Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

r 4 Péntek, 1983. december 2. Amint rovatcímünkben is jelezzük, az olvasót munka­társunknak tekintjük, sót, a tartalmi helyesség kedvéért akár azt is mondhatnánk, fő­munkatársunk is az olvasó, írom mindezt azért, mert természetesnek veszem, hogy nélküle ez a rovatunk egy­szerűen nem létezne. Éppen emiatt azt is természetesnek veszem, hogy ha levelet ne­künk szánnak, teszik azt azért, mert igényt tartanak e rovatunkban annak köz­lésére. Azt azonban felté­telezzük —, az eddigi gya­korlat is erről győzött meg —, hogy ránk bízzák tudá­sunk és lelkiismeretünk sze­rint, mikor, mennyit érzünk azokból megjelenésre érde­mesnek. Éppen ezért némi csodálkozással vettem kéz­hez dr. Hampel Tamás le­velét, aki „feladta a lec­két". Ha írását cikknek te­kintem, akkor miért nem közlöm teljes egészében, ha meg levélnek, akkor miért nem tekintem azt valóban levélnek, amelynek tartal­postaláda társszerzőnk az olvasó mát nem szokták kifecsegni. Csak az eddigi gyakorla­tunkra tudok hivatkozni, úgy gondoltam, s ezután is — kollégáimmal egyetemben — úgy gondolom, hogy amit az olvasó nekünk címez, mind­egy, minek tekinti, a Posta­láda-szerkesztés szabályaira bízva. a nyilvánosságnak szánja. Ha csak. ki nem kö­ti, hogy nem annak. Mint azt tette, T. J. deszki olva­sónk, a kirakodóvásárokkal kapcsolatban. Levelét to­vábbítjuk a városi tanács ke­reskedelmi osztályának. Nosztalgiavillamos évfordulót ünnepeltek a sze­gedi nyári játékok. Kerek öt­ven éve nyíltak meg a kapui a nyári szabadtéri színház­nak az egyetemi téren, a neoromán stílusú templom előtt, hogy látogatóikat meg­hívják a felejthetetlen mű­vészi estékre. Amikor a húszéves Hont Ferenc, a későbbi színész es rendező felvetette a dom előtti sza­badtéri játékok gondolatát, reménytelennek tartották az egész dolgot. De a javaslat visszhangra talált. Amikor a monumentális kulisszák es nagyszerű akusztikával el­látott téren elhangzott az el­ső előadás magyar drámá­ja. Madách Az ember tra­gédiája, amely emlékeztet Goethe Faustjára, nyert ügy lett belőle. így a Szegedi Szabadtéri Játékok megala­pozták tradíciójukat. sike­resen folytatódnak több éve előadásokkal a háború alatt és röviden utána 1959-től. Hatalmas színpadával fogad­ja a tisztelőit és látogatóit, minden évben kellemes él­ményt nyújt számukra. A napi előadásokon 6500 néző fér el. Ebből esetenként a jegyek 90 százaléka elkel. A mostani igazgató. Hor­váth Mihály, gondosan ügyel arra, hogy az előadások színvonala ne csökkenjen. Madách drámája mellett meghonosították Erkel es Kodály műveit. Az idén elő­adták a Hunyadi László ope­rát és a Háry János daljá­tékot Ezenkívül Szegeden vendégszerepelt a leningrádi Kirov Balett és másik ki­lenc külföldi táncegyüttes. A szegedi nyári játékoknak nem keH félmük a jövő­jük tői­Ml? HOL? MIKOR? 1983. DECEMBER 2., PÉNTEK — NÉVNAP: MELINDA A Nap kel 7 óra 11 perckor, és nyugszik 15 óra 55 perckor. A Hold kel 4 óra 31 perckor, és nyugszik 14 óra 55 perckor. A Tisza vizátlása VÍZÁLLÁS | Szegednél csütörtökön plusz 103 cm (árarto.) A htrnior. a vicc úgy jó, he mindenki érti. s min­denki hajlandó „venni a la­pot". Ha nem, ne erőltessük. Szellemes, eredeti történetet olvashattunk Balogh László (Gyöngytyúk u. 15.) olva­sónk tollából, aki felszállva a nosztalgiavülamosra, stíl­szerű módon a kalauznak százpengőssel fizetett Am a villamos a régi. a pénz is, a mai kalauznak viszont ma kell elszámolnia, így a vil­lamosjegyet mai, nem túl kemény valutában „számí­totta meg". Amint azt már írtuk, egy jegy ára 2 fo­rint. Olvasónk kifizette, s mert volt ideje. utánané­zett. a