Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

2 Vasárnap, 1983. november. 13. Sza&emherek a gazdaságpolitikai célok megvalósításáért Usztyinov beszéde Moszkvában és ra (Folytatás az 1. oldalról.) hogy • a jelenlegi gyakorlat szerint a műszaki fejlesztés feladatai megoszlanak a kor­mányzat és a vállalatok kö­zött, a küzpon(i irányítás lényegében közvetett esz­közökkel valósul meg. A kormányzat meghatározna a kereteket a műszaki fej­lesztéshez. egyidejűleg az operatív teendőkben a ko­rábbinál nagyobb önállósá­got és felelősséget vár a gaz­dálkodó egységektől. Helyes­nek bizonyult a gyakorlatban az a felfogás, hogy a műsza­ki fejlesztésnek a vállalati •redmény. a nyereség legyen a hajtóereje. A műszaki értelmiség meg­becsüléséről szólva Havasi Ferenc hansúlyozta, hogy az MSZMP politikája a tárna­dalom minden rétegével a kölcsönös bizalomra épül, így az értelmiséggel való kap­csolatra Is ez a meghatározó Van viszont tennivalónk a műszaki értelmiség erkölcsi és anyagi elismerésében. A kellő megbecsülés érvény­re juttatását azonban az utóbbi években szemléleti okok és az anyagi lehetősé­gek nehezítették. A tovább­lépést Illetően különbséget kell tenni a kormány és a vállalatok gondjai, teendői között. Minden szinten a tel­lesítménv és a képzettség szerinti differenciálásra kell törekedni A kormány már megtett és tervezett intézke­dései között megemlítette a bértarifahatárok módosítá­sát, a kezdő szakemberek bértételeinek felemelését, a kutató, a fejlesztő vállala­toknál az eredményérdekelt­6ég korábbinál ösztönzőbb rendszerét. Kedvezőbb feltételeket te­remtettek az újítási díjak kifizetésére. Az arra alkal­mas szakemberek pályázat útján is vezetővé válhatnak. Mindezek — mutatott rá a Központi Bizottság titkára — jelzik a szándékot, a törek­vést. hogy szélesíteni akar­juk a műszaki értelmiség tu­dásának, munkájának elis­merését. Gazdasági munkánk ered­ményeiről szólva Havaso Fe­renc hangsúlyozta: — 1983­han — eddigi ismereteink 6zerint — sikerül megvaló­sítanunk az idei esztendő két legfontosabb célkitűzé­sét. fizetőképességünk fenn­tartását és elért vívmánya­ink, az életkörülmények meg­védését. A kettő együtt — egyformán fontos. Az egyen­súlyi helyzet a megnehezült világgazdasági körülmények között i-> valamelyest tovább javul, bár az aktívum nem éri el az előiránvzott mérté­ket — az eredmények így sem lebecstilhetők. A- nép­gazdaság belső egyensúlya — a költségvetés bevételei és kiadásai, a munkahelyek és a munkaerő kőzött összhang az építési piac helyzete — szintén javult. Ami az életkörülményeket Illeti, az idei évre a fogyasz­tói árszínvonal 7.5 százalé­kos emelkedésével számol­tunk, ezt nem is lépjük túl. A reáljövedelem 1982-höz ké­pest várhatóan nem csökken, azonos szinten marad. Eze­ket az eredményeket — mu­tatott rá — reálisan akkor értékelhetjük igazán, ha számításba vesszük, hogy mi­lyen körülmények között si­került elérnünk: nehezedtek a külpiacokon az értékesítési lehetőségek, romlottak a cse­rearányok, s az aszály is te­temes károkat okozott. A kormanyzati munkanak határozott törekvése, hogy javítsa gazdálkodásunk irá­nyítási, szervezeti rendsze­rét. A középpontban a vál­lalat áll. Javítani kell a vállalat és vállalat, a válla­lat és a kormányzat, a vál­lalat és a külpiac közötti kapcsolatokat. A hibák és a fogyatékosságok szőnyeg alá siipresével nem enyhíthe­tünk gondjainkon. A válla­latok értéktermelésének fo­kozása a legfontosabb fel­adat. Mindehhez valamennyi gazdálkodó egységnél is jó politikai