Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

u m> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .• 73. évfolyam 299. szám 1983. december 20., kedd Ara: 1,40 forint AZ MSZrtP p c 7 VÁROSI Bl Z O TT S ÁGÁN A K LAPJA iii megalakult a városszépítő egyesület Társadalmi összefogás, kezdeményezések A közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja Köpecii Béla sajtótájékoztatója Az alakuló közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Régi ismerősök fogtak kezet, egymást nem ismerő emberek kezdtek beszélget­ni tegnap kora este a Tech­nika Haza előcsarrtokában. Vagy laO-en jöttek el, hogy évek alatt kikristályosodott akaratuknak megfelelően létrehozzák a városukatszc* retö, -annak rne'góvéóát ' és gyarapításai személyes köz­reműködésükkel és társa­dalmi összefogással előmoz­dítani szándékozók egyesü­letét. Hat óra tájban, a ren­dezvény kezdetekor. bizo­nyóra senki sem go- dolta volna hogy s -az perc múl­tán felforrósodott légkörű alakuló gyűlés ér véget... De kezdjük az elején. Kulcsárné dr. Kiss Piroska megnyitó szavaival. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának titkára beveze­tőjében szólt arról, hogy a város hagyományainak ápo­lásában, jelenének gyara­pításában, jövőjének formá­lásában minden szólamnál többet ér a tett. S az a csaknem 300 leendő egye­sületi tag, aki a nyár eleji felhívásra jelentkezett, min­den bizonnyal értékes kez­deményezésekkel, javasla­tokkal. ötletekkel, anyagi erejével és társadalmi mun­kájával segíti majd a most alakuló Szegedi Városszépí­tő Egyesületet. Közös fele­lősségünkön múlik. hogy mi. városlakók, hallatjuk-e hangunkat; hogy elég erős-e bennünk a múlt emléke, s a jövőért érzett felelősség. A városban tevékenykedő társadalmi szervezetek ne­vében ezért köszöntötte jól­eső érzéssel az egybegyűl­teket. A további elképzelések, az egyesület programjának felvázolására dr. Trogmayer Ottó, a Mora Ferenc Mu­zeum igazgatója vállalko­zott a közgyűlésen. Nem :nrtott persze nagy léleg­ű programbeszédét. Hi­: a városszépítő egyesü­ct a rá: Zt ik guic halároljá.k majd kö­i í, a programot ők szab­j : majd meg. „Jó érzés l " ni, megérni álmaink meg­valósulását" — mondta a múzeumigazgató, s példá­kat is sorolt, hogy egyszer talán megérjük, kulturális központ lesz a Tisza jobb partjának közintézmény­együttese, hogy nemcsak új értékeket teremtünk. de védjük is. ami megőrizendő. „Legyen hát tagja minden­ki egyesületünknek aki sze­reti Szeged városát, éljen bárhol is a világban!" Jogi kérdésekben járato­sak és kevésbé tájékozottak is lévén a teremben. dr. Penczi Andrásnak, az alap­szabály-tervezetet ismertető • sítavajt; . hamar y, , fuggaísisS?­toűak 'a .közbekzóiók. AZ egyesület céljából "' " lápunk olváspi' korábban már tá-1 jékozódhattak, ezért enged­tessék meg. hogy csupán a vita összefoglalására vállal­kozzunk. s ne állásfoglalás­ra Néhánv hozzászóló vi­tatta magát az elnevezést. Azt tették szóvá, szíveseb­ben látnák az egyesület megnevezésében a városvé­dő szót. Talán hatásosab­ban hallathatná hangját az egyesület, illetve két köz­gyűlése között a választ­mány, talán több tekintélyt szerezne a városfejlődés „hivatásosai" körében. Má­sok a városszépítés szó gaz­dagabb jelentéstartalmát fejtegetvén arra utaltak: nem szabad megrekednünk a múlt emlékeinél, a város jelenét kell gazdagítanunk, jövőjét formálnunk, véle­ményt alkotnunk, de sem­miképp sem vétójoggal fel­ruházva! A városszépítő egyesület azt tekinti