Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

4 Szerda, 1983. november 39.' Hite vállalkoznak? Az első tapasztalatok — Óvatos „csendestársak1 12 órás munkaidő — Fegyelmezett gazdálkodás Ha azt írom, fölmérték a kisvállalkozásokat, nem pontos a kifejezés. Ha azt írom, az „új szervezeti formák" működésének néztek utána a megyei tanács vb ipari osztályának munkatársai, körülményes és nyakatekert. Az olvasó persze így is tudja, miről van szó. Az idén november elején megyénkben 34 szövetkezeti szakcsoport működött, közel 500 taggal és alkalmazottal. 525 gazdasági munkaközösség 4 ezer 110 dolgo-' zóval. Utóbbiakban az aktív keresők 1.9 százaléka végzett munkát. Dr. Altordai Sándorral, az ipari osztály helyettes vezetőjével gondoltuk át újra a jelentés néhány megállapítását. „A szövetkezeti szakcsoportok és a gazdasági munkaközösségek nagy része nem tekinthető klasszikus értelemben vett vállalkozásnak. E szervezetekből teljes egészében hiányzik a kockázatvállalás. néhány mar. ginális eset kivételével bérmunka végző szervezetként működnek." — Miért? — Ennek egyrészt az az oka, hogy a munkaközösségi tagok többségét olyan fiatalok alkotják, akik családi céljaik eléréséhez szeretnének többletjövedelemhez jutni, és nincs számottevő vagyonuk, amit a vállalkozásba fektethetnének. Másrészt viszont a kockázatmentes vállalkozást" a gazdálkodási körülmények teszik lehetővé: gondolok itt a szék-e körben, tehát az egyéni kockázatvállalást nem kívánó területeken is tapasztalható munkaerő-, illetve teljesítrnényhiányra. — A klasszikus vállalkozásnál volt, aki csak a pénzét adta. — Ez kényes pontja a kisvállalkozásoknak. Nálunk is bizonyára lennének „csendestársak", akik megfelelő, garantált jövedelem esetén befektetnék vagyonukat. A jogszabályok azonban a személyes munkavégzés nélküli jövedelemszerzésre nem adnak lehetőséget. De korántsem tisztázott kérdés. milyen arányban oszoljék, .illetve oszolhat meg a jövedelem a ténylegesen munkát végzők és a „pénzes emberek" között. Egy példát hadd említsek: egyik piackutatással, illetve egyéb szolgáltatással foglalkozó gazdasági munkaközösségünk részére a képviselő mikrobuszt és 200 ezer forintot bocsátott rendelkezésre. Ezért a bevétel egyharmadával részesedik. Akadt olyan vélemény, mely szerint ez már a tőkés és a kizsákmányoltak kapcsolatára emlékeztet. Azt hiszem nehéz lenne általánosságban eldönteni, hogy milyen részesedési aránynál húzhatók meg a támogatás, tűrés, illetve tiltás határvonalai. „A független gazdasági munkaközösségek többsége a biztonságosabb és nagyobb munkát kívánó közületi megrendelőknek dolgozik. Elenyésző azoknak a munkaközösségeknek a száma, amelyek lakossági szolgáltatást végeznek." — Ennek mi az oka? — Jövedelmezőbb a közületeknek dolgozni. A lakossági szQlgáltatásban vagy jönnek a megrendelők. vagy nem. Bizonytalanabb a piac, illetve a jelenlegi helyzetben alacsony e jövedelmezőség is. Szövetkezetek. vállalatok viszont olykor egész évre ellátják jól jövedelmező munkával a munkaközösségeket. — Sokszor *leírták. amikor indultak ezek az új tormák hogy egyes humán szolgáltatásokban: idős emberek ellátása gyerekekre való vigyázás es hasonlók, szerepet szánnak nekik. Ebből alig valósult meg valami. — Lehetőségeink adta kereteink között szorgalmaztuk az új szervezeti formák elterjedését a humán szolgáltatásokban. Alakult is néhány munkaközösség. E kisszervezetek működéséhez