jegy is afféle nosz­talgiajegy volt. mert az ere­deti nyómtatott ára szerint tíz fillérbe került. Ha már lúd, legyen kövér — ha vic­celünk, játsszuk végig, gon­dolta olvasónk, s most az egy kilencvenet követelte vissza. Nem kapta. Ha a számokat hasonlítjuk össze— no. és persze mi magunk is viccelődünk — mondhatjuk, megkárosították. No. de ha ezt végigjátsszuk. egyszerű a következtetés, még így is ő tartozik: gondolja, hogy ma ér annyit két forint, mint akkor tíz fillér? _ Kegyelet és szervezés Télikabát nélkül Nosztalgiát emlegettünk az imént, és_ most V. J.-né (Pá­pai u. 1/B) levelének olvas­tán ismételten csak felső­hajthatunk: hol vannak, már azok a régi pedellusok! Ma­napság már. fehér. • bolténak Számít az az iskola, ahol, ha nem is a minden). tudó is­kolai ember, de legalább egy portás őrzi a gyerekek biro­dalmát. Hogy kellene vala­ki, vagy legalább valami, amely némiképp biztonságot nyújtana, az olvasónk leve­léből is kiderüL Gyermeke a kemény téli hideggel búcsúzó észben télikabát nélkül ment haza a petőfitelepi l-es szá­mé iskolából. Mint olvasónk soraiból kitűnik, másik gye­rektől is ellopták a kabát­ját. Kárukat természetesen és sajnos, senki nem téríti meg, hiszen nem volt az is­kola hét lakatra zárva. Így aztán. Sém á kabáttlák, sem az üggyel kapcsolatos fele­lősségnek nincs gazdája. El­végre is, minden gyerek mellé sem jut egy-egy pe­dagógus, hát még ha a ka­bátját is neki kellene őriz­nie. Annyit azért érdemes megjegyezni, régen ugyan­ebben az iskolában volt por­tás. ma nincs, a gyermekek értékei pedig a folyosón van­nak. Az alábbi témának akár azt is adhattuk volna cím­ként, „Az igazgató sem min­denható". Mindig kényes és érzelmeket, indulatokat meg­mozgató dolog hozzátarto­zónk elvesztése, s az a leg­kevesebb, amit érté meg le­het tenni, hogy lehetősé­günk szerint megadjuk a ke­gyeletet, a végtisztességet, s koszorúkkal, virágokkal fe­jezzük ki gyászunkat. Le­vélírónk arnitt emel* pa­naszt, hogy kedves hozzá­tartozójának szánt virágait rövid időn belül eltávolítot­ták az urnafalnól. Igaz. szólt a városgazdálkodási válla­lat igazgatójának, aki meg­értette panaszát, s kiadta az utasítást, helyezték vissza a koszorút, á virágokat. Ké­sőbb azonban ismét eltűn­tek. s olvasónk arról is be­számol hogy más esetben is előfordult hasonló. Javasolta például, hogy az urnafalba ne egymás közvetlen köze­lébe helyeztessék el az egy­máshoz közeli időpontben búcsúztatottak hamvait. Azon túl ugyanis, hogy tudomásul kell venni, ott kevés a hely, az is tény, hogy egy-egy hozzátartozó földi maradvá­nyainak tisztelgők sokkal több virágot, koszorút hoz­nak, mint amennyi ott el­fér. Sorokban A Rudé Právo Szegedről Bán kuli Szil vesztemé (Ba­ross u. 4/Ei) a minap cseh­szlovákiai ismerősétől ka­pott egy levelet, melyben a Rudé Právo .napilap egyik cikkét találta. Olvasónk le­fordította, s elküldte ne­künk, lássuk. mit tartanak fontosnak északi szomszéda­ink megismertetni a Szabad­téri Játékokról az olvasó­val. Imec „Idén egyszerre két A Szegedi Nemzeti Szín­ház művészeinek mond kö­szönetet a Vöröskereszt moz­gássérültek klubjanak elnö­ke, Nagy János, amiért sza­bad idejüket föláldozva a November 7. Művelődési Ott­honban elöadasokkaL szóra­koztatják a klub tagjait Ez a — műveszek áltaL össze­állított, a nézők igényeit ki­elégítő műsor egyébkent nemegyszer adatott elő —, 1981. a rokkantak éve ota minden évben, most har­madszor szórakoztatták a tagságot — es minden jel arra mutat, nem utoljára. Utcai süllyesztő címet ad­ta levelének Fátyol János (Csongrádi sgt. 67.), s lei­hívja a figyelmet arra, hogy a 76-os számú (320-as) épü­let melletti járdán két csa­tornanvilás rendszeresen fő­det len öl árválkodik. Az ar­ra járók többször vissza­helyezték az öntöttvas fe­delet. hogy elkerüljék a baleseteket, valaki azonban miiKiig leemeli a védötetó­ket. Kár. hogy jobb szóra­kozása nincs. Figvelmesseg egymás iránt, figyelmesség az ügyfél iránt. Néha úgy érzi az ember, mindkettő hiánycikk. Vagy legalabbis egyes esetekben az. melyekről P. J., vala­mint K. S.