Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

I Vasárnap, 1983. november 8.' ' V ..1 kérdés — Mint arról lapunkban is hírt adtunk, a napokban Brnóban, a nemzetközi ama­tör játékfilmfesztiválon aranyérmet nyert Az utolsó ítélet című filmjével. A fesz­tivál prospektusa szerint 15 országból 213 vérsenyző vett részt a seregszemlén. Miről szólt e nagy sikert aratott filmje, mivel vívta ki a rangos mezőnyben ezt a ko­moly elismerést? — A fesztiválon egy úgy­nevezett előzsüriben profi filmesek különböző techni­kai alapkritériumok (vágás, hangosítás stb.) szerint mi­nősítették a műveket, a résztvevő filmek körülbelül tíz százaléka, mintegy har­minc alkotás került a dön­tőbe. Az én filmem egy el­képzelt nukleáris katasztrófa után játszódik, szereplői gye­rekek. akik csodával hatá­ros módon maradnak élet­ben, s gyökereken, rovaro­kon élve tengődnek, ám tu­datában vannak, hogy végső soron halálraítéltek ők is. Eközben azonban egyfajta belső rendet szerveznek ma­guk kőzött. A gyermeklélek szerintem ösztönösen vonzó­dik a rendhez, az etikai ér­tékekhez. Találkoznak egy túlélővel, egy nagyon beteg katonával, aki vezérük he­lyett vezérüknek ajánlkozik, de a gyerekek rájönnek: ő az, aki a katasztrófát okozta — s agyonverik, így mond­ván utolsó ítéletet a pusztu­lásba rohant társadalom fö­lött. Az aranyérmet „aktuá­lis téma filmszerű megoldá­sával" indokolták, a zsűri­elnök megkérdezte tőlem, megfigyeltem-e. milyen döb­bent csönd volt a 4—500 né­ző között, amikor a filmet vetítették? Egyébként éle­tükben először szereplő sze­gedi általános iskolások ját­szottak (Brnóban azt hitték, profik), a katonát Teszáry Gábor alakitotta, a forgatási Vági László amatőr filmeshez helyszíneket Szeged környé­kén válogattam ki, például a Fehér-tó közelében lévő régi bunker tájékát. — Sokféle foglalkozást űzött, volt beat- és désessz­zenész, játszott az egyetemi színpadon, dolgozott profi filmesként, most pedig „sza­badúszó" amatőrfilmes. Az eddigiek tükrében mit jelent önnek az amatőrfilmezés? — Valóban, sokféle dolog­gal próbálkoztam és akar­tam profi filmes is lenni. Ma már örülök, hogy nem sike­rült. A zenészmúltnak ren­geteget köszönhetek, a rit­mus- és harmóniaérzék sze­repe óriási a filmkészítés­ben, a színészvezetés leg­alábbis fölér egy dobszóló­val. Aki egyszer kamerát vesz a kezébe, egészen más világot talál a gép keresőjé­ben. S amikor hosszú nap­palokon és éjszakokon át „bütyköli" az ember a mű­vét, az válami olyan csodá­latos szülés, hogy elmondani sem lehet. Ez a folyamat a legszebb, nem is a végered­mény. Nagyon szép. izgal­mas és jó játék ez. S mi mindent el lehet vele mon­dani a világról! — Korábbi „váltásaira" emlékezve lehetséges, hogy a jövőben, mondjuk tíz év múlva, nem erről beszél ilyen lelkesen? — Bizonyos vagyok benne, hogy nem ez az utolsó állo­más. Hogy mi következik? Olyan ez, mint a fáramá­szás: tudja a fene, milyen lesz a következő ág. Jelen­leg a filmezésből élek, kis­vállalkozásban reklám- és (vállalatoknak) úgynevezett referenciafilmeket készítek, de az igazi szerelem persze az amatőr (játék)filmezés. S bár most magányosan dol­gozom, lehet, hogy újra szer­vezek egy csapatot, mint ré­gen. Semmi sem állandó ezen a világon. D. L. Kitüntetések Pusztaszeren, a HVt vezér Tsz-ben a november 7-e tiszteletére tartott ünnepi megemlékezésen Kovács Jó­zsef szerelő és Tóth Mihál.y­né pénzügyi főelőadó a Ki­váló Munkáért miniszteri kitüntetést kapta. If júsági klub Forráskúton A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 