Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 282. szám. 1983. november 30.; szerda Ára: 1,40 forint AZ I mkmm VÁRÓSI BIZ OT T S ÁGÁ N A K LA P JA Kádár János {gezlMi«.[ Losonczi Pál látogatása Berlinbe utazotta bizottságinak11 [a főváros XVI. kerületében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára Erich Honeckernek. a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárá­nak. a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa el­nökének meghívására kedden este baráti látogatásra Ben­linbe utazott. Kíséretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Karvalics László és Kótűi Géza, a KB osztályvezető-helyettesei. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály. Németh Károly. Övári Mik­lós. a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai. Horváth István belügyminiszter. Pullai Árpád közlekedési minisz­ter. a Központi Bizottság tagjai. Horn Gyula, a KB kül­ügyi osztályának vezetője és Nagy János külügymirtiszté­riurr.i államtitkár búcsúztatta. ' Jelen volt Siegfried Korner, az NDK budapesti nagy­követségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Gyorsan megtérülő beruházások Növekvő érdeklődés az ÁFB pályázata iránt Az Állami Fejlesztési Bank a gazdaságos anyagfelhasz­nálást és a technológiák kor­szerűsítését szolgáló fejlesz­tések támogatására az idén eddig 460 millió forint érté­kű állami kölcsönt, illetve járadékköteles állami alap­juttatást ítélt oda a vállala­toknak, szövetkezeteknek. A pénzintézet 40 pályázatot fogadott el. A támogatással összességében 580 millió fo­rint értékű anyagmegiakarí­tó beruházás megvalósítását teszik lehetővé. A beruházá­sok többsége kiegészítő jel­legű^ rövid idő alatt megva­lósítható és gyorsan megté­rülő fejlesztés — erről tájé­koztatott Szabó Sándor, az ÁFB osztályigazgatója. A fejlesztések átlagos ér­téke nem haladja meg a 15 millió forintot. A vállalatok többnyire új, korszerűbb gé­pek üzembe állításával, nem ritkán hatékony technoló­giák bevezetésével, egyes esetekben pedig új találmá­nyok hasznosításával terem­tik meg az anyagtakaréko­sabb térmelés feltételeit. A devizardfordítások a beruhá­zások befejezése után a de­vizabevételből átlagosan egy évnél rövidebb idő alatt megtérülnek. Kedvező továb­bá, hogy a feljes beruházási ráfordítások megtérülése is gyorsabb, mint az Allamj Fejlesztési Bank által összes­ségében finanszírozott fej­lesztéseknél. ' Az Állami Fejlesztési Bank a gazdaságos anyagfelhasz­nálás támogatására az idén hirdette meg pályázatát. Mi­vel az első időszakban a pá­lyázat a vártnál kisebb ér­deklődést váltott ki a válla­latok körében, ezért sok eset­ben a pénzintézet szakembe­rei keresték meg a gazdál­kodókat. Jelentós feltáró­munkát végeztek, tanácsokat adtak, s vizsgálták a lehet­séges fejlesztési céloka L Mindezek eredményeként az eltelt időszakban 58 pályázat érkezett a bankhoz. Ezek kö­zül mindössze hármat utasí­tott vissza az ÁFB, mivel azok vagy nem javították a népgazdaság devizális egyen­legét, vagy megvalósításuk­hoz a vállalatoknak önállóan is volt elég pénzük. A fejlesztések .lebcmyölí-. tásánál gondot jelentett, hogy a tőkés importból származó gépek beszerzése több eset­ben hónapokig elhúzódott. A bank véleménye szerint el­sősorban azok a vállalatok számithatnak arra, hogy gyorsabban jutnak hozzá a gépekhez, amelyek biztosít­ják, hogy a devizakiadás még az adott esztendőbein, a többlet export-árbevételéből megtérüljön. Az év utolsó időszakában a vállalatok érdeklődése — nem utolsósorban a pénz­intézet szakembereinek ha­tékony akvizíciós, fejlesztési lehetőséget feltáró munká­jának hatására — lényege­sen megnőtt. A bank további 15 pályázatot vizsgál, előre­láthatólag azonban -az idei támogatási keretet nem hasz­nálják fel teljes mértékben. A népgazdasági terv lehe­tővé teszi, hogy az ÁFB jö­vőre 50 száza.lékkal maga­sabb keretet biztosítson a gazdaságos anyagfelhaszná­lást és a technológiák kor­szerűsítését szolgáló beruhá­zások támogatására. (MTI) tanácskozása Kedden Balatonöszödön megkezdődött a KGST vegyipari állandó bizottsá­gának 62. ülése. Günther Wyschofsky, az állandó bi­zottság elnöke, az • NDK vegyipari mihisztere kö­szöntötte a résztvevőkét, a tárgyaló bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, magyar, NDK-beli, román. szovjet, vietnami, valamint a jugo­szláv delegációt. A három­napos tanácskozáson az az ipiari ágazat szerepel napi­renden, amelynek fejlettsé­ge hat a népgazdaság egé­szére, alapvetően meghatá­rozza többek között az élel­miszer- termelés, a gyógyá-j szat hatékonyságát. Az ága­zatban előállított műanya­gokkal gazdaságosan helyet­tesíthetik az egyre drágább éj? kevesebb természetes anyagokat is. Az állandó bizottság 62. ülésén szó lesz a vegyipar valamennyi területét érintő műszaki, technikai fejlesz­tést szolgáló együttműködés erősítéséről, a kutatás és a termelés prognózisáról, az egyes ágazatok fejlesztésé­vel kapcsolatos feladatok­ról. A balatonöszödi eszme­cserén kiemelten foglalkoz­nak az élelmiszer-termelés­ben kulcsszerepet játszó ke­mikáliákkal, nevezetesen a műtrágyákkal, a növényvé­dő szerekkel, a mikroele­mekkel és a különböző ter­méshozam-növelő anyagok­kal. Már a plenáris ülésen is szóba került, hogy a rend­kívül költséges és hosszadal­mas növényvédöszer-kuta­tásban el kell kerülni a párhuzamos munkát, hiszen a megfelelő munkamegosz­tással jelentős időt és költ­séget takaríthatnak meg. Áz együttműködés hatékonysá­gának növelése érdekében további fontos feladat meg­gyorsítani az ügyintézést, az áruforgalmat, a közös be­ruházást, és a felhasználá­si tapasztalatókról az in­formáció áramlását. (MTI) Jellegzetesen kertvárosi része Budapestnek a XVI. kerület: mintegy 80 ezren élnek a kerülethez, tartozó Mátyásföld, Cinkota, Árpád­föld, Sashalom és Rákos­szentmihály együttesen 33,5 négyzetkilométeres terüle­tén. Keddi munkanapját az itt lakók életérdi, munkájá­ról, a városrész eredményei­ről ' és terveiről tájékozódva töltötte él Losonczi Pál, az MSZMP Politikái Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöké. Reggel a kerületi pártbi­zottság székházában fogad­ták. ahol Darvas Dániel, az MSZMP XVI. kerületi bi­zottságának első titkára és Tódika László, a kerületi tanács elnöke adott tájékoz­tatást. Nyugodt légkörben élnek, dolgoznak az embe­rek kerületünkben —mond­ták —, de természetesen vannak gondok is. csakúgy, mint másutt a fővárosban, s az országban is. A gondok sorából az általános iskolák viszonylagos zsúfoltságát említették a vezetők. A megoldásban — tették hoz­zá — itt a vállalatok is igyekeznek segíteni. az Ika­rus például átadott egy munkásszállást, hogy hasz­nálják általános iskolának. A Oorvin Mátyás Híradás­ipari Szakközépiskolába lá­togatott "" ezután Losonczi Pál. itt Vida József igazga­tó és Lándnr Béláné, az is­kola pártalapszervének tit­kára volt a házigazdája. A Corvinban végző ifjú szak­emberek — a munkahelyek véleménye szerint — kivá­lóan helytállnak például az Orionban, a MOM-ban. az EMG-ben. Elektronikus- Mé­rőkészülékek Gyára — ezt jelenti az utóbbi betűszó. S ezt az üzemet most Lo­sonczi Pál is felkereste. Kiss Jovák József vezér­igazgató, és Szabó Imre, a gyári pártbizottság titkára tájékoztatta a vállalat éle­téről: kétezren dolgoznak az EMG-ben, amely az elektro­nikában, az adatfeldolgozás terén és az iparban előfor­duló különféle mérésekhez, vizsgálatokhoz, számítások­hoz, szabályozásokhoz és vezérlésekhez szükséges elektronikus mérőkészülé­keket, berendezéseket fej­leszt ki és gyárt, jelenleg mintegy 150-félét. < Programzárásként délután az Elnöki Tanács elnöke a kerületi" pártbizottságon ösz­szegezte benyomásait, s kö­tetlen beszélgetést folyta­tott időszerű politikai kér­désekről, a kerületi párt­végrehajtóbizottság tagjaival és az EMG Vezetőivel. (MTI) Nutria, pézsma, nyérc, kutya Mégis bunda a bunda Evekkel ezelőtt jó üzlet­nek tűnt prémes kisállatokat tenyészteni. Állattartók ezrei tanulgatták a nutria, a nyérc tartásának fortélyait Falusi kocsmákban cseréltek tapasz­talatot arról. miben fürödie­nek a k^treclakók azért hogy töaid annak a fríajdani buiidának a szőre igazán fé­nyes/ legyen. A párizái höl­gyek magyar bundát vesz­nek és ettől gazdagodik te­nyésztő. kikészítő és feldol­gozó. Ma már bizonyos, hogy mindez csak álom volt. Nemrégiben elkeseredett ke­reskedők ajánlgatták, hogy vegyék fel a nutriahúst a magyar konyha alapanyagai közé. tgv talán nagyobb lesz a