Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

Szombat, 1983. november 26. iMRt ff, l . MAGAZIN A Szeged-monográfia műhelyében A felszabadulást követő évtizedek FRITZ MIHAI.Y ÉRMEI Brozból Brassói Magyar vasutas volt Tito testvérbátyja Meg úgy 1950 körül hallottam a szülőfalumban. Kőhazán, hogy Tito testvérbátyja itt élt Magyarországon, valahol Sopron környékéri Ennél többet senki sem tudott, vagy ha tudott is. abban az időben jobbnak vélte hallgatni róla. Nagyon sok év telt el addig, amíg eredeti okmányra bukkantam. Ezek segítségével fény derült egy hosszú, viszontagságos életútra. Martin Broz 1884. január 9-én született a horvátországi Kumrovec faluban, a mai Jugoszlávia területén. Családjuk nagyon népes volt. es igen nagy viszontagságok közepette éltek. Még csak alig 16 éves. amikor egy hasonló korú társával elindultak hazulról, hogy Amerikába kivándorolva próbálianak szerencsét. Így jutottak el Bécsig. Útitársát egy odahaza történt családi tragédia visszafordította. A fiatal Martin egyedül maradt. Hogy a kivándorláshoz szükséges útiköltséget előteremtse, munkát keresett és talált Bécs-Déli-nálvaudvaron. 1900 áprilisában, távol szülőfalujától. ígv kezdte nehéz munkáséletét ez a fiatal, szorgalmas, horvát nemzetiségű gyerekember, aki gvorsan meg is tanult németül. 1904 szeptemberében, szolgálati érdekből Wienerneustadt (Bécsújhely) állomásra helyezték át. majd a későbbiek folyamán Laitaszentmiklósra. Mint vasúti munkás, néha ellátogatott Kumrovecbe. a szülőfalujába is. Lassan felnőttek fiatalabb testvérei. Egyedül a nála 8 évvel fiatalabb Josip nevű testvérével nem találkozott, mert időközben ő is szerencsét próbálni indult, előbb Csehországba, majd később Németországba Ígv már hosszú évek óta nem tudtak semmit egymásról. 1903-ban. Bécsújhely állomáson, megszólította egy alacsony, erős testalkatú fiatalember, és arról érdeklődött, nem ismeri-e Martin Brozt. mivelhogy őt is Broznak hívják. A testvérek egymás nyakába borultak. Most már együtt indultak Lajtaszentmiklósra. Josip hazatérőben volt Németországból. Csak azért szakította meg az úját. hogv megkéresse a testvérét, és megtudja, hogv megy élete sora. Martin magánál tartotta Josipot. és ismeretsége révén, munkát talált számára a Baimer-gyárban. Bécsújhelyen. Josip itt dolgozott egészen addig, amíg csak be nem kellett vonulnia katonának. Martin pár év múlva — az I. világháború idején — olyan értesítést kapott, hogy testvére eltűnt a galíciai fronton. Martin megnősült, de a boldogsága nem sokáig tartott. Az 1918as nagv spanvolnáthajárvánv az ő családiát sem kímélte. Egvetlen het leforgása alatt eltemette anyósát, feleségét és egyik fiát. Három kicsiny gyermekkel maradt özvegyen: Ferenccel. Máriával és Jozsóval. A fiatal vasutas már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. Az ismerősök segítették, és kerestek a gyermekei mellé egv fiatal nót. hogv gondiát viselje a gyermekeknek és vezesse a háztartást. Ezt meg is találták, egv fiatal csepregi lány személyében, aki olyan odaadással és szeretettel foglalkozott a gyermekekkel, hogy Martin Broz megszerette és feleségül vette. 1921-ben. amikor m*r,Aiianttn+táV Magvarország űj határait, a család Sopronba költözött. Ekkor Martin , Broz már vonatkísérő volt. Bánfalván. Soprontól 2 kilométerre vettek egv kis házat. Itt nevelték fel az újra négv főre szaporodott gvermekeiket. Ismerőseinek és a barátainak mindig azt. emlegette, hogv Sopron és 'annak környéke a szeretett szülőföldjére emlékezteti, ezért szereti annyira ezt a vidéket. Nagyon szorgalmas vasutas volt. A soproni iskolában magánúton elvégezte a 4 polgárit, és ezáltal magasabb beosztást kapott. 