Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

2 Péntek, 1983. december 23. Dr. Markója Imre expozéja — Amikor a Minisztertanács megbízásából és nevében előterjesztem az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot, ezt annak tudatában teszem, hogy politikai és jogi szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényhozási aktusra kerül most sor — mondotta dr. Markója Imre igazságügyminiszter. majd hangsúlyozta : — A választási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. tgv van ez a szopialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosztály. a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. — A törvényjavaslat jelentőségét indokolva természetesen azokról a konkrét törekvésekről is szólni kell, amelyek a mi országunkat és népünket vezérlik. Ezek lényegét és alapvető célját abban lehet, megfogalmazni, hogy elkötelezett hívei vagyunk a szocialista eszmék megvalósításának, a szocialista társadalom építésének, tehát annak is, hogy a szocialista demokrácia állandó fejlesztésével minél teljesebben biztosítsuk népünk legszélesebb rétegeinek bevonását a politika alakításába. a közügyek intézésébe és a közélet ellenőrzésébe. A választójogi törvényen túlmutató — sokszor igen kritikus — észrevételekkel és javasatokkal1 'k'áoSsóTátban pedig arról számolhatok be. hogyd ezek feldolgozása is folyamatban van, s hasznosításukat az elkövetkezendő időszak egvik legfontosabb feladataként tartjuk számon. Különösen nagv figyelmet fordítunk majd azoknak a véleményeknek és elgondolásoknak a tanulmányozására. amelyek az úi választójogi törvény alanján megválasztandó népképviseleti szervek, azaz az országgyűlés és a tanácsok tevékenységének továbbfejlesztésére, tartalmasabbá tételére, illetve a közigazgatás további korszerűsítésére. egyszerűsítésére irányultak. A Minisztertanács nevében kijelenthetem, hogy a kormányzati szervek minden erővel törekedni fognak a most lezajlott társadalmi viták tapasztalatainak messzemenő hasznosítására. Ez az elhatározásunk is bizonyítja azt. hogy egész társadalomirányítási rendszerünkben élő és eleven valósággá kívánjuk tenni a" demokrácia tiszteletét, érvényesülését és felelősségteljes gyakorlását. Az új választási törvényjavaslat jog) eszközökkel is biztosítani kívánja, hogv az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A kettős vagy többes jelölés természetszerűen megnöveli a jelölő gyűlések jelentőségét is. Ezt a szándékot a jelölő gvülések számának szaporítása énoúev elősegítheti, mint a terve zetnek az az. újszerű rendelkezése, miszerint a képviselő- és a tanácstag jelöltek a választást megelőző napig tevékenységüket és elképzeléseiket választóikkal — egyenlő feltételek mellett — ismertethetik, s ebből a célból a Hazafias Népfront bizottságai gyűléseket szervezhetnek A ielöló gyűlésekkel kapcsolatban a korábbiaktól eltérő egvik szabálv a következő rendelkezést tartalmazza: ...A jelölő gyűléseken a választókerület lakosai és a választókerület területén levő vállalatok, szövetkezetek. hivatalok, intézmények dolgozóinak képviselői vehetnek részt." Ez — a társadalmi viták ..kohóiában" kiformálódott megfogalmazás — egyrészt biztosítja a területi képviselet elvének maradéktalan érvényre jutását, másrészt nem zárja el a választókerületben levő. ennélfogva a választás alapján létrejövő népképviseleti testületekkel és tagjaikkal szükségszerűen szoros kapcsolatban álló munkahelyek kollektíváit sem attól, hogv a jelölő gyűléseken részt vegvenek, és javaslatot tehessenek. A törvényjavaslat fontos, garanciális jelentőségű rendelkezése az is. hogy több jelölő gyűlés tartása esetén a korábbi jelölő gyűlésen elhangzott valamennyi javaslatot — ha a javasolt személy ott szavazatot kapott — a későbbi jelelő gyűlésen is szava'z'ásra kéli feltenni. Ezt az indokolja, hogy a jelölő gyűlések eredményeként az egyes jelöltek személyével kapcsolatban az egész választókerület közvéleményének akaratát meg lehessen ismerni, és a jelöltek se szenvedjenek hátrányt azért, mert a későbbi jelölő gyűlés résztvevői nem ismerik az előző jelölő gyűlés állásfoglalását. Hasonló a tervezetnek az a szabályozása, amely előírja. hogy a jelölő gyűlések lefolytatásával kapcsolatban bármely választópolgár kifogást emelhet, és e kifogást a helyi, illetve a választókerületi elnökségek kötelesek folyamatosan elbírálni, s ha szükséges, a demokratizmus és a törvényesség védelmében a megfelelő intézkedéseket meglenni. Külön is szeretném kiemelni. hogv a törvényjavaslat a jelölés egész folyamatában. a jelölő gyűlések megszervezésében és lebonyolításában növeli a Hazafias Népfront szerepét. Ezt a szerepet egyébként a javaslatnak az a rendelkezése is meghatározó jelentőségűvé teszi, amely szerint a jelölteknek — a jelölés elfogadása mellett — arról is nyilatkozniuk kell. hogy a Hazafias Népfront nrogramját magukénak vallják. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell: a kettős, illetve a többes jelölés nem jelentheti tehát azt, hogy zöld jelzést biztosítunk olyan jelöltek indulásához, akik a szocializmussal, a nemzetközi beké és biztonság nevében szembenálló alternatívát kén viselnek. Azt viszont feltétlenül jelenti, hogv a Hazafias Népfront csak olyan jelöltek Indulását fogja támogatni, akik a lehető legmagasabb színvonalon tudják a Hazafias Népfront programját megvalósítani. A törvénviava.slat szellemében a vélasz'ójoolgároktól is azt kérjük. hogv a jelöltek kiválasztása és megválasztása során fejezzék ki a politikánk melletti kiállásukat. ugvanakkor azt is juttassák határozottan kifejezesre, hogy a jelöltek közül valóban a legrátermettebbek képviselhessék a lakosság egészének vagy az érintett közösségeknek az érdekeit. A törvénytervezet változtatási szándékait tovább elemezve arról Is szólni kell, hogy a tervezet társadalmi vitája során általános egyetértés fogadta az országos választási lista bevezetésére vonatkozó javaslatunkat is. E javaslat értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó, kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát — országos választási listán jelölnék és választanák meg. E személyeknek a népfrontmozgalomba tömörült politikai. társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapián ' történő jelölése a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a jogkörébe tartozna, választásuk viszont az ország valamennyi választópolgárának közvetlen szavazásával történne. — A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások — így a kettős, illetőleg többes jelölés általánossá válása, valamint az országos választási lista bevezetése — szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár 3 szavazólapot kap: egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek a megválasztásához.,.. Sz^vggrji csakis a hivatalos, szavázólapokkal lehet. mégpedig azokra a jetóltekré:' akíkh'ek a neve a szavazólapon fel van tüntetve. Az. országgyűlési választókerületben a szavazás úgy történik, hogy a több jelölt közül a szavazó meghagyja annak a nevét, akit képviselővé akar választani: a további egy vagy több jelölt nevét pedig — akire nem kíván szavazni — kihúzza. Ugyanígy történik a helyi tanácstag megválasztása "s. Az országos választási listán felsorolt országgyűlési képviselőkre pedig egyetértően úgy lehet szavazni, hogv a választópolgár a szavazólapot — anélkül, hogy azon bármiféle jelzést vagy változtatárt tenne — a borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha a szavazó az egyéni választókerületben az összes jelölt nevét kihúzza: ez érvényes ellenszavazatnak számít. Érvénytelen viszont a szavazat akkor, ha nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire adta le szavazatát: például több jelölt nevét Is meghagyta. Az országos választási listát illetően, amennyiben a szavazó csak egyes jelöltek nevét húzta ki. ez. a sz.avazás érvényességét nem érinti, csupán az. illető képviselőjelöltre adott szavazatok számát csökkenti. A törvényjavaslat vitájában sokan szorgalmazták a népképviseleti testületek tevékenységének tartalmasabbá. jobbá tételét. Az országgyűlést Illetően — amelynek létszáma a reális igényeknek megfelelő — csupán egy változtatást javasolunk. Nevezetesen azt. hogy az országos listán megválasztandó mintegy 30—35 képviselővel bővüljön a képviselők száma. Ennek egyedül az az indoka, hogy az egyéni választókerületek kialakult is jól bevált beosztását az országos listára vonatkozó új szabályozás miatt ne legyünk Uénvtelenek lényegesen módosítani. A tanácsok tekintetében viszont azt indítványozzuk, hogy a tanácsi testületek létszáma jelentősebben, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. A jelenlegi szabály zás szerint — amely -magán viseli azt a korábbi felfogásunkat, hogy a tanácsokat tömegszervezeteknek is tekintettük — a községekben 100. a városokban és a fővárosi kerületekben 150, a fővárosban pedig 201 a tanácstagi létszám felső határa. A választásokon általában meg is közelítették a felső határt A