Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

2 Szerda, 1983. november 39.' Moszkva otthont ad a XII. világitjúsáoi találkozónak • Moszkva (TASZSZ) Moszkva adjon otthont 1985-ben a XII. világifjúsági találkozónak! Ezt a javaslatot Viktor Misin, a Komszomol KB első titkára kedden terjesztette elő egy több ezer résztvevővel tartott békénagygyűlésen. A Lenini Komszomol felszólította a világ haladó ifjúságát, hogy támogassák ezt a javaslatot, és kezdjék meg e nemzetközi ifjúsági fórum közös előkészítését, amely demonstrálni fogja az ifjúság egységét és összeforrottságát a békéért és a népek barátságáért kibontakoztatott küzdelemben. Az 1945. november 10-én megalakult Demokratikus Ifjúsági Világszövetség legjelentősebb tömegpolitdkai ak. ciói a világifjúsági találko.ziók, amelyek hivatalos elnevezése 1953 óta világifjúsági és diáktalálkozó. A találkozók — és a világszövetség létrejöttének — legfontósabb előzményeként 1942. szeptemberében 28 ország demokratikus, antifasiszta ifjúságának képviselői Londonban megalakított ták a vilégifjúsági tanácsot (Jelentős szerepet játszott ebben a szovjet ifjúság 1941. szeptemberi egységfelhívása.) A DÍVSZ létrehozását és alapokmányát az 1945. október 29-én, Londonban öszszeülő . ifjúsági világkongresszus fogadta el. Az I. VIT-en, (194*7. júl. 20 —aug. 17. Prága) 73 ország képviseltette magát. Itt hangzott el először a DÍVSZ indulója, Anatolij Novikov „Egy a jelszónk, a béke . .." c. dala. A II. VIT (1949. aug. 14—28., Budapest) 11 ezer résztvevője 90 országból érkezett. A fesztivál meghívottjai részt vettek a Népstadion építésében. Közöttük volt Alekszej Mareszjev repülő. akiről Borisz Polevoj „Korunk hősét'' mintázta. A III. VIT (1951. aug. 5—19. Berlini 26 ezer résztvevője között jelen levő írók nemzetköz! - liga alakítását' hao ' tarozták el az üldözött írók és értelmiségiek megsegítésére. Az írók fő szószólói Nazim Hikmet, török író és Pablo Neruda Nobel-díjas, chilei költő voltak. A IV. VIT (1953. aug. 2— 6. Bukarest) 111 ország ifjúságát képviselő 30 ezer résztvevője élvezhette először az azóta hagyományossá vált baráti sporttalálkozókat. (A román fiatalok a találkozó tiszteletére 138 nap alatt építették fel az „Augusztus 23" stadiont.) 1 Az V. VIT (1955. júl. 31— aug. 14. Varsó) volt az első. amelyet egy széles körű nemzetközi előkészítő bizottság (NEB) hívott össze. A VI. VIT (1957. júl. 28— aug. 11. Moszkva) különböző rendezvényein, a béketalálkozón, a munka napján, az antialkoholista szolidaritási napon és a 24 szakmai napon már 131 ország 34 ezer képviselője vett részt. A VII. VIT (1959. júl 26— aug. 4. Bécs) volt az első, amelyet nem szocialista országban rendeztek. A szocialista ifjúság nemzetközi szövetségének a fesztivál elleni manőverei elle'nére 112 ország 18 ezer fiatalja vett részt a találkozón. A VIII. VIT (1962. júl. 29—aug. 8. Helsinki) 137 ország 18 ezer fiatalját fogadta. A finn úttörők itt kezdeményezték a „Gyalog a világ -körül"" akciót." A NEJS a" következő VITet afrikai országban" kívánta összehívni, Bumedien algíri hatalomátvétele, majd az accrai államcsíny azonban meghiúsította a már előkészített találkozókat. A IX. VIT-re végül 1968ban, "július 28—augusztus 6. között Szófiában került sor. 139 ország 20 ezer képviselője vett részt a találkozón. A X. VIT (.1973. júl. 28— aug. 5. Berlin) 140 országot képviselő 25 ezer résztvevője széles politikai skálát képviselt. A meghívottak között volt Angéla Davis, Jasszer Arafat, valamint több vallási felekezet