66. évfor­dulója tiszteletére a község ifjúságának társadalmi mun­kájával felépült ifjúsági klu­bot avattak tegnap, szomba­ton Forráskúton. A helyi Haladás Termelőszövetkezet­tel kötött együttműködési szerződés biztosítja az új lé­tesítmény fenntartását. November 7-e alkalmából avatták r Uj mozi Deszken Nyelvi laboratórium a tsz-ben Idegen nyelvek oktatását kezdték meg az Agrocoop takarmányozási és állatte-' nyésztési rendszert irányító zagyvarékasi Béke Tsz-ben. A gazdaság nyelvi laborató­riumában a TIT szolnoki szervezetének tanárai taní­lapak; a Korszerű audiovi­zuális stúdióban egyelőre kezdők számára tartanak foglalkozásokat, két csoport német, egy pedig angol nyel­vet tanul. A kezdő tanfo­lyamot sikeresen elvégző tsz-tagok lehetőséget kapnak nyelvtudásuk közép- és fel­ső fokú továbbfejlesztésére, és a nyelvvizsga letételére is. A termelőszövetkezetnek érdeke, hogy idegen nyelvet ismerő szakemberei legye­nek, hiszen az általa össze­fogott termelési rendszer és saját gazdálkodása révén több külföldi céggel áll ke­reskedelmi kapcsolatban, baromfi-feldolgozó üzemé­nek termékeit például sok­felé ismerik határainkon túl. (MTI) Kastélyból szabadidő­központ Eredeti szépségében állít­ják helyre n seregélyed Zichy—Hadik-kastélyt. A klasszicista stílusú, 1821­ben épült hajdani grófi lak új gazdára talált, a Taurus Gumigyár vásárolta meg, oktatásj és szabadidö-köz­pont céljára, vállalva, hogy rendbe hozza, felújítja az elmúlt évtizedekben igen le­romlott műemlék épületet. A munka első lépéseként a harminchektáros ősparkban álló kastély körül kiirtották az elvadult növényzetet, ki­tisztították az épület előtti tó és az azt tápláló patak medrét. Hozzáláttak a tető­zet kijavításához, újrabur­kolásához is, az eredeti ál­lapotnak megfelelően, réz­lemezekkel fedik be a tetőt Dolgoznak a közművezeté­kek felújításán is. A belső átalakítás során a műemlé­ki felügyelőség szakemberei­nek irányításával — felújí­tották már a nagyterem bol­tozatos mennyezetét, eredeti szépségéberi állították hely­re díszítményelt. Készein vannak' egy másik terem mennyezetének ki festésével, s már az oldalfalak freskói­nak restaurálása ad munkát a szakemberek nek. Nemzetiségi tájházak Baranyában A Baranyában élő nagy- hajdani munkaeszközeiből, számú német és délszláv la- használati és berendezési kosság néprajzi emlékednek tárgyaiból, valamint a régi megőrzésére, bemutatására kismesterségek emlékeiből nemzetiségi tájházprogramot rendezett állandó kiállítás­kezdeményeztek a ta-' nak adott otthont, nácsok. A régi. szép A nemzetiségi lakosság parasztházakat — népi mu- néDrajzi értékeit — államii emlékként — helyreállítják feladatként — elsősorban a kiállítások céljára; a jelleg- müzeumok gyűjtik; a dél­zetes stílusú nemzetiségi szlávokét a mohácsi Kani­épületekben így ölt testet zsai Dorottya Múzeum, a egyidejűleg a műemlékvé- németekét elsősorban a Pé­detem és a muzeumi mun- csj janus Pannonius Múze­k®. um. A falusi tájházak tehát Legutóbb a Pécs környé- mjntegv kiegészítőd a nagv ki kilenc bosnyák falucska múzeumi kiállításoknak, s egyikén — Atan — nvilt különlegességük éppen ab­nemzetiségi tájház. A ha- ban van hogv eredeti kör­zankban élő boszniai hor- nyezetben és eredeti éoület­vátok néprajzi tárgyait mu- ben mutatják be a látoga­tatja be a kis múzeum. Gaz- toknak az illető telenülés dag anyagát Matusek Lász- nemzetiségi lakosságának ló gyűjtötte, aki harmincöt eltűnőben levő életmódját, éven ét tanított a