Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-29 / 281. szám

Kedd, 1983. november 29. 3 Vegyipari tárgyalások Méhes Lajos, ipari minisz­ter meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett Günther Wyschofsky, az NDK vegy­ipari minisztere, Vendéglátó­jávai tárgyalt a két ország gazdasági kapcsolatainak bő­vítéséről. Magvarország és az NDK vegyipara között már eddig is jelentős gazdasági, mű­szaki-tudományos és áru­csere-forgalmi együttműkö­dés alakult ki. Különösen a gyógyszerovártásban és a műanyagiparban jött létre munkamegosztás. A minisz­terek tájékoztatták egymást a két ország vegyiparának fejlesztési terveiről, és kije­lölték azokat a területeket, ahol lehetőség nyílik a kapcsolatok bővítésére. El­határozták. hogv elsősorban a kőolaifeldolgozáshoz. a növényvédőszer-gyártáshoz és a mikroelektronikai ter­mékek előállításához szüksé­ges vegyszerek gyártásában tovább fejlesztik a gazdasá­gi és műszaki,-tudományos együttműködést. A lakók tizenegye Fűiés, sérelmek, hibák Meggyugtatott az előadó, is rendelet köti a kezét a Kovács Miklós, a Városgaz- szakembereknek, ha úgy tet­dálkodási Vállalat igazgató- szik, a szolgáltatónak, mi­ja —. amikor szeretettel kö- szerint a lakószobában csu­szöntötte a Hazafias Nép- kott ajtók mellett 20—22 front városi elnöksége mel- foknak kel) lennie, a meleg­lett működő várospolitikai víznek (amivel mosogatunk) munkabizottság soros ülésére pedig minimum 40 Celsiust (tegnar), . hétfőn délutánra) kell elérnie, meghívott tisztelt jelenlevő- Tudom, ismerem, a pana­ket. Megnyugtatott, mert szok zömét. Jogosak és jog­gondolataimat tolmácsolta talanok. -Jogosak, ha szellő­kezdő szavaival: közérde- zik a nyílászáró' és mindősz­kűbbnek gondoltam az anya- sze 17 fok van a szobában got, több emberre vártam .. . (közeli panasz ez a Selyem Magam sem tizenegy lakó utca 10—12. lakóitól) és jog­részvételét képzeltem el egy talanok, ha a hőt mérő előtt olyan ülésen (tájékoztatón), kiszellőztetik a lakást, bár melynek témája a városi azt sem érzem azonnal or­távfűtés helyzete. Megtud- vosolandónak, ha néhány na­tuk, hogy a városgazdálkodá- pig csupán 19 fok mellett si vállalat 1972-ben vette nézzük a tévét. A városgaz­vállára a ..tüzelés" gondját, dálkodás egyébként tavaly Akkor 1660 lakást fűtöttek igaz bejelentésért fűtés.­esövön, 7 fűtőművel, ma 22 nél fél millió, meleg­ezer 265 lakást és 260 intéz- víznél 400 ezer forint en­ménvt látnak el meleggel a gedményt adott. Világosan vállalat 27 fűtőművel, látszik a jószándék, az Több a feladat, magasabb az ..igazságszolgáltatás" a né­igény — több a „támadási hány fokos sérelemért, de felület". tudni -kell azt is. hogy 34 A vállalat 16 hőfokmérő- kilométeres csőrendszerre vei járja az otthonokat. A kell vigyázni, s ilyen távon Janus-arcú jelenség beszámolóból kitűnt, hogy alig akad jogos igény, ugyan­a hibalehetőség ezernyi. Ács S. Sándor A Szeged és Vidéke áfész küldöttgyűlése Őszinte, kritikus hangvétel A Szeged és Vidéke Alta- séges a személyi feltételek társadalmi tulajdon védel­lános Fogyasztási, Értékesi- javítása. mére. Mégsem lehetnek elé­lő es Beszerző Szövetkezet A Szeged és Vidéke Afész gedettek a vagyonvedelem­tegnap, hétfőn délután a kiskereskedelmi hálózatá- mel. Legnagyobb gond a szöregi Rózsafa vendéglőben ban az év eddig elteit há- bolti kiskereskedelemben tartotta küldöttgyűlését, me- romnegyed éveben 924,9 tapasztalható. Vannak még lyen többek