre ttekintettel, nagy előre­látással és felelősséggel dolgoztuk ki a székheivkörzetek területi rendsze­rét. Ennek megvalósításával a megye valamennvi városa — első ízben Szeged megvei város is — város kör­nvéki székhelvkörzeti funkciókat tőit I be. A megve nvusa'i részén célszerű ! volt a két naevközjséa «zékhelvkörzet­té való kiielölése 1984. január 1-től Kistelek és Mórahalom székhely kör­zetté válnak, és a megvei irányítás­ban (Kistelek esetében Baks. Balás­r.va. Csengele. Öpusztaszer. Pusztaszer községekre. Mórahalom vonatkozásá­ban Ásotthalom. Pusztamérges-Öttö­iös. Rúzsa és Zákányszék községek re) közreműködő szerepkört töltenek be CSONGRÁD MEGYE közigazgatási struktúrája a járások megszűnése utan /Éii?vfV UH Szeged zánsskórnjék Hóömez&iásárhekji városkörnyék •a*. Csongrádi városkörnyék Hatói várakornyák Saentesi sá/oskornyék kisteleki tciepüleszocport HoraAalmi településcsoport közvetlen megyei irányí­tású települések A i. . faztvwsetestóéfi 1 ússXkW'A ) ( , s krpáphalon. , „^ «. Országhalin /oeeekeg^izi * —.. negjenatar — várcekunyak, iSstkkóÚs-i-ir? setreuHoourí menet irdyOjiS I aetpziils latéra •iúkJ varos határa kozseg határa A közigazgatási átszervezés egyik fontos lehetősége, hogy a megyei ta­nácsok — a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke véleményének kiké­rése mellett — közvetlen megvei irá­nyítás alá vonhatják az arra alkalmas nagyközségi tanácsi szervek tevékeny­ségét. A közvetlen megvei irányítású nagyközség nem új településkategória ugvan, irányításában azonban a köze­li város nem működik közre, az ilyen nagyközség teljes első fokú hatáskört gyakorol, és tevékenységét közvetle­nül a megyei tanácsi szervek irányít­ják. Országosan 8 megye 32 nagyköz­ség — megyénkben Csanádpalota-Kö­vegv. Mindszent. Üllés-Forráskút nagyközség — közvetlen irányítását látja el a jövő év elejétől kezdve. Ez­zel a megve. átvéve a korábbi közép­szintű igazgatási feladatokat, tapasz­talati bázis lehet a távolabbi jövőre nézve, amikor általánossá válik a községek és községegyüttesek közvet­len megyei irányítása. A székheivkör­zetek. valamint a körzet községi ta­nácsainak kapcsolatát az egyenjogú­ság, a közös érdekeken és a térségi szemléleten alapuló sokoldalú együtt­működése határozza meg. A korsze­rűsítés nem jelenti a járási hivatalok feladatainak mechanikus átvételét, annál lényegesen szűkebb körű lesz az irányítás, és ez lehetőséget teremt a helyi önállóság szélesedésére. Ki­emelkedő fontosságú az önkéntessé­gen és kölcsönösségen alapuló együtt­működési kapcsolatok kiteliesedése. Ennek mozgatórugója a kölcsönös te­lepülési érdek. Ugyanakkor a városok és a községek, mint települések, egy­mástól elkülönülő, önálló pozícióban maradnak. Népgazdasági szempontból is fon­tos. hogy legtöbbször tanácsi és nem tanácsi szabad kapacitások, kellően nem kihasznált meglevő erőforrások, mobilizálódjanak, az elkülönült erő­forrásokat közösen hatékonyabban használják fel. A járási hivatalok megszűnése után a községi tanácsi igazgatásra ha­tó középszintű igazgatási feladatok egy részére még szükség van. Ezért a város környéki székhelyvárosok és -nagyközségek olyan fontos igazgatási feladatokat kapnak a községek tekin­tetében. mint a községi tanácsi tes­tületek megyei törvényességi fel­ügyeletében és a községi szakigazga­tási tevékenység megyei irányításá­ban való közreműködés: a községi ta­nácsszervek munkájának szakmai se­gítése: a községeket érintő hatósági ügyintézés. Rendkívül nagv jelentőségűnek tart­juk. hogy az államigazgatási ügyinté­zés még közelebb kerül a