község­Kivételes, régóta nélkülö­zött esemény színhelye volt tegnap, szombaton esté Deszk, de tulajdonképpen egész Csongrád megye kul­turális, közművelődési „te­repe" is: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója tiszteletére ün­nepélyes keretek között új mozit adtak át rendelteté­sének a községben — húsz év, a csongrádi filmszínház megnyitása óta az elsőt a megyében. A Csongrád megyei Mozi­üzemi Vállalat nem keve­sebb, mint tíz évig (!) „gyűjtögette" fejlesztési alapjából azt az összeget, amit az életveszélyessé vált régi deszki mozit pótoló új létesítményre fordíthatott. Az új deszki filmszínház A 14 millió forintos költ­séggel épült, kétszáz férő­helyes filmszínházat — mi­ként azt ünnepi beszédében dr. Keczer Tamás, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője elmon­dotta — Balogh Boldizsár, a CSOMITERV mérnöke és Belló Pál, a vállalat belső­építésze tervezte, a kivite­lezési munkákat pedig fő­vállalkozásban a CSOMIÉP végezte, Koczkás Imre épí­tésvezető irányításával. Min­den dicséretet megérdemel­nek — hiszen ízléses, kor­szerű közművelődési intéz­ménnyel gyarapodott a köz­ség. Régóta várt létesítményt adott át tehát a deszki mo­zirajongóknak a kivitelezők nevében Boldizsár Sándor, a CSOMIÉP igazgatója. A filmszínház ünnepélyes meg­nyitóján — amelyen jelen volt dr. Somogyi Ferenc, a járási pártbizottság első tit­kára, valamint dr. Rusz Márk országgyűlési képvise­lő, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetségének elnöke is — be­jelentették: Deszk szerb nemzetiségű lakosságánrak anyanyelvi oktatását segí­tendő, az új moziban rövi­desen szerb nyelvű filmklu­bot is indítanak. A moziavatón a szovjet filmek fesztiválja alkalmá­ból végül Mihail Uljanav és íja Szavvtna főszereplésével levetítették a Juli) Rajiman által rendezett Magánélet című szovjet filmet. Haudujudú Charley nénje a Kisszínházban Kellemesek, lakélyosak a vendég Csanádi Judit dísz­letei. Választékos ízléssel kanyarít kertet a színpadra, mai szóhasználattal élve amolyan házi szabadidős parkot, furmányos szökőkút­tal: látványnak artisztikus, térnek praktikus, bejátszha­tó. Még a zenekari ároknak is visszaadja etimológiai ren­deltetését, tehát árok a ja­vából. Torkába úgy ugrál­nak bele a szereplők, egye­nesen a zenészek nyakába, akár a Csárdáskirálynő du­haj Hajmási Péter-Pálja a nagybőgőbe. Az is operett, ez is operett. Ez is? A szegedi Kisszínházban mindenesetre sziruposra skandálják Thomas Brandon (a műsorfüzet helyett oszto­gatott színlapon: Brendon) vígjátékát. Noha p kísértés sem egészen operettre csá­bít. Szenes Iván verseire ugyanis egy hajdani szegedi fiú az igen tehetséges Al­dobolyi Nagy György kom­ponált szellemes. ritmusos, fülbemászó számokat imi­gyen Kerényi Imre zenés bo­hózatra föstötte át a Charley nénjét — csakhogy e neme­ben, és életét az átai bos­nyák folklór kutatásának szentelte. A dél-baranyai Kásádon most készül a má­sodik délszláv tájház, ebben a sokácok — római katoli­kus horvátok — néprajzi és népművészeti értékeit he­lyezik el. • A baranyai németség nép­rajzának tárgyi emlékeit egy-egy „dorfhaus" őrzi a Mecsek hegyei között fek­vő falvakban: Mecseknádas­don és Ófaluban.. Néoi mű­emlékként rekonstruálták a XVIII. századi, német stí­lusban épült parasztháza­kat; mindkét tájház a né­met nemzetiségű lakosság Ifjú hegedűsök versenye Másodszor rendezi meg a tőbe. Az első korcsoportból Művelődési Minisztérium a a makói Páncél Tamást (ta­zeneiskolák hegedűs növen- nára Rákosné Kispál