légkör, együttgon­dolkodás. közös cselekvés szükséges — hangsúlyozta beszédét zárva Havasi Fe­renc lemzeüségi kongressz Másfél száz küldött és meghívott részvételével szombaton Gyulán a város­házán megkezdődött a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének VI. kongresszusa. A három tisztántúli megyében — Bé­késben. Csongrádban. Huj­i1ú-Biharban— élő hazai ro­mánság képviselői mellett jelen volt a tanácskozás első napján Óriirj Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkura. Frank Ferenc, a KB tagja, a Békés megvei pártbizott­ság első titkára. Drecin József múvelődesi államtit­kár, Molnár Béla. a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, valamint Nyttrat István, a KISZ KB titkára is. A magyarországi románok kongresszusát Márk László, a szövetség elnöke nyitotta meg. maid előter­jesztették az országos vá­lasztmány beszámolóját. A legutóbbi. 1978-as kongresz­szus óta végzett munkát elemző beszámolóhoz Szltá­pjri Péter, a szövetség főtit­kára tett szóbeli kiegészí­tést. Fejlődött a klubmozgalom is, jelenleg már tiz helyen van román kör. A nemzeti­ségi települesek 17 könyv­tarában 1978 óta meghá­romszorozódott a román kö­tetek száma, de például vál­tozatlanul kevés a gyermek­és ifjúsági olvasmány. A tömegtájékoztatási 'le­hetőségekről szólva a vá­lasztmány örömmel allapit­ja meg. hogv a szövetseg lapja, a Foaia Noastra a havi kel szeri megjelenésről áttért a hetenkenti jelentke­zésre. s megkezdődött a namzelisegi lakosság köre­ben nagv erdeklódessel várt román romannvelvü rádió­es téveadas. Az 5. kongresz­szus óta több nyelvészeti néprajzi és irodalmi kötet jelent meg román nyelven, s igen népszerű a románság évkönwe. a C a len darui Nostru. valamint az 1982 óta megjelenő Izvorul című úi néprajzi folyóirat. A választmány beszámo­lójáról. valamint az ugyan­csak előtertesztett határo­zati javaslatról és a szövet­séf alapszabályának módo­sításáról folytatott vitában az első napon felszólalók közül többen is az anya­nyelvápolás fontosságát hangsúlyozták. A kongresz­szusí beszámolónak a két­nyelvűségtől megfogalma­zott részét a küldöttek konk­rét példákkal egészítették ki: Pakurar Dorina elmond­ta, hogy a 2600 lakosú Ma­gyarosan édon 250 a román­ajkú. ám az iskola alsó ta­gozatán 110 gyermek ta­nulja a román nyelvet, kö/ tük sok magvar és szerb anyanyelvű kisdiák: Faragó Kálmán a ousztaottlakaiak kepviselóie pedig arról szá­molt be. hogv bar falujá­ban a lakosságnak csak 60 százaléka román, az óvo­dában és az. általános isko­lában valamennyi gyermek tanulja a román nyelvet. A szegedi Juhász. Gyula Ta­nárképző Főiskola tanszék vezetője, Pctrusan György a hazai rormán felsőoktatás helyzetét elemezte. A fel­szólalók között volt Mandity Marin, a délszláv szövetség főtitkára is. aki a többi nemzetiség szövetség nevé­ben köszöntötte a magyar­országi románság kongresz­szusát. Óvári Miklós az. MSZMP Központi Bizottsá­gának üdvözletét toLmácsol­ta a tanácskozás résztvevői­nek. Dmltrij Usztyinov mar­sall. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja pénte­ken Moszkvában beszédet mondott a hadsereg párt­napján. Beszédében a többi között kijelentette: az Egye­sült Államok é* NATO­szövetségesei rendkívül ag­resszív politikát 'folytatnak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. a világ haladó erőivel szem­ben. Erről több tény is ta­núskodik: Először: az USA által másfél évvel ezelőtt a kóm­munizjnus. a Szovjetunió és más szocialista országok ellen meghirdetett keresztes hadjárat nem pusztán jel­szónak. hanem külpolitikai programnak bizonyult. Fő célja hogy biztosítsa a fel­készülést a szocializmus megsemmisítésére. Ez ve­zérli ma az USA vezetőit gyakorlati lépéseik megtéte­lében, és ezt tartiák szem előtt más NATO-tagállamok vezetői is. Másodszor: az Egyesült Államok és NATO-szövetsé­gesei mindent megtesznek azért, hogy megbontsák .a Szovjetunió és &z USA. a Varsói Szerződés és a NA­TO között kia.akult kato­nai-hadászati cevensúlyt. A hadászati és közepes ható­távolságú nukleáris fegyver­zet új rendszereit hozzák létre. Korábban nem ta­pasztalt méreteket öltött az Fgvesült Államok és a NA­TO hagyományos és általá­nos rendeltetésű fegyverzeté­nek korszerűsítése.' Terve­ket dolgoznak k; a világűr milltarlzálására is Az USA ; *.':?5-ben 322,5 milliárd dol­j 'árra kívánja növelni a ka­j tonai kiadásoka*-, ami két és | félszerese a hámml-négy év­| vei ezelőtti összegnek. Harmadszor: az USA és | más NATO-országok veze­tői. hogy szabad kezet kap­janak a háborús kalandok­hoz. minden manőverezési lehetőséget kihasználnak, és nem hajlandók becsületes tárgyalásokat Colvtatni a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséről. A jelenlegi amerikai kormanv hibájából félbeszakadt vagz zsákutcá­ba jutott minién e kérdés­ről folytatott tortos tár­gyalás. Az euróoai nukleá­ris fegyverzet korlátozásá­ról folytatott tárgyalásokat a világ közvelemén vének félrevezetésére használják fel. Negyedszer: az USA és a NATO fegyverzetének nö­velésével nárhuzamosar na­gvobb méretűvé válnak a hadgyakorlatok.' Ötödször: az. amerikai há­borús készülődésbe mind szélesebb körben vonják be a világ legkülönbözőbb tér­ségeinek más országait is. Az USA reakciós rendszere­ket juttat hatammra az an­tiimperialista és nemzeti felszabadító mo/galom el­nyomása céljaoól. s újjá akarja éleszteni a japán miliíarizmust is. hogv hoz­zákapcsolja a NATG gé­pezetéhez. Az Egyesült Államok al­kalmassá akaria tenni fegy­veres erőit arra. hogv a világ bármely részén hala­déktalanul bevethetővé vál­jon. A Grenada elleni fegv­veres támadással bizonyíta­ni kívánta a vttignak hogv kész bevetni hadseregét mindenhol, ahol ezt szüksé­gesnek tartja. Hatodszor: az USA és a NATO hatalmas mérelű pszichológiai támadást indí­tott a Szovjetunió és a szo­cialista közösség országai ellen. így akarják elfogad­tatni a nemzetközi közvéle­ménnyel, hogy e'kej-.ül hetet­len a háború a szocializ­mussal és a kommün Izmus­sal. Ezt a célt ezolgálják a rágalmak, hazugságok. a szocialista országok címére intézett útszéli kijelentések. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány a növekvő veszély körülményei közepette szi­lárdan és következetesen küzd a béke megóvásáért és megszilárdításáért. Uevan­akkor válaszlépéseket is tesz. hogy biztosítsa a Szov­jetunió és szövetségesei biz­tonságét. Ha az úi. közeoes hatótávolságú ímerika' nuk­leáris rakétákat Európába telepítik, akkor a Szovjet­unió beszünteti <.zt n mora­tóriumot. amelyet hasonló közepes hatótávolságú esz­közeinek európai telepilesé­re mondott ki. Az NDK és Csehszlová­kia kormányaival létrejött megállapodások alapján ezen országok területén már, megkezdődtek a had­műveieti.harrásza'i rakéta­komplexumok telepítésének előkészítő munkálatai A Szovjetunió sénvtelen lesz más intézkedéseket is ten­ni. köztük olyanokat, ame­lyek szemléletesen bizonyít­ják. mennyire illuzórikusak az. Egvesült Államoknak a földrajzi tényezőkre, terüle­tének fettétel eze t sérthe­tetlenségére épített számítá­sai. Sor kerül a