Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

2 Kedd, 1983. december 20. 11 közoktatás és a felsőoktatás ' fejlesztési programja (Folytatás az 1. oldalról) abból indultak ki. hogy a társadalmi, gazdasági vál­tozások a társadalom fejlő­dése minőségi és tartalmi változást igényel a ma isko­lájától. A tudományok elő­rehaladása, az új ismeretek bővülése és felhalmozódása időről időre szükségessé te­szi az iskolarendszer által közvetített műveltségi anyag, az általános és szak­mai műveltség tartalmának és szerkezetének korszerű­sítését. belső arányainak módosítását. Az elkövetke­zendő években mindinkább biztosítani kell. hogy az is­kola valamennyi alapvető funkciója harmonikusan, egymást kölcsönösen kiegé­szítve érvényesüljön: létre­jöjjön a szocialista nevelő­iskola. Ennek a folyamatnak a legfontosabb eleme a tartal­mi fejlesztés, amely feltéte­lezi az iskolai nevelés egé­szének, az iskola belső vi­lágának. tevékenység- és kapcsolatrendszerének folya­matos megújítását; azt, hogy az oktatás nyitottá váljon a társadalomra. A miniszter hangsúlvoz­ta: a középfokú oktatást in­dokolt önálló iskolafokozat­ként megőrizni, és fokoza­tosan el kell érni, hogy csaknem teljes körűvé vál­jék a középfokú végzettség megszerzése. Fontos, hogy a gimnázium és a szakközép­iskola az általános művelt­ség követelményrendszeré­ben, törzsanyagában köze­ledjék egymáshoz. Mindkét középiskolában tartalmasab­bá, teljesebbé kell tenni a szocialista nevelést, az ifjú­ság értékorientációjának formálását. Célul tűzték ki a hátrányok hatásos enyhí­tését. a képességek diffe­renciált fejlesztését, a két intézménytípus közötti könnyebb átlépést. A szak­munkásképző iskola — mint iskolatípus — várha­tóan az ezredfordulóig fenn­marad, ezért szükséges en­nek az oktatási formának a korszerűsítése is. Köpeczi Béla a felsőokta­tás fejlesztéséről szólva, s az újságírók kérdéseire vá­laszolva elmondotta: a gö­döllői rendkívüli felsőokta­tási ifjúsági parlament is elfogadta, helyeselte azokat a célokat, amelyeket a do­kumentumban megfogal­maztak. E szerint a jövő legfontosabb feladata, hogy megújulásra kész és rugal­mas felsőoktatási rendszert alakítsanak ki. olyan rend­szert, amely a jelenleginél SZKP KB-határozat © Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bi­zottsága határozatot hozott arról, milyen feladatok há­rulnak a pártszervezetekre a Szovjetunióban 1984. már­cius 4-re kitűzött legfel­sőbb tanácsi választások elő­készítésében. A határozat hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió leg­magasabb államhatalmi szer­vének új összetételében tör­ténő megválasztása kiemel­kedő fontosságú társadalmi es politikai jelentőségű ese­mény a szovjet állam ele­teben, s nagy hatással van a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésére, az ország valamennyi szovjetjének te­vékenységére. Az SZKP KB hatánteata felhívja a figyelmet arra is, hogy a választások elő­készítésére olyan időszak­ban kerül sor. amikor az Egyesült Államok hibájából súlyosan kiéleződött a nem­zetközi helyzet. Ilyen kö­rülmények között az SZKP és a szovjet állam a test­véri szocialista országokkal együtt kitartóan küzd a bé­ke megőrzéséért, a nukleá­ris katasztrófa veszélyének elhárításáért. A választási kampány során nagy figyel­met