szükséges anyagi érdekeltség feltételei azonban lényegesen rosszabbak, mint a termelő tevékenységet végzőké. „A vállalati munkaközös, sé-gek nagyobbik hányada olyan tevékenységet lát el, amelyet korábban külső kooperációban bonyolítottak le a vállalatok. A végéemek és az anyavállalat a vállalási »árakat« többségében a vállalat által egyoldalúan diktált feltételekkel határozzák meg. Csak néhány helyen tapasztalható áralku, vagy verseny. A vállalási »-árak« a helyettesített kooperáció díjánál minden esetben alacsonyabbak. A vizsgált vállalati gazdasági munkaközösségeknél gyakori volt az 50—60 százalékos vállalati költségmegtakarítás." — Vagryis a külső partner annyit kérhet, amennyit akar? — Erről szó. sincs. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató a vállalatoknak, hogy a magas rezsiköltségekkel terhelt külső kooperáció óradíjának 200— 300 forintos átlagával szemben a vállalati gazdasági munkaközösségek általában 80—150 forintos óránkénti díj ellenében, pontosább határidőtartással és gyakran jobb minőségben elvégzik az adott munkát. Az igazsághoz tartozik, hogy a munkaközösségek rezsiköltségeinek egy részét az anyavállalatok magukra vállalják. ..A vállalati gazdasági munkaközösségek megfelelően szolgálták a termelőerők jobb kihasználását. E szervezetek tagjai átlagosan havi 60 órás többletmunkát fejtettek ki. amely jelentősen növelte a technikai berendezések kihasználását. Százötven véletlenszerűen kiválasztott személy adatai alapján a gazdasági munkaközösségek tagjai havonta átlagosan 4 ezer 485 forint nettó többletjövedelemre tettek szert Ez óránként 81 forint óraibérnek felel meg, pontosan háromszorosa a főfoglalkozásban szerzett órakeresetnek. A- vállalt többletmunkával a napi munkaidő gyakran eléri a 12 órát, mely mind az egyén egészségét, mind pedig társas kapcsolatait veszélyezteti." — Megéri? — A kérdést, úgy gondolom, mindenkinek saját magának kell eldöntenie. Tapasztalataink szerint a dolgozók többsége e kedvezőtlen mellékhatások miatt két-három évre tervezi az ilyen többletmunkát. Az előbb vázolt helyzetet azonban nem az új szervezeti formák idézték elő. hiszen akiknek több pénz kellett, azok nagv része korábban is dolgozott munkaidő után. — Ha a végéemben átlag SÍ forintos órabérért lehet intenzíven és fegyelmezetten dolgozni munkaidő után, miért nem leket a teljesítményekkel szigorúan arányban álló bérezést a munkaidő alatt is bevezetni? —- Ennek többek között a joienlegi bér- és jövedelemszabályozási gyakorlat. a még mindig általánosnak mondható egyenlősdi szemlélet, tehát az adott kollektívától független és a vállalaton belüli tényezők egyaránt okozói. — Bizonyos, hogy teljesítmény áll ezek mögött a plusz jövedelmek mögött? — Általános tapasztalat, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségekbén többnyire a dolgozók legjobbjai vesznek részfe. Teljesítményük munkaidő alatt is magasabb az átlagnál, a munkaközösségben pedig minimálisan 25—30 százalékkal haladja meg azt. A 30 százalékos többletteljesítmény és a 200 százalékos többletjövedelem között kétségtelenül feszültség húzódik. Ha azonban más összefüggésben vizsgáljuk, akkor éppen a végéem ad lehetőséget a legjobbak kellő anyagi elismerésére, tehát a korábbi kérdésben hiányolt teljesítményarányos elosztásra. — Milyen tapasztalatokat szereztek a gazdasági munkaközösségek ellenőrzése során? — A tanácsi pénzügyi "és érdekképviseleti