Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

5 Péntek, 1983. december 2. népfrontA Hazafias Népfront Csongrád megyei pedagógiai bizattsága tegnapi, csütörtöki ülésén három napirendi pontrol tárgyalt. Először tájékoztató hangzott el a 600as és a 601-es ipari szakmunkásképző intézetek nevelő-oktató munkájáról, majd az iskolaszövetkezetek tevékenységéről. Végül a szentesi üzemi szülői értekezletek tapasztalatairól hallgattak beszámolót a résztvevők. Ugyancsak tegnap tartott ülést a Hazafias Népfront Szeged városi honismereti bizottsága és a TIT történelmi szakosztálya. A tanácskozáson megemlékeztek városunk első okleveles említésének 800. évfordulójáról. Hétvégi programsorozat Szegedi tévések az ifjúsági házban A hétéves szegedi televízióstúdió kétnapos programsorozatot rendez a hét végén az ifjúsági házban. Holnap. szombaton délelőtt 10 órakor a stúdió munkatársának, Mráz Jánosnak grafikai lapjaibgk nyit meg kamarakiállítást Tandi Lajos újságíró. A tárlat december 17-ig tekinthető meg. A vasárnapi program délelőtti eseményeire gyerekeket várnak. Kilenc órától vetítik a Hattyúk tava című japán mesefilmet, majd fél 11-tői válogatást mutatnak be a szegedi stúdió sikeres gyermekműsoraiból. Láthatják az érdeklődők A mi házunk toronyház. Az ördög kilenc kérdése és a Balzsamtündér postája című produkciókat. Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház két művésze. Fodor Zsóka és Bodnár Zsolt. Vasárnap délután 3 órától a felnőttek nézhetnek válogatást a stúdió munkatársai által készített filmekből. Megtekinthetik a Volán. társastáncklubját bemutató Tánc lánc, a Szegedi Kisopera előadásában készült A baba, az Oltár Anyámnak, és a határainkon túli magyar költők műveiből a Gyulai Várszínházban rögzített Lírafesztivál című műsorokat. A decemberi Illyés Gyula hagyatékából újabb öt verset olvashatunk a folyóiratban — mindegyik A semmi közelít című. hamarosan megjelenő posztumusz kötet darabja. A halálra készülő, a búcsúzó, a „szívfagyba zárt ember" szól itt. Fodor András Ilvlyés emlékére írt Testvérek című költeményét emeljük ki a versrovatból,. valamint Vtassy József remekmívű négysorosát, a Szép lassant. Ez utóbbit idézzük: „Rombol már az idő, rohamozzák arcom a ráncok, / gesztenyebarna hajam zúzmaravert, odavan. / Kopnak a porcok is, elmeszesednek a nyűtt csigolyák mind,/fúj-1 nak az őszi szelek, fájnak a gyöngy idegek." Kiss Dénes, Iszlai Zoltán, Orbán Ottó és Kiss Benedek versei mellett az eddig jobbára szociográfusként ismert Berkovits György szenvedélyes ve lóságfaggató elbeszélését olvashatjuk. A száz éve született Kós Károlyra emlékező összeállítás élén László Gyula professzor. szól a romániai magvarság polihisztoráról. Emlékezésének első részében László Gyula a neki írt levelekből ad ízelítőt, a másodikban Kós Károly rajzait, metszeteit jellemzi, a harmadikban pedig az író egyik kiadatlan tanulmányát közli. Pomogáts Béla az erdélyi történelmi regényt elemzi, s megállapítja. hogv Kós Varjú nemzetség című regénye a krónikának és a balladának, „a régi Erdély e két igen jellegzetes irodalmi kifejezésmódjának mesteri egybeolvasztása". Vajk Ilona az építész Kós portréját rajzolja meg. Érdekes közlemény a Tasnádi Gáboré: olyan Kós-leveleket publikál, melyek „a mai Magyarország legmagyarabb és