kell fordítani arra, hogy a szovjet emberek továbbra is szorosan tömörüljenek a kommunista párt körül, szi­lárduljon elhatározásuk, hogy megvédik a békét, és minden erejüket az ország gazdasági és védelmi ere­je növelésének szentelik. A határozat szerint gon­doskodni kell arról, hogy a megválasztásra javasolt je­löltek között többségben le­gyenek a munkások és a kolhozpara&ztok. A Legfel­sőbb Tanácsban megfelelő képviselethez kell jutniuk más társadalmi csoportok és szakmák képviselőinek, a •nőknek, a fiataloknak, a ve­teránoknak, a középszintű műszaki értelmiségnek, a szolgáltatásban dolgozóknak. magasabb szintű alapozó, s a későbbiek során szakoso­dást biztosító képzést nyújt. Erőteljesebb hangsúlyt kell kapnia az értelmiségképzés­nek, azért, hogy a kikerülő fiatalok nagyobb részt vál­laljanak a társadalom cél­jainak megvalósításában. Rendezni kell a hallgatók státusát is. A miniszter állást foglalt a több funkciós továbbkép­zési rendszer általánossá té­tele mellett, amely a felső­oktatás egészébe annak szerves részeként illeszke­dik. A felsőoktatási intéz­ményrendszert az ország tu­dományos kutatóbázisának egyik alapvető elemévé kí­vánják tenni, erősítve egy­ben a felsőoktatási intézmé­nyek egymás közötti, illet­ve a kutatóintézetekkel, vállalatokkal, intézmények­kel folytatott kapcsolatait. Szükségesnek látszik a kép­zési célokat meghatározó oktatásszervezés fokozatos bevezetése,, annak érdeké­ben. hogy. — összhangban a társadalmi követelménvek­kel — a minőségi fejlesz­tés kerüljön a középpontba. A tárca központi felada­tok közé sorolja az egész oktatási rendszer szempont­jából meghatározó fontos­ságú pedagógusképzés és -továbbképzés minőségi fej­lesztésének megoldását. A felsőoktatási intézmények irányításáról szólva a mi­niszter hangsúlyozta: foly­tatni kell a hatáskörök de­centralizálását. az intézmé­nyek belső demokratizmu­sának fejlesztését, s meg kell szüntetni a jogi túlsza­bályozttságot. Lehetővé kell tenni, hogy az intézmények irányításában részt vegye­nek a tudományágak má­sutt dolgozó művelői, a gyakorló szakemberek és a hallgatók képviselői egy­aránt. Szeretnék, ha az ok­tatási intézmények dolgozói, hallgatói egyaránt igényel­nék és megvalósítanák a korszerűsítést — fejezte be tájékoztatóját Köpeczi Béla művelődési miniszter. (MTI) üdvözölte Willy Brandtot D Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára levélben köszöntötte Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szocialista In­I ternacionálé elnökét. 70. születésnapja alkalmából. Közéleti napló GASPAR SÁNDOR GENFBE UTAZOTT Gáspár Sándor, a Szak- zott, ahol megbeszéléseket szervezeti Világszövetség el- Blanchard­noke vasarnap, a Nemzetko­zi Munkaügyi Szervezet dal. a szervezet foigazgato­meghivására Genfbe uta- jávaL MAGYAR—UKRÁN GAZDASÁGI TARGYALASOK Hétfőn hazánkba érkezett révei, Bartha Ferenccel. a az Ukrán Szovjet Szociális- Minisztertanács nemzetkö­ta Köztársaság kormánykül- zi gazdasági kapcsolatok tit­döttsége Vitold Fokinnak, az kárságának vezetőjével, a Ukrán SZSZK állami terv- magyar és ukrán miniszté­bizottsága első elnökhelyet- riumok, szervezetek, válla­tesének vezetésével. A ma- ]atok közötti közvetlen gáz­gyár és a szovjet kormány és műszaki tudomá­közötti megállapodásnak 6 megfelelően