1937-ben. az erőszakos magyarosítás idején, mint állatni alkalmazottnak, neki is magyar hangzású nevet kellett valasztania. így lett Martin Brozból Brassói Márton. Édesanyja halála után megszakadt az összeköttetése a szülőfaluiéval és a testvéreivel is. Brassói Márton pedig Sopron Déli-pályaudvar létszámában teljesített szolgálatot, egészen a nyugdíjazásáig. Itt nagyon jól tudta hasznosítani horvát és német nyelvtudását is. Mint kalauz, a Wienerneustadt—Sopron—Nagykanizsa vonalon teljesített szolgálatot. A II. világháború előtt még Es?éken is megfordult szolgálati utazásai során. Ezt lehetővé tette számára a magyar hangzású Brassói név. 1 1938. március I3-án Wienerneustadt állomáson tartózkodott, és látta a német csapatok kegyetlenkedéseit. Ottani barátaitól és ismerőseitől rengeteg értesülést szerzett. Többek között azt. hogv a" németek Magvarország megszállására is készülődnek. Ezt nyíltan hangoztatták. Szolgálati elöljárói arra figyelmeztették, hogy erről jó lesz hallgatnia, és nagyon vigyázott magára. Hogv értesülései helyesnek bizonyultak, igazolja az. hogv a magyar határ mentén nagv német csapatösszevonások voltak, és a megszállásra — igaz. csak 1944-ben. de — sor került. Brassói Mártonnak a II. világháború idején már nagvon nehezére esett a szolgálat, és lassan közeledett a nyugdíjazásának ideié is. A háború ideién. Sopron bombázásakor, legkisebb fia is áldozatul esett a bombatámadásnak. A felszabadulás után tolmácsként tevékenykedett, mert a horvát nyelvismerete lehetővé tette az oroszokkal való kommunikációt. Ebben az időben egv jugoszláv tiszt utazott Sopronon át. Bécsbe. Brassói Márton a vele való beszélgetés folvamán megtudta, hogv a tiszt neki földije, mivel a szomszéd faluból származik. Ettől a tiszttől tudta meg. hogy a partizánok vezére. Tito. az ö elveszettnek hitt testvére — Josip Broz. Ezt az értesülését, nagv örömmel mesélte el a csaladiának A gyerekei arra ösztönözték, hogv írjon az öccsének. Ezt meg is tette. Ez a levél el is iutott Tito titkáráig, aki. mikor meglátta, hogv a feladó Martin Broz. személyesen kézbesítette a levelet. Tito rögtön a hadité-kép fölé hajolt, maid táviratban kérte Vorosilov marsallt: tegye lehetővé testvére családjának a megtalálását. így Martin Broz (most már Brassói Márton) rövidesen elutazott Jugoszláviába. Ti" Brassói Márton nem élt vissza ezzel a kapcsolattal. Megmaradt továbbra is egyszerű vasutasnak, és 1945 decembereben mint fokalauz vonult nyugdíjba. De még nehéz évek vártak rá. Volt ido. amikor detektívek olalkodtak a háza körül, és minden mozdulatát figvelték. A gyermekei közben már felnőttek, es elhagvták a szülői házat. Élete 1964-b'en ért véget. Sopron mellett, a banfalvi temetőben alussza örök álmát. AGNJICA SZ. LANKOVICS (A Narödne novine című szerb-horvát hetilapból fordította: Berkes Ákos.) Alig több mint egy hónapja napvilágot látott a*Szeged története című monográfiasorozat első kötete, mely a kezdetektől a török kiűzéséig kiséri nyomon a város históriáját. A munka nagyságára jellemző, hogy az utolsó befejező kötet munkálatai még nem zárultak le. Így a kötetszerkesztő, dr. Fehér István tanszékvezető főiskolai tanár a műhelymunka gondjairól is szólni tud. Többször megírtuk már. hogy a tudományos igényű, monografikus feldolgozás periodizációiét történelmi sorsfordulók határozzák meg. A zárókötet is ilyen dátummal. 1944. október 11-ével. Szeged felszabadulásának napjával indul és nyomon kiséri az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi, politikai, közigazgatási, kulturális, szociális fejlődésének általános jellemzőit, eredményeit és problémáit, egészen 1975-ig. — Az első kérdés szinte örumagától kínálkozik, miért éppen 1975 a monográfiasorozat befejező dátuma? — Az előmunkálatok során a záró korszakhatár megállapításában vita folvt. Több érv hangzott el az 1980-as dátum. még több az 1975-ös mellett. Végül is ez utóbbit fogadta el a szerkesztő bizottság. Ennek több praktikus oka is van: 1975-ig minden fontos forrás dokumentálható, tudományos igénnyel lezárható és