legeurópaibb íróművészére", Illyés Gyulára vonatkoznak. „Te- tudod, hogy én milyen őszintén tisztelem és becsülöm Illyés Gyulát, nemcsak mint az Ady—Babits—Móriczék utáni magyar írógeneráció méltán világirodalmi rangú és tekintélyű íróművészét, hanem mint a népe sorsát' tudatosan vállaló és egy életre elkötelezett hűséges szolgálóját is" — írja Kós 1976-ban. A Budai Nagy Antal című Kós-drámát 1959-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon is bemutatták, a darabról, bemutatóinak történetéről Ablonczy László ad összefoglalót. (A decemberi számot Kós Károly rajzai illusztrálják.) Sorozatában Tóth Béla a hajdani tiszai tutajosok kalandjait idézi. Az Örökség rovatban Gál István Ortutay Gyula Babitshoz írt leveleit közli, az egyikben Ortutay éppen Hont Ferenc érdekében ír: „De én igazán nemcsak a nyomorára apellálok, hiszen nyomorgó ember van elég. De irodalmi munkássága is indokolná ebben a helyzetében a segítséget" A Kritika, rovatban Csetri Lajos,\ Fülöp László. Kulcsár Szabó Ernő, Alföldy Jenő. Vasy Géza. Monostori Imre. Lengyel András és Bodri Ferenc elemzése olvasható Pilniszky János, Cs. Szabó László. Esterházy Péter. Orbán Ottó, Kiss Benedek, Veress Miklós és Péter László közelmúltban megjelent könyvéről. A nemrég elhunyt Madácsy Lászlótól, a Tiszatái első főszerkesztőjétől Vörös László búcsúzik — emlékezve a .nagyszerű és megnyerő emberre". a .sokoldalú és sokműfajű tudósra". az igazi pedagógusra és nevelőre. Új szolgáltatás Hirdetés telefonon Péntektől új lakossági szolgáltatást indít a Magyar Média, közösen a Magyar Postával és a Magyar Hírlap szerkesztőségével. Ezentúl telefonon is feladható újsághirdetés, a 383-355-ös számon, a hét minden napján — szombaton és vasárnap is — reggel 8-tól este 10 óráig. A hirdetést feljegyzik, majd a telefonálót visszahívják, beolvassák neki a kért apróhirdetés szövegét, amely a Magyar Hírlap két nappal későbbi számában jelenik meg. A telefonos hirdetés alapdíja szavanként 10 forint, s azt a Magyar Posta számlázza a havi telefonszámla egyéb rovatában. A telefonszámon vidékről is feladhatnak apróhirdetést, ' ebben az esetben azonban — | a visszahívás nagyobb költsége miatt — az alapdíjhoz némi pótdíjat is felszamitaI nak. (MTI) Diplomával vagy anélkül? Egészségügyi szakdolgozók — magukról Nem is olyan rég még szinte csak az orvos volt az egészségügy egyedüli felsőfokú végzettségű sz ikembere. A tudomány fejlődése, a gyógyító munka föltételeinek javulása, bővülése szerteágazó feJadatok özönét zúdította az egészségügy „közkatonáira'' is. A fölhalmozódott ismeretek, a megduzzadt követelmények magasabb képzettségű szakembergárdát is követeltek. Létrejött az egészségügyi főiskola, amelynek folyamatos OKtatómunkája révén toborzódni kezdett a diplomás egészségügyi szakdolgozók serege. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága nemrégiben megtárgyalta annak a fölmérésnek az eredményét, melyet a megye főiskolát végzett egészségügyi szakdolgozóinak élet- és munkakörülményeiről készítettek. Az eddig végzett 179 diplomás és a jelenlegi hallgatók közül faggattak 50 embert — kérdőíveken és kerekasztal-beszélgetéseken — közérzetükről. Az összkép egyelőre nem tűnik rózsaszínnek. .4 nappali tagozaton végzettek csaknem mindegyike elmodta: munkába álláskor csalódás