Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

2 Péntek, 1983. december 23. Dr. Korom Mihály fölszólalása Dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Hzottság titkára elöljáróban arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a népképviseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit. a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált, általános egyetértésre, támogatásra talált a törvénytervezetről lefolytatott széles körű társadalmi vitákban, s megfogalmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt Központi Bizottságához eljuttatott állásfoglalásában is. — A politikai intézményrendszer fejlesztésénél továbbra is fontos feladatunknak tartjuk az alapvető és jól bevált elveink következetes érvényesítését, a meglevő keretek még tartalmasabb kitöltését. Ugyanakkor számolva az új igényekkel, kezdeményezzük a szükséges változtatásokat is. A hatályban levő választási törvény alapvető rendelkezései eredményesen szolgálják szocialista céljainkat. Ennélfogva a mostani törvényjavaslat is tartalmazza mindazokat az elveket. amelyek létjogosultságát az élet. a gyakorlat igazolta. Ezeket a jövőben is megőrizzük. Közülük kiemelem a választások nénfrontjellegét. az egyéni választókerületi rendszert, mmt alaDvető formát, és az állampolgárok közvetlén jelölési és választási Jogát. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján arra a következtetésre futottunk: megértek a feltetelei annak, hogy továbbfejlesszük,. a képviselők 'és a tanácstagok választásának rendiét. nőve'lük az államnol várok tevőleges részvételét a választások legfontosabb aktusaiban. A törvényjavaslat tehát nem tartalmaz pvökeres változtatásokat. hanem a folytonosság és a folyamatosság alapján áll Az előterjesztett javaslatok egyenként és összességükben mé°is ielentősek A továbbiakban az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét. — A kettős, illetve többes jelölés általánossá tétele az eddigi helyzettel szemben azt igénvli. hogv igazítsunk a szemléletünkön is — hangsúlyozta. — Nem lehet egyetérteni például azzal a nézettel, amely szerint „nincs a lakosságnak igénve" másik jelölt, illetve ielöltek állítására. Az eddigi „többjelöltes" választókerületekből származó tapasztalatok nem igazolják ezt a nézetet. Ellenségeink is tisztában vannak azzal, hogy a többes jelölés általánossá tétele előrelépés, de ők — saját szemszögükből ítélve —azt szeretnék, ha a két. vagy több jelölt merőben más politikai irányzattal léphetne fel. é: ilyen módon versenghetne a szavazatokért. Mi természetesen nem ilyen megoldásra gondolunk. Csaknem negyvenesztendős szocialista fejlődésünk alapján számúnk+a ez effogadhatatlan alternatíva. A törvényjavaslat kimondja. hogy a jelöltek a jelölés elfogadásával egyidejűleg kifejezik egyetértésüket a Hazafias Népfront választási programjával. amely egyben nemzeti összefogásunk programja is. Az azonban, hogy kiket fogadnak el jelöltnek, a választópolgárok szuverén állásfoglalásától függ. az pedig, hogy közülük kit juttatnak mandátumhoz a szavazáskor. titkos módon dől el. Hazánkban történelmileg úgy alakult a helyzet, hogy egypártrendszer körülményét között dolgozunk. Itt nincs és a jövőben sem lesz hélye, terepe a szocializmusellenes fellépéseknek, mert dolgozó népünk politikai érettsége gátat vet minden ilyen törekvésnek. Tapasztalataink bizonyítják. hogy az új társadalom építése a nép egészének az ügye. Kommunisták és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek, magyarok és nemzetiségiek egyre erősödő nemzeti egységben, összefogva, együtt dolgoznak szocialista céljaink eléréséért. Nemsokára negvven esztendeje lesz annak, hogy a fasizmus, a régi rend igájából felszabadulva kezünkbe vettük sorsunk alakítását, s a magunk számára építjük szocialista hazánkat. A kettős, illetve többes jelölések általánossá tételéből következik a pótképviselői és a póttanácstagi intézmény törvénybe foglalása. Meggyőződésünk, hogy ez a megoldás megkönnyíti a több jelölt indulását. A jeiöllek számára biztosítja a kellő társadalmi megbecsülést abban az esetben is. ha nem a legtöbb szavazatot kapják. Egyenlő esélyek biztosítása esetén pedig a versengés nem tekinthető eleve eldöntöttnelc. Ugyanakkor az egyes közösségeknek, népünknek nagy haszna származik abból, hogy jelentősen gyarapszik a felelős, tettrekész közéleti emberek száma. Választási rendszerünk jelenleg az egyéni választókerületekre épül. Ezek megtartását az eddigi, alapvetően jó tapasztalatokból kiindulva a törvényjavaslat a jövőre nézve is tartalmazza. Az egyéni választókerületi rendszer kizárólagossága azonban ellentmondásokat is hordoz magában. Ezeket hivatott feloldani a törvényjavaslat ama rendelkezése, amely — meghatározott módon és mértékben — előirányozza az országos képviselői lista rendszeresítését. Úgy vélem, nem kíván részletes indoklást. milyen fontos érdekek fűződnek ahhoz. hogy legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti és törvényhozó testületünkben