Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

2 Péntek, 1983. december 23. Ml? H01? MIKOR? A ma és holnap világgazdasága Irta: Bognár József akadémikus A magyar gazdaságpoliti­kának és az ország széles közvéleményének hozzá kell szoknia ahhoz a tényhez, hogy gazdasági tevékenysé­günk és népességünk igen kis részét képezi a világ­gazdaságnak és a világné­pességnek, s hogy ez az arány a következő évtize­dekben iovább fog csök­kenni. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy a kölcsö­nös es növekvő gazdasági függőségekkel jellemezhető világgazdaságban gazdasági fejlődésünket a külső ténye­zők döntő mértékben meg­határozzák. Ezért a világ­gazdasági folyamatokhoz nemcsak alkalmazkodnunk kell. ami egy gyorsan vál­tozó világban tempó veszte­seget jelent, hanem előre kell azokat látnunk, hogy a szükséges lépéseket idő­ben megtehessük. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsú­lyozni : a világgazdasági függőség nem azt jelenti, hogy belső társadalmi-gaz­dasági erőfeszítéseink el­hanyagolható tényezőt je­lentenek. Ellenkezőleg: amíg a világgazdaság nemzeti gazdaságokból tevődik ösz­sze. addig a nemzeti gazda­ságok fejlődése saját cselek­vési rendszerüktől függ. bár e cselekvési rendszer autonómiája csökkenőben van. Minden világgazdasági impulzusra lehet jól. vagy rosszul reagálni, lehet fel­készülni, vagy elkésetten válaszolni, lehet kezdemé­nyezően lépni és lehet pasz­szív módon bizonytalankod­ni. vagy értelmetlenül ki­várni. Kis visszatekintés Ebben a rövid elmefutta­tásban csupán egy olyan nagy tényezőcsoporttal kívá­nok foglalkozni, amely á holnapi világgazdaság egyen­súlyát es folyamatait meg­határozó mértékben befo­lyásolja. E tényezőcsoport a fejlett tőkés, a szocialista és a fejlődő országokban meg­valósuló műszaki-technikai forradalom és annak követ­kezményei a világgazdaság jövendő struktúrájára. A jelenlegi világgazda­ságban az ipari forradalom természete az elmúlt más­fél évszázadhoz viszonyítva gyökeresen megváltozott. Korábban az ipari forra­dalom nemzeti gazdaságról (országról) nemzeti gazda­ságra (országra) és légióról régióra terjedt. Természete­sen. az ipari átalakulásnak különböző típusai és cselek­vési rendszerei voltak: így könnyűipar-nehézipar (Ang­lia—Franciaország), nehéz­ipar-mezőgazdaság (USA) és tisztán nehézipari súly­ponttal (Szovjetunió) is megvalósult. A kisebb or­szágokban — nagyobb vi­lágpiaci függőségüknél fog­va — a világpiaci körül­mények lényeges mérték­ben befolyásolták az iparo­sítási folyamat cselekvési rendszerét. Ez a folyamat nemzeti gazdaságonként és régiónként 2—3 nemzedéket igenyelt, azaz a fejlődés üteme viszonylag mérsékelt volt. Változások, ország­csoportonként A mai és a holnapi vil"*" gazdaságban nemcsak fel­zárkózási folyamat zajlik, hanem egyidejűleg három különböző, de a világpiac útján egymástól kölcsönö­sen függő ipari forradalom megy végbe. A fejlett tőkés országok­iban ez a folyamat a mikro­elektronikára. a biotechni­kára és a haditechnikára összpontosul, az információs és távközlési technika for­radalmasítása mellett. E fo­lyamat egyik jellemzője, hogy az átalakulás nemcsak a termelést érinti, hanem az irányítási és vezetési rend­szereket is (államapparátus, bankrendszer, biztosítás, vállalati adminisztráció, al­sóbb közigazgatás stb.). Ez a folyamat nagy társada­lompolitikai bizonytalansá­gokkal és kérdőjelekkel pá­rosul (például munkanélkü­liséggel). de új külgazdasá­gi-kapcsolati formákat és együttműködési módszereket is kialakít. Az európai szocialista or­szágokban is olyan struk­turális váltásra van szük­ség, amely nemcsak új ipari szakmák és tevékeny­ségek kialakulását foglalja magába, hanem az úgyneve­zett klasszikus ipari tevé­kenységek új alapokra he­lyezését is, az energia- és nyersanyag-takarékosság, a (költségcsökkentés, a minő­ség és az exportképesség te­rén, Az exportképesség ter­mészetesen nemcsak azt je­lenti. hogy a világpiaci ke­reslethez idomuljunk, ha­nem azt is, hogy a partne­rekkel új kapcsolódási for­mák sokaságát alakítsuk ki. Természetesen súlyt kell helyezni arra is. hogy — megfelelő együttműködés útján — a gazdasági fejlő­dést leginkább előrevivő szakmákban (a mikroelekt­ronikában és a biotechniká­ban) is előrehaladjunk. A fejlődő országoknak vi­szont olyan iparosítást kell megvalósítaniuk, hogy gyor­san exportképessé váljanak, mert a mezőgazdasági ter­mékeket még évtizedeken át importálniuk kell. Ebből adódik, hogy az iparosítás­nak ezekben az országok­ban is eltérő típusai ala­kulnak ki (Indiában. Kíná­ban, Brazíliában vagy a né­hány millió lakossal rendel­kező országokban), de a gyors ipari export szüksé­gessége minden országban fennáll. Az iparosítás útja sem folyamatos-klasszikus (könnyűipar), sem nehéz­iparra koncentráló nem le­het, mert a kialakult hely­zetben. amihez ma már a hatalmas méretű adósságok is hozzátartoznak. azonnal és biztos piacra kell ex­portálniuk. Ezért egyes or­szágok az exportszakmákat gyorsan és gyakran a mul­tinacionálisok segítségével a legfejlettebb színvonalra fejlesztik, ami ugyan sok társadalmi feszültséggel és egyenlőtlenséggel párosul, de gazdasági szükségszerű­séget jelent. E törekvések már eddig is eredményez­tek bizonyos sikereket, hi­szen ismeretes, hogy a nyugat-európai piacon a fej­lődő országok' iparcikkex­portja lényegesen dinamiku­sabb. mint az európai szo­cialista országoké. Nehéz feladatok E cikk keretei nem ad­nak módot arra, hogy az új technikai-műszaki forrada­lom minden aspektusát ele­mezzük. Itt és most vége­zetül csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy milyen nehéz feladatokat kell az európai szocialista országok iparának megoldania, hogy a műszaki-technikai forra­dalom jelenlegi hullámának végén kedvezőbb helyzete legyen a világpiacon, mint jelenleg. Ellenkező esetben ugyanis nemcsak a fejlett tőkés országok piacairól szorulnánk ki, hanem a fejlődő országok iparcikk­piacairól • hiszen Ott á­jövőben nemcsak a fejlett tőkés országok iparcikkei támasztanak versenyt, ha­nem a többi fejlődő ország gyorsan dinamizálódó árui és szolgáltatásai is. E néhány — a világ­helyzetből kiinduló — ész­revétellel és utalással is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogv a magyar ipar meg­újulásának milyen nagy je­lentősége van. és lesz a ma­gyar gazdaság jövője szem­pontjából. Újabb szépségápoló szerek A tervezettnél több szé­pítőszert — Heliad krémet — küldtek az üzletekbe a karácsonyi ünnepekre a Debreceni Biogai Gyógyszer­gyár kozmetikai részlegéből, s a iövőre ígért termékek közül is néhánvat forgalom­ba hoztak az év végén. A esztendő közepén a zá­rókupak hiánva miatt az üzemrészben egv ideig állt a termelés, s amikor ismét hozzákezdtek a munkához, vállalták: az idén 900 ezer tégelv Heliad krémet hoz­nak forgalomba. Ezt decem­ber eleiére teljesítették. s már közelednek az egymil­lióhoz. A Heliad család újabb tagjait, az arcteiet. vala­mint a test- és kézáoolót is útnak indították Debrecen­ből. Miután most már a gyártás folyamatos, a Biogai kozmetikai részlegében azt tervezik, hogv iövőre a kü­lönböző Helia-krémekből 1 millió 200 ezer tégellyel gyártanak. Bíztató laboratóriumi kí­sérletek folynak úiabb sze­rekkei is, s a szakemberek szerint ezek közül egy-kettő már 1984-ben kapható lesz. Várhatóan jövőre forgalom­ba kerül az őszülés elleni készítményük, valamint a tokaii Aszuderm nevű bőr­regeneráló kozmetikum né­hány változata. 1983. DECEMBER 23., PÉNTEK — NÉVNAP: VIKTÓRIA A Nap kel 8 óra 30 perckor, és nyugszik 15 óra 56 perckor. A Hold kel 19 óra 51 perckor, és nyugszik 10 óra 32 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél cs ütörtökön plusz 30 cm (apadó.) Jávorszarvas­tenyésztelep Különös tenvésztelep mű­ködik 1965 óta Kosztroma város környékén (Oroszor­szági Föderáció), Szumaro­kov falu közelében. Itt dol­goznak ar mezőgazdasági kí­sérleti állomás iávorszarvas­tenvésztő laboratóriumának szakemberei. A tenvésztele­peken a jávorszarvas tartá­sának technológiáját dol­gozzák ki. A helvi vadászok kezdetben egyhetes boria­kat fogtak be a laboratórium számára, ezekkei alapozták meg a kísérleti állományt. A szakemberek már ötö­dik éve tanulmányozzák a jávorszarvasok teielő ké­pességét. Jó eredményeket értek el. A jávorszarvasok teje fehér színű. sűrű. mint a tejszín, kellemes, envhén sós ízű. sok vitaminnal Csökkent munkaképességű jM^ dolgozók átképzése N. L. szegedi olvasónk egészségi allapota annyira leromlott, hogy szakmajá­ban. amely nehéz fizÍKái munka. nem dolgozhat. Rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, mert munkaképes­sége csak 50 százalékra csökkent. Az öregségi nyug­díjhoz pedig még 15 éve van, és nem szeretné ezt az időt portásként eltölteni. Arra kíváncsi, hogy van-e olyan rendelkezés, amely az ilyen helyzetbe került dolgozo foglalkoztatását vagy át­képzését a munkáltató ré­szére előírja. Van ilyen rendelkezés, mégpedig a 8 1983. (VI. 29.) EüM—PM számú együttes rendelete, valamint a vég­rehajtásáról szóló 3/1983. (IX. 15.) SZOT sz. szabály­zat. A fenti rendelkezések szerint a megváltozott (csökkent) munkaképességű dolgozó foglalkoztatását minden lehetséges módon elő kell segíteni. A foglal­koztatás annak a munkálta­tónak a feladata, ahol a dolgozó a megváltozott mun­kaképességének megállapí­tása idején munkaviszony­ban. szövetkezeti tagsági vi­szonyban áll. I Megváltozott munkaképes­ségűnek azt a dolgozót kell tekinteni, aki egészségi ál­lapota romlásából eredő munkaképesseg-változás mi­att eredeti munkakörben re­habilitációs intézkedés nél­kül teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmat­lanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképte­lenségi járadékban nem ré­szesül: üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében baleseti járadék­ban részesül, és eredeti mun­kakörében teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált; gümö­kóros betegsége miatt mun­káltatójánál jogszabályi ti­lalom folytán nem foglal­koztatható; baleseti rok­kantsági nyugdíjának meg­szűnése után a munkáltató­val újra munkaviszonyt lé­tesít. A munkáltató a megvál­tozott munkaképességű dol­gozót köteles a munkakö­rülmények módosításával elsősorban eredeti munka­helyén és szakmájában fog­lalkoztatni. vagy működési körén belül egészségi álla­potának, korának és kép­zettségének figyelembevéte­lével megfelelő munkahely­re áthelyezni, illetve más munka végzésére betaníta­ni, vagy szakképzésben ré­szesíteni; szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni, részmunkaidőben alkalmaz­ni, bedolgozóként foglalkoz­tatni. ha a munkáltató te­vékenysége erre módot ad. A rendelkezések szerint van lehetőség a megválto­zott munkaképességű dol­gozó átképzésére. Olyan esetben, mint olvasónké, vagyis akkor, ha a dolgozó egészségi állapotának rom­lásából eredő munkaképes­ség-csökkenés az 50 száza­lékot eléri vagy meghalad­ja. az átképzés ideje — be­tanításnál legfeljebb 12 hó­napra, szakképzésnél leg­feljebb 30 hónapra — ke­resetkiegészítés jár. Ez olyan összeg, amely a dol­gozó átlagkeresetét a ko­rábbi — nyugdíjjárulék le­vonásával számított — át­lagkeresetének száz száza­lékára egészíti ki. Ez a kedvezmény akkor is meg­illeti a megváltozott mun­kaképességű dolgozót, ha a betanítás, vagy szakképzés idejében a munka végzése alól felmentették. Dr. V. M. SZÁZTÍZ ÉVE született Kernstok Károly (1873 —1940) festő- és grafikusművész, a Nyolcak vezéralakja. Ady ba­rátja. a radikális értelmiség jel­legzetes képviselője volt, a Ma­gyar Tanácsköztársaság egyik müvészetpolitlkai vezetője. a képzőművészeti szabadiskola Irányítója. A forradalmi ese­mények hangulatában festette meg egyik legszebb müvél. a Zivatart (1919) A Tanácsköz­társaság megdöntése után emig­rálnia kellett. 1926-ban tért ha­za. IIÜSZ ÉVE hunyt el Klemm Imre Antal (1883—1963) .nyelvtudós, 1932-től a pécsi, 1940-től a szegedi egye­tem nyelvészprofesszora, a finnugor es a magyar monaat­tan nemzetközi hirü kutatója. ZENÉS SZÍNHÁZ Délután 3 órakor: A sevtllai borbély — Általános Iskolások részére. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után negyed 4. fél 6 és három­negyed 8 órakor: E. T. (A föl­dönkívüli), színes amerikai). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Vabank (szines. m. b. lengyel). Filmtéka (Újszeged. Közép fa­sor 1—3. Oktatási Igazgatóság: Mindhalálig zene (sz.ínes. zenés amerikai. III. helyárral. 16 évem felülieknek, este fi órakor). Rókusi Szabadidő-központ (II. sz. általános iskola): délelőtt 9 és 11 órakor: Hattyúk tava — Japán rajzfilm. Este 6 órakor: A karatézó Cobra (szines japán). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sür­gős esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetét szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4.) szi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más-1 nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon! 18-100 FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig: sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420 S. O. S. LEI.KISEGÉLY­SZOLGAl. AT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. nirrrj BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna — (ism.) 8.05: Nasa obrazovks — a szegedi stúdió szlovák nyelvű műsora — (ism.) 8.20: Nas ekran — a pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű műsora — (ism.) 8.40: perpetuum mobile — (ism.) 9.20: Szünidei matiné — A kiskakas gyémánt félkrajcárja — az Astra bábegyüttes előadása — (ism.) 9.45: A nagy kék üveggolyó — amerikai filmsorozat — 3. — (ism.) 10.10: Jó lovaglást! — NDK­film 10.45: Igy csinálná Sherlock Holmes — szovjet filmsorozat — 2. — (Ism.) 11.20: Egy novemberi vasárnap este — olasz dok .-film 12.10: Képújság 15.30: Hírek 15.35: Szülők iskolája — 5. — (Ism.) 16.05: Öt perc meteorológia 16.10: Gegparádé dióhéjban —J. 16.35: Reflektor magazin 17.35: Keresztkérdés 18.05: Képújság 18.15: Az Országházbői jelentjük . .. 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: „És mégis mozog a Föld" — Jókai-vetélkedő­müsor 21.35: Párizs bálványa — francia film 23.05: Tv-híradó 3. BUDAPEST 2. 20.00: Természetbarát 20.20: Csali 20.30: Éjszakai ügyelet — francia filmsorozat — í. 21.25: Tv-hiradó 2. 