Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

MAGAZIN iSpP Vasárnap, T983. novemfier 6: Törő István ősz Városszépítők A hosszú fénv nyúlfarknyi csak. köd álmosítja a mezőket, agarak sápadoznak a fényben, s a messzeség megtörik lábaimnál. de arcom még Izzik, mindenütt verőfényt hintáztatnak a szervek: csönded átcseng a csontomon. nem tehet törvény, mi karmolni tudna jobban, mint az évek. s falatozni évszázadok fogsorán; a fákat rozsda marta, szántások hallgatnak feketén, hajnali köd süvegeli meg a fényt; a zaj elül. bánat meglapul, szétszeleteli este a tájat, összébbszorul bennem a nyár. s a levegő, mit öklömbe zártam. 1 Bertók László És elköveti újra a bűnt Fáj a szemem, ködbe a betűk, vesznek a formák egyformába, koponyám alján érzem a tűt, amely testem útjait járja, döcög a vers Is. s mintha az űrt utánozná tétova lába. aki érti ezt. megmenekült, harag nélkül néz a világra. áTI magában a rendbe kövült létben, mintha valakit várna, tenyerében az összeszűkült mindenség sajgó szakadása. és elköveti újra a bűnt. hogy a törvény megmagyarazza. Pákolitz István Fojtogató A szedett-vedett intelligenciájú és ijesztő műveletlenségben leledző idegen valamint az elidegenedett avagy hátrányos helyzetű honi turista-különítmények kurázsi-fitogtató vandálkodása Augias-istállóvá mocskitia-zülleszti. fulladozó utcóinkat-tereinket s kókkatag csalitosainkat, K itartóa n szutyongana k-fenvegetnek a kis- és nagystílű méregkeverők s bár nem elkerülhetetlen a homo ludens-faber-sapiens részleges kiirtása sem de támad-e új Herkules vízáradatot zúdító hogy kiszapulja bolygónk világistállónyi fojtogató bűzét-mocskót? SZEGEI KOPASZ MARTA METSZETEI Néhány hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hoav Szegeden születőben van a városszépítő egyesület, amelynek tagjai ötletekkel, szervező és akár kétkezi munkával is hozzájárulnak majd szűkebb pátriánk arculatának alakításához, 'értékeink megmentéséhez. A korábban közzétett fölhívásra máris több mint 260-an jelentkeztek: építészeken kívül művészek, tudósok, munkások, tanárok, orvosok, a legkülönbözőbb foglalkozású emberek, idősek és fiatalok, akikben egyvalami mindenképpen közös: a városszeretettől fűtött tenniakarás. Közülük szólaltatunk meg ezúttal hármat, mondják el ők, milyennek látják most Szegeden, közös fészkünket, és szerintük milyen tennivalók várnak a közeljövőben megalakuló egyesületre. DR.. PAPÓS MIHÁLY történelemtanár: „Én is. mint mindenki más. aki szegedinek vallja magát, historikus szemmel figyelem szűk pátriánk városképi fejlődésének, képzőművészeti, főlegpedig építészeti múltjának, sorsának alakulását, tgv bennem is, mint mindenki másban, tucatszám gyűlik össze az. ami diszharmonikus, fonák, vagv át nem gondolt jelenség eddigi várostervezésünkben. Csak néhánvat tallózzunk ezekből. Közismert publicistáink találóan hasonlították a Dóm teret a város szívéhez. Ahogyan Rerrich Béla azt megálmodta és ahogyan ezt mai építészeink kiegészítették, méltó is e tér erre a jelzőre. Csak ne éktelenkedne benne a lelátó acélkolosszusa! Mert ha ez a tér a város szíve, úgy a lelátó annak az infarktusa. Ez nemcsak a térnek fáj. hanem nekünk, szegedieknek is. Tudjuk, hogv ez pénzkérdés. De a tér varázsos harmóniáját, nem lehet forint mértékkel mérni. Egyik legkedvesebb utcám az Oskola utca. A város középkorának ittfelejtett töredéke volt — bontásáig. Igénytelen házacskáira meg jól emlékszem. Ég arra. amiről volt tanárom. Bálint Sándor olvan szenvedélyes módon beszélt. Vagyis, hogy mi adja ennek a barokk, biedermeier vonásokkal átszőtt együttesnek az