Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

2 Péntek, 1983. december 23. Hetényi István expozéja (Folytatás a 3. oldalról.) zetöképességünk fenntartása ugyanis megköveteli, hogy legalább 15 milliárd forinttal növeljük a külkereskedelmi többletet jövőre, mert csak így tehetünk eleget kamatfizetési és esedékes törlesztési kötelezettségeinknek. Legnagyobb feladatunk továbbra is a kivitel növelése, de fokozott figyelmet, kell fordítani az importált anyagok és fűtőanyagok takarékos felhasználósára is. A kivitel növelése már most, és az év első napjától, első heteitől kezdve fokozott figyelmet követel, mert egy esetleges lemaradást már később nagyon nehéz lenne behozni. A vállalatoktól és szövetkezetektől azt várjuk, hogy létrehozzák a szükséges termékeket, felkutassák a kiviteli lehetőségeket, termékeiket minél előnyosebben értékesítsék. Továbbra is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme es a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek színvonalát. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése kisebb mértékű lesz, mint az összes pénzbevételé, viszont ennél jóval gyorsabban nőnek a társadalombiztosítási kiadások. illetve a szociális juttatások. Az árszínvonal tervezett alakulásában közrejátszik, hogy a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának fenntartása, a piaci és a hatósági árak elszakadásának elkerülése, valamint a fogyasztói árkiegészítés csökkentése' végett központi árintézkedéseket is tervbe veszünk. A lakosság jövedelme és fogyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, ha a beruházásokat jövőre is tovább mérsékeljük. Erre a következtetésre annak ellenére kellett jutnunk, hogy látjuk az ebből eredő gondokat, a termelési szerkezet megújításának nehézségeit, az infrastruktúrában mutatkozó tartós feszültségeket is. Mégis a csökkentés mellett kell dönteni. mert nincs mód és nincs ok arra, hogy a két alapvető célunk bármelyikét is feladjuk. A gazdaságban van annyi lehetőség és tartalék, hogy a tervezett beruházási szint mellett javuljon a hatékonyság addig is, amíg újra növelhetők lesznek a beruházások. Az elmúlt néhány év és az 1984. esztendő tervének fő adatai hasonlósága ellenére óvakodnunk kell attól, hogy azt higgyük: munkánk k; alakult színvonala elégséges a célok megvalósításához. Az új feladatok nem a korábbi, hanem a már elért, magasabb színvonalhoz képest kívánnak további javulást. Ezért magasabb követelményeknek kell megfelelnünk a munkában. Ez akkor is igen igényes feladat, ha bizakodóan számolunk azzal, hogy a vállalatoknál fokról fokra kialakuló pozitív folyamatok jövőre érzékelhetően tovább fognak fejlődni. A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fő követelménynek. Biztceítkodás mellett legyenek képesek alapvető feladataik ésszerű ellátására. A költségvetés tervezett bevételei 563,2 milliárd forintot, kiadásai pedig 566,7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány 3,5 milliárd forint, kisebb az idénre tervezett 10 milliárd forintnál. A bevételek 4,5 százalékkal. a • kiadások körülbelül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest. A költségvetés bevételeinek 83 százaléka a vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, és e befizetések jövőre 4—5 százalékkal haladják meg az idei színvonalat. A lakosságtól származik a költségvetési bevételek 7 százaléka: ez az adókon és az illetékeken felül tartalmazza a dolgozóktól fizetett nyugdíjjárulék összegét is. A lakosságtól származó befizetések növekedése 11 százalékos lesz. Áttérve a kiadásokra: a kiadások 10 százaléka a felhalmozást szolgálja, összegük az idei színvonalon marad. Növekednek — csaknem 5 százalékkal — a költségvetési intézmények kiadásai, és mintegy 11 százalékkal a társadalombiztosítási kiadások. A korábbi, sok éves irányzattal ellentétben viszont csökkentjük a költségvetésből folyósított termelési és fogyasztói ártámogatásokat. de e támogatások még mindig a költségvetés összes kiadásainak 25 százalékát