szervek a gazdasági munkaközösségek egyharmadánál tartottak törvényességi. pénzügyi, munkaügyi és érvizsgálatokat. Az ellenőrzések tapasztalatai kedvezőek. Az új szervezeti formák megfelelő gazdálkodási fegyelemmel működnek. Tanács István Malomipari üzletek A fővárosiak és a vidékiek megkedvelték a malomipari üzleteket; a Gabona Tröszt vállalatai az elmúlt években 25 önálló boltot nyitottak és kereskedelmi vállalatokkal együttműködve 40 további üzletet tartanak fent. A tervek szerint jövőre 10 szakbolttal bővül a hálózat A gabonaipar 40 üzletet a Közértekkel, Afészekkel cs Fűszért vállalatokkal közösen tart fennt. A beruházás költségein megosztoznak, az esetek döntő többségében a kiadások nagyobbik részét a gabonaipar vállalja magára. A közös boltokban a korszerű táplálkozás konyhai alapanyagait is be lehet szerezni, például a rozslisztet, búzakorpát, búzacsírát és az árpagyöngyét. kertbarátoknak Téli előkészületek Építészeti tanulmánypályázat A Magyar Építőm flvészek Szövetsége és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdetett építészeti tanulmányok kidolgozására. A pályázat célja, hogy elősegítse az építészettörténeti kutatásokat és a tudományosan feltárt újabb eredmények hasznosítását. A kutatók három témakörben dolgozhatnak ki tanulmányokat. Az első témakörben a magyar építészetnek az utóbbi csaknem négy évtizedes történetéhez szolgáltathatnak újabb adalékokat különböző dokumentumanyagok feltárásával, feldolgozásával, e korszak építészeti gondolatvilágának elemzésével és más építészetelméletitörténeti értékű tanulmánynyal. A második témakörben a hazai vagy egyetemes építészet jelentős újabb műveinek, jelenségeinek tudományos igényű kritikai elemzését várják a pálvázóktóL A harmadik témakörben pedig a magyar építészet történetét gazdagító bármely új kutatási eredményről készített tanulmányokat kérnek a szakemberektől. A pályázatokat a .jövő év május 14-ig kell benyújtani, illetve postán elküldeni a Magyar Építőművészek Szövetségének titkárságára. A legjobb tanulmányok díjazására és megvásárlására 120 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság a jövő év június 25-ig hirdeti ki apályázat eredményét. Á közös tulajdon megszüntetéséről ^f öröklés útján telekingatlan eszmei hányadának tulajdonát szerezte meg K. J. szegedi olvasónk. Az ingatlanrészt nem akarja megtartani. Szeretné tudni, van-e lehetőség arra, hogy — tulajdonostársa ellenzésével szemben a közös tulajdont megszüntesse? A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Ez azt jelenti, hogy a megszüntetést kívánó tulajdonostárs — külön indok nélkül is — követelheti a többitől: egyezzenek bele a megszüntetésnek abba a módjába, amely közös érdeküknek leginkább megfelel. és ahhoz a szükséges nyi-' latkozatokát adják meg. Természetesen a közös tulajdon megszüntetését a tulajdonostársak vagy más jogosultak i kárara nem lehet érvényé; síteni. A törvény meghatározza a megszüntetés módozatait, hogy azok közül melyiket választják, abban a felek megállapodása az irányadó. Abban az esetben, ha megegyezni nem tudnak, a közös tulajdont a bíi'óság szünteti meg, elsősorban úgy, hogy azt természetben megosztja. Amennyiben az ilyen megoldás nem lehetséges, a bíróság a közös tulajdon tárgyait, vagy azok egy részét — ha az a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt — megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez azonban a