Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

Szerda, 1983. november 30. 3 Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság Kedden Marőthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság. A pártbizottság Békési László titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Budapesti Pártbizottság állásfoglalását a fővárosi ipar helyzetéről, és fejlesztésének feladatairól. Ezt követően a pártbizottság személyi kérdésekben döntött. Király Andrásnét, a pártbizottság titkárát érdemei eíismerése mellett — fontos állami megbízatása miatt — felmentette titkári funkciójából, végrehajtó bizottsági és pártbizottsági tagságából, valamint a propaganda- és művelődési bizottság vezetői tisztségéből. A pártbizottság Pusztai Ferencet. a Budapesti Pártbizottság tagját, az MSZMP ELTE-bizottsága titkárát megválasztotta a budapesti párt-végrehaitóbizottság tagjának. a Budapesti Pártbizottság titkárának. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizeden keresztül végzett eredményes mozgalmi munkája elismeréséül Király Andrásnénak a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. Miflkáslérsi Csepelen A XXI kerületi tanács, a kerületi szakmaközi bizottság, valamint a csepeli gyárak és üzemek szakszervezeti bizottságai kedden munkásfórumot rendeztek a csepeli munkásotthonban. Rabi Béla ipari államtitkár az országgyűlés őszi ülésszakának munkája alapján tájékoztatót adott a munkáskollektívák képviselőinek iparpolitikánk időszerű kérdéseiről. Értékelte a munkáskerület, ezen belül is külön a Csepel Művek év közepén önállóvá vált vállalatainak munkáját, és szólt az év utolsó hónapjának legfontosabb teendőiről. (MTT) Jogtanácsosi bizottság Kedden — dr. Markója Imre igazságügyminiszter elnökletével — megalakult az Országos Jogtanácsosi Bizottság. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár elemezte a jogtanácsosoknak a gazdasági életben betöltött szerepét és vázolta a bizottságra háruló feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a jogtanácsosi tevékenységről szóló új törvényerejű rendelet az igazságügyi tárca feladatává tette a jogtanácsosok jogpolitikai irányítását, munkájuk koordinálását. Biztosítani kell, hogy a több mint 6 ezer jogtanácsos — mint a legszélesebb jogalkalmazói réteg — tapasztalataival vegyen részt a jogalkotás folyamatában is, és e testület segítségével is kapjon lehetőséget az egységes szemlélet és gyakorlat kialakításában. A bigottság alakuló ülésén dr. Markója Imre igazságügyminiszter gazdaságpolitikánk néhány időszerű kérdésével foglalkozott. Kiemelte a gazdálkodás tevékenységének alapvetó fontosságát és ebben a jogászok szerepét. (MTI) Környezetvédelem és versenyképesség B magánerős lakásépítés és a minőség A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk sikere, termékeink versenyképességének megőrzése, illetve fokozása attól is függ, hogy a magyar exportáló vállalatok képesek-e alkalmazkodni a mind több külföldi piacon érvényesülő magas környezetvédelmi normákhoz — hangoztatták azon a kedden kezdődött pécsi tanácskozáson, amelyen a környezetvédelem közgazdasági és jogi vonatkozásait vitatják meg a szakemberek. A külpiaci viszonyok vizsgálata során korábban nemigen vették figyelembe exporttermékeink környezetszennyező, vagy környezetkímélő voltát, s a legtöbb gyártó, termelő ma sem tekinti azt fontos tényezőnek. Holott egyes árucikkek — beruházási és fogyasztási cikkek egyaránt — a szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt esetleg kiszorulnak a külpiaci forgalomból, vagy fordítva: éppen a fejlett környezetvédelmi technológiával előállított termékek találhatnak biztos piacra. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete és a pécsi akadémiai bizottság, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által rendezett tudományos ülésen első ízben tanácskoztak a szakemberek arról, hogy a közgazdasági és jogi eszközök miként segíthetik elő a környezetvédelmi célok megvalósítását. A konferencia színhelyéül azért választották Pécset, mivel a Dunántúli Tudományos Intézet vállalta 1981-ben ennek az új kutatási témának az országos koordinálását. A kétnapos ülésen részt vevő közgazdászok és jogászok tehát kutatómunkájuk első eredményeiről számolnak be most. Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettese előadásában emlékeztetett arra, hogy az érdekek és érdekellentétek természetesen hatnak a környezetvédelemre is, ezeknek a konfliktusoknak a feloldására az eddiginél erőteljesebben kell alkalmaznunk a közgazdasági és- jogi eszközöket. (MTI) Eredményes kereskedelmi utazások A magyar textilipar követeinek is nevezhetnénk a Kcnderfoná és Szövőipari Vállalat vezetőit, akik az utóbbi egy hónapban szinte Föld körüli utazásokkal piackutatást végeztek, kereskedelmi tárgyalásokat folytattak, üzleteket kötöttek, világkiállításokon vettek részt. A jelenlegi világgazdasági helyzet megkívánja, hogy a korábbi évekhez képest '«, KSZV is jobban figyeljen a világpiacra. Ha nem „törnek be" újabb kontinensekre, ha nem szerepelnek szakmai kiállításokon. akkor más. ügyesebb, törekvőbb országok, cégek, vállalatok „fölözik le" a szerényen kínálkozó lehetőségeket, kötnek üzleteket a tőkés piacokon. De konkurrencia lehet még „házon belül" is. Magyarországon termelt hasonló árukkal. Tóth László, a KSZV vezérigazgatója -1- természetesen a Hungarotexszel közösen — november első felében járt Los Angelesben, a nemzetközi csomagolóanyag-kiállításon Voltak itt franciák, japánok, angolok, de magyarok is: az úgynevezett rasrhel-zsákokkal és kenderzsineggel csak a KSZV jelentkezett. Számos érdeklődő kereste fel a Hungarotex oavilonját. a KSZV mintákat bocsátott a különböző nemzetiségű üzletemberek rendelkezésére, bizva abban, hogy mind a szegedi áruk minősége, mind pedig az árajánlatok kedvezően hatnak majd több üzletkötésre. Az amerikai kontinensről Tóth László — Tokió és Hongkong érintésével — Singapúrba repült, ahol ugyancsak nemzetközi csomagolókiállításon. az Asia Packon mutatták be a KSZV termékeit. Itt, az ázsiai szigetvilágban nem ismerik a raschel-zsákot, és az érdeklődés fokozott volt: számítanak arra. hogy Singapúrból — közvetítő révén — megrendelést kapnak, s ezzel is növelik a vállalat dollárbevételét. Kanadában és New Yorkban járt Sponner Jenő vezérigazgató-helyettes. Torontóban a Pac-ex 1983 világkiállításon 17 kanadai cég látogatta meg a magyar pavilont. Itt szintén főleg a raschel-zsákok és a különböző méretű zsinegek iránt érdeklődtek, árajánlatokat kértek: 3—6 hónap múlva számolnak tőkés megrendelésekre. Egy vevő 300 ezer darab zsákra jelentette be konkrét igénvét. Bostoni céggel a kizárólagos eladás részleteit beszélték meg: ötezer darab zsákot küldenek számukra a későbbi üzletkötések érdekében. New Yorkban is az értékesítési lehetőségekről tárgvaltak: itt a ponyvából készült autógarázs. a Dony vakonténer és a vékonv pamutszövet iránt nyilvánult meg érdeklődés. Konfekcionált és méteráruponyva kiszállításának és további értékesítésének helyzetéről, különböző sátrak eladásáról folytatott tárgyalásokat Kenet Béta műszaki igazgató Etiópá.