képviselőként helyet foglaljanak politikai és társadalmi életünk vezetői, szövetségi politikánk párton kívüli reprezentánsai, a kultúra, a tudomány, az egyházak országosan ismert és tisztelt kiválóságai is. Ez egyébként jelenleg is így van. E személyiségeket azonban most egyéni választókerületekben jelölik és választják. Munkájúk jellege, tevékenységük köre azonban jóval túllép választókerületük határain, országos jelentőségű. Ezért indokolt egy részüknek az országos listán történő választása. — Az országgyűlési képviselők és a- tanácstagok választásáról Szóló új törvény -megalkotása a .szocialista demokrácia további elmélyítését. kibontakozását előmozdító, fontos aktus. Kedvező lehetőséget teremt az állampolgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldalú felelős politikai munkát követel mindannyiunktól. A feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben, az építő munka nehezebbé vált feltételei közepette is az eddigi úton kell következetesen tovább haladnunk. Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének. összefogásának erősítésében újabb állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül dr. Korom Mihály. a jelöltek kiválasztásához, hanem a közvélemény alakításához is. A megfelelő agitációs munka eredményezheti azt. hogv a meg nem választott ielölt nem . bukott emberként fog érezni, hanem úgv. hogy a legiobbak „csatájában" ugvan nem ő a nvertes. de semmiképpen nem vesztes Ennek megértését mind a jelöltekkel, mind a választópolgárokkal a legfontosabb feladatnak tartom, és ennek megoldása a társadalmi közérzetben is pozitívan fog jelentkezni. A továbbiakban szeretnék szólni azokról a gondokról, amelyeket elsősorban a tanyai lakosság életkörülményei miatt a választásoknál is figyelembe kell venni. Közismert ténv az. hogv a tanvai lakosság száma ugvan csökken azonban a még tanván élők többsége idős korú. és sokszor igen beteges, megfáradt ember. ök jórészt megszokásból, de anyagiak hiánva miatt nem kívánnak és nem is tudnak belterületre költözni. Eddig is. de a tanvák egv részének megszüntetésével is a távolság mind nagyobbá válik és sajnos, ez egv-egv rendezvény sikeres megvalósítását is ielentősen gátolja. Itt még az a megoldás segíthet. hogv valamelyik tanyát veszik igénvbe e célra, de a távolság igv is igen nagv. A törvénytervezet 50. paragrafusa (1) bekezdése — a társadalmi igénvt figyelembe véve — nem zárla ki annak lehetőségét. hogv ezekben az esetekben a szavazatszedő bizottság felkereshesse a beteg, idős embereket. Az intézkedést választópolgáraim nevében nagv örömmel "fogadom. Ez az intézkedés a szavazást elősegíti ugvan. azonban további probléma marad a jelölő gyűlések és egyéb választói gvűlések megtartása egyrészt helyiség, másrészt a megfelelő részvétel biztosítása tekintetében. Véleményem szerint éooen a fentiekre tekintettel nem szerencsés a tervezet 24. paragrafus (2) bekezdésének azon intézkedése, miszerint a szavazókörökhöz tartozó választópolgárok száma legalább 600 fő legyen. Ennek betartása főként a kisebb lélekszámú és nagv tanvaterülettel rendelkező községeknél alig elképzelhető. Végezetül hadd mondiam el. hogv a választás a magvar állampolgárok körében nemcsak joggá, hanem kötelességgé is vált. Tisztelt országgyűlés! Az általam felvetet gondok ismertetésével csak erősíteni kívánom az egyetértésemet a törvényjavaslattal, melvet elfogadok, és képviselőtársaimnak elfogadásra javaslok. Pozsgay Imre fölszólalása Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára felszólalásában aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal, amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. Csaknem 250 ezren mondtak véleményt a tervezetről, fejtették ki jobbító szándékú észrevételeiket, kritikai megjegyzéseiket. Az eszmecserék eredményéhez nagyban hozzájárult az előkészítés megalapozottsága, s az, hogv a szervezésben és lebonyolításban meghatározó szerepet betöltő Hazafias Népfront kiváló együttműködést alakított "ki a szakmai és kormányzati szervekkel. főként sz Igazságügyi Minisztérium vezető tisztségviselőivel. A viták politikai tapasztalatait összegezve elöljáróban arról szólt, hogy a résztvevők méltányolták a párt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább, korszerűsítsük választójogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfrontaktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani azt. hogy a kezdeményezés érdeme a Magyar Szocialista Munkáspárté. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek. párttagok és pártonkívüliek, tisztában voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják". mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogy szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság, s nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, amely az alkotmányon kívül. lefektetett premisszáinkon kívül keresné gondjai megoldásának lehetőségét. Magyarán: az elmúlt 25 évben kikovácsolódott társadalmi szerződés — párt és nép között — él; érvényben van, és fennmaradása kívánatos. Ennek kapcsán a HNF OT főtitkára kiemelte: a szocialista társadalom a nemzeti identitástudattól immáron elválaszthatatlan, a társadalmi konszenzus markáns kifejezője. A szocialista nemzeti egység másik megnyilvánulása: a párt vezető szerepét vállalták. mi több. megerősítették a párton kívüliek is. így az egész társadalom gondjává, kötelességévé vált. hogy véleményezze a párt tevékenységét, 6egitse az egész nép érdekeit képviselő szándékainak megvalósulását. A1 társadalmi viták tapasztalatait tovább boncolgatva a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megállapította: társadalmunk széles tömegei elfogadták a párt szövetségi politikáját, s annak megtestesítőjét, a Hazafias Népfrontot. De nem azért álltak ki ezen intézmények és törekvések mellett, mert itt. most az országgyűlésen — vagy példának okáért az MSZMP Központi Bizottságának székházában — így óhajtják. Ez is nagyon fontos — tette hozzá —, de ennél még fontosabb. hogy mindezt a nép is így akarja. Hetényi István expozéja Bibék Istvánná fölszólalása Bibók Istvánné. Csongrád megye 7 választókörzetének képviselője az országgyűlésen egyebek között elmondta: A választóközösség örömmel vette tudomásul, hogv a viták során kialakult vélemények. iavaslatok alapián történik a kéoviselők és a tanácstagok választása. Nagv eredménynek számít, hogv mindez a választóoolgároknak nagvobb beleszólási lehetőséget biztosít a gazdaság és politika alakításában. az ország építésében. Bizonyára már kevesen emlékeznek arra. hogv 1975ben. az országgyűlési kéoviselők választása alkalmával néhánv választókerületben kettős ielölés volt. Engem ilven kettős ielöltség után választottak meg. Jelenleg már második ciklusban kéoviselem választÓDOtgáraimat. azokat a választópolgárokat. akiknek több mint fele tanván él és főfoglalkozása a mezőgazdaság. Az akkori körülményekre, a kettős ielölésre. a választás előkészületeire, a választás napjára. annak minden percére még ma is sokszor visszaemlékszem. Sokszor önkéntelenül is visszavisszatér az a szorongás, bizonytalanság ami az akkori heteket végigkísérte. Azóta közel tíz esztendő telt el. a társadalmi feilődés felgyorsult, az úi körülmények is indokolták és indokoliák e téren is az újabb szabályozást. Ennek Dedig egvik legfontosabb kitétele a többes ielölés általánossá tétele Azt hiszem, ez a iogos társadalmi igénv. a ténvleges választás lehetőségének biztosítása úi helyzetet, teremt mind a ielöltek. mind oedig a társadalmi és tömegszervezetek számára. Szeretném e helvről felhívni minden egves közreműködő társadalmi és tömegszervezetet. hogv a választási törvénv végrehajtásakor agitációs munkáiuk alkalmával a korábbi évekénél sokkal többet tegyenek. Adianak sokkal nagyobb segítséget nemcsak Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé — kezdte beszédét Hetényj István pénzügyminiszter — A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. Előadói beszédemben elsősorban arról szeretnék szólni, hogj milyen feladatok állnak előttünk az állami pénzügyi munkában. Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaságpolitikai követelményből indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívmányaink védelme. Cselekvésünket egyre érzékelhetőbben ezek szolgálatába tudjuk állitani. Az eredmények önmagukért beszélnek. Nem tagadható ugyanakkor, hogy e politikát rögös úton kell sikerre vinnünk. Néhány évvel ezelőtt, a célok kijelölésekor kedvezőbb nemzetközi feltételekre és egy-két* vonatkozásban kevesebb belső nehézségre is számítottunk. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőképességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartani a behozatalt. A külkereskedelem pozitív egyenlege tovább növekedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reáljövedelmének es fogyasztásának eddig kialakult színvonalát. A tervezett keretek között alakultak a fogyasztói árak, teljesítjük a lakások, az általános iskolák és kórházak építésének terveit. A költségvetés bevételei és kiadásai is — nagv vonzásokban — a terv szerint alakulnak, sőt lehetséges, hogy az ez évi költségvetési hiány a jóváhagvottnál kisebb lesz. A kedvező tapasztalatok és a felismert gyengeségek tanulságosak jövő évi munkánk számára. 1934-ben továbbra is a XII. kongresszuson elhatározott gazdaságpo. litikai irányt követjük, hangsúlyozva a fizetőképesség megőrzésének elsőbbségét, mert annak az érdekében kell a legtöbbet tenni és ez a feltétele az összes többi célunk elérésének is. Az állami bevételek tervezésekor a népgazdasági tervvel összhangban arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem összehasonlító áron másfél-két százalékkal, folyó áron számolva pedig mintegy 8 százalékkal emelkedik. Figyelembe vesszük a kiadások tervezésekor azt a körülményt is, hogy a nemzeti jövedelem belföld; felhasználása összehasonlító áron az ideinél kisebb lesz, illetve folyó árakon csak körülbelül 5 százalékkal növekedhet Fi(Folytatás az 5. oldalon.) ,