érte. Az iskolapadot reményekkel tele hagyták el, s erre följogosította őket a magasnak, igényesnek tartott elméleti képzés. De mi várta őket „az életben"? Tudásukat alulmúló feladatok tömkelege. A diétásnővérek panaszkodtak: munkaidejük nagy részét adminisztrációval töltik el, holott diabetikával szeretnének foglalkozni, nem számvitellel, hisz nem erre készítette föl őket a főiskola. Elégedetlenek a gyógytornászok is: szaktudásúkat aligha tudják kamatoztatni tornaterem és megfelelő eszközök hiányában. A védőnőket meglepte, hogy diplomával a zsebükben nem jogosultak injekció beadásara. Többen hangot adtak annak a kérésnek, hogy központilag összeállitott munkaköri leírást kellene jutta.ni minden intézetvezetőnek arról, mi mindent bízhat a főiskolai végzettségű szakdolgozóra. Hiányzik a vezető egészségügyi szakdolgozók jogköréről, hatásköréről szóló kézikönyv, nem rögzíti jogszabály, hogy az igazgató főorvosnak milyen munkáltatói jogokat kell adni a főiskolát végzett Intézeti vezető főnővérnek. Megszívlelendő kritikaként hangzott elvezető orvosok és gazdasági szakemberek nagy része nem imeri kellóképpen a főiskolai képzés anyagát, igy' nem csoda, ha maguk sem tudják, mit várhatnak a diplomás szakdolgozojuktól és mit nem. Néhány javaslat elhangzott magaval a képzéssel kapcsolatban is. A hozzászólók közül néhányan kifogásolták, hogy rossz a tankönyvellátás, nehezen lehet hozzájutni a kötelező irodalomhoz. A nappali tagozaton tanuló védőnők. közegészségügyi, járványügyi ellenörök kevésnek tartják a gyakorlati időt. Fölvetődött, hogy Szegeden is indítani kellene — a védőnői szakhoz hasonlóan — kihelyezett, nappali tagozatos gyógytornász évfolyamot is, hiszen az évente Pesten végző 30—Í0 szakember többnyire a fővárosban igyekszik elhelyezkedni, a vidéki kórházak pedig kénytelenek nélkülözni munkájukat. Aki az egészségüggyel je7 gyezte el magát, legyen az orvos, védőnő vagy segédápolónő. föltehetően rendkívüli hivatástudattal lépett erre a pályára. Az emberszereteten. a lelkiismeretességen kívül azonban fölbecsülhetetlen értéke van a szaktudásnak. Elkótyavetyélni ezt éppúgy vétek, mint elhivatottság nélkül engedni bárkit is beteg emberek közelébe. Hogy a diplomás egészségtornász, a védőnő, a diétásnővér miként kamatoztatja megszerzett, magas szintű tudását, az természetesen függ egyéni adottságaitól is, de attól is, milyen lehetőségeket biztosit erre a munkahely. S a „főnök", az intézeti légkör, mint bárhol, itt is képes szárnyakat §dni. avagy a meglevőket metszeni Chikán Ágnes A KISZ lakásakciója Beigazolódott a várakozás — rendkívüli az érdeklődés a KISZ OTP-lakásakciója iránt. A VI. ötéves tervben Szegeden 300, Csongrád megye más városaiban 100, garzonnak is nevezett lakást építenek, elsősorban a családalapító, önálló otthont igénylő fiataloknak. Valójában nem is garzonok ezek a 35 négyzetméter alapterületű lakások. Nagyobbak az újszegedi garzonoknál. de kisebbek a szokott lakásméreteknél. Beosztásukat dicsérik a tulajdonosok, mint ahogy azt is elismeri a sok ezer lakás nélküli fiatal, hogy ez az akció reális esélyét jelenti az önálló egzisztencia megteremtésének. Másképpen fogalmazva, azt jelenti, ha nehezen is. de 80—100 ezer forintos beugróval még csak-csak meg tudnak birkózni, kölcsönökkel, vállalati támogatásokkel, de