ában. Addisz Abebában sátorkiállítást is rendezett a KSZV. Nehéz tárgyalássorozat végén sikeres elvi megegyezés jött létre. A jövő évre a másfél millió dolláros üzlet kilátása biztosnak látszik: nemcsak sátrakra, rasehel-zsákokra is érkezik megrendelés. Dr. Bába László ke-eskedelmi vezetőnek — aki korábban Irakban kötött jelentős üzletet — Franciaországban kellett beszereznie a marokkói vízumot. A Párizsban töltött rövid időt kihasználva négy tonna zsinegre sikerült próbarendelést szereznie, és ha a minőséget megfelelőnek tartják. jelentősen emelik a további megrendeléseket: a passzív francia piacon ez az üzlet jelentős. Casablancában is nehéz a gazdasági helyzet, ám a gyakorlat és korábbi kapcsolatok eredménvekéooen Marokkóban is sikerült üzletet kötni • 10 tonna kenderzsineget adtok el jelentős áron. Jövőre újabb hasonló mennyiségű és különböző méretű zsinegre érkezik megrendelés Casablancából — Szegedre. Markovits Tibor N

emzeti vagyonunk tetemes részét az épületek — közöttük a magánlakások — képviselik. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez a vagyon milyen minőségű, mikor és milyen hányadát kell kicserélni, tatarozni, javítani. Ezért kell beszélnünk a jellegzetes, ismétlődő hibákról, azok okairól, közöttük a tervezés és kivitelezés nem megfelelő kapcsolatáról, ami sok kárt okoz az építtetőknek és végső soron az egész népgazdaságnak. A magántervezők és -építtetők számára látszólag egyik legnagyobb problémát az OÉSZ előírásainak betartása és az ezzel kapcsolatos viták jelentik. Nem vitás, hogy ezek az előírások nem mindenben célszerűek (belmagasság, csigalépcső stb.), esetenként túlságosan, illetve szükségtelenül megkötik a tervező kezét. Ebből azonban még kár nem származik. Abból azonban igen, ha az alapos, megfontolt tervezési munka lezárása után — és most beszéljünk csak ilyen esetről — a kivitelező a tervtől eltérően készíti el a házat. Hogy mi köze ehhez a tervezőnek? Ép[ pen erről szeretnék szólni, de előtte, a helyzet érzékeltetésére — még ha szakmai körökben ismertek is ezek — hadd említsek meg néhány példát A sorozatban gyártott, közkedvelt „E" jelű, feszített vasbeton gerendákat a magánerős építkezések igen nagy százalékánál, de a kisebb vállalati, szövetkezeti építkezéseknél is jelentős számban használják. A gerendák szakszerűtlen beépítése következtében több esetben leszakadás is előfordult. Az anyagi kár mellett személyi sérülések, súlyos baleset is történt. Sajnos, hosszan lehetne sorolni a kivitelezésnél elkövetett hibákat, és félő, hogy most. a fnagánlakás-építés mennyiségi növekedése során ezek a hibák nem is egyenes arányban, hanem hatványozottan fognak jelentkezni, mivel a megfelelő minőségű, felelősségteljes szakmunkát végző kivitelező kisipari, szövetkezeti kapacitás nem tudja kielégíteni a megnövekedett keresletet. A tervek szerint növekvő hányadú magánerős lakásépítés azt a veszélyt hozza magával, hogy egyre több lesz a tervezettől eltérően megvalósított szerkezet, vagy az építőanyag-ellátás akadozásai miatt, vagy mert a nem megfelelő szaktudású kivitelező lebeszéli a laikus építtetőt a jó megoldásról, úgymond ..olcsóbban is elkészíthető a ház" (például nem kell 60 centiméterre rakni egymástól a gerendákat.. elég az 100 centiméterre is; ió a