elsőd­leges feladatának, hogy népszerűsítse a városi kör­nyezet értékeit, ösztönözze a rangos új alkotások lét­rejöttét, kezdeményezzen, bátorítson, véleményeket összegezzen. javaslatokat dolgozzon ki. Az alapsza­bály-tervezet vitája halla­tán egy valamit már nyu­godtan megfogalmazhatunk; Ez: a szegedi városszépitök közössége semmiképp sem szeretne hatástalan, tekin­tély nélkül is működni tu­dó egyesület lenni. Az egyesület, melynek székhelye a Hazafias Nép­front Vörösmarty utcai székháza. Szeged város köz­igazgatási területén belül tevékenykedik. S mivel jo­gi személy, természetesen bélyegzője is lesz. Szép szimbólumot választottak a szervezők a pecsétre, a Dö­mötör-tornyot, melyet an­nak idején lebontásra ítél­tek. ám a városlakók sze­retete mentett meg a pusz­tulástól. A város legrégibb építészeti emléke a jelkéve az egyesületnek. S épp eb­ben az ügyben hozta meg e'ső -határozatát a közgyű­lés. Közkívánatra ráíratta­tik a pecsétre: Szegedi Vá­rosszépítő Egyesület, ala­pítva 1983-ban. A közgyűlés a megfogal­mazás körüli viták után ter­mészetesen kimondta az egyesület . megalakulását. Tegnap, estétől „tehát .az egy.esülét rendes -tagja -le­het rrfindép nagykorú sze­tnély, tekintet" nélkül ál­lampolgárságúra; ' minden­ki, aki az egyesület célki­tűzéseivel egyetért, az alap­szabály rendelkezéseit el­fogadja, s a tagsági díjat fizeti. 1934. március 31-ig jelentkezhetnek az érdeklő­dök, illetve fizethetik be a 120 forintos, egy évre szóló tagsági díjat. Pártoló tagja lehet az egyesületnek min­den, az egyesületet anyagi­lag támogató természetes, és jogi személy, továbbá vállalati, vagy intézményi kollektíva. S lehetnek tisz­teletbeli tagok is — őket a választmány veszi fel —, akik közéleti. társadalmi, tudománvos és művészi te­vékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak az egyesület céljainak megva­lósulásához. A közgyűlésen megválasz­tották az operatív felada­tokat ellátó 22 tagú választ­mányt. Elnöke Szőkefalvi Nagy Béla. A választmány tagjai: Bátyai Jenő, Béláái Ilona, Borvendég Béla, Eszik Zoltán, Gregor József, Kass János, Kovács László, Kovácsné Solymosi Mária, Kulcsárné Kiss Piroska, F. Nagy István, Nóvák István, Palánkai Tibor, Penczi And­rás, Regös Sándor, Szűcs László, Takács Máté, Tandi Lajos, Trogmayer Ottó, vaj­da János, Varga Mátyás, Wagner István. A közgyű­lés ellenőrző bizottságot is választott, melynek elnöke Apró Ferenc, két tagja pe­dig Király Levente és Tóth Attila. A közgyűlés végén az el­nöki tisztet betöltő Kulcsár­né dr. Kiss Piroska felol­• ;ta Ráday Mihálynak, a televízió Unokáink se fog­ják látni című műsora szer­kesztő-rend szőjének levelét. A városszépítő mozgalom kezdeményezője sok sikert kívánt a szegedieknek. Ki­fejezte azt a reményét hogy az egyesület működésében sok örömünk telik, s a moz­galom szegedi pártolói Sze­ged város dicsőségére mun­kálkodnak majd. Pálfy Katalin A közoktatás és a felső­oktatás továbbfejlesztésének feladatairól Köpeczi Béla művelődési miniszter tar­tott hétfőn a Parlamentben sajtótájékoztatót. Egyebek között összefoglalta a szé­les körű szakmai viták ta­pasztalatait. Megállapította, számos oktatási intézmény, szakmai és társadalmi szer­vezet, főhatóság. valamint számos oktató és tudós mondta el véleményét: egyetértett a dokumentu­mok alapelveivel, célkitűzé­seivel, a fejlesztések fő irányával. Több fórumon azonban, mind a köz-, mind a felsőoktatás gyöke­res megváltoztatását, re­formját sürgették. A