tárgyalásokra nyos egyuttmukodes kisze kerül sor magyar partne- lesítéséről. nAZAERKEZETT A MAGYAR SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG KÜLDÖTTSÉGE Hazaérkezett Ciprusról a Európa országait 30 nemzeti Magyar Szolidaritási Bizott- szolidaritási szervezet és 10 ság küldöttsége, amely Sütő nemzetközi demokratikus Gyula titkár vezetesével szervezet képviselte. Az részt vett az Afroóz&iai Né- AAPSO elnöksége általáno6 pek Szolidaritás, Szervezete nyilatkozatban itélte el az (AAPSO) 12. elnöksegi ule­sen. A tanácskozáson Ázsia, amenkai rakéták nyugat­Aírika, LaUn-Aménk* w> európai telepi leset. OíCD Áremelkedések 0 Párizs (AP) Alig 0.6 százalékkal nőt­tek októberben a fogyasz­tói árak a 24 tagú gazdasá­gi együttműködési és fej­lesztési szervezet (OECD) tagországainak átlagában. Az októbert megelőző egy évben az árak 5,2 százalék­kal emelkedtek. Erőtelje­sebben nőttek az élelmi­szerárak, míg — a világ­piaci helyzetnek megfelelő­en — az energiaárak cse­kélyebb mértékben emel­kedtek. A fontosabb OECD­tagországokban a követke­zőképpen alakult az infláció üteme az októbert megelőző 12 hónapban: Egyesült Álla­mok 2,9 százalék. Japán 1.4, NSZK 2,6, Franciaország 10.4, Nagy-Britannia 5, Olaszország 13,1, Kanada 4,9. OECD-átiag 5.2. SKP-PKP Befejeződtek a kongresszusok 0 Madrid (MTI) A Spanyol Kommunista Párt XI. kongresszusa va­sárnap este befejezte mun­káját. A párt elnöke ismét Dolores Ibarruri. a fótitkár továbbra is Gerardo Igle­sias lett. c Porto (MTI) A párt vezető testületei­nek megválasztásával va­sárnap Portóban befejezte munkáját a Portugál KP X. kongresszusa. Vasárnap délelőtt a dele­gátusok zárt ülésen egy­hangúlag döntöttek a párt vezető testületeinek összeté­teléről. Az új Központi Bi­zottság egyhangúlag Alvaro Cunhalt választotta meg fő­titkárává. Hazaérkezett Portugáliá­ból az MSZMP küldöttsége, amely Óvári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titká­rának vezetésével részt vett a Portugál Kommunista Párt X. kongresszusán. Japán tanulságok l^jeglepetés is, meg nem is a vasárnap meg­tartott japán általános vá­lasztások végeredménye. Arra ugyanis mindenki számított, hogy a kormány­zó liberális demokrata párt szavazatveszteséget szen­ved, ennek mértéke azon­ban országon belül és kí­vül egyaránt meglepetést keltett. Az LDP a szava­zás előtti 286 mandátumá­ból 36-ot vesztett el, ami nemcsak kormányzásának egyik legnagyobb veresége, hanem az 1955 óta birto­kolt parlamenti abszolút többségének megrendülése is. Ma még nehéz lenne megjósolni, hogy a minisz­terelnöki poszthoz ragasz­kodó Nakaszone Jaszuhiro megkapja-e újra ezt a tiszt­séget. Ettől teljesen füg­getlenül megállapítható: a szigetország közvéleménye ítéletet mondott a konzer­vatív kormányfő egyéves po­litikájáról. Általános véle­kedés szerint a kormány­párt vereségének okai kö­zött fontos szerepet ját­szott a korrupcióval szem­beni tömegméretű ellenér­zés, az ismert Tanaka-bot­rány választáspolitikai ve­tülete. Illúzió lenne azonban azt hinni, hogy a közvélemény érzéketlen maradt volna Nakaszone nemzetközi po­litikája iránt. Kormányzá­sának időszakában a kelet­ázsiai térség kulcsállama, a tőkés világ második leg­erősebb gazdasági hatalma minden korábbinál köze­lebb került ahhoz, hogy az Egyesült