ódonságában. korszerűtlenné vált szűkösségében is a meghitt európai várostradíciót tükröző hangulatát. Tisztelet mai tervezőinknek, akik az új épületek archaizáló modern hangulatával érzékeltették a régtől megmaradt építési hagyományokat. Műgonddá] hajlították az utcát a hídfő terét uraló finom ízlésű copf stílusú Schaeffer-házig. hogv vele a Palánk igéző hangulata. És végül mi történt? Lebontották a Schaeffer-házat. helvére felhúzták az olajos toronyházat. Ami funkcióját tekintve, modern építészeti elemeivel szépen bei 1 lene a város bármelvik foghíjába. de a Palánkban, mint óriási felkiáltójel, éktelenkedik! De hát mindezeken már aligha lehet változtatni. Éppen azért van létjogosultsága egv nemcsak szakemberekből álló. hanem a közvéleményt is nyilvántartó egyesületnek. hogv még idejében dugjuk össze a fejünket. Mit várok még ettől a társaságtól? Ennek a Ráday Mihálv áltál elindított budapesti és a most kibontakozó szegedi mozgalomnak szinte azonos a mottója. Ott: ellopják a városvédő Pallas Athéné szobrának kezéből a lándzsát, itt: Dankó Pista szobrának hegedűjéről törik le rendszeresen a nyakát. De nemcsak ilyen kóros gvűjtőszenvedéIvek okozhatnak kárt egv város PAPP GYÖRGY:SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK értékeiben, hanem — mint láttuk —. egy vitatható tervezés, egy felületes kivitelezés vagy egv hibás városfejlesztő koncepció is. Az egyesület azonban a várospolitikának nemcsak a helytelen cselekvés ellen tiltakozó daimona lenne hogv Szókratesz szavaival éljék, de nem is Don Quijote-i harc vár a városvédőkre. Ezt sejteti a Szeged monográfia első kötetének előszava is, amelvben Papp Gyula tanácselnök hitvallást tesz a tanácsi testület lokálpatriotizmusáról és felelősségtudatáról is. Eszerint: városunk történetét nemzeti múltunk szerves részének tekintjük. Lakóhelyünk múltjának, hagyományainak. elődeink alkotó munkájának megismertetése erősíti a szegediek egészséges lokálpatriotizmusát. cselekvőkészségét. szélesebb értelemben hazaszeretetét. Ez lehetne akár a várasszépítő egyesület ars poeticája is. Hogv mi mindent javasolnék máris mint egyesületi tag? Azt, hogy a város szépségét hírből ismerő idegen a nagvállomásról kilépve egv szépen rendezett térről kapja első benyomásait. Hogy a régi zsinagóga helyreállított klasszicista épületének külsejében kiállítások és koncert rendezvények kaoianak helvét. Hogy Bálint Sándor — komoly anvagi áldozatok árán. a tanács tulajdonába átmentett szakrális hagvatéká, az alsóvárosi volt rendházban megnvitnndó múzeumban leljen állandó otthonra. És hogv a romantika szellemében fogant Fekete-ház mielőbb méltó helyet ad ion Szeged e>ly gazdag munkásmozgalmi emlékei számára, múzeumként." GYIMESI KÁLMÁN operaénekes: „A 23. színházi szezont töltöm Szegeden. Művészetemet a színpadon kínálom a városnak a váras'al kapcsolatos elképzeléseimről mel"°k .Ezt-paá rátétéből fakadnak az egyesületben tudok hangot adni. A lehetőségnek örülök hisz vallom, bármiiven szakmát művel is valaki. legven városrendező vac tsrvező. nem tévedhetetlen A szaktudás mellett megfér az ízlés és a tapasztalat is. Szegedé" nagvon sok értékes, okos emhe él. akinek ráadásul szegedi r lelke is. Mindannyiunk haszna ra válik, ha megkérdezik őket is Engem például bosszant, hogv a lófaránál levő. gvönvörű sze -esszió? házból rendszeresen r zeg emberek támolyognak n nem ebbe a környezetbe illik w a büfé. Szégyenkezem szegediként a nagy állomás miatt, ugyanakkor irigylem azokat a városrv kat. amelyeknek padokkal berendezett. tarka virágládákkal díszelgő. kellemes, csöndes