Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-29 / 281. szám

4 Kedd, 1983. november 29. 4 Kotorják a Balatont Folyamatosan dolgoznak a Balatoni Vízügyi Kirendelt­ség kotróhajói a keszthelyi öbölben. A Zala folyó által behordott iszapot távolítják el a tó — jelenleg — leg­szennyezettebb részéről. A kotróhajók teljes kapacitás­sal dolgoznak. Bontás — lánggal Az elavult épületek, fő­ként a vasbeton építmények bontása nemcsak fáradságos, hanem nagyon zajos és poros munka is. Robbantani nem lehet mindenütt, ezért prés­légszerszámokkai kell a fa­lakat és a pilléreket szét­vágni. Nyugatnemet kuta­tók a préslégszenszámot kü­lönleges lángvágóval he­lyettesitik. Az acetilén-oxi­gén láng 3000 C-foknál for­róbb magjába vasból és alu­míniumból álló porkeVeré­ket és további oxigént fú­vatnak be. A fémpor elégé­sekor felszabaduló hő köny­nyen megolvaszthatja a be­tont, amely lávaként folyik ki a vágásból. Bekmvasalás jelenléte csak könnyíti a vá­gást. mert a vas égéstermé­ke a fémpor salakjával együtt csökkenti a beton olvadáspontját. Az új el­járással a betonépületek bon­tása nemcsak meggyorsul, hanem megfelel a környe­zetvédelem követelményei­nek' is. Reklám Klasszikusok és kontárok Már az ókori kereskedők Igyekeztek felhívni a figyel­met az áruikra. A hamu alól kiásott' pompeji házak falán ®ly általánosak a cégérek, mint ma nálunk a Deon fel­iratok. A reklám eszközei az évezredek során szaporodtak és óriásit fejlődtek. Körülte­kintő vizsgálódás kell(ene) ma ahhoz, hogy a termelők vagy a kereskedők eldönt­sék, hogy az árukínálásnak melyik módját válasszák. Mert nem mindegy, hogy a fogyasztók milyen rétegeit kívánják vásárlásra bírni, mekkora területen élnek a majdani vevők, egy 'új cikk megismertetését yagy egy régebbi áru emlékezetben tartását kívánják elérni. Médiumként kínálkozik az újság, a folyóirat, a rádió, a televízió, a mozifilm, a kira­kat. a plakát és az árubemu­tató. Évtizedekkel ezelőtt hosz­szú via folyt arról, hogy van-e helye a szocialista ter­melési mód mellett a rek­lámnak. Magyarországon a vita közel húsz éve dőlt el. Ma már általános a nézet, miszerint nem elegendő egy­szerűen árut eladni, hanem meg kell tanítani az embere­ket arra. hogy bizonyos dol­gokat kívánjanak. Az így ér­telmezett és megfelelő for­mában folytatott reklám a szocialista társadalomban is kívánatos tevékenység. Napjainkban vitathatatla­nul a legnagyobb hatású reklámeszköz a televízióban vetített film Nagy előnye, hogy egy időben nagy töme­gekhez, ezen belül különbö­ző korosztályokhoz szól. (Bár, akad film. amely csak egyetlen korosztályt céloz meg, például a Traubit ké­rünk'akarunk feflénű filmek elsősorban a gyerekekhez szólnak.) Ezeknek n filmek­nek pszichológiai sikere ab­ban rejlik, hogy egy időben, több érzékszerve képesek hatni szuggesztív erővel. Már amikor a lehetőséget ki is használják. A baromfifel­vágottakat kínáló filmecs­kéknek például jó a szövege, de a gyorsan fogyó ínyencsé­geket képben csak sablonos módszerekkel tudja érzékel­tetni. A reklámfilmek a techni­kai