téglatálca a födémhez tartozó béléstest helyett, amit nehéz beszerezni; ha nincs Poroton falazóelem, jól lesz az Alfa. vagv a B—30-as is stb.). Mi tehát a teendő? A tanácsok szakigazgatási szervei ellenőrzik ugyan az engedélyezési terveket, de a kivitelezés szakszerűségének felügyeletét képtelenek ellátni. A lakhatási engedély kiadása előtti, szúrópróbaszerű ellenőrzés egyrészt nem elegendő, másrészt az eltakart munkák minőségi hibáinak megállapítására nem alkalmas. Különben is, a hibákat az építés folyamán kellene megállapítani és kiküszöbölni. nem pedig utólag konstatálni, amikor már sokkal nehezebben és drágábban, vagy gyakorlatilag nem javíthatók. Közismert, hogy sokan — különböző szervezeti felépítésben —, és nagyon sokat tettek és tesznek. a magánlakás-építés könnyítése, fejlesztése érdekében. Mégis, a gyakorlati tapasztalatok alapján azt kell mondanom, hogy a kivitelezési hibák és az ezekből fakadó károk megelőzéséhez többet és mást is kellene tennünk. És itt térek vissza ahhoz a kérdéshez, hogy mi köze ehhez a tervezőnek? Régebben a tervezőmérnökök — szinte kivétel nélkül — tevékenyen részt vettek terveik megvalósításában, közvetlen kancsel atban voltak az építkezésekkel. A jó építész ma Is irtneri mesterségének (így a kivitelezésnek is) minden fogását és az anyagot, amiből építeni kell. A minőség javítása érdekében ezekre az ismeretekre ke'l alapozni. Minden magántervező dolgozik valahol főállásban, de eg"általáo nem biztos, bngy munkabelvén rövid idő alatt elsajátítja vagv elsaiátíthatia az előzőekben említett ismereteket. De ha még rendelkezik is megfelelő tapasztalattal, nem mindenki és mindig figvel elkészült tervének kivitelezésére. a kivitelezés minőségére. Vagy nyugodjunk bele, hogy „A kivitelezés egyetlen irányítója a kisiparos vagy kőműves, a község technikai ízlésformálója?" (Idézet Gungi Antalnak, a Magyar Építőipar 1983. 1—2. számában megjelent cikkéből.) A magántervezői tevékenység díjazásáról szóló 25/1981. (IX. 26.) sz. ÉVM—ÁH rendelet 3. § (4) bekezdésében olvasható: „A tervezési díj tartalmazza a tervezés tárgyát képező építmény valamennyi (szerkezeti, építészeti, szakipari, épületgépészeti, erőátviteli, hírközlési stb.) szükséges terv, költségvetés készítésének, továbbá a terv kivitelezéséhez kapcsolódó tervezői, művezetési (figyelemmel kísérési, tanácsadói, észrevételezési) tevékenység végzésének dí ját..." Miért nem kielégítő mégsem a tervezői művezetés? M

iért fordul elő annyi eltérés a tervezett megoldástól, és ezzei együtt vagy elsősorban ezért, nem megfelelő műszaki megoldás, rossz minőségű kivitelezés. végső soron kár? Sok okot lehetne felsorolni, de önmagában mindegyik csak részigazság. Mint ahogy az is csak részben segítene a helyzeten, ha a tervezőktől szigorúbban követelnék meg a művezetői kötelesség teljesítését. Nem várható el a kivitelezőtől, hogy például az Alfa íalazóelemes szokásos (hanyag) módon el. készült fal teherbírását megítélje. Számos családiház-építkezésen figyelhető meg a falazóelemek olyan összeépítése, hogy a nem megfelelő habarcsterítés miatt az egymás feletti sorok csak fél felületen vagy még annyira sem fekszenek fel. Az ilyen eset könnyen katasztrófával végződhet. A kőműves szempontjából azonban ez a hiba nem jelentős, mert a fugák kitöltetlensége csak addig látszik, amíg a falat be nem vakolták. A tervező joga és kötelessége az ilyen hiba észlelése, hatékony kifogásolása. Tőle várható, hogy sarkára álljon és ne