Mária) dékeinek országos versenyét, és a kecskeméti Mihályi A városi és megvei váloga- Gyöngyvért (tanára Szabúné tók után a szegedi zeneisko- Horváth Márta) A második iában állt dobogóra az a 33 korcsoportból Látó Ferencet. tanuló, akik előzőleg Hód- Rác- Gézát (Szeeed tanáruk mezővá .rhe'ven, Kecske- Stanics Béla), Rigó Esztert méten cs Béké csabán szere- (Szeged, tanára Pintér Sarol­peltek .sikerrel A kötelező ta). Szabó Juliannát (Makó. £ szabadon választott dara- á Baranyai György né) bok meghallgatása utan a , . zsűri hét diákot juttatott a « Hegely Anikót (Bekes. ta­szombathelyi országos dön- nára Nagyné Bánffy Judit). sebb italokból kevert koktél mégsem málnaszörp csupán. A fiatal ugyancsak vendég­ségben rendező Korcsmáros György tavaly tette !e név­jegyét ezeken a deszkákon. Az Imádok férjhez menni­jét fölhabzsolta a közönség, visszajött hát a siker újabb kamataiért — valószínűleg nem jött hiába. Ezúttal is vastaps söpör át a nézőté­ren, bennfentes hahoták kel­tenek hangulatot, a színpa­don pedig ahány figura, any­nyi hatásvadász. Tény, Korcsmáros okos helyisme­rettel méri be a darab ható­távolságát. előadásának je­len esélyeit Ügy épít a helyzetkomikumra, hogy a mozgásokat el se lehessen téveszteni ziccer ziccer há­tán. Kerülnek hozzá friss patronjai. bár kopottak, használtak is persze: bá.ios ügyetlenségek. fölpörgetett kamaszos trükkök konfetti­záporát szórja s/erteszéiiel. Ám mintha n»m bízna elég­gé a szereplők egyéni kez­deményeiben. maga ír elő minden hangsúlyt, gesztust, lépést — az emberei pedig végrehajtják. Már-már mo­torikusán túlszervezett, a kelleténél harsányabbra haneszerelt előadás hagy kü­lönösebb komplikációk nél­kül felejthető emléket a né­zőben. A diszkrét, rétege­sebb angol humor ágyúlövés­ként dörren, a hauduludú meg egvenesen korbácsütés­sel ér föl. Tizenegyen fordulnak meg a színpadon. A hölgyeket Borsi Zsuzsa (szintén mv.l sápkórosra öltözteti, s bizony böngészni kell a színlapot, melyikük Goda Márta (Ella). Héczey Éva (Kitty) vagy ép­pen Egyedi Klára (Annié) — egyikük sem túl egyedi. Még az igazi Charley nénjében, Déry Máriában fedezhető föl némi sajátos színezetű szer­tartásosság. Az álnénike Vasa Gábor (Babberley diák) ha olykor-olykor nem ragadtat­ná magát olcsó ripacskodá­sokru. egészen tűrhető, mi több. időnként kabinetalakí­tást nyújt. A Norma Wis­dom-filmek úenyérbemószó, vaskos humorét csattogtatja, belevaló vén csatakanca. A komikum vérében van, kár, hogy nem az artériájába, hanem a vénájába fecsken­dezték. A két Zsolt. Bognár és Kovács akkora energiát feccel az oxfordi diákok sze­relemvadászatába. hogy a hölgyek keze mellé két eve­zősversenyt meg egy rögbi­mérkőzést is , nyerhetnének vele. Flórián Antal cingár ügyvédje karakteres Lengyel János nyugalmazott ezredese maníros munna; Kalapos Jó­zsef a hordár. Nagy Imre karmesterkeze sűrűn kandi­kál ki a zenekari árokból, az éppen dalo.lókat figyel­meztetve. ritmus is vafi a világon. Máskülönben oda­lent elkövetnek mindent, hogy az előadáson jelenlevő Aldobolyi Nacv Györgynek ne legyen álmatlan éjsza­kája A slusszpoén azonban P -a­sett. a szolga Amikor Kr.fó Sándor mindiárt az eleién, telies üveg pezsgőt zúdít le egvszuszra. « természetesen nyíltszíni tapsot kap, már nagyjából sejthető. rászá­míthat az ember. ,Az, ital vélhetően hamis . színházi szokások szermt te- bolti r nia illúzióiét '"<ty 'á'sz'k Katónak ehhez is jó huzata van. Hiába a sikerért meg kell izzadni Nikolcnyi István

Next

/
Thumbnails
Contents