megvalósítás szempont­jából két faitája van: a trükkfilm és a játékfilm. A Magyar Televízióban mind­eddig váratnak magukra a komputertechnika felhasz­nálásával készített video­trükkfilmek. Ez. szegénye­sebbé teszi a reklámműsoro­kat. A Magyar Hirdető és a tévéreklám temaköztesei már tíz évvel ezelőtt is sab­lonosak voltak, ezért az egész műsor ritmusút veszti. Szerencsésebb, ha két film között egy rajzfilmfigura je­lenik meg (például: Skála­kópé). A játékfilmes eszkö­zökkel készült rövidke fil­meknél a szereplők kiválasz­tásakor annak a fogyasztói csoportnak az. ideáltípusara kellene tekintettel lenni, akikre a hirdetők hatni kí­vánnak. Az előző mondat inár magyarázatot is ad ar­ra, hogy miért taszító a mos­tanaban talán leggyakrab­ban játszott film főszereplő­je; a Ifloriaa-rwiiancara gon­dolunk. A gitárt pengető öreg hobó felidézi Páger An­talt a Hattyúdalból, de meg­jelenésével sem pótolni, sem parodizálni nem tudja. A néző a képen bosszankodik először, csak többszöri is­métlés után tűnik fel a szö­veg bugyutasága: érthetet­len. hogy miért olyan rend­kívüli dolog betonjárdán — és nem sárban 1— menni az üzletk özpontba. számíthat. Így van ez a nem használt szifonpatron visszaváltását kérő, gyenge minőségű papírra, csak fe­kete betűkkel nyomott pla­káttal is. Marxista középiskola II közélet és az emberek A csomagoláskultúra hiá­nyosságait taglalni itt nincs elegendő hely. Rendkívül fontos dolog, milyen díszí­tésű és milyen minőségű anyagba csomagolják az árut. A magyar tévéreklám Továbbra Is jelentős sze­fénypontjai a kólafilmek és repük van a kirakatoknak. Woolmark-hirdetések. A lát- A napi ajánlatot kell tük­vány húsz. másodperc alatt rözniük, és nem az üzlet elhiteti velünk, hogy a kóla teljes árukészletét. A kíná­üdít. frissít, az üvegből- ki- jat úgy teljes, ha az árakat csorgó üdítő ital izet a is feltüntetik. Antireklám a szánkban érezzük, a tiszta hónapokig változatlan, zsú­élő gyapjú szinte simogatja folt kirakat, a bőrünket. Kár, hogy eze- , , ket a filmeket külföldön vet- Kegen varom mar hogy ték fel és idehaza csak a szegedi Centrum Áruhaz­szinkronizalták. tszf?bfni kirakataból eltűnjön a ta­Üzleíeket és áruházakat nyértörő manó. A szeren­televízióban reklámozni Ma- esetlen 11 tányérral indul gyarországon csak fővárosi útnak, mire a nyolcadik vállalatoknak gazdaságos, képhez ér, valamennyit el­Ügy tűnik, ezt látták be a töri &7 utolsót éppen a fe­szeged Nagyáruház reklám- jén Csak azt nem értem, szakemberei is, amikor le- akartak elérni ezzel a mondtak erről a formáról. rrMt dKdlla,< elerni eazel a (Kár, hogy a már elkészült képsorozattal a kirakatren­filmek a szegedi, vásárhelyi, dezők. Csak nem azt, hogy makói mozikban nagyon ril- homorú sorsukat előre lát­kán láthatók.) ,. va, a vevők a muanyag­A reklámnak rendkívül jó boUba menjenek tányért formáját talalta meg a Csongrád megyei Gabona- vásárolni? forgaltíii Vállalat. A tévé Sokáig nem fejlődött na­Főzőcske című műsorában lünk a reklámtudomány, ajánlott Unikorn készítmé- Ma sem képeznek erre a nvekre az elmúlt