között megje- millió forint forgalmat bo- mindig sorozatosan nagy lent és felszólalt Farsang nyolított le. A bolti kiske- hiánnyal elszámoló egység­Lászlóné dr., a Csongrád reskedelemben az élelmi- vezetők, és gyakran előfor­megyei tanács kereskedel- szer-forgalom 467 millió fo- dul, a gondatlan károkozás mi osztályának vezetője és rint, a ruházati pedig 47,7 rpellett a társadalmi tulaj­Ocskó Imre, a MÉSZÖV, el- millipt tesz ki. A vegyes- dön szándékos meg^árosítá­nöke. iparcikk-forgalmatzásban je- sa is. Gulácsi János bevezető lentös szerepet kap a tüze- Az igazgatósági beszámo­szavai után Nagy-György Jó- lő~ és építőanyag, valamint ló kiegészítőjét hozzgszólá­zsef, a Szeged és Vidéke a tartós fogyasztási cikkek sok követték, sorrendben Áfész elnöke az írásos be- értékesítése. A forgalom Barcsai Géza (Szőreg), Ba­számolóhoz szóbeli kiegé- több mint 50 százalékát az logh Imréné (Szeged), Na­szítőt adott ' ABC-áruházak napi ipar- csa Mihályné (Tiszasziget), A SzeupH éc VirtékP AfPC, cikk-értékesítése adja. Aranyosi Rózsa (Szeged), = ÍM? » ^ z A vendéglátás területén a Kormos Ferenc (Kiskundo­rendkívül nfhfe feltétetek tervet festtették. Az el- rozsma), Szavaz Ferenc között kezdte A korábbi múlt évhez kePest 10 száza" <SzeSed), Ocskó Imre. Te­évekttén a Mzdálkodás ha- lékos forgalomemelkedés leki Ferenc (Szeged), Ko­X!® " a kellően át mutatkozik. Jelentős előre- rács Mihály (Szeged), Arany nem gondoit inKtóések léPés tertént a gyermek- és János (Gyálarét), Farsang , r , „, , diaketkeztetes területen. A Laszlone dr.. Komlosi An­, Kék Csillag étterem kivéte- talné (Szeged), Gémes Jó­"aztóén azILzgfS lével a szolgáltatás minő- zse/ (Szeged), dr. Kokai Jó­! szöretaezet ta nrf álhtá sége is megfelelő. zsef (Szeged) mondta el át t űt t l l A zöldség-, gyümölcsfel- véleményét és jobbító szán­K1 celul- vásárlás 1983-ban a mely- dóikkal adott javaslatokat. A beszámoló a szövetke- pontra süllyedt. Az irányi- A hozzászólások össze­zet I—III. negyedévi mun- tás személyi problémái és foglalása után az igazgató­káját értékelte. értékesítési gondok miatt a ság beszámolóját a küldött­Az említett időszakban az telepeik felvásárlási tervei- gyűlés egyhangúlag elfo­átlagos állományi létszám ket nem tudták teljesíteni, gadta. 1241 fő-volt, a havi átlag- Két tonna burgonyát, 182 bér pedig 3750 forint. A tonna zöldséget és hatvan szövetkezetnél az elért nye- tonna gyümölcsöt vásárol­reseg 16,1 millió forint, ami tok fel, ami 40 százaléka rendkívül alacsony. Veszte- az elmúlt évinek, séges ugyanis a nagykeres- A kiskundorozsmai sütő­kedelmi és az ipari tevé- üzem rekonstrukciója júni­kenység, nagyon gyenge a usban befejeződött. A közel felvásárlás és a bolti kis- 3 milliós beruházás ered­kereskedelem jövedelmező- menyeként több és jobb mi­sége. Egyedül a vendéglátás nőségű kenyeret állítanak eredményeivel elégedettek, elő. A tartósítóüzem a há­A jövedelmezőség növelése lózat ellátása érdekében érdekében megkezdődött a késztermékeket vásárolt és veszteségesen üzemelő ke- azokat csomagolás után ér­reskedelmi egységek meg- tókesítette. Ez nem gazda­szüntetése, a felesleges bér- ságos, ezért október elsejé­leményék felszámolása, új tői a tartósítóüzemet szer­üzemeltetési formák beve- ződéses formában üzemel­zetése. teti az áfész. A szeszfőz­Nagy-György József elnök de árbevétele 412 ezer fo­szóbeli " kiegészítőjében rint. és a lakosság bérfőzé­öszintén, kritikusan tárta a si igényeit elegiti ki. A tagság elé a szövetkezet szikvízüzemek jovedelme­gondjait, említve a tojásfel- 2Ően gazdálkodnak, vásárlás, a bérhizlalás és Csak a. legfontosabb há­tollfelvásárlás előnytelen lózatfejlesztést tudták meg­szerződéseit. Értékesítési és valósítani. Befejeződött a minőségi gondokról tájékoz- sütőüzemi rekonstrukció, a atott a bedolgozói rendszer- röszkei 121-es számú élei­éi. Elmondta például, hogy miszerboltban húselőkészílő, árom éve húzódik az UFO hűtőkamra és göngyöleg­ogikai játék gyártása. 15 raktár épült. A röszkei Pap­ezer darab már elkészült, rika vendéglőnél széntáro­de az értékesítés nincs meg- lót, a kübekházi 154. számú szervezvé. - élelmiszerboltnál kenyér­Legalább három év szük- raktárat és hűtőkamrát ala­séges ahhoz, hogy közös kítottak ki, és teljes felújí­összefogással ismét egye- tást végeztek a kiskundo­nesbe kerülhessen a Szeged rozsmai szeszfőzdénél, és Vidéke Áfész. Ehhez vi- Evek óta kiemelt figyel­szont elengedhetetlenül szük- met fordít a szövetkezet a M" B. L. ' egszoktuk, majdhogynem természe­tesnek tartjuk, hogy a parasztság létszáma évről évre fogy, ezért igencsak meglepődtünk, amikor meg­tudtuk. hogy merőben ellentétes folyamat játszódott le tavaly. Legújabb kori törté­nelmünkben először, nem csökkent, ha­nem 20 ezerrel nőtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Erre a fejle­ményre Európa sok más országában is fel­figyeltek. Kétségkívül Janus-arcú jelenségről van szó. amely egyszerre szerzett számunkra örömet és okozott gondokat is. Öröm, hogy folytatódott a mai, modern paraszti élet­forma felértékelődése, hogy a mai, gé­pekkel, vegyszerekkel dolgozó, a szak­könyveket bújó, vagy szaktanfolyamokra járó tsz-tag öntudatosan vállalja modern paraszti mivoltát. Nem ok nélkül, hiszen tudja, hogy a munkáját és a tehetségét világszerte ismerik és elismerik. Nyílt titok viszont, hogy a húszezer ember az építőiparnak, s mindenekelőtt az iparnak mondott búcsút a falu kedvé­ért. S minthogy nagyobb részük a külön­böző tsz-melléküzemágakban helyezkedett el, az adatokat elemezve, egyértelmű az is, hogy e melléküzemágak kisebb-nagyobb mágneses hatást gyakoroltak a munkaké­pes lakosságra. Hazai sajátosság, hogy e melléküzemágak meglehetősen sok szol­gáltató funkciót is ellátnak a falvakban és a kisvárosokban. S mivel az ipar mun­kás- és alkalmazotti létszáma egyelőre szinte minden fejlett, vagy fejlettebb or­szágban fogy, a szolgáltató szféráé viszont gyarapodik, semmi megütközni való nincs azon, hogy a mi körülményeink között ez a folyamat úgy megy végbe, hogy a tsz­melléküzemág is erősödik. Legfeljebb ar­ra int bennünket hogy vigyázzunk a nem­zetközi összehasonlításoknál, nehogy azt mondjuk például, hogy az Amerikai Egye­sült Államokban már a foglalkoztatottak néhány százaléka is képes megtermelni az ország kenyerét, nálunk pedig még a mun­kaképes korúak 17 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Vegyük figyelembe azt is. hogy a mai, statisztikailag paraszti la­kosság tekintélyes része nem növényt ter­meszt, nem is állatokat nevel, hanem szolgáltat és iparcikkeket állít elő. A tsz-melléküzemágak termelését ele­mezve egyébként érdekes megállapításo­kat tesz a Gazdaságkutató Intézet. Min­denekelőtt kimutatja, hogy itt lényegesert olcsóbban megy végbe a termelést folya­mat mint az iparban, s feltárja ennek az okait is. Köztük azt, hogy itt ma is nép­szerűbb a bedolgozói rendszer, mint az iparban. Sok a nullára leírt állóeszköz, ezért kisebbek az amortizációs költségek, továbbá az irányítási és adminisztrációs kiadások is alacsonyabbak annál. mint amit az iparban megszoktunk. Tegyük eh­hez hozzá, hogy sokszor még a munka­bér is alacsonyabb. így igazán érthetővé válik, miért jövedelmezőbb a flermelés a tsz-melléküzemágban. Mindezt már a kontrasztok kedvéért is kiemeljük, visszatérve arra a cikkünk ele­jén tett summázatunkra, hogy a húszezer főnyi elvándorlás olyan Janus-arcú jelen-' ség, amely egyszerre szerez örömet és okoz gondot is. S nem azért, mert a húsz­ezer ember olyan sok (nem az), hanem azért, mert az elvándorlás mértéke ipar­áganként igen aránytalan volt. Vannak olyan iparágak is, amelyeket drasztikusan sújt, közhely például, hogy mennyi a gazdátlan, korszerű gép a textiliparban, amelyek a szó szoros értelmében is csak holt tőkét jelentenek, hiszen nincs, aki működésbe hozzá őket. Így jutunk el a kontrasztokhoz, vagyis ahhoz, hogy e gyárak drága pénzen be­szerzett, mozdulatlan gépsorai között jár­va-kelve már nem egyértelműen meggyő­ző az az érvelés, hogy X. Y. tegnapi tex­tilgyári munkásnő ma olcsóbban termel a tsz melléküzemágában, illetve jövedelme­zőbb a munkája, mint a gyárban volt. Nem érdektelen ugyanis a kérdés: végül is mekkora termelési értéket állított elő nyolc óra alatt abban a nagyüzemben, az­zal a modern gépsorral, s mit produkál ma, azon a nullára leírt, nagyanyja kora­beli gépen? Milyen eredményre jutunk, ha így számolunk? A rövidke elemzés is arra int bennün­ket, hogy semtni helye a felszínes lelkendezésnek, amikor a tsz-ek húszezer főnyi létszámgyarapodásáról hal­lunk, olvasunk. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen áron nő ez a létszám. A múltunkra, az extenzív iparfejlesztés idő­szakára gondolva, akkor sem tapsoltunk például, amikor észrevettük, hogy egyes jó termőföldű falvak majdnem kiürültek, mert szinte minden munkabíró, erős férfi­kezet magukhoz vonzottak a gyárak. Már akkor is volt arra erőnk, hogy leszögez­zük: nem így akartuk. A föld sem ma­radhat ott, gazdátlanul. Hiába iparosíta­nánk, ha nem lenne elég kenyerünk. Ugyanez érvényes a visszájára is. Bonyhádi Péter Új képviselők, tanácstagok időközi választások Az Országos Választási szággyűlésd választókerület­Elnökség közli, hogy novem- ben Sztrapák Ferencet, a ber 26-án az időközi vá- Békés megyei 10. számú or­lasztások törvényesert, rend- szággyűlési választókerület­ben megtörténtek. ben Zahorecz Józsefet, a Budapesten, a 26. számú Borsod-Abaúj-Zemplén me­országgyűlési választókerü- gyei 3. számú országgyűlési letben Boros Lászlót, a Bács­Kiskun megyei, 6. számú or­Láttuk, hogy ... ... a MÉH hogyan bá­nik az elhasználódott ak­kumulátorokkal. Szegény eladóktól csak teljes, ép darabokat vesz át a hulla­dékgyűjtő vállalat azért, hogy ő maga törhesse va­lamennyit ripityára. A Hét riportjának képein bő­ven ömlött a földre a sav, pusztítva alig kímélt kör­giával a személygépkocsik akkumulátorának élete kö­rülbelül két évvel hosszab­bítható meg, a tehergépko­csik hasonló „szerve" több­ször is felújítható. A javí­tással is megpróbálkoz­nak: miért ne legyen két rosszból egy jó? A végképp nem javítha­tó aksikat a FÉMSZELEKT nyezetunket, mar-már • az szövetkezethez továbbítják, orrunkat is facsarta a fo- amőly biztonságos körül­lyadék szúrós szaga. menyek között elvégzi a Pedig van megoldás! A bontást, szabadalmat már