a tendenciák fölvázolhatok Ráadásul a levéltárakba és archívumokba a különböző iratok és dokumentumok tíz évvel születésük után kerülnek. Ezen túl az is fontos szempont hogv megfelelő történelmi távlat, rálátás hitelesítse munkánkat hogv megalapozottan és tárgyilagosan dokumentálhassuk a szocialista fejlődés menetét, mozgástörvényeit. Valamennyi szerzőtől ez rendkívüli körültekintést igényel. Szükségszerűnek éreztük. hogy az előző, negyed-'k kötet szerkesztőivel és munkatársaival kapcsolatunk folyamatos és állandó legven. ígv biztosítható a monográfia történeti és elvi folytonossága Különös szempont, hogy kötetünk szereplői jó részt ma is közöttünk élnek. Számolnunk kell az eseményeket átélő, abban aktívan résztvevő emberek véleményére. így nemcsak megkérdeztük őket. nemcsak visszaemlékezéseikre alapoztunk. de a szerkesztőség által szervezett kerekasztal-beszélgetéseken. vitákon sok hasznos vélemérrvt, tanácsot. javaslatot is kaptunk, — A több éves kutató, elemző és feldolgozó munka során. melyek voltak a legnehezebben feltörhető diók. a legbonyolultabb problémák? — Mindenekelőtt szembe kellett nézni azzal a ténnyel hogv a felszabadulás utáni történelmünknek még nincs országosan átfogó, komplex tudományos látlelete. Vannak ugvan az elmúlt harminc esztendőt átölelő gazdaságtörténeti, kultúrpolitikai politikatörténeti, vagv a földreformmal és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével foglalkozó jelentős tanulmányok, de a történelem minden ágát és részterületét összefüggéseiben vizsga ló munka nincs. Leghiánvosabb az 1948—56 közötti időszak. ígv tehát nekünk nemcsak a helytörténet komplex egységét kell feltárni és feldolgozni, hanem bekapcsolva azt az országos áramlatokba, az egész magyarországi szocializmus tendenciáit is fel kell mutatni. Problémáink között szerepelt, hogy az 1950— 52-es közigazgatási átszervezések nyomán megváltoztak a régi határok. S bár mi elsősorban Szegedről szólunk, a város története nem választható el a megve. illetve a táj históriáiétól Szeged a felszabadulás előtt is. és ma is gazdasági kereskedelmi, kulturális és részben közigazgatási központ, hangsúlya az országban is jelentős. Bonyolította ezt a képet a város körüli bolvgóközségek 1973-ban történt csatlakozása, amelv nagyon sok statisztikai mutatót módosított, s akkor még nem is szóltunk a megyehatár mozgásáról. Végül is úgv döntöttünk, hogy a kötetben a jelenlegi megye területét veszsztik alapul Egv újabb nehézség, hogy. időközben megtörtént a mezőgazdaság területmértékének váltása, a holdról áttértek a hektárra. így aztán minden adatot, és tényt át kellett számolni: az ipari decentralizálás és trösztösítés időszakában a szegedi telephelyű üzemek központja jórészt másutt döntő többségében a fői-árosban volt. ígv tevékenységük bemutatása, az adatok fölbontása sok utánajárást igényelt és sorolhatnám. — Milyen módszerrel dolgozzák föl a felszabadulást követő három évtized szegedi történelmét? — Tizennégy kutató — zömmel szegediek — vesz részt a munkálatokban, bár azt is el kell mondani, hogv nagvon sok. pótolhatatlan segítségei Kaptunk az előtanulmányok szerzőitől és a külső munkatársaktól Eredeti tervünkhöz képest kicsit késésben vagyunk — elköltözés, betegeskedés, visszalépés hátráltatta a folyamatos munkát, több témakör cserélt gazdát Sokat vitatkoztunk. hogv miként áll ion össze az ötödik kötet szerkezete Végül is rövid bevezető után hat fejezetben tárgyaljuk harminc év megannyi részterületét. Sokat vitatkoztunk az egves témakörök bemutatási módszeréről. Még az előző kötetek jórészt kronolóffl'ai'ag követték az eseménveket — bár a negyedik kötet egv rövid korszak komplex, bemutatása —. a .mi szerzői kollektívánk a szocialista forradalom . Szegeden végbemenő folyamatait és hahatásaiit — alao- és felépítmény viszonvát — kombinatív módon ábrázolja. Egy-egv naev témán belül követjük a kronológiai sorrendet az országosan elfogadott szakaszolást. (1944—48. 