hetekben területre szervezett keretek legalabb a három-négyszere- között szakembereket. Pe­sére növekedett a kereslet. A cfig a reklám tudomány, hi­nézőkre kevésbé direkt esz- szen művelőitől tömeglélek­közökkel akar hatni ez a tani, szociologiai, néprajzi, műsor, ezért jobban elfő- gazdasági, pszichológiai is­gadják az ajánlatait. A sze- mereteket igényel. Az ered­rencsés időpont miatt magas ményesség elsősorban szak­ai nezettsége. A vállalatot se- mai hozzáértésen és nem gítette részvételével egy „te- csupán jó szándékon mú­levíziós személyiség". S I*. A ^irodalma \c i , , .„f onási. Már 1880-ban meg­mindez meg olcsóbb is, mint jelent Bécsb^ a Die Rek_ a reklámfilmek elkészítése. jame ihre Theorie und A rádióreklám hatékony- Praxis". Ezt milliónyi mun­sága már tíz. evvel ezelőtt ka követte. Az arukat ide­megkérdőjelezhető volt, az- haza és külföldön egyaránt óta — ha lehet — még to- jól kell tudni kínálni. Nem vább csökkent. A két zenei érünk rá e területen sem ütem közti mosópor-, üdítő- lazsálni... ital-, húskészítmény-kínálat 're kevés rádiózó figyel fel. A háttérrádiózást többeknél váltja fel teljes koncentrá­ció, ha könyvajánlatokat so­rol a bemondó. Hamarosan jelenkeznek a rádiós apróhirdetések. Ezt a szolgáltatást csak magánsze­mélyek vehetik igénybe. Üj terület, érdemes kísérletezni a szolgáltatónak. Az. ember­közelibb ..kikiáltásokra" ta­lán a hallgatók is jobban fi­gyelnek. . Az. újságok, folyóiratok hirdetései általában panelok­ból építkeznek. A régi. szí­nes, rajzos, humoros hirde­tésekből ma naptári illuszt­ráció készül. A maj hirdeté­sek pedig legfeljebb a betű­típusokat váltogatják, egy­egy szürke fotót használnak, vagy éppen egy rajzfilmfigu­ra merevedik meg az újság­lapokon. ' Többé-kevésbé a falraga­szokról is el lehet az előb­bieket mondani. Élénk szí­neik jelentenek elsősorban Bőié István A világban egyre nehe­zebb eligazodni. Egyre több és sokszor nehezen érthető információ érkezik az em­berekhez. A nagyvilág zsu­gorodik, a róla szóló hírek viszont általában egyre fel­színesebbek lesznek. A pro­pagandistának viszont az a dolga, hogy minden dolgot megmagyarázzon. Bagó Já­nos, a Szegedi Konzervgyár főosztályvezetője több év óta tart szemináriumokat a gyárban. — Ez a csoport azt kérte, hogy amennyiben lehetsé­ges. ragaszkodjunk a tan­anyaghoz. Ebből föl tudnak készülni, s nem okoz gon­dot nekik az sem. hogy esetleg másról is szó lehet. — Mintha keserűség csen­dülne lei a hangjából... — Igaza van. Két évvel ezelőtt tartottam egy elő­adássorozatot gyári dolgo­zóknak a marxista középis­kola keretében, akkor lé­nyegesen nagyobb volt az aktivitás, az akkori hallga­tók lelkesebbek voltak, né­ha még provokálni is tud­tak... — Mire gondol? — Egyszerű dologokra. A bel- és külpolitikában szin­te naponta adódnak megbe­szélendő kérdések. Es ez így van ezekben a napokban is. Legutóbb arról folytattunk vitát, hogy a Szolidaritás lengyelországi szervezetének elnöke milyen szerepet tölt be az ország életében. Iga­zából az derült ki,' hogy a tanfolyam hallgatóinak