tulajdonjogot szerző beleegyezése szükséges. E szabály alól kivétel: ha olyan házingatlanról van szó, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik. Ez esetben őt a magához váltásra beleegyezése nélkül is kote-. lezni lehet, feltéve, hogy ez nem sérti a méltányos érdekeit (például az ellenértéket meg tudja-e fizetni stb.j. Ha az ismertetett két megoldás egyikére sincs lehetőség, a bíróság a közős tulajdon megszüntetését árverés útján értékesítéssel rendeli el. Egyidejűleg meghatározza a legkisebb vételárat. amelyért az ingptlan értékesíthető, és azt, hogy ez miként oszlik meg a tulajdonostársak között. Az ilyen árveréskor az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs árverezhet. Szabály még az, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a megszüntetésnek olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. A közöltek alapján olvasónknak lehetősége van arra. hogy a közös tulajdont megszüntethesse. ÜL V. M. Gyakran termesztünk olyan növényeket, melyek a mi éghajlati körülményeink között nem vészelik át károsodás nélkül a téli hideget. Ezeket vagy fagymentes helyen teleltetjük, vagy a szabadban olyan körülményeket biztosítunk. ahol, ha kisebb károsodással is, de átteleltethetők. E növények közé tartozik a füge is. A bokor általában olyan terebélyes, hogy takarása nem egysze íí. A füge ága könnyen törik, ezért csak lazán szabad összehúzni az ágait. A kúp alakban összekötött bokrot célszerű léccel körültámogatni, erre fóliát, keménypapírt vagy használt ruhaneműt teríthetünk. Kívülről kukoricaszárral vagy egyéb olyan anyaggal takarjuk, ami a víz behatolását megakadályozza. Sokan különkülön bekötik papírral az ágakat, és így takarják le az egész bokrot. Ez szintén megfelelő módszer. így azonban még fontosabb a beázás ellen védeni a bokrot, mert az ágon elázott és megfagyott papír biztos elfagyást eredményez. A bokor takarásával nemcsak a fügének biztosítunk védelmet, hanem az egereknek is. amelyek rágásukkal rendkívül nagy kárt tudnak okozni a fügebokrokon. ezért a betakarás előtt feltétlenül szórjunk a bokor tövéhez Arvalint vagy egyéb csalogató hatású egérirtó szert. A fagy károsító hatása — különösen ilyen aszályos körülmények között — máis, áttelelő kultúrákra sem hat kedvezően. Ilyenek a szamóca. őszi saláta, hagymafélék, évelő őszirózsatövek, chrysanthemumok stb. A fagy ezeknél a növényeknél a levelekben is kárt tesz, de a legnagyobb kár a gyökerek fagyásából származhat. A legjobb védekezési eljárás, ha vékonyan letakarjuk falevéllel, avarral, vagy ha mód van rá. apró szalmával. Alkalmas szalmás trágya is. azoknál a növényeknél azonban, amelyeknek a levelét vagy közvetlenül a trágyával érintkező iszárrészét fogyasztjuk a növrénynek. ez a módszer élelmezésügyi szempontból nem alkalmazható. A szőlő- és gyümölcsültetvényekben . a hó lehullásáig állandóan találhatunk munkát. A szőlőnél a különböző művelési módoknál minden esetben célszerű biztosító csapot hagyni, ami az esetleges törzselfagyás esetén lehetővé teszi az új törzs és termőfelület kialakítását. Ezt a biztosító csapot minden télen célszerű betakarni. így megóvni az elfagyástól. Több kiskertben látható, hogy a lombhullást követően hozzákezdenek a metszéshez. Ez szakmailag egyáltalán nem elfogadható. A nagyüzemek sem szakmai megindokolásból kezdik a metszést ősszel, hanem, mert a nagy terület metszését nem tudják rövid idő alatt