ennél többre képtelenek. Gyakran még azok is, akik szülői segítségre számíthatnak. Szegeden a városi KISZbizottság irányítja az igénylésekkel kapcsolatos tennivalókat, s a városi tanács végleges döntése előtt a testület rangsorolja a jogosultakat. Az ifjúsági szervezet szegedi vezetői törekszenek, hogy a lehető legdemokratikusabban történjék a lakások elosztása. Az igénylés feltételei között szerepelnek pontok, amelyeken nincs mit vitatni, amelyek betartása kötelező. így például a lakásra pályázóknak rendelkezniük kell érvényes szegedi igényléssel (egyedülállók eltében 1982. december 31. előtt beadott igénylés szükséges!). Nehéz beleszólni, s előírni sem lehet, hogy minden igénylő rendelkezrzen már a pályázat beadásakor legalább 100 ezer forinttal. A fiatalok maguk ítélik meg, ki tudják-e fizetni ezt az összeget beköltözés előtt. A korábbi évek tapasztalata az, hogy néhányan rosszul számoltak, vagy rosszul takarékoskodtak: visszaléptek a vételtől, s ezzel nemcsak önmaguknak okoztak csalódást, hanem másokat, talán megfontoltabbakat, hátráltattak. Bebizonyosodott, megbízhatóbbak azok a vállalkozók, akik ifjúsági takarékkal rendelkeznek. Arra ugyanis kölcsönt ad az OTP. így célszerűnek látszik ezt a takarékossági módot választani. A demokratikus, igazságos döntések érdekében a KISZbizottság minden esetben kikért a munkahelyi, intézményi ifjúsági szervezetek véleményét, s a rangsor megállapításakor ezeket veszik figyelembe. Sajnos, néhányszor előfordult, hogy a KISZ-szervezetek gondatlanul végezték e felelősségteljes feladatukat. Kevésbé ártanak akkor, ha — mintegy K/indulatuk bizonyítékaként — minden kérést továbbítanak. De jó, ha tudjak, ezzel az alapállással nem növelik az általuk képviselt fiatalok esélyét. A KISZszervézeteken múlik, eljutnak-e határidőre a javaslatok a városi testülethez. Idén is akadt példa a gondatlan ügyintézésre, aminek következményét végül is a jelentkező viselte. Az 1984-es akcióra január 31-ig lehet jelentkezni, az elkésett igénylésekkel jövőre sem foglalkoznak A felületes, elnagyolt vélemények is a fiatalokat károsítják. Ne sajnálják tehát az időt, s lelkiismeretesen vizsgálják meg: hogyan látják el munkakörüket a pályázók, végeznek-e közéleti tevékenységet, s milyen körülmények között élnek. Vegyék figyelembe, az akció minden fiatal (KISZ-es és KISZten kívüli) rendelkezésére áll! A szociális helyzet felmérésére szolgálnak a helyszinelési adatlapok. Ha arra két-három mondatot „vetnek", vagy azon valótlant állítanak, rontják az egész akció erkölcsi hitelét: félreértésre, szóbeszédre adnak okot. Valamennyi szegedi KISZszervezethez a napokban jutott el a jövő évi felhívás. Ez azt jelenti, máris kezdhetik a igények felmérését, hogy kapkodas nélkül, kellő megfontoltsággal dönthessenek a pályázatok sorsáról. M. L, Hétköznapok Gyerekszáj Megállított az utcán egy kislány. Hét-nyolc éves lehetett. Azt mondta: „Kérek szépen egy zsebkendőt" Előhalásztam a táskámból, odaadtam, illedelmesen megköszönte. -Jó, hogy nem öblítőt kért. Vagy szívószálat Mi?" Ingerülten néztem a fiamra, hányszor mondtam. ki nem állhatom, mégis azt mondja: mi? És hogyhogy öblítő. Meg szívószál. Mi ütött ebbe a gyerekbe? Csak óhhon esett le a húszfilléres, hogy pakoltam a bevásárlókosárból. Hát persze, jön velem