meg is Januártól a szegedi kis­vásárolta az Alkotó Ifjú- szövetkezet legalább 10 ság Egyesüléstől a szegedi ezer literes kapacitással Vegyesipari Szolgáltató munkához lát, de a vegy­Kisszüvetkezet. Január el­sejétől három megyében — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — gyűjtik össze a lerobbant aksikat. Sze­szerből szívesen ad má­soknak is. Vállalkozókat, kisszövetkezeteket, sző-. vetkezeti csoportokat, gaz­dasági munkaközössége­rencséje lesz annak az ket keres, hogy segítsenek áramforrásnak, amelyik a szövetkezetbe kerül, mer! élete nem ér véget egyből a hulladékok közt. Az el­romlott akkukban az ólom általában még évekig hasz­nálható, csak a rácsszerke­zetet kell kicserélni. A fel­újításhoz szükséges vegy­szereket a kisszövetkezet hoz. állítja elő. Az új technoló­a javításban, mert úgy tű­nik, munka lesz elég. A fogyasztóknak csak annyit, várjanak még más­fél hónapot azzal, hogy er­dőszélt vagy tópartot ke­választókerületben dr. Czi­bere Tibort választották meg képviselőnek. November 26-ra, szombat­ra, a Csongrád megyei ta­nács is időközi tanácstagi választásokat tűzött ki, mi­vel elköltözés, elhalálozás, vagy lemondás miatt hu­szonhét választókerületben a tanácstagok helye megürese­dett. Szegeden nem tartottak időközi választást, mert erre nem volt szükség. A 2461 szavazásra jogosult állampolgár közül 2345 járult az urnákhoz és élt választó­jogával. így a szavazati arány 95,3 százalék volt. Az érvényes szavazatok száma 2292. A huszonhét választó­kerületből tizenegy helyen — több mint 4t szézalék — kettő, illetve három jelölt közül választottak tanácsta­got. A több jelölt közül a megválasztott tanácstag meg­kapta az érvényes szavaza­tok több mint felét, így pót­választást nem kell tartóni. Megjegyzendő, , hogy kilenc helyen a meg nem választott tanácstagjelölt a szavazatok több mint 25 százalékát nyerte el, így a tervezett vá­lasztójogi törvény szerint már póttanácstagok lehetné­ressenek a kivénhedt ak- • nek. A többes jelölés ará­kumulátornak. A várako­zás most pénzt hoz a ház­bi­nya eddig minden korábbi időközi választás során lé­nyegesen kisebb volt, és a mostani helyzetnél bizonyá­ra megmutatkozik az új vá­lasztójogi törvénytervezet hatása. A szavazás mind a 27 he­lyen már reggel 6 órakor el­kezdődött, a községekben a kora délutáni órákban, a négy városi választókörzet­ben pedig 5 és 6 óra között fejeződött be. Mivel Szegeden nem tar­tottak időközi választásokat, így az alábbiakban csak a szegedi járás megválasztott tanácstagjainak névsorát is­mertetjük. Ásotthalom, 30. választó­kerület: Csépé Mihályné. 25. választókerület: Horváth Ist­ván. 30. választókerület: Barsi József. 37. választóke­rület: Bán László. Bordány. 31. választókerü­let: Gressák Ferenc. Deszk, 7. választókerület: Todorov Ladiszláv. Domaszék, 34. választóke­rület: Tari Magdolna. 38. vá­lasztókerület: Dobó • Szil­veszter. Mórahalom, 43. választó­kerület: Árva Béla. Sándorfalva, 15. választó­kerület: Darázs Sándor. 3.0. választókerület: Huszár Já­nosné. 37. választókerület: Táborosi József. Tiszasziget, 17. választóke­rület: Szabó József. Üllés, 31. választókerületi Tóth István. És végül még egy statisz­tikai adat: a megválasztott tanácstagok döntő többsége 30—40. éves korú, 44 száza­lékuk felsőfokú, 33 százalé­kuk középfokú iskolai vég­zettséggel rendelkezik, 41 százalékuk munkás, téesztóg vagy közvetlen termelésirá­nyitó.

Next

/
Thumbnails
Contents