sétálóutcájuk van. hangulatos kávézókkal. Barbár dolog kiirtani a fákat, fejlett kultúrájú népeknél ma az a szokás, hogv ha van egv fa. ahhoz — mellé, köré — építik a házat. Persze az, út helvét is ott határozzák meg, ahol a járókelők korábban már kitaposták a nyomát... Szomorú látvány a világítóállvánnyá lett Dömötör-toronv és körnvéke. ritka értékünket szinte magunk értékeljük le. Máshol a csekélyke kis maradvánvokat is túlbecsüli a lokálpatriotizmus. mi még a valódit se tiszteljük eléggé. Gondolom, többedmagammal aggódom a régi Hungária épülete miatt, lehetne ifjúsági ház, vagv kiváló otthona Szeged zenei életének. Szándékosan hagytam utoljára igazi szívügyemet, a színházat. Várom a napot. amikor ismét méltó helven fogadhatjuk a szegedi közönséget." KESZTHELYI BÉLA gyógyszerész szakfelügyelő: „Gyakran járok külföldön, s mindanvnviszor kíváncsisággá! tele utazom haza. ide Szegedre. Ilyenkor egy kicsit az idegen szemével mérem föl a várost, és bevallom, egyre többször csalódom. Már a nagvállomáson amikor lelépek a vonat lépcsőjéről.. . Maga az épület de az egesz környék förtelmes. Igaz. hogv a pedáns tisztaságáról híres Svájcból visszatérve tűnt föl. mennyire piszkos Szeged. Amellett, hogv porot»ak az utcák, csikktenger árasztja el a megállók környékét. Át kellene venni a külföldi példát: bírságoljuk meg a szemetel őket! De a kutyasétáltatókat is rávehetnénk. hogv kövessék a máshol bevált jó szokást: takarítsák el maguk, kedvencük elpotyogtatott maradvánvait. Mindezek, akár a fület sértő, vad motorozás is, rengeteget ártanak egy város képének hangulatának. Sajnálom. ho°v zöld sugárútjaink adta jó hírünk is oda: a kivágott fák helvébe újat kellene ültetni. Az egészségügyi szakember szól belőlem: e poros vidéken különösen meggondolandó ez. hisz — csak az aránv kedvéért említem —. egv hektár erdő 70 tonnányi port fog föl! Amilyen örvendetes, hogy a régi városmag mégis csak mentesült a betontömböktől, a régi Palánk. a Széchenyi tér nagyjából megőrizte hajdani hangulatát, éppolyan szomorú, hogv a szép Jókai utca már a múlté. A nagyáruház, az a piros doboz megbontja az utcaképet, eltakarja a Hősök kapuját. Ez éppolyan szívfájdalom mint hogv elvesztettük az Oskola utca eklektikus házsorát. Javasolnám, hogv ha társadalmi munkára szervezik a fiatalokat. segítsenek a város tisztogatásában is. ha már a Városgazdálkodási Vállalat és az IKV nem gvözi. Aztán meg kellene óvni a még meglevő néhánv óvárosi épületet, nemcsak ©pusztaszeren lehet skanzent kialakítani. Egvik külföldi vendégemnek akartam dicsekedni régi. istenszemes házakkal, hát alig bukkantam Alsóvároson egv-kettőre. Talán kevesen tudják, mi minden érték porosodik évtizedek óta egv-eav ódon énüler padlásán. A lebontásra vagv felújításra ítéltetett házak kirámo'ása előtt az illetékes vállalatok lelkiismereti kötelessége lehetne, hogv szakembert hívjanak a múzeumból, mielőtt mindent szemétként elszállítanának Régi tégelyeket. edénveket kálvhaesemnéket reitenek a tetőterek. Meggondolandó az is. föltétlen ki kell-e dobni a régi. kallantvús ablakkereteket, aitókat Dicsérendő hoffv sikerült megmenteni a Takaréktár utca sarkán tevő épülpt ablakait, korlátait. Hogv bízom-e az egve«ület sikeres működésében'' Fö'**41 mül, *ár csodákat nem várek Névtnv száz Tiszát és Szege "e zeretö ember annvit talán et url érni. hnev szavát hallatva életben tart egv-két értéket. hogy olykor a városlakó nézöm-nMá'•ai segíti a szakembert a belves 'öntésben Ehhez azonban az '*et 1. hnev rd minősít'e«s ' sntárnak egyetlen józan Szegedet féltő egyesület' sem. C'HIKÁN ÁGNES i