Államok globális politikájának eszközévé, végrehajtójává váljon. A választási kudarc néhány héttel azután következett be, hogy Ronald Reagan amerikai elnök demonst­ratív látogatást tett a szi­getországban. A Fehér Ház gazdája tokiói útja során újólag felsAálította partne­reit, hogy aktívan vállal­janak szerepet a csendes­óceáni vízi utak közös el­lenőrzésében, s hogy fokoz­zák a fegyverkezést. Na­kaszone pedig, hírek sze­rint. minden korábbinál messzebbre ment a szovjet­ellenes amerikai katonapo­litikai koncepció elfogadá­sában és alkalmazásában: Minthogy a japán alkot­mány elvben nem engedé­lyez többet önvédelmi erők­nél, kifejezett taktikai hi­bának minősíthető kor­mánypárti politikusok sür­getése: módosítsák a szi­getország alkotmányának idevonatkozó részeit. A ja­pán közvélemény továbbra is érzékenyen figyeli az Egyesült Államokkal foly­tatott stratégiai együttmű­ködést éppúgy, mint a mi­litarizálódás általában is tapasztalható jeleit. Az első választások ** utáni jelentések sze­rint a nagytőke nyugtalan, hisz a kormánypárton be­lüli hatalmi bizonytalan­ság. a pillanatnyi vákuum késlelteti majd a jövő évi költségvetés, s a gazdaság szemszögéből fontos tör­vénytervezetek vitáját. Va­lószínű, hogy a kormány­párton belül is erősödni fog az az álláspont, amely a párt eleddig uralkodó pozícióinak a megtartása érdekében a kül- és belpo­litikai tanulságok levoná­sát követeli. Győri Sándor A kávé Vietnamban* * Közép-Vietnam zord, vad­regényes tájait egyre több, szabályos sorokba ültetett, embermagasságúra növő, hú­sos, lándzsa formájú leve­lű cserje, vagy inkább tör­pefa borítja — kávé. Mű­velése, elterjesztése több ok­ból is kedvez Vietnamnak. Először is megélhetést, ke­nyeret ad a több milliós munkaerő-fölösleg egy ré­szének, azoknak a városla­kóknak, akiket az új gazda­sági övezetek kialakítási programja keretében Viet­nam ritkán lakott hegyvidé­keire, a száraz bab, kevés­bé termékeny középső or­szágrészbe telepítenek át. A telepítés, a kezdeti ne­hézségek után egyre inkább a terveknek megfelelően tör­ténik. Másodszor: a kávé va­lutához, exportlehetőséghez juttatja az országot. A je­lenlegi igen nehéz, kritikus gazdasági helyzetben az ex­port — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mellett — a három nagy fontosságú, ki­emelt fejlesztési terület egyi­ke. Az utóbbi évben a VKP harmadik, negyedik és a decemberben tartott ötödik plénumán egyaránt szó volt a kivitel fejleszté­séről, a meglevő természeti források kiaknázásáról, a lehetőségekkel való élésről. Harmadsorban: olyan te­rületeket hasznosítanak ká­Harcok Nicaraguában Q Havanna (MTI) A nicaraguai ellenforra­dalmá'rok az elmúlt napok­ban újabb nagyarányú tá­madást indítottak az ország északi határvidékén. A mostani támadás fő célja az. hogy egy nagyobb tele­pülés elfoglalásával bizo­nyítsák: polgárháború fo­lyik Nicaraguában. Az újabb agresszióról Carios Nunez Teliez, a ni­caraguai államtanács elnöke ismertetett részleteket. Mint közölte, december 9. óta mintegy 2000 ellenforradal­már szivárgott be az or­ságba a nicaraguai—hondu­rasi határ középső, lakatlan szakaszán. A kisebb-na­gyobb csoportokra oszlott ellenforradalmárok megpró­bálnak eljutni az ország belsejébe. A*sandinista erők már több ponton felvették a harcot a