több­sége nem is érti, mi i.s tör­tént ott. Lengyelországban. — Milyen a csoport össze­tétele? — Ha egy szóval kell vá­laszolnom, azt mondom: he­terogén. — Vayyis? — Szakmunkások, érettsé­gizettek, csoportvezetők, üzemvezetők, művezetők . . . Soroljam? — Tapasztalatai? — Nehéz feloldani a fe­szültséget. A csoportban érezhető, hogv sok ember igyekszik, néhányan viszont, főleg azok. akik beosztá­suknál fogva is magasab­ban vannak, talán nem ve­szik elég komolyan a tan­anyagot.' — Mit lehet ilyen hely­zetben tenni? — Nem tudom. Én csak annyit tudok, hogy nagyon sokan jártunk iskolába, is­merkedtünk jó és rossz ta­nárok módszereivel, s a leg­jobbakat nyilván mindenki megjegyezte. '— Tanár-e tehát a mar­xista középiskolában oktató ember? — Szerintem nem. Az itt dolgozónak az a föladata, hogy közéleti emberekké formálja a tanfolyamon résztvevőket. És ez nagyon fontos dolog. Az az ember, aki nem ijed meg a saját hangjától. aki fölvállalja, esetlegesen hibás véleményét is számíthat arra. hogv megállja a helvét a társada­lomban. sőt arra is: annak értékes tagjaképt jegyzik maid — Erről és csak erről vol­na szó? — Természetesen nem. Ennek és mindegyik ilyen tanfolyamnak az a célja, hogy felkészítsük az embe­reket a közéleti szereolésre. Nem nagy dolgokra gondo­lok most. hanem csak arra, hogv egy-egv dolgozónk megfelelő érvénnyel tudja képviselni igaz. vagv vélt igazát, bármilyen fórumon. Létrehoztuk a jogsegélyszol­gálati rendszert. Ennek az előnyeit bárki élvezheti, de nem élvezi. ha nem tanítjuk meg rá. — Milyen tanárnak tartja magát? — Nem tartom magam ta­nárnak. Űgv gondolom, hogv minden egves problémát meg kell vitatni, és ebben a borí­tékjaim is segílenek. — Borítékok? — Igen. borítékok. Amióta arra adtam a fejem hogv a legjobb értelemben legyek agitátor, meggyőzzem az em­bereket politikánk helyessé­géről, borítékokat tartok. Egy-egy kupertán egy-egy alantéma címe van. s bele­kerül minden fontos cikk. ami azzal kapcsolatban megjelenik. — ön szerint mi a célja egy-egy ilyen tanfolyam­nak? — öreg motorosnak számí­tok már. de ennek ellenéne sem tudok Dontos választ ad­ni. Ügy gondolom, hogy ha én ió előadó és ió agitátor vagvok, akkor sikerül jó né­hány embert megszereznem az ország ügyének. Ezt tar­tom a legfontosabbnak. Az sem lebecsülendő persze, hogy azok a dolgozóink, akik végigvitatkozzák eze­ket a tanfolyamokat, min­den bizonnyal közéleti em­berekké • válnak ... Petri Ferenc Első hajógyáraink Az Első Császári Királyi Szabadalmazott Duna Gőz­hajózási Társaságot két an­gol. Andrews és Prichard, alapította 1829-ben Bécsben, amely osztrák tőkések be­vonásával csakhamar rész­vénytársasággá alakult. 1835-ben határozatot hoztak hajógyár létrehozására, amelynek helyét. Széchenyi, István jelölte ki Óbudán. 1836-ban már meg is kezd­te munkáját. Története igencsak válto­zatos. A mai hajó- és daru­gyár területén a múlt szá­zad közepétől kisebb-na­gyobb hajóépítő műhelyek létesültek, amelyek sűrűn cseréllek gazdát. Néhány műhelyről érdemes szólni. 