viták­ból kitűnt: résztvevői nem­zeti ügynek tekintik az ok­tatás ügyét, s jobbító szán­dékkal tették meg javasla­taikat. A Művelődési Minisztéri­um a folyamatos korszerű­sítés mellett tette le a vok­sát, mert úgy ítéli meg, hogy a feltételek csak eh­hez adottak. Az oktatásügy évtizedes tapasztalatai bi­zonyítják, hogy eredményes változtatást csak rendkívül körültekintően, lassan lehet megvalósítani. Az oktatás ügyét nem lehet elválaszta­ni a társadalom általános politikai-gazdasági helyzeté­től. Köpeczi Béla kiemelte: a kormány az előterjeszté­seket munkaokmányként megerősítette és akciótervet fogadott el a további tenni­valókra. Feladatokat sza­bott meg a pedagógusok er­kölcsi és anyagi megbecsü­lésének növelésére. A jövő év első felében pedig a do­kumentumok az országgyű­lés elé kerülnek. A miniszter az oktatásügy feladatait ismertetve először a közoktatás fejlesztéséről szólt: a szocialista iskolának változatlanul kiemelkedő, fontos feladata az önállóan gondolkodó, elkötelezett, ak­tív kezdeményező és alkotó személyiségek nevelése. A széles és szilárd alapmű­veltségen nyugvó tudás ki­alakítása, a szocialista tár­sadalom fejlődése szempont­jából kívánatos mobilitás, mindenekelőtt a fizikai dol­gozók gyermekei továbbta­nulásának segítése szociális és pedagógiai eszközökkel. A közoktatás fejlesztési irá­nyainak meghatározásakor (Folytatás a 2. oldalon.) fisz Egy főügyészségi vizsgálat tapasztalatai Az egész világon nasv — A főügvészség a Csöng- gával. ám a velejáró több­eröíeszítéieket tesznek, hogv rád megyei tanács vb- éoí- letköltségekért senki sem megvédiék a lassú Dusztu- tési és vízüsvi osztálva. a lelkesedik, lástól a földet, a vizeket, a Szeged mesveí városi, . ta,r • — A tanácsülések témái levegőit, az .élővilágot. A rae-• nács vb .hivatala és a ,'szé.ir között gyakran szerepelnek zőgazdaságbán és1 az' .iparé tesi. -hódmegővásárhejvji környezetvédelmi kérdésen. ban alkalmazott különböző csongrádi. makói városi ta- ezekhez kapcsolódó határo­téchnológiák miatt óriási nácsok vb szakigazgatási zatok. - intézkedési tervek, mértékben jutnak a légtér- szervei tevékenységét vizs- Néhány számadattól illuszt­be. szennyező anyagok: az gálta. A célia pedig az volt. rálva mérhetö-e fejlödes? egyik legveszélyesebb lég- hogv megállapítsa, mennvi- . . . . szennyező forrás az autók ben tesznek eleget a levegő ~ Ket évvel ezelőtt B'JB szabadba áramló kipufogó tiszíaságvédelemmeí kan- ezer tjrml oí»^eau bírságot gáza. benne a, mérgező ctalatos feladataiknak. el- ^wak ki a hatosagok a anyagok sokaságával. iarásaik megfelelnek-e a megyében. 1982-oen a bírsa­gOjs összege Dől ezer 500 ío­Az NSZK kormányának K>gszabalvoknck. rim vc]t. jelentós előreléoes július közepén hozott dönté- — A vizsgálatkor milyen tapaszaiható Szegeden hi­se, hogy 1986. ianuár 1-től megállapodásokra jutott a jzea 618 ezer forintról 334 a nyugatnémet benzinkutak- főügyészség? ezer forintra csökkent a i nál ólommentes benzint is _ Csongrád me„ az bírságok összege. Makón 39 kel, árusítani. nemzetköz. ^ közeoesen "s_ennve- ezer forintról 21 ezerre, meretu vihart kavart. Va- levegőiű területei közé Csongrádon 18 ezerről 16 amennvi forgalomba keru- szennyező anva- ezer forintra. Egyedül Hód­lo autó csak akkor kaphat kéndioxid, a mezővásárhelven emelke­rendszamot. ha a kocsikat *zénmonoxid. valamlnt a dett 74 ezer forintról 82 felszerelik a k.oufogo fia- és DOr a legje!en_ ezer forintra A megyében zok mérgező anyagait