fiatalja is. A XI. VIT (1978. júl. 28— aug. 5. Havanna) házigazdái között volt Fidel Castro és Nicolas Guillén Lenin-békedíjas költő. A magyar delegációt Maróthy László, a KISZ KB első titkára vezette. A VITrek kezdettől fogva, nagy jelentőségre tettek szeri; a világ ifjúságának tömegméretű politikai megnyilvánulásai révén. A fiatalok valamennyi .találkozón állást foglaltak az időszerű politikai eseményekkel kapcsolatban, tiltakoztak például a koreai, majd a Vietnami háborúk ellen, követelték Nyugat-Berlin demilitarizálását. kifejezték szolidaritásukat az arab országokkal. A vllágifjúsági találkozó egyszersmind a kulturális és a tudományos élet jelentős eseménye, amelynek vendégei között csaknem mindig vannak kiemelkedő személyiségek. Az első. 1947. évi prágai VIT-en ott volt például Albert; Einstein és Joliot Curie is. Décsi Katalin fl Columbia újabb útja « Houston^ (MTI) Élettani kísérleteket végzett keddet} a Columbia — hétfőfi bocsátották fel a világűrbe — amerikai űrrepülőgép személyzete. A nyugat-európai űrkutatási szervezet által a NASA rendelkezéséi-e bocsátott „Spacelabben" azaz többször- felhasználható űrlaboratóriumban elvégzett kísérletsorozat célja az, hogy megállapítsa: az űrutazás körülményei milyen módon befolyásolják az emberi szervezet működését, mindenekelőtt az emberi test természetes egyensúlyozó rendszerét. Megpróbálják kideríteni, hogy élettani szempontból mj okozza az úgynevezett űrbetegséget. Hétfőn este meghibásodott *z az elektronikus rendszer, amely az űrlaboratórium komputere és az azon kívül levő adatfelvevő egységek közötti kapcsolatot biztosítja. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az amerikai űrkísérl'et-sorozat jelentős része katonai célokat szolgál és, újabb lépést jelent a világűr militarizálása irányában. 5W taP iÜ^ & London (AP) Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a múlt hét végén levelet küldött Margaret Thatcher brit miniszterelnöknek a rakétatélepítés ügyében — jelentette be kedden az angol miniszterelnöki hivatal. A levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Hasonló levelet kapott a múlt hét végén Poul Schlüter dán, Ruud Lubbers holland és Wilfried Maitens belga miniszterelnök is — jelentették be kedden hivatalosan az érintett fővárosokban. © H Isinki (TASZSZ) Finnország — csatlakozva a hasonló svéd bejelentéshez — közölte, hogy meg fogja semmisíteni a légterébe esetleg behatoló amerikai közép-hatótávolságú rakétákat. O Juki-Jarvinen ezredes, a finn keleti katonai körzet parancsnoka bejelentette: az Északi-tenger körzetéből a Szovjetunió felé irányított amerikai rakéták komolyan fenyegetik Finnország biztonságát, amennyiben azok röppályája Finnország légterén keresztül haladna. (Svédország előzőleg már jelezte, hogy képes megsemmisíteni a légterén keresztül haladó robotrepülőgépeket.) Juki-Járvinen hangoztatta, hogy az ország szuverenitásának megvédése érdekében rendkívüli intézkedéseket dolgoztak ki. Egyebek között olyan új felderítő rendszert létesítenek, amely képes az alacsony röppályán haladó rakéták nyomon követésére. Paavo Vayrynen finn külügyminiszter korábban szintén rámutatott az amerikai robotrepülőgépek Finnország biztonságát fenyegető veszélyére. Kifejtette, hogy a Svédországot és Finnországot veszélyeztető amerikai' robotrepülőgépek ismét időszerűvé tették áz északi atomfegyverm'entes övezet létesítésere vonatkozó javaslatot. Finnország a szóban forgó javaslatot először 1963-ban vetette fel. Hegyan egyezett bele