1864-ben Hartmann József Pest város tanácsától ipar­engedélyt kapot't hajók ja­vítására. építésére. 1868­ban a Magyar—Belga GépJ és Hajóépítő Rt. megvásá­rolta Hartmann hajógyárát, ós megbízta /Hartmannt a gyár vezetésével. Miután a magvar—belga hajógyárat felszámolták. Hartmann ön­állósította magát, és új ha­jógyárat létesített Újpesten. Magyar mágnások és pénzemberek egy csoportja 1866-ban alapította meg az Első Magyar Gőzhajó Tár­saságot. és ' kezdett tárgva­lásokat a fiumei Stabili­mento Tecnico hajógyárral két folyami gőzhajó építé­se érdekében. A fiumei gyár ezt a fióküzemét 1868­ban eladta az Első Magyar Gőzhajó Társaságnak, amely a hajógyár nevét Első Ma­gyar Pest—Fiumei Hajógyár Rt.-re változtatta. 1873-ban MAZASSAG Salamon Tamás és Márta Gabriella, Forró László és Ágos­ton Katalin, Zöldi Józset Mi­hály és Dani Magdolna, Lengyel Zoltán és Rizsit yovszki Ildikó, Faragó Gábor és Zádori Ildikói Száz Imre es Nagymdhdly Er­zsébet. Jacsó László és Ökrös Erzsébet. Frányó Péter és AB­ranov Rózsa Ilona. Molnár Jó­zsef és Fülöp Ildikó, Kalmár László és Laktos Henriette Franciska. Kormány László Jó­zsef es Födi Erzsébet házassá­got kötöttek. •SZÜLETÉS papp Lászlónak és Kovács Máriának Dóra. Bános Sándor­nak és Börcsök Klárának Klá­ra. Füzesi Gyula Jánosnak és Rusz Máriának Tímea. Janzsó Istvánnak és Dani Piroskának Piroska. Török Gábornak és Rajkái Teréniának Gábor Ri­chárd. Csemde László Lajosnak és Bakos Jolán Katalinnak Zsolt, Fodor Menyhértnek és Barta Ágnesnek Klaudia Szabi­na, Marion Isit annak és Tari Évának István, Somogyi János Ferencnek és Banyó Ágnesnek Attila. Pungoi- Miklós Albert­nek es Kiss Rozáliának Sza­bolcs, Ocskó Ferencnek és Ko­váes Eva Margitnak Eva, Hor­váth Dezső Denesnak és Mezei Máriának Attila, Varga József némi változatosságot Ame- ! Mártonnak és Ladányi Margit nemi valtozaiossagoi. ame Csaba Nacsa Lászlónak es lyik platatrol a színek IS Na<aa nonának Andrea. Szanka hianyozftalt, Slk/eci* ritkuH-1 Péternek es Halasz Zsuzsanna­Családi események nak Zsolt Péter, Szakái Ferenc­nek és Kormos Piroskának Ka­talin, Bánhegyi Zoltán József­nek és Biczók Máriának Eszter. Fodor .Tárvosnak és Gál Kata­linnak Kata Irén, Papp László­nak és Hulla Rozália Máriának Gábor. Ábrahám Istvánnak és Hegyi erikának Krisztián. Ko­vács Ferencnek és Belovai Ro­záliának Péter Szabolcs, Gyú­rás Róbertnek és szirovicza Gyöngyinek Noémi, Katzen­maver Jánosnak és Juhász Ka­talinnak Szilvia, Sebők Gyulá­nak és Varga Ágnesnek Zsolt, Bugyi Tamásnak és Ottilik Ma­riának Adrienn, Szakács Tibor Imrének és Szabó Erikának Andrea. Jened Péternek és Lan­s»o Editnek Péter, .ruhást Imré­nek es Molnár Erika Erzsébet­nek Ádám. Mészáros Tibornak és Péteri Eva Enikőnek Barba­ra. Kaprietian Norayrnek ' és Berta Gabriellának Noubar. Kalics Gabonáik és Zeled Zsu­zsannának Gábor, Szabó József­nek és Fodor Editnek Csaba Jó­zsef, Berta Józsefnek és Szél Gyöngyinek Levente nevű gyer­mekük született. KALALOZAS Abrahám-Tandari Istvániié Sztankovlcs Piroska, Móra László, György Imréné Török Anna. Bacsó Pálné Kis Erzsé­bet, Papdi