szovjet fegyveres erők készültségé­nek fokozására is A szov­jet nép blzos lehet abban, hogy ellenségeinek semmi­lyen lépése sem éri várat­lanul. A szovjet fegyveres erők képesek megsemmisítő csapást mérni tármelv ag­resszióra. bárhonnan is in­duljon ki. A szovjet embe­rek békés munkájának megbízható ga-anciái van­nak — hppgsúlytfts, .beszé­dében Dmitrii T'sztvmov. Külpolitikai reflektor Óvári Miklós felszólalása — Szocialista társadalmi rendszerünk teljes egyenjo­gúságot biztosít , hazánk minden állampolgárának, a különbózó nemzetiségekhez tartozó nem magvar anva­nvelvü állampolgároknak is. Erdekeltek vagyunk abban, hogv a nemzetiségek mee­örb.ék es felless.- -k saját kultúrájukat, tanulja': anya­nyelvüket, mert ezzel orszá­gunk kulturális életét meg­becsülésre méltó értékkel gazdagítják. Ennek feltétele­it javítva számítunk arra is. hogv a nemzetiségiek kapcsolatainak fe.ilúdé--e anyanemzetükkel hoz-'<lárul a/ egv re ás mellett óin es közös célokért küzdő népek barátságának erő«ttdé*"éhe A .Vl'.igyaror- »RI FO mánnk Damokrattl u« Szö­vetsége — a hazunkban nuí­kodó mar nemzetiségi szö­vetségekkel együtt — szer­vesen beilleszkedett politi­kai rendszerünkbe, nemzeti­ségeik sajátos érdekeit kép­viselve eredményesen betöl­tik társadalmi szereoüket. A szövetségek jó munkája — hangsúlvozta — nemcsak a nemzetiségi dolgozók érde­ke. A Magyarországon és a szomszédságában élö népek együttműködése. barátsága, testvérisége egyformán érde­ke minden itt élő népnek. Sőt, e népek szövetsége ma fontos stabilizáló tényező Európában. Az. MSZMP nemze'iségi politikájának éopen ezért egvlk fontos le­nini n'-nelve hogv a nem-' ,cti rii •• érvAivesité«c a nem tetiségi l»kOc«áa szá­mától. számarányától füg­getlen elvi kérdés. Az is el­vi kérdés szamunkra — tette hozza —, hogy a szocialista társadalom az egész népnek épül,' s ezért értékeljük nagyra. hogv a hazánkban élő nemzetiségiek becsület­tel kiveszik részüket a szo­cializmus .építésének nehéz munkájából. Tarsadalnriu.pl­egvségét szem elölt tartva az is elvi kérdés, hogy égve'­len nem magyar nemzetisé gű állampolgárunknak se okozzon lelkiismereti konf­liktust egvfelől a hazájához való kötődés, másfelől nem­zetiségi tudatának megőrzé­se. A Központi Bizottság tit­kára ezután méltatta azokat az eredmenveket. amelyeket a szövetség a nemzetiségi művelődés fejlesztése terén elért, majd sikereket kí­vánt a VI. kongresszus mun­kájához. : © Van-e remény a palesz­tin mozgalom egységének helyreállítására? A palesztin mozgalom vál­sága aligha választható el a nemzetközi helyzet általá­nos elezódésetöl, meg ha az is bizonyos nogv a ke­ie:— nyugati hidegháborús "llentetek csak áttételesen es egyszer-musszor éppen paradox módon éreztetik hatásukat.. Semmi esetre sem lehet úgy föltenni a kérdést: az imperialisták­nak mi a iobb és ki a jobb? Az El-Fataü mérsé­keltnek mondott szárnya és maga Arafat? Igazak lehet­nek-e a vádak azok ellen, akik hosszú-hosszú éveken át a haladó arab mozgalom élvonalában harcollak? Az imperializmusnak csak egy valami lehet hasznára: a teljes libanoni zűrzavar és azon belül vagy a mellett a palesztin mozga­lom válsága! így nyílik al­kalom az intervencióra, a beavatkozásra, arn, hogv az USA hads?-"ge megves­se lábát a Közel-Keleten, meg ez által indckolhatja Izrael Dél-Libanon végle­gesnek szánt megszállását. A libanoni káoszhoz látvá­nyosan járult hozzá az izra­eli hadsereg épp az által, hogv Icivonult a Suf-hegv­ség vidékéről. 'éberévé téve R keresztény milic'ák tá­madását. ami-e tno száza­lé'-ns h'zréns' zgat « ^réznk ellentámadását lehetett megjósolni ..'. Hosszú távra a palesztin mozzalom egységének hely­reállítása iósolnató. mert csak ez felel mei í palesz­tin nép érdekelnek © Mi történik Granadában? Az USA tar? ŐK katonai jelenlétre készül a kis. karib-tengeri -./.ir.ot ország­ban — ezt lettmtik azok a nyugat-európai n,dóéit ók. akik most mar eljutottak Granadába. A/ amerikai sajtó, enyhen szólva, elfo­gult vagy hiánvos tájékoz­tatást adott több esetben, nem is beszelve arról hogy a New York T-mes a mi­nap azt jelentette: tömeg­sírt találtak, a holtlestek között Bishop volt kormány­főét is felismerték . . . Két nap múlva maga az ameri­kai külügyminisztérium volt kénytelen cáfolni. Nem az Egyesült Államok saitója, rádiója televíziója, hanem a nyugat-európai tudósítók számoltak be arról, hogy a tengerészgyalogosok és pa­rancsnokaik a rendőrök és bírák szerepkörében tetsze­legnek. vagy hogv minden diplomáciai szokást lábbal tiporva, megalázó módon bánnak azoknak .*>z orszá­goknak a diplomatáival, amelveket Grenacia korábbi szövetségeseinek minősíte­nek. Szenzációs leleplezést kö­zött egy kanadai hírügynök­ség Sir Paul Scoon-nak az amerikai ihtervenció előtti állítólagos segélykéréséről A fökormányzót a már part­ra szállt amerikaiak vitték egy hadihaió fedélzetére és ott írta alá — washingtoni utasításra — a ..segélykérő üzenetet", persze anteda­tálva. Az amerikai sajtó válto­zatlanul többségében az in­tervenciót helyeslő a rea­gani politikát dicsérő cikke­ket. közöl, csak elvétve ol­vasni bíráló megjegyzéseket. Aztán az USA közvélemé­nye többségében szintén az erőfitogtatás mellett van. A nyugat-európai szövetsé­gesek azonban nemcsak sajtójukban, hanem felelős kormányférfiak nyilatkoza­taiban is nyíltan bfrálják az ame'-'j'-ci aere'o-z'ót 0. Milyen creóménvekkei járt Reagan elnök láto­gatása Japánban? Az amerikai elnök távol­keleti .utazása csak Japán­nak es Del-Koreanak szólt. az. eredetileg harmadiknak tervezett állomás, a Fülöp­szigetek kimaradt az Aquino ellenzéki vezér meggyilko­lása núatt is hevesebbe vált Amerika-ellenes hangulat láttán. Japánban sem csak barátsagos mosoly fogadta a Feher Ház urat. Tüntetők is. de az igazi amerikaellenes­seg tulajdonképpen az üz­leti életben jelentkezik. No nem nyílt megütközés for­májában. sót! Japán abban a kereskedelmi háborúban, amelyet az USA piacának meghódításáért folytat, időn­ként visszavonulni kényte­len. vagy legalábbis meg­ígérni. hogy önkéntesen csökkenti autóexportját, az elektronikai cikkek szállítá­sát, vagv akár az acélleme­zekét. Aztán egy idő után az ígéret feledve: a japán áruk tovább özönlenek Amerikába 1 Most például meg kellett fogadnia Naka­szyonénak. hogv a lövőben kevesebb autót szállítanak a Csendes-óceán túlsó pari­jára. Nem kelt jósnak lenni, jövőre kiderül maid hogv a japán kocsik mégis el­árasztották Amerikát Az amerikai elnök a ja­páp fegyverkezés fokozásai követette vendéglátójától. Kettős szándékkal: 1 ame­rikai fegyvereket vásárolja­nak: 2. Japán csattakozzék .a szabad világ védelmében" az imperialisták katonai^ koalícióihoz. Nakaszone nem' mondott nemet. Személy szerint ö is igényli országa felfegyverzését. (Amit pe­dig a békeszerződés mind­máig tiltott!) De itt is jel­legzetes 1apán manőver fi­gyelhető meg. Hogy az. ame­rikai fegyverek megvásár­'á»a ne légien .egviránvú •let" Janón katona: rendel­t éteré elekf ;x)niKaj újdon­ságokkal tud es akar szol­gálni a Pentagonnak. Palfy József

Next

/
Thumbnails
Contents