lakosság­hoz. Fő cél uevanis a hatósági ügyin­tézés gvorsítása. kulturáltabbá és színvonalasabbá té'ele. A hatáskörök decentralizációiával az ügvek intézé­se oda kerül, ahol azok valóiában ke­letkeznek. ahol a legtöbb és legjobb információ áll rendelkezésre, és ahol a közigazgatási döntések politikai, morális és esvéb hatásait legközvet­lenebbül tudiák felmérni. A vá_ros körnvéki székhelvközpontokban a községeket érintő hatósági tevékeny­ség szűk körben — ritka bonyo­lult. nap" ""okértelmet igénvlő ügyek­ben (például kisajátítás, gvámügvek stb.) — marad meg mint első fokú hatósági ügyintézés. A városkörnyékiséggel kapcsolatos halósági feladatok többségét a má­sodfokú ügyintézés adja. A székhe­lyek tehát hármas feladatkört látnak el: eleget tesznek a másodfokú ható­sági igazgatási teendőiknek és szű­kebb körben — első fokon is — el­iárnak községi ügyekben, közremű­ködnek a megyei irányításban és fel­ügyeletben. együttműködnek a közsé­gi tanácsokkal a lakosság ellátásában és más. közös érdekű feladatok meg­oldásában. A történelmi fejlődés, a földrajzi fekvés, a sokrétű egymáshoz kötődés az ellátási és gazdasági kapcsolatokat korábban is befolyásolta, de most. a városkörnyékiség teljessé válásával a tudatosabb szervezés és a hatéko­nyabb megvalósítás útjára lépünk. A legutóbbi megyei tanácsülésen foglalkoztunk a járások megszünteté­sével összefüggő több tennivalóval is. Egyebek közt azzal, hogy a körzet­központok autóbusszal könnyen meg­közelíthetők legyenek a környékbeli községekből, illetőleg azzal. hngv szükséges felülvizsgálni az igazgatási társulásokat, az új helyzetnek meg­felelően. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a két szintű, megye—község helyi igazgatásra való fokozatos fel­készülés és perspektivikus átállás fon­tos feladat. A települések közvetlen megvei igazgatása számos előnnyel iár. Csökkennek az áttételek a tele­pülési igazgatás és a megye között, lobban kitelíesedhet az alapszint ön­állósága és felelőssége; a városok és községek jogilag egyenrangúan kap­csolódhatnak a megyéhez; közvetle­nebbé és érdemibbé válnak a telepü­lési—megyei kapcsolatok: gyorsul a két szint közötti információáramlás. Ezért nagv jelentőségű, hogv a foko­zatosság iegvében kezdődjenek meg az ezt segítő folyamatok. Ezek sorá­ban a legfontosabb a közös tanácsi szervezet 1985-től meginduló korsze­rűsítése. melynek keretében sor ke­rül a nem székhely társközségekben tanácsi testölet — elöljáróság — ala­kítására. amelyeknek érdemi hatás­körük lesz. A folyamat másik fontos területe a községi igazgatási-gazdasági társulások. elsősorban a több célú, komplex községi társulások fokozatos elterjesztése. Az egymáshoz közel fek­• vő települések kölcsönös érdekeik alanián való. önkéntes szövetkezései, igazgatási társulásai fejlődésükben a jelenleginél nagvobb településegvüt­tesek iövőbeni kialakítását alapozhat­ják meg. Természetesen a két szintű irányí­tás perspektivikus feladatai, a köz­ségi szint mellett, a megvei igazgatá­si módszerek továbbfejlesztését is szükségessé teszik. A koncenció foko­zatos megvalósulása feltételezi, hogy a mep'-ei gazdasági elosztás ielenlegi centralizmusa és kötetlenebb mérle­gelési köre szűkül. és növekszik, maid a pénzeszközök normatív automatiz­musokkal. illetve nvflt elosztási mód­szerekkel történő áramoltatása a községek felé Meggyőződésünk hoffv a városkör­37 irányító*: korörp-ű'VtéSe mint úi jogintézmény összességében vedménvesen szolgálja a iövőben az állampolgárok érdekeit SZABÓ SÁNDOR. a megyei tanács elnök*

Next

/
Thumbnails
Contents