megoldani, öszi, téli metszéskor a megsértett felületek lassan hegednek, így a fagy és a különböző kórokozók sokáig károsíthatják a vesszőt. A kiskertben ősszel csupán az oltásra és gyökereztetésre használt vesszőt szabad és kell megszedni. Ebben az esetben is úgy célszerű a metszést végrehajtani. hogy a csap. illetve az ültetésre, felhasználásra kei"ülő vessző hossza legyen a meghatározó. Tavaszra vágjuk ismét le a felesleges vesszőrészt a tőkéről. Az oltó vesszőként, illetve gyökerezte téere szedett vesszőt a tél folyamán lehetőleg pincében vagy fagymentes helyiségben nedves homokba vermelve tároljuk. Ha csak szabadhat tudjuk a vermelést megoldani, a kötegeket ki kell oldani és szétterítve, jó mélyre kell levermelni. Az oltóvesszőnek szedett csapokat március végéig vermeiében tarthatjuk Ezt követően penészedés eilen egyszázalékos Neopol vagy u.4 •eiázuIeKos Orthocid oldatba kell mártani, majd nylon zacskóba csomagolva a hűtőszekrény aljába helyezhetjük el, ahol a hőmérséklet kevéssel fagypont felett van. Itt tárolhatjuk a májusi felhasználásig. A gyümölcsfák metszését sem szabad ősszel megkezdeni, illetve a télen elvégezni. mert a fagy károsító hatása még erősebb. mint a szőlőnél. A csonthéjasoknál a fagykáron túl a Cvtospóra fertőzése is erre az időszakra esik, ami az ágelhalásos fariusztulás egyik fő oka. Elsősorban ez tette szükségessé, hogy az őszibarackot a tenyészidőszakban kell metszeni, illetve, ha tavasszal metszünk, azt csak a virágzás után szabad elvégezni. Az oltóveszszők megszedése és tárolása megegyezik a szőlőnél leírtakkal. A gyümölcsösben és szőlőben végezhető téli munkák közé tartozik a tápanyag-visszapótlás. és a terület felásása. A gyümölcsös esetében a trágyát elsősorban a csurgóba kell teríteni, ami a fa korona teljes felületét teszi ki. Természetesen a teljes területet is megtrágyázhatjuk, ha ott más növényt. például zöldséget termelünk. Szerves trágyából négyzetméterenként 4—6 kilót keB kiszórni. Célszerű a szerves trágyával együtt a káliumés foszfortartaimú műtrágyát is kijuttatni, és együtt bedolgozni. Ha a szerves trágya szalmás, nitrogén műtrágyát is ketl alkalmazni. A gyümölcsösben kiszórt szerves és műtrágyát bedolgozhatjuk ásóval, de az utóbbi időben egyre inkább terjed a rotátorral történő talajforgatás. Sainos. a trágya bedolgozásánál a rotátorral nem lehet kifogástalan munkát végezni, mivel az nem forgatja meg a földet megfelelően, csupán összekavarja, ami csak a trágyázás nélkül gyomtalanításra és a talaj fellazítására alkalmas. A szőlő trágyázásakor a sorok mellett 25—30 centi mély árkot ásunk, és a trágyát abba terítjük. A kiszórandó tápanyag mennvisege a gyümölcsnél leírttal azonos. Abban az esetben, ha a sor egyik oldalát trágyázzuk. a mennyiség felét kell számítani. A kiszórt trágyára minden esetben húzzunk földet. Ha a takarást csak tavaszra akarjuk lehúzni, akkor annyi föld is elegendő, amennyi a trágyát eltakarja. A szőlőhöz és gyümölcshöz hasonlóan ősszel célszerű a díszcserjék, díszfák és a rózsa trágyázását is elvégezni. A trágya bedolgozásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a cserjék, díszfák, de a rózsa is sekélyen gyökerező, tehát a beásással ne sok gyökeret sértsünk meg. A kiszórandó mennyiség meghatározásakor vegyük figyelembe. hogy az igénybevétel kisebb, mint a szőlő és gyümölcs esetében, tehát kevesebb trágyp is elegendő. I»r. Tóth Mihály _ megyei fukertaaz