gyakorlati tapasztalatok egy értelműen bizonyították, hogy az ilyen magas létszámú testületek működése és működtetése nehézkes, és nem lehet elég hatékony. Ezért teszünk a törvénytervezetben — a társadalmi vitában elhangzottakkal egyetértésben — javaslatot e létszámok csökkentésére, úgy azonban, hogy az új testületi létszámok kialakításánál messzemenően figyelembe lehessen venni a helyi viszonyokat. A törvényjavaslat lényeges új vonása a visszahívás szabályozása is. Köztudomású, hogy a választással elvileg együtt jár a megválasztott képviselő, illetőleg a tanácstag visszahívásának lehetőse ge is. Ez az elv azonban a gyakorlatban aálunk — többek között a visszahívási eljárás bonyolultsága miatt — eddig csak ritkán érvényesült. A törvényjavaslat ezért — fenntartva azt a hatálvzs rendelkezest, amely szerint a megbízatást nem teljesítő vagy arra méltatlanná vált országgyűlési képviselő és tanácstag visszahívható — kimondja, hogy a visszahívást az, érintett választópolgárok legalább tíz százaléka is javasolhatja, és a, visszahívásról a választópolgárok a választásra vonatkozó szabályok szerint titkos szavazással döntenek. A visszahívási javaslatot pedig minden esetben megfelelően indokolni kell. A visszahívásra vonatkozó másik lényeges változtatás az országos listán megválasztott — az előzőekben már említett — képviselők esetében van. — Minden választási rendszer alapkérdése, hogy kit illet meg a választójog, közelebbről, hogy ki választhat, kinek van úgynevezett aktív választójoga. Élttől függ egyébként a választhatóság, a passzív választójog is. Az általános és egyenlő választójogért való küzdelem több mint egy évszázad óta meghatározta sjzámos politikai mozgalom tevékenységét, de csak a szocialista társadalmi rendben valósulhatott meg ez az alapjog a maga teljességében. Ez nálunk konkrétan a gyakorlatban azt jelentette, hogy például az 1980-ban megtartott legutóbbi általános választáson az ország 10 millió 700 ezer lakosából 7 millió 800 ezer, azaz a lakosságnak több mint a háromnegyed része volt választójogosult. A választójog általánossága tehát a Magyar Népköztársaságban azt jelenti, hogy minden nagykorú magvar állampolgárnak a törvénynél fogva választójoga van. mégpedig nemre, fajra, iskolai végzettségre, illetőleg vagyoni helyzetre való tekiniel nélkül. A törvényjavaslat most következetesen érvényre juttatja azt az elvet, hogy a választójogból kizárás — az elmebetegseg esetét kivéve — csak a bíróság által kiszabott büntetéshez kapc rolódhat. Minthogy a választók névjegyzékéből elmebetegség miatt történt kihagyással kapcsolatban is a bírósághoz lehet fordulni jogvédelemért, ezért a törvényjavaslat szerint a választói jogosultság, illetőleg a választójogból való kizárás kérdésében végső soron minden esetben a bíróság döntése az irányadó. Befejezésül arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogv a választási rendszer reformjának fontos célja volt az egyszerűsítés is. Ezt részben azzal igyekeztünk megvalósítani, hogy a jövőben csak egy jogszabály tartalmazza a választásokkal kapcsolatos összes elvi-érdemi, valamint fontos eljárási rendelkezést. másrészt viszont — ott. ahol erre a a törvényességi garanciák sérelme nélkül mód és lehetőség nyílott — egyszerűsítettük a választások előkészítését és lebonyolítását is. — Meggyőződésünk, s ebben a társadalmi viták résztvevőinek véleménye is megerősített bennünket, hogy a képviselők és a tanácstagok választásáról beterjesztett törvényjavaslat — ha mindent megteszünk következetes valóra váltásáért — hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét s ezzel azt is, hogy a szocialista társadalom építésének feladatait minél sikeresebben megoldhassuk. A Minisztertanács megbízásából ezért kérem önöket a javaslat megvitatására és elfogadására — mondotta végezetül Markója Imre. Dr. flntallfy György beszéde A Szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a iogi. igazgatási és igazságügyi bizottság titkára. dr. Antalffu ÓyöHfu 'beszámolt"az -sHkotmánv módosításáról szóló törvénvfavasfat '^'bizottsági vitájáról. Elöljáróban utalt arra, hogv az országgyűlés tavaly határozatot hozott a jogalkotásról, s ez. a határodat — a jogalkotás továbbfejlesztésében — megkülönböztetett ' fi eveimet fordít a demokratizmus és a szakszerűség növelésére. A bizottság úgv foglalt állást. hogv ezeknek az aktuális jogalkotási feladatoknak megfelel az alkotmány módosításáról beterjesztett törvénviava.slat. amely úev is jellemezhető: a szocialista törvényesség jeevebén irányozza elő államéletünk korszerűsítését, eeves alkotmányos intézményeink tov ábbfeilesztését. — A javaslat egyaránt kiterjed a jogszabályalkotásra. a végrehajtásra, a választási rendszerre, s a közigazgatás szervezetéi-e. vagvis egymással összefüggésben álló alapvető intézményeket érint — hangsúlyozta. — Közismert, hogv mostanában igen sok iogszabálvt adnak ki. ami nvilvánvalóan összefügg gazdasági életünk alakulásával is Egyúttal azonban növekszik a szabálvozásban a tévedés lehetőciao a jogi. a szakmai bizonytalanság eséIve. Indokolt tehát. • hogv ennek kiküszöbölésére. az eddig már meglevő és általában véve bevált módszerek mellett az alkotmánvosság és a törvénvessée alanián egv óiabb sneciális mechanizv---s feilőd'ék ki — hangoztatta a bizottsági előadó rámutatva, hogv éopeu ezt a célt szolgálhatja az alkotmányjogi tanács is. — Ilven intézménv mindeddig nem szerepelt jogéletünkben. Ez az úgynevezett „alkotmánvbíráskodáshoz" hasonlítható intézménv. a századfordulótól kezdve fejlődött ki Európában. s lén vesében a jogalkotás köz.nonti és utólagos ellenőrzését valósítja meg. Megielenért formái is szinte országonként eltérnek egymástól. Elsősorban a nem szocialista európai országokban elterjedt intézményi formáról van szó. ez azonban nem zária ki a szocialista viszonyok közötti életképességét. alkalmassagát. Egyes szocialista országokban ilven állami funkciók már körvonalazódtak kialakultak. illetőleg működnek is. Dr. Antalffv Gvörgv tényként állapította meg. hogv napjainkban mind több — elsősorban alacsonyabb szintű — jogszabály lát napvilágot. s részben emiatt alapvető igénv a szabálvozás fokozottabb ellenőrzése, méghozzá nem csupán mechanikus. adminisztratív módszerekkel. Erre lehet alkalmas intézménv a törvényjavaslatban szereplő alkotmányjogi tanács. amelv nem ..bíróságként" hanem az országgvűlés egv sajátos szerveként kfsérné figyelemmel- a iogszabálvok alkotmányosságát — Tekintettel arra. hogv a gyakorlatban nemcsak a jogszabályok, hanem a különböző ioei iránymutatások is jogszabályszerű sze>-er>et_ töltenek be. indokoltnak* tartjuk hogv e hatáskör az úgynevezett ..iogi iránymutatásokra" ts kiteriedien. Célszerű ugvanakkor az ís. hogv ez a hatáskör ne vonatkozzék a Legfelsőbb Bíróság irányelveire és elvi döntéseire mivel az csupán alkalmazza és értelmezi, r.em pedig alkotja a jogszabályokat. Az előadó ezután arról a jogszabályalkotást érintő problémáról szólt hogv az országos hatáskörű szerveket vezető államtitkárok jelenleg nem alkothatnak az állampolgárokat Is kötelező iogszabálvt. Irányítási rendszerünkben e szabálv keletkezése óta jelentős változások történtek. a munkaügyet például minjé^ter Ijelvett államtitkár irányítja. s ugyancsak államtitkár feladata -" a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység irányítása. Ezért tehát a helves megoldás a bizottság véleménye szerint is az: államtitkár által kiadott jogszabály ne csak a vállalatokat és intézményeket, hanem az állampolgárokat is kötelezze. Ugyancsak egyetértett a bizottság azzal. ho»v erősödjék a Központi Néoi Ellenőrzési Bizottság alkotmányos jogállása s ezzel társadalmi jelentőségének megfelelő jogi elismeréséhez iusson az ellenőrzésnek ez a sajátos formája. Hasonló egyetértés alakult ki a bizottsági vita során az államigazgatási rendszer átalakításának kérdésében. valamint választásirendszerünk korszerűsítését illetően is. — A jövőben várható fejlődésre figyelemmel megjegyezni kívánom, hogv az állam igazgatós feladatainak mennyiségi és minőségi meghatározásánál — részben a bürokrácia csökkentés miatt — három alapvető kérdést kell maid az eddigieknél alanosabban megvizsgálni Szükséges annak értékelése, hogv az igazgatás elé kerülő feladatok valóban csak állami eszközökke! oldhatók-e meg hatékonyan s mennyiben lehetnénk felhasználhatók a társadalom szervezés más formái. Ha indokolt az állami fellépés. akkor sem bizonvos. hogv kizárólag államigazgatási.. iogi eszközök a'kaimazása iöbet szárofta«ba. előfordulhat hogv helyettesítésként. vagv k'egá«7<tá«ként másfajta állami eszközökkel is élni lehet Végül: az államigazgatási feladat megoldásakor — és ma ez a leggyakoribb társadalomszervezői forma — szükség lenne annak vizsgálatára hogv az adott esetben a hatősági vagv az iránvítástezervezési módszerek-e a leghatékonyabbak — mondotta dr. Antalffv Gvörgv s a iogi. igazgatási és jgazsáoiinui bizottság nevében iorffsolta a törvényjavaslat elfogadását.