Imre, Dékány István, Kószó Antalné Eperjesi Rozá­lia. Lenesés Imréné Széli Ilona, Jancsik Istvánné Nagy Anna, Gyulai Józsefné Bakó Erzsébet, Miskolc/t István, Fekete Ká­rolyné Hajdú Rozsa. dr. Kövér Héln. Törölt Pélerné Török Ju­lianna dr. Matkovics Béláné dr. Aron Maria Hona. Koesonyi Je­nő Lajosné Móra Anna, Ábra­hám Józsefné Ábrahám Matild. Savanya József, Török Istvánné Ga |da esi Ilona. Schceiber Mi­hályné Molnár Rozália. Vetró Ferencné Miks Rozália. Gondi János Tokodi István Ferencné Nagyiván Julianna Maria. Mi­csik Mihályné Kökény Rozália, KósaJ Istvánné Kijai Etelka Er­zsébet Oeskó • István. Kolompár Ferencné Kolompár Anna. Ta­kács István, Farkas Szilárd Gvula. Kovács Jánosné Kos/.o Rozália. Szabó Józsefné Lévai Anna. Majoros Anna. Kocsis Janosné Pal Teréz. Gyarmati Józsefné Bórcsök Matild. Pethö Imréné Bpláth Zsuzsanna, Fo­dor Gyula. Sebők Sán.Jor, Ko­pasz Istvánná Dudás Maávm meghalt. megszűnt a pest—fiumei ha­jógyár, a társaság hajóit a DGT vette meg. A megszűnő hajógyárak mellett ezekben az években újak is keletkeztek. Schoe­nichen Hermann 1871-ben társult a Kikötő-szigeten működő Veruda Péterrel. Az 1878 és 1879 évi rossz gabonatermés miatt elma­radtak az orosz és román hajómegrendelések, és a tő­keszegény Hartmann tönk­rement. 1880-ban gyárát a Prágai Gépgyár Rt-nek ad­ta el. 1884-ben ismét talpra­állt. és ismét önálló gyárat alapított. Ám hamarosan; 1889-ben meghalt. 1890-ben a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank meg­vette a Prágai Gépgyár Ha­jógyárát, és.a következő év­ben Danubius Hajógyárra változtatta nevét. Ugyan­csak 1890-ben a Magyar Le­számítoló és Pénzváltó Bank megvásárolta a Schoe­nichen-, illetőleg a Hart­manh-örökösöktől mindkét, hajógyárat. Ez már a kapitalizmus új időszaka, amikor a külön, böző pénzintézetek és ban­kok veszik át a gazdasági élet irányítását. 1896-ban a bankvezetők elhatározták, hogy egyesítik a Danubiust a Schoenichen—Hartmann hajógyárral. Tíz év után, amikor a Danubius név már közismertté vált, lekerült a cégjelzésről Schoenichen és Hartmann neve. A hajó­gyár új neve 1911-ig: Danu­bius Hajó- és Gépgyár Rt., amely ekkor már a Mo­narchia legfontosabb gyá­rainak egyike. A hadihajó-építés szüksé­gessé tette a Danubius egyesítését a Ganz és Tár­sa Gépgyárral. 1911-től a hajógyár új neve: Ganz és Tsa. Danubius Gép-. Wag­gon- és Hajógyár Rt.. Bu­dapest — Fiume. A Ganz—Danubius hajó­gyár méreteire jellemző, hogv 1914-ben 11 500 mun­kást foglalkoztatott, amely­hez még 1050 tisztviselő és mérnök járult, 1911—111' között a budapesti üzemben 201 hajót építettek, ame'" k között három .dunai moni tor és kilenc őrnaszád vn!' Az Adria partján fekvő két gyáregységben 1906—Í91R között 51 nagy tengeri ha dihajót építettek, köztük egv dreadnought típusú csataha­jót (Szent István). két gyorscirkálót és 12 rombo­lót: a többi különböző nagyságú torpedónaszád volt. A magyarországi hajó­gyártás első. világviszony­latban is jelenlós időszaka Laz eisö világháború végen ' lezarwtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents