Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M S< 5É d; VÁ R OS I BiZp^SÁGÁ N Á K73. évfolyam 302. szám 1983. detember 23., pintek Ára: 1,40 forint P J A T&ssécsk&xik az országgyűlés téli ülésszaka Törvény az alkotmány módosításáréi, a választási rendszer továbbfejlesztéséről Dr. Ántalffy György és Bibék Isfvánné Csongrád megyei képviselők felszólalása Napirenden a Magyar Népköztársaság Jövő évi költségvetése Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelső törvényhozásunk fórumán megjelentek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Specialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkári, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. A téli ülésszakot Apró /Intel. az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Megállapította, hogy a megválasztott képviselők megbízólevele a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselők igazolását. Az országgyűlés Boros László, Sztrapák Ferenc, Zahorecz József és Czibcre Tibor országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés ezután elfogadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését, amelyet a legutóboi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről készített. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az alkotmány módosításáról; az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés plénuma ezt követően elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. Az alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 19S4. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett: Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. (Expozéját lapunk 3—5. oldalán ismertetjük.) Bizottsági előadóként Hajmer Imre (Komárom megye), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészmérnöke, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja emelkedett szólásra A vitában felszólaltak: dr. Boza József (Bács-Kiskun megye), Szabó István (Hajdú-Bihar megye), Kökuti Ferencné (Féjér megye), Stadinger István (Budapest), Sőrés István (Szabolcs megye). Kovács László (Pest megye). Az országgyűlés téli ülésszakának első napja ezzel véget ért. A testület ma, pénteken folytatja munkáját. Tanácskozik az országgyűlés. Képünkön: az ülésterem. (Fotó: Manek Attila — Telefotó — KS) - • rrfyr • Az elfogadott napirendnek megfelelően Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára előterjesztette az alkotmány módosításáról szóló expozéját. (Beszédét külön ismertetjük.) Ezt követően dr. Ántalffy György Csongrád megyei képviselő (9. választókerület), a Szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára számolt be az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági vitájáról. (Dr. Ántalffy György beszédét lapurtfc 2. oldalán ismertetjük.) A napirendhez több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — egyhangú szavazással elfogadta. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Markója Imre igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját (melyet a 2. oldalon közlünk). Elsőként dr. Gajdócsi István (Bács-Kiskun), a BácsKiskun megyei tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi+zottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselői elé. Többek között elmondta: a bizottság tagjai egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a törvényjavaslat mérföldkő a szocialista demokrácia kibontakoztatásában. A törvény azonban csak akkor érheti el a célját, ha az állampolgárok — fokozott felelősségtudattal — azokat juttatják mandátumhoz, akikben megbíznak, akikről tudják: jól képviselik majd az érdekeiket. Ezután Bibók Istvánná Csongrád megyei képviselő (7. választókerület), a mórahalmi Vörös Október Tsz szakmunkása kapott szót (felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük). Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun megye), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt a következő felszólaló. (Beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A továbbiakban véleményt nyilvánított: Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye), Szentistványi Gyuláné (Baranya megye), Simon Ernőné (Somogy megye), majd szünet következett. Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke bejelentette: a szünetben tanácskozott az építési és közlekedési bizottság, s új titkárává dr. Szilágyi Gábor Hajdú-Bihar megyei képviselőt választotta meg. Ezután átadta a szót Pozsgay Imrének (Budapest), a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának. (Felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra. Határozathozatal következett. Az országgyűlés először elfogadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt — előzetesen a képviselők között szétosztott — módosításokat, amelyek részint a törvényjavaslat szövegpontosító indítványait tartalmazták, részint pedig a választások lebonyolításának egyes kérdéseire vonatkoztak. Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag elfogadta. A Magyar Népköztársaság alkotmánya szocialista államunk alaptörvénye. Meghatározza a társadalmi rendet, rögzíti az államszervezetre, az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket. Ezért különösen fontos esemény a mostani. amikor az országgyűlés napirendjén az alkotmány módosítása szerepel — mondotta bevezetőül Katona Imre, majd így folytatta: A ma érvényben levő alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az országgyűlés. Ez történelmi jelentőségű vívmány volt: szentesítette a néphatalmat és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, amikor 1972-ben, a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Az azóta eltelt egy évtized tapasztalatai megmutatták, hogy alkotmányunk alapjában jól szolgálja azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek a szocialista társadalom építése terén e'őttünk állnak. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük. hogy szocialista állam- és jogrendszerünk, politikai Intézményrendszerünk szilárd alaptörvényre épül. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezessünk be. Ezek a módosítások a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének igényével is összefüggnek. A most benyújtott törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. Az alkotmányosság védelmének állami-jogi biztosítékait az eddigieknél hatékonyabbá kívánjuk tenni. Indokolt tenát, hogy a jogalkotást — az alkotmányosság szempontjából — egy újonnan létesítendő önálló szerv: a? alkotmányjogi tanács is ellenőrizze, anélkül, hogy a jogalkotó szervek, valamint a jogalkotás koordinálását végző igazságügy-miniszter hatásköre és felelőssége csökkenne. Az alkotmányjogi tanácsnak, mint sajátos szervnek, a jelentősége indokolja, hogy róla maga az alkotmány rendelkezzék. A javaslat szerint az alkotmányjogi tanács vizsgálhatja a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságát. azoknak az alkotmánnyal való összhangját és lehetővé kell tenni, hogy az általa alkotmányellenesnek tartott jogi rendelkezés végrehajtását felfüggeszthesse. Nem teheti ezt meg az országgyűlés és az Elnöki Tanács által hozott rendelkezések tekintetében, mert az alkotmányjogi tanács az országgyűlés szerve. Ugyancsak nem függesztheti fel a tanács a Legfelsőbb Bíróságnak a bíróságokra kötelező irányelveit és elvi döntéseit, mert ez beavatkozás lenne a bíróság igazságszolgáltatási jogkörébe. A törvényjavaslat az alkotmányjogi tanácsot az országgyűlés által választott új önálló szervnek tekinti, amely jellegénél fogva sajátos feladatot lát el. Az alkotmányjogi tanács tehát az országgyűlés megbízásából működik. Ez kellő társadalmi, politikai súlyt ad tevékenységének. egyben erősíti a legfelsőbb államhatalminépképviseleti testület irányító és ellenőrző szerepét. A törvényjavaslat tehát nem kívánja bevezetni az expozeja úgynevezett „alkotmánybíréskodást", hanem továbbra is azon az elvii alapon . marad, hogy az alkotmányosság védelmének legfőbb őre maga az országgyűlés, amely azonban ezt a feladatkörét az alkotmányjogi tanács közreműködésével gyakorolja. Az alkotmányjogi tanács szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabályban célszerű meghatározni. Ezzel összefüggésben indokolt a népi ellenőrzésre vonatkozó egyes szabályok módosítása. A jelenlegi szabályozás szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait — az országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lenne. Ez jobban kihangsúlyozná a legfelsőbb népképviseleti szerv iránti felelősségét, egyben lényegesen megnövelné az egész szervezet politikai súlyát. Ugyanakkor a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a Minisztertanács által történő irányítása továbbra is kedvező feltételeket biztosítana az állami ellenőrzés tervezésére és összehangolására, a vizsgálati eredmények közvetlen kormányzati hasznosítására. Ezt követően az Elnöki Tanács titkára az államtitkári tisztségről szólt, amely 1968ba'n létesült, akkor az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár mindössze öt volt. Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár tehát jelenleg csak az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre vonatkozó kötelező rendelkezést bocsáthat ki. Alkotmányunk a tanácsokról szóló fejezetében meghatározza a tanácsi rendszer legfontosabb alapegységeit — folytatta Katona Imre. Az elmúlt évtized politikai, gazdasági ás társadalmi fejlődése szükségessé tette e tanácsi rendszernek — mini az irányítás egyik legfontosabb területének — a szo« cialista fejlődést elősegíti korszerűsítését Az alkotmány a népképviseleti testületek tagjainak visszahívásáról azt mondja ki, högy az országgyűlési képviselőket, valamint a tanácsok tagjait választóik hívhatják vissza. Ez az eljárási mód az országos választási listán megválasztott képviselőkre gyakorlatilag nem alkalmazható. Ezért a javaslat szerint az említett rendelkezést ki kell egészíteni azzal, hogy az országos választási listán megválasztott képviselők visszahívásáról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító úi szabályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lépnek hatályba. — Ennyiben kívántam öszszefoglalni azokat a módosító javaslatokat, amelyeknek a törvénybe iktatása esetén alkotmányunk az eddiginél is hatékonyabban szolgálja majd népünk érdekét, az előttünk álló célok elérését — mondotta befejezésül Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.