fogják kitenni. A pénzügyminiszter szólt a veszteséges, alaphiányos vagy alacsony hatékonyságú vállalatokról, illetve gazdálkodásukról, mert — mint mondotta — a sokszor emlegetett szerkezeti változások elsősorban itt szükségesek. Az idei év rendkívüli időjárása indokolja, hogy külön szóljak a mezőgazdaságról. Az aszály, amelynek Feszítő társadalmi gondunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapasztalatai kedvezőek. A lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökké nése ellenére a tanácsok meggyorsították. javították a terület-előkészítést, a telekellátást, és minden feltétel megvan arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. A lakbéremelés végrehajtása zökkenőmentes volt, ebben a fokozatosság és a leginkább rászoruló rétegek számára bevezetett szociális támogatás is közrejátszott. Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik. hogy hazánk olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra találhat a szocializmus építését igenlő minden állampolgár részéről. és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a népgazdaság egyem súlyának megszilárdítása, gazdaságunk fellendítése nem egyszeri felbuzdulást igényel, hanem állandó, sokrétű és alkotó cselekvést. Ehhez kérem az országgyűlés fórumán a munkások. parasztok és értelmiségiek alkotó közreműködését közös céljaink valóra váltásában — mondotta befejezésül Heténvi István. Illést tartott s: a városi tanács Elfogadták a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervet Szeged megyei város tanácsa tegnap, csütörtökön dél- munkájáról, a tanácsi válelőtt tartotta utolsó idei soros ülését. Papp Gyula elnök- lalátok gazdálkodásáról, a letével. A testület munkájában a tanácstagok mellett részt szennyvízelvezetésről, a házvettek a városi lakóterületi pártszervezetek titkárai, a társadalmi és tömegszervezetek meghívott vezetői. Az elnökségben foglalt helyet dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagia. a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Petrik István, a Csongrád megyei tanács általános elnökhelyettese és Török József, a városi pártbizottság első titkára. A tanács a végrehajtó bizottság által javasolt napirend szerint folytatta munkáját. Elsőként a jövő évi működési költségvetés és a fejlesztési alap összegét és zsef. dr. Petrik István, Lányi István, Nagy Mihály, dr. Komócsin Mihály. Mihály. Hörömpö kezelői szolgáltatásról. a közérdekű bejelentések, panaszok intézéséről, a gazdasági munkaközösségek működésének tapasztalatairól, a varosgazdálkodási vállalat munkájáról, a hetedik ötéves tervben időszerű lakásépítés területének kijelöléséről, a kisiparosok ladr. Sas kossági szolgáltató tevéJózsef, kenységéről, a lakáselosztásfelhasználását tárgyalta meg, roly, Bari Ferenc (a városi Bányainé dr. Birkás Mária, ra és lakásgazdálkodásra Bézi Ferenc, dr. Tóth Ká- vonatkozó tanácsrendelet Prágai Tibornak, a tanácselnök általános helyettesének előterjesztésében; majd a tervosztály vezetőjének, dr. Tóth Lászlónak a beszámolóját vitatta a hatodik ötéves területfejlesztési terv időarányos teljesítéséről. (E két napirendi pont részletes ismertetésére a közeli napokban visszatérünk.) Beszámolt munkájáról a tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága is, dr. Sas Mihály elnök előadásában. Elfogadta a testület a saját munkájára vonatkozó jövő évi munkatervet is, majd módosította a lakásügyi tanácsrendeletet, végül interpellációk hangzottak el. A városi tanács ülésén, a napirendi témák és az előterjesztések vitájában felszólalt: Gyimesi József, dr. Kutiván Rezső, Török JóKISZ-bizottság A következő titkára). tanácstagok végrehajtásáról stb. A tanács tavaly októberben rendeletet alkotott az Ünnepek előtt Mentő-intő Már-már gépiesen kívána kellemes j karácsonyt és a boldog új méreteit jellemzi, hogy az , . , , éves csapadék 120—200 mii- luk egymasnak liméterrel maradt el az átlagostól, számottevő kiesést ' eKvet' nem 16 gond"lva aI'rabizony a nagy dinom-daokozott a gabonatermésben. Az aszálykárok mérséklésében nagy szerepe van a mezőgazdaságban dolgozók helytállásának. lelkiismeretes munkájának. A szabályozás, elsősorban az ár- és támogatási rendszer változásai segíteni fogják jövőre a termelési szerkezet némi módosítását is, kívánatos irányba. A reális költségnövekedéseket és néhány eddigi termelési támogatóst az ágazatban mintegy 4,4 százalékos átlagos felvásárlási áremeléssel. a jövedelemadó 20 százalékos csökkentésével és a kötelező tartalék-alapképzés megszüntetésével ellensúlyozzuk. Azzal számolunk, hogy intézkedéseink hatására a mezőgazdasági termelés piacérzékenysége erősödik. :A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájárulnak az életkörülmények javításóhoz. a sokirányú állami kötelezettségek teljesítéséhez.. A társadalombiztosítási ellátás jövőre is a költségvetés legdinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. Az életszínvonal, az élet , eitlSAiUVUIIdí, CIO. CICI^^^L^lkörülmények javítása, olyan és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák át a végső jövedelmeket. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával. a fő célok megvalósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával se. gítse a költségvetés a népgazdasági egyensúly további /. „óöi'il Ha feladatok megoldását is szükségessé teszi, amelyeknél a hatalmas ráfordítás a lakosság nagy többsége számára gyakran közvetlenül nem érzékelhető, de az érintettek számára létkérdés Ilyen például az egészségei, ivóvíz biztosítása. E kérdéssel a kormánv a közelmúlt„ ban foglalkozott, és 1984megszilárdítását. És végül, de ben újabb 90 olyan telepünem utolsósorban: a költség- lésen lesz jó ivóvíz, ahol vetési intézmények és pénz- ma nem megfelelő a minőaiaojukbol takarékos gazdák- sege. nom, az önfeledt ünnepi hangulat magunkat és másokat veszélyeztető felelőtlenségekre is csábít. Nem a váratlan és kivédhetetlen rosszullétre gondolunk, hisz ezek ellen senki sincs biztosítva, az év egyetlen napján sem. Életveszélyes helyzetekben természetesen bárki, bárhonnan. bármikor hívhatja a mentőket: kérésük csupán az. hogy a bejelentő lehetőleg pontosan mondja el a tüneteket. önmagában az, hogy a szomszéd lakásból jajgatás hallatszik, nem ok arra. hogy riasszák a mentőket, hiszen jóllehet máshol valóban életmentő teendőket kellene ellátniuk. Dr. Alpáry Lajos a Csongrád meavei mentőszervezet vezető főorvosa — számítva az ünnep miatti nagyobb forgalomra — éppen a gyors és eredményes segítségnyújtás érdekében kéri, hogy aki kénytelen ezekben a napokban hívni a 04-et. pontosan adja meg a címet is. ahova várják a mentőket. Különösen nehéz eligazodniuk ugyanis az új lakónegyedekben, ahol az épület egvik oldalán csak az utca és a házszám. a másikon meg csak az épületszám látható. Leghelvesebb ha mindkét címet közlik a telefonban, és ha már valaki az utcán várja a fehér autót. Természetes, hogyha valahol baleset történt. vagv ha mérgezett, sérült, vérző, eszméletét vesztett ember van a körnvezetünkben. első reakciónk, hogv azonnal értes'teni kell a mentőket. De erős fejfájás, hascsikarás. meg sok egvéb roszszullét nem ok erre: az efféle nanaszokkal az orvosi ügyeletet kell fölkeresni. Sokakban él az a téve6 né zet is. hogy a leszegnek a mentőben a helye. Az utcán handabandázó. diVötmé ló emberhez a rendőröket kell hívni. A riasztott mentőautók ugyanis az értesítést követő egy percen belül kötelesek elhagyni állomásukat. föltételezve, hogy életmentő küldetésük nem tűr halasztást. Márpedig az utcán vagy odahaza botrányosan viselkedő részeg léte nem forog kockán, míg jóllehet máshol palában szükség lenne a gyors beavatkozásra. A mentők tapasztalata szerint sajnos, aligha múlik el ünnep anélkül, hogv ne találkoznának leitatott gyerekekkel. Nincs szomoívlbb látvány részeg kisfiúknál. kislányoknál, egy korty alkohollal se kínáltuk hát őket. ne ezzel akarjuk „boldongá" tenni karácsonyukat, szilveszterüket! Aztán még egv megszívlelendő orvosi tanács- akinek valamilyen betegsége miatt diétáznia kell. a díszesen megterített asztal mellett is leoven ereje megállít parancsolni magának. Ne egven sokat például az, akit ep°hólvae gvulladással kez.elnek. mert könnven meglehet. hogv nem lesz foganatja a sok jókívánságnak. Az égési sérülésektől tartva a tűzoltókkal egvütt a mentők is fölhíviák a figvelmét a sajnos, szokássá váló felelőtlen karácsonvi úiévi tüzes iátéknkra is: az ablakhó! kirepülő éaö csillagszórók — hát még a lángra lobbantott lenvőt— rendkívül alkalmasak arra. hogv kellemetlenné térnék a- ünnepeket. Tegvünk hát meg mindent. 'ami tőlünk te'hefő tinöv (^preíteink. haráfa'nk tókivánsneai valóban valóra váltanák. Nvuftodaimas ünneneket kívánunk hát a mentőknek és minden városlakónak! Ch. A. nyújtottak be interpellációt: egyes lakásügyi jogszabáSavanj)a Miklós. Mendebaba lyok végrehajtásáról és a Radó. Nagy Mihály. Link lakásgazdálkodásról (5 1982.) Mihály, Heiler István. Helyszűke miatt mai tudósításunkban csupán a rövidebb tájékoztatást igénylő témákat érintjük: A tanács 1984-re négy ülést tervez (márciusban, júniusban, októberben és decemberben). Munkaprog-ramjába vette egyebek mellett a városi munkaerőhelyzet. a népesedéspolitikai határozat végrehajtása, a tömegközlekedés helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei, a következő évi költségvetés és fejlesztési alap. illetve az alkoholizmus elleni küzdelem témaköreit. A végrehajtó bizottság jövő évi ülésein tájékoztatást kér, illetve dönt a közterüAz idén januárban hatályba lépett tanácsrendelet módosítása azért vált szükségessé. mert időközben ezzel kapcsolatos magasabb határozatok születtek. Elsősorban az egységes értelmezés miatt kellett a fogalmak egységesítésére törekedni, de új paragrafusokat is tartalmaz (például a tetőtér-beépítés és az emeletráépítés témájában). A módosításokat a megyei tanács végrehajtó bizottságához terjesztik fel. és 1984. január l-től lépnek hatályba. Személyi kérdésekben is döntött a városi tanács. Dr. Süveges Ernőnek, a vb-titkárság gazdasági osztálya leti faállományról (főként a vezetőjének munkaviszonyát. Széchenyi tér és az űjszegedi liget felújítási feladatairól). az Építési Szolgálati Iroda és a központi iktató iroda működéséről, a lakossági erőforrásból történő gázelosztó hálózat építésének 1983 évi végrehajtásáról és 1934. ^vi felada'airól. a lakosság adózásáról. a múzeum művészeti és tudományos ismeretterjesztő a tanácsi apparátusban eltöltött több mint 20 éves eredményes munkája elismerése mellett. nyugdíjba vonulására tekintettel, december 22-i hatállyal megszüntette. Ugyanebbe a munkakörbe a testület december 23-1 batállval kinevezte Marosi Lászlót, az ipari osztály eddigi csoportvezetőjét. Szuhai Imre köszöntése Képünkön: dr. Koncz János és dr. Székely Sándor az ünnepelttel (középen) Gyermekmunka . . . Ma már ismeretlen fogalom. Szuhai Imre és sok társa viszont tudia. hogy mit jelent. Apja korán meghalt, így küldöncnek kellett állnia. Pedig a négy elemit kitűnő eredménnyel végezte el . Tizénnégy éves korában lett szabótanonc, 1925-ben segéd. Ekkoriban került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Eszperantista lett, a Munkás Testedző Egyesület tagja. Terjesztette a Népszavát, feladatot vállalti a választási agitációkban. Tette, amit lehetett. Tagja volt a szavalókórusnak és a Munkásszínpadnak is 1932-ben a szabók szakszervezetének pénztárosa. Budapest ostromakor a fő«waro6ban éL A nyilasok munkaszolgálatra küldik. A felszabadulás után a vasútnál helyezkedik el. Előbb segédmunkás. később központkezelő a távközlési biz'os'tó berendezések főnök-égén. .'ól dolgozik, s ezt bizonyítja, hogy 1951-ben sztahanovista oklevelet kap. ö az ottani pártszervezet elnöke és a legtöbb szeminárium előadója. A munkásmozgalom régi szegedi harcosát 75. születésnapja alkalmából tegnap délután a szegedi városi pártbizottságon dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. Átadták neki a megyei pártbizottság oklevelét és a Lenin-plakettet.