-né tudósít ben­nünket. Előbbi a postánál, utóbbi az IBUSZ-nal elő­fordult esetre hívja fel a fi­gyelmet. Ám. hogy véletle­nül se adjunk tápot a sze­mélyeskedésnek, jobbnak lát­juk a leveleket az illetéke­sekhez továbbítani. összeállította: Igriczi Zsigmond 1 HATVAN ÉVE született Maria Callas (1923— 1971) görög születésű operaéne­kesnő. korunk egyik legna­gyobb enekestehetsége. Nevé­hez fűződik néhány ..beporoso­dott" opera feltámasztása. Iga­zi, modern énekes-színész volt. 1973-ban Torinóban rendező­ként is bemutatkozott. HATVAN ÉVE született Belia György (1923— 1982) irodalomtörténész és mű­fordító, a Szépirodalmi Könyv­kiadó főszerkesztője. Főként Ady és Babits műveinek gon­dozójaként es a román próza átültetöjeként vált ismeretessé. Juhas^ Gyula levelezését is ő rendezte sajtó alá. ZENÉS SZÍNHÁZ Délután 3 órakor: A sevillai borbély — Altalános iskolások részére. Este 7 órakor: A sevűiai bor­bély — Radnóti Miklós 1—2. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt Ifi óra­kor: Job lázadasa (színes ma­gyar—NSZK. 14 éven felüliek­nek), negyed 4, fél 6 és három­negyed 8 órakor: Donald kacsa és a többiek (színes amerikai rajzjátékfüm). Fáklya: háromnegyed 3 éra­kor: Donald kacsa és a többiek (színes amerikai rajzjátékfüm), negyed 6 es fél 8 órakor: Jób lázadasa (színes magyar—NSZK, 14 éven felülieknek). Fiiratéka (Újszeged. Közép fa­sor 1—3. Oktatási Intézet): Az út (m. b. török—svájci, este 8 órakor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. sz. <13/57-es») este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI. SEBÉSZETT ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel. se­bészeti felvételi ügyeletet az L Kórház (Kossuth Lajos sgt. 42.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más-' nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától réggel 7 óráig á félnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gél 6 óráig, szombaton reggel 7­től hétfő reggel 7 oraig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap esté 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-noo. ÜJVIDÉK 16.10: Műsorkalauz 16.25: Korszerű technológia 17.00: Tv-hiradó magyarul és szerb-horvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Az önigazgatás folyamatai 18.45: Népzene 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó magvarul 20.00: Andors céltáblái — amerikai tv-filmsorozat 20.50: Zene 21.45: Tv-híradó szerb­horvátul 22.06: Ismeretterjesztő műsor romónul Bl'KAREST 14.30: Német nyelvű adás 16.25: A volánnal — autó­vezetőknek 16..50: A legkisebbeknek 19.00: Tv-hiradó 19.20: Gazdasági figyelő 19.30: Dok.-műsor 19.50: Dalok 20.10: VUághíradó 20.30: A szerelem utolsó éjszákája — román film 21.30: Tv-híradó SZOMBAT DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna — (ism.) 8.05: Meséről mesére 8.25: Kuckó 8.55: Emberrablók — angol— NSZK kalandfilm­sorozat — 9. 9.20: Adni, kapni Jó! Ünnepnapok 9.35: Elátkozottak városa — ír filmsorozat — 5. — (Ism.) 10.26: Sammi Davis jr. — amerikai zenés film — (ism. ) TI.35: Egy világjáró viszontagságai — W. S. Maugham novellájának tv-filmváltozata 11.40: Képújság EHEKil imrsi Egy-két hét. és újra ét­kezdédnek az ünnepek. Jön a Télapó, állítjuk a kará­csonyfát, pukkantjuk a pezsgősüveget, és koccin­tunk éjfélkor, örülünk és örömet szerzünk. Jobban fi­gyelünk egymásra, ígérünk és fogadkozunk, ajándéko­kat dugdosunk és adunk. De van valami, amiről pe­dagógusi tapasztalat báto­rít fel hogy írjak. Még­pedig, az ilyenkor szárnyra kelő alkalmi mítoszról, me­lyet a felnőttek nagyobb ré­sze a 2—6 éves korú gyer­mekeknek ilyenkor talál ki. Meg kell már itt jegyez­nem, hogy ez a jelenség csökkenő tendenciát mu­tat. Mert. hogy it> mond­ják? — Jön a Télapó, a Mikulás, a Krampusz! A karácsonyfát — a Jézuska, vagy éppen az Angyalka hozza. Családonként változik az „illető". Mert ugye. ki mondja meg, hogy fél órát állt sor­ba a Legóért, bejárta a várost zselés szaloncuko­rért. sütöttek, főztek, jól belenyúltak a pénztárcába. Pedig, ez sem venné el az öröm ízét, nem lenne sz.ür­kébb tőle semmi. A baj igazán csak akkor kezdő­Ünnepek ... cfik, amikor az óvónő tör­ténetesen a Télapó-ünnep előkészítésén és rávezető­beszélgetésén fáradozik. Mert ilyenkor elszabadul a „filozofikus pokol". És el­kezdődik a hosszú vita a Télapóról és Mikulásról, K ram pusz társukról — Kinek van igaza? Me­lyik a fontosabb? Melyik hoz több, nagyobb aján­dékot? Van, aki szerint az egyik csomagot hoz. a másik fát. Vannak már —, ha nagyon kevesen is — akik ismerik Miklós püspök legendáját. Ilyenkor nagy feladat há­rul az óvónőre. Nemcsak megnyugtatnia, de meg­győznie is kell őket a he­lyes álláspontról. Ez bi­zony néha nagyon nehéz, mert a szülői álláspontot kell felcserélni nagyon ta­pintatosan a realista és materialista nézetre. Azt tudnunk kell. hogy a szü­lői iránymutatás nagyon erősen motrvá Íja g gyerme­ket. F,z így természetes és jó. Azonban a minél ko­rábban kialakított helyes világnézetre azért van nagy szükség, hogy minél könnyebben tájékozódjék, eligazodjék az őt körülvevő társadalmi, tudományos és műszaki világban. Gondol­kodásmódja reális és tu­dományosan is megalapo­zott legyen. Meséljük el nekik, hogy messae a kis­ázsiai Myra nevű város­kában élt egy Miklós ne­vű püspök a IV. században. Ez a püspök az évszázado­kon át fennmaradó legen­dák szerint adakozó és gyá­molító, a szegényeket és el­esetteket segítő tulajdon­ságai révén vívta. ki ezt a szerepét. Ez a legenda év­századokon át fennmaradt, azonban mai valóságában Magyarországon alig más­fél évszázada ismerik. Eb­ből a legendából született a Mikulás-napi ünnep (Bá­lint Sándor nyomán). Másik ünnepünk a ka­rácsony. A karácsony a ni­ceai zsinat határozata ér­telmében Jézus Krisztus földi születésének emlék­napja: az öröm. a békes­ség. a család és a gyermek­rég. az otthon és szülő­föld ünneoe (Bálint Sán­dor nyomán). Nekünk. ateistáknak ez az ünnep szintén a szere­tet, a család, és a béke ün­nepe lett. Epp ezért tar­tam szépnek az erre kö­zösen való készülődést, az együtt díszített fát. Az óvo­dai csoportokban mindig együtt állítjuk a karácsony­fát, és díszítjük magunk készítette díszekkel. Volt( olyan gyerek, aki megje­gyezte: — Kár. hogy hoz­zánk a Jézuska hozza, s otthon nem én díszíthe­tem! Tavaly karácsonykora kislányom barátjával, Zo­li kávai gyúrtuk, sütöttük, lakkoztuk, nyírtuk, ragasz­tottuk a fáravalót. Büsz­kén mutatta mindenkinek a karácsonyfát. Az idén ka­rácsonykor már kétéves kislányom is fog segíte­ni. • Félre ne értsék! Nem az apró kis titkok, meglepeté­sek ellen vagyok. Csak azt szeretném, ha gyermekeink értő szívvel és örömmel állnának a karácsonyfa előtt, ha éreznék mögötte a családi szeretet és össze­tartozás melegét. Megtanul­nának egviitt . örülni, és egymásért élni. Hisz annyira ráfér ez hosszabb távon is vilá­gunkra ! Szerencs esné Bessenyei Éva BUDAPEST i. 8.30: Tv-torna — (ism.) 8.35: Iskola-tv 9.40: A régészet kalandja — olasz film 10.30: Nemzetközi disco — NSZK zenés film — (ism.) 11.05: Képújság 15.00: Iskola-tv 16.30: Hírek 16.35: Karatézők — kubai rövidfilm 16.50: Szülők iskolája — 2. 