a boltba, mindig keresünk valamit, hiába. Mostanában éppen a Wofaior című öblítőt és szívószálat. Illene már virmi a napközibe. valamikor az év elején küldtem, de azt még a tavalyi készletből spóroltam. És . . . a kutyafáját. zsebkendő sincs, az utolsót adtam a kislánynak. Elő a régen használt, hagyományosan orrtörlési célokra alkalmatos textilekkel. Ám néhány nap múlva minid a mosásba került, s ezzel beütött a krach, mert bár olvastam az újságban, hogy nincs influenzajárvány, a gyerekek még nem olvasnak újságot, ennélfogva mindenik a teljes tájékozatlanságtól prüsszög. tüszszög. köhög — szóval tehetetlenségemben abszurd ötletem támadt. „Figyelj! Most lemész az utcára, megállítasz egy nénit, szipákolsz kicsit és kérsz tőle egy zsebkendőt. Megvárod amíg elmegy, jön a következő. az eljárás ugyanaz. Ha tizet összeszedtél. jöhetsz. mára meg vagyunk mentve." Kimondtam, s már bántam. Ostoroztam magam, te jó isten, micsoda nevelés ... Gyermekem praktikus erkölcsi érzéke, viszont működött. Nem tetszett neki a dolog Ez csalás, mondta. inkább cseréljünk. ..A múlt héten úgyis rengeteg neszkávét vettünk, minek isztok artnyit. viszek le néhány dobozzal, hátha valakinek nem jutott a múltkor, de zsebkendője még van. Ad éírte. Zsebkendőt vagy feI Ijiér csomagolópapírt, mióta keresed, vagv alufóliát. vagy partvisnvelet. esetleg az ajtózárba olvan bigvót. ami a mienkbe mindig forpg. és nem tudod kihúzni a kulcsot, és I ideges leszel. Eh, inkább kérek érte nemhabzósat. mondjuk Tomisztárt. és akkor bevágod az összes ruhazsebkendőnket a mosógépbe ós kész. Vagy tudod mit? Tégv a lavórba abból a habzós mosóporból. kibírsz egy kis mosást. van kézkenőcsöd, és akkor nem megyek sehova. hanem megkeresem végre a térképen, hol van Luxemburg!" Azzal otthagyott. Illa berek, nádak. erek. Rákönyököltem a mosógépre, ábrándoztam keveset a cserekereskedelmes régi szép időkről, meg a hiányok nevelő hatásáról. Munkára! — biztattam magam kisvártatva, és teleengedtem a lavórt vízzel. Gyerekcsizma Mintha krimi, a tevében. Alkonyi félhomály. A csúcsidő után vagyunk, kevesen járnak, de sietősen Az iskola előtti füves térségen csoportosulás. Tompa puffanások. nyöszörgés. Közelebb megyek. Gyerekek állnak körül egr kicsike, sötét kabátcsomót. Gyerek van benne összegömbölyödve fekszik a földön. Megemelkedik egy csizmás láb harmincnégyes ha lehet, mintha erős rugó lökné, előrelendül. A kabátcsomóból jajszó szakad ki. A másodpercnyi róő ala^t. míg döbbent bénultságom tartott, még három rúgást kapott. Egyet gyomorszájra. egyet a combjára, eevet az alsó lábszárára. Módszeresen. akkurátusan. gyorsan és erősen. Mit csináltok? — kiáltottam, futásnak eredtek. a csizmás visszaröhögött • ..Okéban vagyunk? Bój!" így. hosszú ó-val és — határozottan hallatszott — i-vel. Boy. fiacskám, mér* tették? „Csúfoltam" — nyöszörögte A novemberi eső föláztatta a földet. Vaev a könnye, a nyála. Vér nem. Hazakísérlek. nem kell. sírta, föltápászkodott, hátára vette az iskolatáskát. elindult. Csupasár kabát. Harcias kiskamaszokat ezerszer láttam birkózni. Ez valami más volt. Minta után szabadon — erőszak, brutalitás. kegvetlenség. kéi és közöpv Betegség. Honnan a nrnta? Régen rossz, ha máshonnan is. mint sejtem. De legalább: ne encedUik a krimikhez a gyerekeket! Sulyok F.r zsebet