engedje meg a tervtől való eltérést. Típustervről lévén sző, az adaptáló tervezőnek, illetve a kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek kell „észnél lennie". . Inkább mindkettőnek, mint egyiknek sem. Annak ugyanis, hogy sok tervező nem figyel tervének kivitelezésére, abba nem szól bele, egyik fő oka az, hogy kell tennie egy kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek. A felelősség ezáltal nemcsak megoszlik, hanem egyenesen lekerül a tervező válláról. Pedig a felelős műszaki vezető technikus végzettségű is lehet! Nem minden technikus képes a kivitelezés szakszerű felügyeletét maradéktalanul ellátni a tervezőmérnök segítsége nélkül, de ez nem is várható el. Általánosságban — a műszaki vezető felelősségének hangsúlyozása mellett — nem lehet egyetérteni azzal, hogy a terv elkészítésével, aláírásával, különösen ha csak engedélyezési terv készült és erről kell a részleteket megoldani, a tervező feladata véget ért. A tervezői művezetés során lehetőség van az engedélyezési terv készítésékor nem eléggé átgondolt, elnagyolt részletek megoldására, az esetlegés tervezési hibák kiküszöbölésére is. Ahhoz, hogy az épületkárokat — az eltört, leszakadt, tönkrement szerkezetekel kívül a rossz minőségű, műszakilag csök kent értékűeket is beleértve —, megelőz hessük, az eddigi magánépítői gyakorlaton Változtatni kell. Ki védi, ki segíti a magánépítőt? Ki figyel oda, hogy a pénzéért jó munkát, jó minőségű épületet kapjon? Vajon ezt a külföldön is feszegetett kérdést elintézettnek vehetjük azzal, hogy kötelező egy felelős műszaki vezető nevének bejelentése? Hogv ez mit jelent a gyakorlatban, azt mindenki Oudja. Azt is kérdezhetném, hogy az „érdekeltekei" — az OTP-t és az Állami Biztosítót — miért nem érdekli jobban ez a probléma? A

z OTP nagy összeget ad az építtetőnek. Az Állami Biztosító az OTPkölcsön odaítélésekor rögtön megköti a még csak tervrajzon levő épületre a biztosítást. Nem lehet közömbös az OTP számára, hogy az állam hozzájárulásával milyen épület készül, de az Állami Biztosítónak se lehet mindegy, hogy rossz minőségű munkából származó kárért fizet-e. és mennyit. Végső soron, közvetlenül vagy közvetett formában, de mégiscsak mindannyiunk zsebére megy a „játék". Krappai Sándor Javullak a vendégfogadás feltételei A vendégfogadás feltételeinek' javításáról, az idegenforgalmi fejlesztések lehetőségeiről tanácskoztak a Mátra-bükki Intéző Bizottság kedden Egerben tartott ülésén. A bevezető előadástj Juhár Zoltán belkereskedelj mi miniszter tartotta a ma| gyár idegenforgalom helyze| téről és feladatairól. Molnár Károly, az intéző bizottság elnöke beszámolójában emlékeztetett arra, hogy az 1958ban létrejött Mátra-bükki Intéző Bizottság 25 éves fennállása alatt jól hasznosította a tájat szerető emberek kezdeményező készségét, tenniakarását. A Mátra és a Bükk idegenforgalmi vonzása jelentősen túlnő a regionális határokon. Az elmúlt negyedszázadban tartóssá vált a vendégforgalom dinamikus növekedése. A 80-as évek elejére a Mátra és a Bükk forgalma megközelítette a kiemelt Udülőterületiek össznépességének 30 százalékát. A szálláshelyek száma az utóbbi években a vendégforgalmat is meghaladó mértékben nőtt. A vízellátásban alapvető változás következett be a regionális vízművek kiépítésével, a közlekedésben sz M3-as autópálya megépítése, a Budapest—Eger közötti közvetlen vasúti személyforgalom. a korszerűsített autóbuszjáratok jelentenek lényeges előrehaladást. v