17.25: Tájak, városok, emberek 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 26.00: ,.És mégis mozog a Föld" — Jókai-vetélkedő­in üsor — 1. 21.35: Ismét — Vitray Tamás műsora — 5. 22.35: A hét műtárgya 22.40: Tv-hiradó 3 BUDAPEST 2. 20.80: Éjszakai ügyelet — francia filmsorozat — 3. 20.50: Tv-hiradó 2. 21.15: Matto birodalma — NSZK tv-film 23.091 Képújság BELGRÁD L 16.48: Videooldalak 16.50: Német nyelv 17.60: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Marin Drzic és kora 17.40: Hírek 17.45: Mesék , 18.15: Tv-naptár 18.45: Népi muzsika 19.1a: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Filmsorozat 28.58: Zene a műteremből 21.80: Swing. swing. swing — könnyűzene 21.56: Tv-napló 22.10: A sziv kultúrája 23.40: Hírek BELGRÁD 2. 18 tS: Háromszor tfz 18.45: Tudta-e? 19.00: Előadás a fasizmusról 19.30: Tv-napló 20.00: Ablak a zenei műhelybe — magazin 20.45: Zágrábi körkép 2180: A mi örök bóleseseegünk — dok.-film 28.50: Ünnepség — ) r' f ~ i, i > i (tt KOSSUTTI 8.27: Egy kis türelmet kérek! 8.37: Zenekari muzsika 9.33: Miért küldött az úrasszony? — Óvodások műsora 9.53: Lottósorsolás 10.05: Hétszinvirág 18.35: répereg az óra — Kiss József versei 10.40: W&ller Gieseking zongorázik 11.88: örömök kertjében — Zoltán Péter hangjáték­sorozata 12.45: Hétvégi panoráma 14.02: Mateja Matevszk4 makedón költő veraei 14.22: Máthé Jolán és Horváth István cigány­dalokat énekel 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Bach: C-dúr szvit 16.00; Húszas stúdió 17.05: Sztravinszkij: Kártya­játék — balett 17.30: idegosztály 17.55: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 19.15: Volt egyszer egy elöadas — Tarluffe 20.25: Beethoven — Coriolan nyitány 20.35: Operettkedvelöknek 21.30: Választó vonal 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A kamarazene kedvelőinek 23.41: Gastoldi-madngálok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI 8.05: Népzene Laoszböl 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.21: Háttérbeszélgetés 9.53: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél — (sz.) 12.35: Édes anyanyelvünk 12.40: Nemzetiségeink zenéjéből 13.02: Erich Kunz operett­felvételeiből 14.00: Zenedélután 15.30: Könyvről — könyvért 15.45: Stevie Nicks felvételeiből — (sz.) 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: popzene — (sz.) 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Sokféle 21.35: Népdalkörök pódiuma 22.00: Ritmus — (sz.) 22.30: Holocaust az Alpok előtt 23.20: ..Csillaghullás" — könnyűzene éjfélig 3. MŰSOR 9.00: A gyermek és világa 9.36: Bennv Goodman zenekara játszik — (sz.) 10.08: XVIII. századi operákból - (sz.) 11.06: Zenekari muzsika — (sz.) 11.50: A Mecseki Ércbányászati Vállalat Koncert­füvószenekara játszik 12.13: Dávid ojsztrah és Frida Bauer szonáta­felvételeiből — (sz.) 13.87: Kórusainkat ajánljuk — (sz.) 13.30: Zenekari muzsika — (sz.) 14.30: Oberon — részletek Wober operájából — (sz.) 16.48: Világújság 16.00: Üj kamarazene­felvételeinkből — (sz.) 16.50: Népdalok — (sz.) 17.05: Jubilál a Magyar X.ongoraduó 17.35: Hat évszázad zenéjéből — (sz.) 19.40: Fiataloknak! — (sz.) 20.30: Évfordulók nyomaban 21.30: Opera­müvészlemezeik — (sz.) 22.38: Rádiószínház — Ugró­móka — Gosrtonyi • téúLfc eacUűM««UEAW

Next

/
Thumbnails
Contents