tamadokkai. vétermesztésre, amelyek ed­dig a hagyományos módon történő rizsművelésre való alkalmatlanságuk miatt par­lagon hevertek. A kávécser­je nagyon szereti a bazalt­kő mállásával keletkező ta­lajokat, márpedig ilyenek­ből Vietnamban több mint kétmillió hektárnyi van. A cserjét eleinte műanyag edényben tartják. A palán­tát kiültetik a szabad föld­be, ahol csak négy év múlva fordul termőre. Gyü­mölcsének zöldesbarna szá­rított, érlelt magja a nyers­kávé. Kilójáért a termelők 150—200 dongót kapnak. Kö­zép- és Dél-Vietnam pa­rasztjai, a gumi ültetvények munkásai otthon a kertben, a háztájiban kávét termesz­tenek. hogy pótjövedelem­hez jussanak. A kávécserje tizenkét évig ad termést, majd a törzset közvetlenül a talaj fölött elvágják, a csonkra friss haj­tást oltanak. Ezt még két­szer ismételhetik meg, 30— 45 évig megtartva a termő­képességét. Kávét az ország­ban először 1857-ben ültet­tek, azóta kitenyésztették a hidegnek és a szárazságnak ellenálló fajtákat, hogy észa­kon is megéljenek. Délen és Közép-Vietnamban az éghaj­lati viszonyok kedvezőbbek, ezért vannak itt nagyobb számban ültetvények, A franciák elleni felsza­badító háborúban a haza­fias erők az ellenőrzésük alatt tartott területeken ká­véültetvényeket telepítettek, így 1954-ben, a franciákra mért vereség * után már négyezer hektáron termesz­tettek kávét. Az amerikaiak ellen vívott harcokban mind északon, mind délen sok ültetvény elpusztult, csak az 1975-ös országegyesítés után indították meg a telepí­tést. Államosították, vagy felvásárolták a magánkézben levő ültetvényeket délen, ál­lami gazdaságokat alakítot­tak. A kormány kávéter­mesztosi tervet dolgozott ki. 1985-ig a kávéültetvényeket 150—180 ezer hektárra sze­retnék növelni, ez körülbe­lül ugyanennyi tonna kávét jelent, mert ma már a hek­táronkénti egy tonna át­lag a jellemző. A program súlypontja dél, a központi fennsíkon levő Darlac, Gia Lai-congtum es Lam Dong tartományok, ahol vietnami—szovjet, bolgár es NDK vegyes vállalatok ala­kulnak a termesztésre es a forgalmazásra. Ily módon, egyszersmind megszüntet- ­hetik a szállítók lemaradá­sait. a minőségi reklamációk egy részét, azokat a gon­dokat, amelyek ma még fékezik a kivitelt. Magyar­ország nem kis mértékben érdekelt a ma még jelen­téktelen, száztonnás nagy­ságrendű vietnami import növelésében. Végül, milyen a vietnami kávé? Az Omniához szokott otthoni fogyasztók való­színűleg kesernyésnek, szo­katlanul erős zamatúnak ta­lálnák, de akik huzamosabb ideig csak ezt isszák, meg­szokják, és megszeretik. No­ha. a vietnami nép első­sorban teaivó, az ezerszám­ra meghúzódó hanoi kávé­zók — vietnami nyelven: giai khat — csöppnyi asz­talainál sok kávé fogy. Nyá­ron hidegen, jégdarabokra öntve isszák, télen a mi presszókávénkhoz hasonló formában. Az ország szo­rult lakáskörülményeit tük­rözve — egy emberre átla­gosan egy négyzetméter la­kóterület jut — a kávézók is parányiak, akkorák, mint nálunk egy átlagos lakószo­ba. Bennük hat-nyolc bam­busz- vagy faasztal, hozzá­való pici hokefcikkal. A tu­laj sajátkezűleg önti az elő­re lefőzött esszenciát a me­legítöbögrébe. a faszén-, vagy petróleumfőzőn fel­forralja, vízzel felhígítja — de így is méregerős. Ezt ke­vés vaj belecseppentésével enyhítik. Dunai Feler

Next

/
Thumbnails
Contents