melléktermékből a bevé­tel. mintha a húsliszt üze­mekbe kerül — gondolták, de a oatkánvfélék húsát még a nehéz gazdasági körülmé­nyek között sem veszi be a magyar fivomor. Ésszerűbb lenne talán a bőrtelenített állatokat kékrókákkal fel­etetni mint ahogv a finnek teszik. A recesszió a szőrme­t, ­mmmmmMmamMm 'C í& 1 * t- ir» - > %r* i1 ' j *1 EL!?:, ' „ wA, ' Elkészült az algyői olajmezö leglátványosabb létesítménye, a 30 ezer köbméteres pro­pán-bután tárolótartály. Ezekben a napokban már a próbaüzemelésre készítik elő, a benne levő levegő kiszorítása végett nitrogénnal öblítik át a szigetelt tartályt. A közeli napokban megérkeznek Budapestről a vezérlő programkártyák is. és sor kerülhet a komputer üzembe állítására. Felvételünk a hatalmas tartályról és kiszolgáló berendezé­séről készült _ piacot sem kerülte el. A pézsmából, nyércből és nut­riából készült magyar ka­bátok elhelyezése egyre ne­hezebb a tőkés piacon. Most a divatos és olcsó árukra van igény. Mig néhány éve hiány volt idehaza a Szőrme­termékekből. ma van belő­lük választék. Egyes ke­reskedelmi vállalatok készle­tezési gondokkal is küzde­nek. Ilyen körülmények között hogyan gazdálkodik a Sze­gedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet? A tavalyi jól sikerült év után, 1983-ra szerényebb ter­veket készítettek. Háromne­gyed év eltelte után. úgy tűnik jobb > eredményeket tud elérni az idén a szövet­kezet. mint a tervezett, sőt árbevételük talán az elmúlt évit is meghaladja. A kon­vertibilis elszámolású ex­port elmarad az egy évvel ezelőttitől, de nőtt a belke­reskedelemnek szállított ter­mékek értéke és növelték a lakossági szolgáltatást. Kapósak a téliesített sertés­velúr kabátok. Egv hosszú modell ára 5 és fél ezer fo­rint. Ehhez a cikkhez nincs korlátlanul alapanyag. A szövetkezet beszerzői ország­járásuk során elfekvő kész­letre bukkantak, ígv készül­hetett több sertésvelúr ka­bát. Üi termék a koreai kutya­kabát. ami ténvleg kutva­gereznából készül, és a négy­lábúak valóban Koreában él­tek. A bőröket Csehszlová­kiában készítik ki. varrás után a kabátok egv részét visszaszállítják a szomszédos országba. a szövetkezet késztermékkel fizet az alap­anyagért. Az idehaza értéke­sített koreai kutyakabátok ára 10 ezer forint körül van. Régebbi, bevált cikkek az ifjúság számára készülő ir­hatermékek. * Ezeknek az ára — a hosszúságtól füg­gően — 6 és 9 ezer forint között van. Jelentősen bővültek a .szö­vetkezet lakossági szolgálta­tásai. A méretes szabóságban egyre több a megrendelés a bőr és a szőrme cikkekre. A textíliákból varrott ruhák­nál előtérbe került a finom konfekció és a kis széria. A hölgy megrendelők mind kevésbé szeretik, ha kedves­kedvenc ruhájukkal szem­betalálkoznak az utcán. A jövő héten megkezdőd­nek a tárgyalások a Tanim­pex-külkereskedelmi válla­lattal a következő évi mo­dellekről. Szegedről új ter­mékeket is ajánlanak tőkés exportra: vadászöltönyöket és lovaglónadrágokat. A szövetkezetnél dicsérik a hazai tenyésztésű nutriát, mint alapanyagot, mert jó minőségű, sok színű4 és sok árnyalatú. Nem olcsó ugyan, de az ára még elérhető. A magas felvásárlási árak csökkentése után nagyot esett a tenyésztési kedv. Akik a gyors meggazdago­dást várták a kis rágcsálók­tól, ha tudták, eladták ket­receiket. Felkészült tenyész­tőknek. ésszerű takarmá­nyozással a jelenlegi felvá­sárlási áraknál is megéri prémállatokat tartani. A fel­dolgozó és a konfekcióipar kénytelen kisebb nyereség­gel értékesíteni. Mindennek a vásárlók látiák a hasznát Persze, a nutriabundából még így sem lesz tömegcikk de 35 ezer helyett „csak" 20—24 ezer forintba kerül. Bőle István Szakszervezeti ülés Az elmélyültebb rétegpo­litika jegyében tartotta meg ülését kedden VIII. kerület, Puskin utcai székházában a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének elnöksége. A tes­tület a szakszervezethez tartozó 16 szakmai ágazat köréből a csaknem három­ezernyi statisztikai dolgot zó helyzetét tekintette át. Az ülésen a Központi Sta­tisztikai Hivatal és a terü­leti igazgatóságai dolgo­zóinak élet- és munkakö­rülményeiről. illetve idősze­rű szakmai gyakorlatairól Nyitrai Ferencné államtit­kár, a KSH elnöke tájékoz­tatta az elnökséget.

Next

/
Thumbnails
Contents