kata- f& A köz,ekedés okoz_ összesen 165 légszennyezőt - lizatorokfcal semlegesítő be- ta légSzennveződés áiiandó- tartanak nvilván. Mindeddig rendezesekkel A levegő reménytelen harcot vívott ..tisztasagara íme egv hazai csökkentésere a troli- építési és közlekedési példa: A levegő olomtartal- buszközlpkedés bevezetésé- esztólv az öntöde Vállalat­rnanak eLfogadhato hatarer- . ... , . - ... . , . tai Ak fbettzk az eimröi léke légköbméterenként 0.7 ' k JUet7ef Résével m- tak Ok f.zettpk az elmúlt milligramm lenne. Ezzel kémkedéseket tettek, A leve- évben — „ - goszennvezett-eg alapian bírsát szemben a mérések a levegő óiomszennvezettséfiét az alábbi értékekkel bizonyít­ják. A Rákóczi út és a Ba­ross tér torkolatánál 10.5 az Alagútban 27.6. az Engels ben is a legmagasabb bírságot. 130 ezer forintot. A vállalatnál a ielentős de­csoport közül Sz,eeedet az . . ötödikbe sorolták, ami anv- viza i*énnvel íaro berende­nvit ielent. hogv a levegőt zés fedezete okoz. gondot, szennvező anvagok idősza- * meghaladiák a milligramm Száz mérésből megengedett koncentrációt. .. A Csongrád megyei fő­miii.gr aram. j^zaz meiesooi ugveszseg vizsgalati taoasz­a nitrogénoxid ot a szen- Kornyezetvedelmi szem- talatl azt igazoliák. hosv a monoxid kilencvenhet. az pontból hátrányos a város jelenlegi iogszabálvi rende­téri buszpályaudvaron 8.5 konként körgyűrűs sugaras ólom pedig mind a száz al­nSLtTuA fmég -ta. hiszen a városközpont- kiszabható bírságok össze­útháló- zés. különös tekintettel rató bírságok ös gére. nem ösztönzi megfe­elfogadhatónak ítélt határ- ba irányuló forgalom. . a lelően a külön5öző lég3zenv_ eríekeknél. , kozpont nagyobb léaszeny- nvezőket megfelelő berende­„ , nvezését okozza. zések üzembe helvezésére. Milyen a levegő Usztasa- kiszabott léaszennue PedÍK * tavlati feilesztése­ga Csongrád meayeben es . . A ktszaoott legszenm/e- fjevelembe véve a lég­Szén d?n-> Miként tezne; zesl bírságok mennyiben Ket iisveienoe vele a leg z>zeg^a-n. Miként teuzne*. aazdálkodó s-er- szennyezés mériékén-k az 'eleget a tanácsok szakigaz- a aazdalkodo ser va„bató Tr-i-t aatasi szervei a levezk fisz- vezetéket, arra. hoav leg- , ^lae-te y v-> no i gaiasi szervei a ie-/eao tisz- tisztitó_herendezj,seket áUif_ olvan b'rsngolasi renr- -er laságvédelmével kapcsolatos tisztito-oerenaezesenet ami kido,go„ísq ellenőrzési. engedélyezési. sanak uzcmbe. „„elv kellő vissratertó e-5­köteiezési és bírságolási fel- — A bírságok nem ösz- Vel bír Nem kta'égí'ö a adatainak? Ezekre a kérdé- .tönzik- kellően a vállalata- gér>iármavek e""nőrzéze j sekre kerestek választ a kat a szükséges berendezé- jy[a gv al,tr,v jó részé­megvében működő területi ssk üzembe helvezésére. nek a kipufog-s„endszere ügvész.égek. amikor hat ól- Inkább megfizetik a ..mél- egv kinufogó dobból és cső^ lamigazgatá?. i szervnél vé- tánvos" összegű bírságot, bői áll. Az égés soren ke­geztek törvényességi vizsgá- mint több nr'liós berende- lefVező gázok a bennük levő latot. A tapasztalatokról Dr. séseket vásárolnának A mórge»ő" anvo-ovkal ak-,­Csohány László, főügvészsé- környezetvédelmi érdekeket dálytalanm iútnak a teve^ő­gi ügyésszel beszélgettem. általában megelőzik a gaz- be Az egész rendszer tulai­— Mi volt a célia a fő- dasági érdekek. Elvben dóiképpen alie ió másra ügyészség által végzett tör- mindenki egyetért a levegő mint a z^i csökkentésére vényesséai vizsgálatnak? megtisztításának. fontossá- Bagaméry László

Next

/
Thumbnails
Contents