21.45: A Steve Miller Band a rock palotában 22.20: Képújság BELGRÁD 1. > 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalak 17.40: Hírek 17.45: Mesék 18.15: Tv-naptár 18.45: Védelem és oltalom 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Filmsorozat 21.00: Könnyűzene 21.400 Tv-napié 22.00: Pénteken 22-kor . 23 30: Hirek BELGRÁD 2. 18.15: Háromszor tiz 18.45: Tudta-e? 19.00: Tudományos beszélgetések 19.30: Tv-napló 20.00: Zeneszerzők arcképei 20.45: Zágrábi körkép 21.00: Dok.-adás 21.30: ölj meg gyengéden — jugoszláv játékfilm ÚJVIDÉK 16.30: Músorkalauz 17.00: Tv-hirad6 magyarul és szerb-horvátul 17.45: Gyerekeknek 18.15: Az önigazgatás folyamatai 18.45: Hangjegyek vonalakon és utcákon . .. 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hlradó magyarul 20.00: Gilkosság Texasban — tv-fllmsorozat — 3. 21.00: Legyenek velünk! 21.45: Tv-híradó szerb­horvátul 22.05: Immunológia — magyarul BUKAREST 14.35: Kulturális híradó 14.50: Autóvezetőknek 15.00: Német nyelvű adás 19.00: Tv-híradó 19.20: Gazdasági figyelő 19.35: Dalok 19.45: Vliághiradó 20.05: Deluvrancea: Vénusz — színmű SZOMBAT DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.20: Tv-torna — (ism.) 8.25: Kicsi csacsi, nagy oroszlán — rövidfilm 8.55: Emberrablók — angol— NSZK kalandfilm­sorozat — 12. 9.20: A popzene műhelyül — 2. 9.50: cimbora 10.40: Wagner — angol­magyar tv-filmsor«rait 1. — (i»m.) 11.35: Képújság Éna KOSSUTH 8.27: Minden tizedik emberéit . . . 8.37: Kincses Veronika énekel 9.17: Fúvós potkák 9.33: Mit ásol héja? 9.53: Lotlósorsotás 10.03: relfedező tudósok, világjárók 10.35: A vén gulyás — Arany János versel 10.40: Schumann és Rav«l kórusmüveiből 11.00: Gondolat 11.45: Lakatos Mihály né«i zenekara tótszik 12.45: Hétvégi panoráma 14.02: Kulturális panoráma Tallinnból 14.23: Daloló, muzsikáló tájak 14.44: Magyarán szólva 15.05 : Révkalauz 15.35: Volt egyszer egy vád­nyugat — részletek Morrioone filmzenéjéből 16.00: Mit üzen a rádió? 16.35: Szvorák Katalin népdalokat énekel 17.05: A belpolitikai rovat műsora 17.30: Reflektorfényben egy operaária 19.15: Világirodalmi Dekameron . 20.00: Évszázadok mester­művei 20.38: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdió* 23.30: Nóták 0.10: Melódiakoktél PETŐFI 8.05: Róbert Craft együttese Gesualdo-madrlgálokat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.36: Magyarok a trópusokon 9.53: Lottósorso'.ás 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél — (sz.) 12.35: Édes anyanyelvünk 12.40: Népi muzsika 13.13: Kórusmuzsika Finnországból 13.30: Táncra fel! — Táncok Kodály zenéjében 14.00: Zenedélután — Rivalda­fényben — (sz.) 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 15.45: l'ablö Cruise felvételeiből — (sz ) 16.35: Jó utat! 17.05: Pamutban, selyemben 17.30: Ötödik sebesség 18.35: Popzene — (sz.) 19.15: Világjáró Dekameron 19.40: Nóta kedvelőknek 20.35: Vastaps 21.17: Válogatott felvételek 22.20: Zenés játékokból 22.30: Amíg a függöny felmegv 23.20: Bemutatjuk Claudio Fasoli ..Lido" című új dzsesszlemezét — (sz.) SZOMBAT DÉLELŐTT KOSSUTH 8.20: Mai kulturális programok 8.30: Családi tükör 9.00: Mit, hol, mikor, hogyan? 9.15: Szines népi muzsika 10.05: Allj meg pillanat! 12.30: Déli zeneparádé PETŐFI 8.11: Filmzene 8.20: Tíz perc külpolitika — (ism.) 8.35: Mikóházi betlehemesek 8.57: Népszerű fúvós­muzsika 9:29-. A Rádió Dalszínháza — A hóember — zenés mesejáték — (sz.) ío.noj Szombat délelőtt ebedhez szól a nóta I

Next

/
Thumbnails
Contents