ilpist-Eyrópa a rakétatelepítésbe O Moszkva (APN) Hogyan történt, hogy Nyugat-Európa engedett az amerikai nyomásnak, beleegyezett a Pershing—2 rakéták és a manőverező robotrepülőgépek telepítésébe, vagyis abba. hogy egy ellencsapás célpontjává váljon — veti fel a kérdést Alekszandr Jefremov szovjet történész. Mára. felismerve a helyzet veszélyességét, bizonyos nyugat-európai államférfiak és vezető politikusok a NATO 1979j.es úgypevezett kettős határozatával próbálják igazolni az amerikai rakéták telepítésére hozott döntést. Pedig a NATO-határózat leszerelési tárgyalások folytatását javasolta a Szovjetunióval, nem pedig egyedül az automatikus ..pótfegyverkezést". Egon Bahr, az SDP álláspontját mentegetve ezt írta: ..Meg voltunk győződve arról, hogy a kettős határozat segít leküzdeni a SALT— 2-vel szembeni ellenállást az amerikai szenátusban. Ha tudtuk volna, hogy a SALT —2-őt nem ratifikálják, akkor a kettős határozat sohasem született' volna meg." Bahr megállapításai újból leleplezik az amerikai vezető körök kétszínűségére: hiszen miközben zsákutcába juttatták a közepes hatótávolságú rakétákról Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat, erőltetett ütemben készű'nek arra. hogy ezeket a rakétákat az európai kontinensre juttassák. Eleve csalás volt a .kettős határozat" elfogadásakor tett amerikai ígéret, amely természetesen szerepet játszott abban, hogy több nyugat-európai politikus 1979ben elfogadta az Egyesült Államok, kaménv követeléseit . — mutat rá a szovjet történész. Véleménye szerint azonban másban kell keresni a fő okait annak, hogy az érintett nyugat-európai országok megtették a rájuk nézve öngyilkos lépést — igent mondtak a középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták elhelyezésére területükön. Az első ilyen ok '—' 'fejti ki Jefremov — az állítólagos szov* jet katoriar febyegetSs széles körű amerikai propagálása. Maguktól kínálkoznak a történelmi párhuzamok. A hidegháború első éveiben teljesen ' hitelt érdemlőként tálalták az': az állítást, hogy a Szovietuvúó Nyugat-Európa Jerohanására 175—200 hadra fogható hadosztályt tart készenlétben. Az amerikaiak ezzel az ürüggvel harcászati nukleáris robbanófejek ezreivel töltötték fel a>. európai Kontinensen levő raktáraikat "s ezzel — a Kelettel való katonai konfliktus esetén — a teljes megsemmisülés perspektívája elé állították a nyugat-európai országokat. John Kennedy azonban elfoglalva az elnöki posztot. megbízta új hadügyminiszterét Róbert McNamarát, tisztázza, . valójában hány harcoló hadosztálya van a Szovjetuniónak? A hadügymims/ter megállapítása: „Fele annyi. mint amennyit mondanak." Hasonlóképp jártak el. amikor Díszoklevél a imkásirséenek © Budapest (MTI) A Szovjet Baráti Társaságok • Szövetsége díszoklevéllel ismerte el a munkásőrségnek a magyar—szovjet barátság elmélyítésében szerzett érdemeit. A díszoklevelet kedden a munkásőrség országos parancsnokságán rendezett ünnepségen Iván Bagyni kovetlanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségénele, magyarországi képviselője adta át Borbély Sándornak, a munkásőrség országos parancsnokának. Az elvtársi, baráti találkozón jelen voltak a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza vezetői, valamint a munkásőrség vezető beosztású parancsnokai. ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Lcxsonczi Pák az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mathieu Kerekout, a Bénin Népi Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Jasszer Arafatot, -a PFSZ végrehajtó bizottságának elnökét a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napja alkalmából. FOGADÁS Jani Polena, az Albán Szo1 cialista Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Roska István külügyminiszter-helvettes, Vas -János külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális életünk több más képviselője. NEMZETKÖZÖSSÉGI CSÚCSÉRTEKEZLET A dél-afrikai rendszer politikáját hevesen támadó, a ciprusi török - szakadár állam kikiáltását törvénytelennek minősítő közös közlemény elfogadásával ért véget kedden, Üj-Delhiben a brit nemzetközösség csúcsértekezlete. KIJARASI TILALOM A bangladesi katonai hatóságok a hétfői rendszerellenes tömegtüntetés után 24 órára meghosszabbították a kijárási tilalmat a fővárosban. A tüntetők és a karhatalom közötti heves öszszecsapásokban — újabb jelentések szerint — hat személy vesztette életét, és sok százan megsebesültek. Hétfőn este viszonylagos nyugalom uralkodott Dakkában. TÁRGYALÁSOK GENFBEN Genfben kedden teljes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. % TENG—TRUDEAU ESZMECSERE Teng Hsziao-ping, a KKP központi . tanácsadói bizottságának elnöke kedden Pekingben "találkozott Pierre Trudeau kanadai miniszterelnökkel, aki szorgalmazza az öt nukleáris nagyhatalom (Szovjetunió, Egyesült Államok. Kína, Nagy-Britannia. Franciaország; csúcstalálko zóját. a szovjet interkontinentális rakéták számát — egyáltalán nem tájékozatlanságból — a valóságosnak a harmincszorosában állapították meg. Az 50—60-as évek fordulóján úi lendületet vett a fegyverkezési hajsza: az amerikaiak erőltették a rakétaprogramot. S az eredmény? Johnson elnök 1964ben megállapítja, hogy a Szovjetuniónak jóval kevesebb a rakétája, és az amerikai Polarisszal nincs is egyenértékű fegyvere. Nixon elnök 1970-es köngreszszusi üzenetében beismerte^ hogy az ötvenes évek - végén „nagymértékben eltúlozták" a „szovjet veszélyt". Á helyzet megismétlődött á hatvanas években is. de a íeggyakoribbá a hetvfenes évek vége óta vált. Mivel az új amerikai hadszíntéri rakéta kifejlesztését már 1969-ben elkezdték. 1975ben pedig az amerikai hadsereg költségvetésében a Pershing—2 létrehozása önálló programként szerepelt, lármát csaptak az SS—20-as rakéták körül: csodafegyvernek kiáltották ki, amely, lyel a Szovjetunió zsarolhatja Nyugat-Európát. Holott több tekintélyes nyugati szakértő kezdettől fogva képtelenségnek tartotta ezt az állítást. Bastian nyugatnémet nyugállományú tábornok lavaly kiadott könyvében így ír: az SS— 20-asok hadrendbe állítása semmi újat nem jelentett, mindössze azokat az SS—4, illetve SS—5 rakétákat modernizálták, amelyek immár húsz esztendeje Nyugat-Európára irányulnak, és amelyek „senkmek sem okoztak álmatlan éjszakákat". Volt még egy ok. amely befolyásolta a NATO-tagországok több vezetőjének állásfoglalását ) 979-ben. Abban reménykedtek ugyanis, hogyha engednek a -.washingtoni nyomásnák a rakétateleoíiés ügyében, cserébe kedvezményeket alkudhatnak ki országaik gazdasági gondjainak leküzdéséhez. Reményeik mára szertefoszlottak. az USA továbbra is csal- az amerikai monopóliumok számára kedvező, s más országoknak nagy károkat okozó gazdasági politikát hajlandó folytatni. A helyzet ma rendkívül bonyolult és veszélyes, de nem kilátástalan: a kiutat keresni kel!, amint azt a Szovjetunió javasolja. a kölcsönösen elfogadható, tisztességes megoldások szfréjában. a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a biztonság megszilárdítására törekedve — írja Alekszandr Jefremov.