1948—62. 1962—75). E módszer ' előnve. hogv jól elkülöníhetők a különböző korszakok és területek, globálisan és komplexen tárgyalhai 13 MCMLII LAPIS ANDRÁS MUNKÁJA tó egy-egy korszak gazdasági, politikai. kulturális fejlődése. Nehézsége viszont, hogy az olvasónak kel] szintetizálnia. Ehhez nvú.it segítséget a bevezető és az összefoglaló. Az első témakör a politikai élet és a közigazgatás három évtizedes története. A kezdeti évekről tudjuk, hogv átmenetileg kiemelkedő szerepet töltött be Szeged az ország életében (az MKP legális újjászületése. a Magyarországi Függetlenségi Front megalakulása, stb.). Szólunk a pártok és tömegszervezetek újjászervezéséről, a választási küzdelmekről, a baloldali erők összefogásáról, s a fe>ezet első része a két munkáspárt helvi szervezeteinek egyesülésével fejeződik be. A második rész 1948 és 75 közötti időszakot tárgyaivá nyomor követi a legfontosabb politikai eseményeket, közigazgatási változásokat. A második fejezet az ipari fejlődés és a kereskedelmi hálózat röntgenképe. Az újjáépítés éppúgy helvet kapott a tanulmányokban. mint az államosítások problematikája, a szocialista iparosítási politika megannyi lépcsője. az új gazdaságirányítási rendszer, és a szegedi iparszerkezet kialakulása és fejlődése, az idegenforgalom. A harmadik nagv fejezet a mezőgazdaság szocialista fejlődépét vizsgálva elsőként a földreform eseményeit dokumentálja, majd a termelőszövetkezetek megalakulásának időszakával foglalkozik míg végül a szocialista mezőgazdaság fejlődését követi nvomon A, negyedik rész a város népességének változásait vizsgál'a. az ötödik a városfejlesztés, kommunális ellátottság és az egészségügyi hálózat fejlődését rajzolja meg. még a hatodik fejezetben tárgyaljuk a közoktatás, a tudományos kutatás, a közművelődés, a művészeti és sportélet harmincéves fejlődését. — A kötetszerkesztő mivel jellemezné elsősorban Szeged történetének ezt a legutolsó harminc évét? — Ezt a jellemző mutatót én u fejlődési dinamizmusban. határoznám meg. A fejlődés ütemének minőségét meghatározó ténvezők alapján ugvanis megrajzolhatók azok a grafikonok, amelveken ábrázolható a fejlődés dinamizmusa. Ez nem spekulatív módszer. hanem hűen tükrözi a vizsgált fejlődési szakaszt. meghatározza annak csomópontjait az itt élő lakossag életmódiának ..görbéiét" A felszabadulás után egeszen 1957-ig kimutatható egves területeken az előrehaladás, az ütem azonban nincs aránvban a lehetőségekkel és szükségletekkel. Ennek objektív okai között említem a relatív mezőgazdasági többségű népességet: a nehézipar primer szerepe ideién Szeged hátrányos helyzetét; a közigazgatási rendezés során beállt népesség-struktúraváltozást: az infrastruktúra hiányosságait. A szubjektív ténye, zök között -nem halleatható e! a város szektás megítélése. a ..szegedi gondolat" bélvege. befolyásolta a városról kia'akított véleményt, hogy az 1947-es országgyűlési választások során a Magvar Függetlenségi Párt 52.1 százalékot, az MKP az országos átlag alatti 15.6 százalékot s-efzett: s az is sötétítette a képet, hogv a Jugoszláviával megromló viszonv negatívan hatott Szeged fejlődésére. 1957 után. de inkább a '30-as években felülvizsgálták ezt a hibás politikát és a 60-as évektől egyenletesebb a fejlődés. De például hiába hoznak 1960ban kormányhatározatot a vidék iparosításáról, a végrehajtás éveket késett. A felszabadulás előtti viszonyok örökségének felszámolására (lakáshiány, kommunális elmaradottság, stb.) radikális intézkedések születtek, melyeknek azonban sok hátulütőié is érezhető. Mindenesetre dinamikus a fejlődési iitem. emelkedő — bár nem gondok nélküli — az itt élő emberek életfeltételeinek grafikonja. Ez pedig a városhistória mindenki számára érzékelhető es ellenőrizhető jelene. XAAUl LAJOS ? 1