Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

miűM 10 Szombat, 1983. november 2G. A. - — > MAGAZIN Ál'.'.*? : AA Muslinca és a mesterséges baleset Illetlenül keveset tudunk a itenekrőL A tudomány többet tud. es még többet sejt. A sejtes kezdő leoes a tudás útján, fiit vetni arra is érdemes, noha a kutató szívesebben beszél a bizonyítható tényekről, minta föltéteteaésekről. Azt azonban a százesztendős lövendömondo se jófioJhat.na. mit kezdünk maid hnlnap-holnaputan avval. amit mar most tudunk. e» mit a későbbiekkel Ezer út agaztvat minden lépes után. számon tartani is •ebev. Verv majd. nem jövendölni. ismételjünk At Akadémia Szeged! Btotógtari Központjában fontos tudnivalók WYJCJWACJI {ártunk. Szabad Jáaos segített, eligazodna az élő világ apró szabátyoeó rendszerenek labanntusaban. de mielőtt beiegabalvodnánk. foglaljunk össze néhány dolgot Az mmetles nzért is 16. mert segít melegen tartaná a kérdést: mi haszna lehet az emberiségnek abból. ha néhányán finom részletek ntan kutatnak? Érett koponyák kiszámították. hogy a Föld általunk is hasznosítható termésének legalább egyharmadát föles7ik előlünk a rovarok. Kimonffhatatlamrt hatalmas menv•yiség. és minden évben iaméOödflc. Ráadásul ott posztrtanak legtöbbet. ahol legtöbben Aeznék Ha valóban védekezni tudnánk a kártékony rovarok ellen, gazdag Földnek mondhatnánk bolygónkat. KftafcUta az emberiség a geket — ismételjük tovább a tudnivalókat —. tudja is pusztítani az ártalmakat de szerencsére hamar rájött hogy ez az át , sokáig nem járható, sőt legjobb lenne azonnal letérni róla. A mérgek ránk is hatnak, néha beláthatatlan következményekkel, a rovarok pedig igen hamar megszok ják. Ezt ügy kélt értenünk hogv a totális permetezések után is marad néhány ellenálló. túlélő egyed, és az igen gyoman elszaporodik, hisaen elpusztítottuk mellőle azokat, amelyek Heh rínék előle a táplálékot Üjabto vegyszert vetünk be. újra rákénvsaerítjuk az élővilágot az ellenállásra, a túlélésre és az triraszaporodasra. Buzgalmunknak rgen hamar áldozatul ennek a kártevők kártevői. a rovarokat pusztító rov«, nok. amelvek azelőtt ingyen vé' gezték áldásos tevékenységüket. Meg mindig ismételünk tovább A kutató elme azt szeretné. ha elhagyhatnánk az idegmérgeket. mégis elpusztulna, ami káros, de megmaradna a hasznon Svájcban például sikerült vegyszer/én nélkül kiiktatni a oseresznvelegvet. és vele együtt a kukacot a cseresznyéből. A módszer lényege ismerős: laboratóriumi körülmények között elszaporították a cseresznvelegyet. besugárzással megtermékenyítésre alkalmatlanná tették a hímeket. rajzás idejére szabadon engedték őket. és mivel képtelenek voltak ellátni biológiai parancs szerinti föladatukat elmaradt a kukac a gyümölcsből. Izgalmas volt a Játék, ki kellett találni, milven fantom gyümölcsre hajlandó egyáltalán petézni a légy — különben nem tudták volna szaporítani —, tudni kellett, mekkora adag sugár roncsolja szét megtermékenyítő képességért a hímnek, de sértetlenül hagyja párzási hajlandóságát. Másutt hasonló módszerrel irtották ki a birkabőrlikasztó férgeket Is. Igaz. ez a módszer drágább, mint a permetezés. de az emberre nézve nincsenek mellékhatásai. Az is igaz. volt idő megfigyelni azt is hogv egv idő után a rovarlánvkák elutasítják maguktól a besugárzott rovarfiükat. ez a módsasr se tekinthető tehát egyedül üdvözítőnek Belenyúlni a génekbe Nagv nyereség lenne, ha igazítani tudnánk a gének rendszenén. ehhez azonban meg kell ismernünk őket.. Hol vannak, mi a sfloropuk, es hogyan lehet hatni iájuk. Elkezdték vizsgálni például a rovarok hormonháztartását. Mennyi hormont termel egv rovar, életénék különböző szakaszaiban? Szegeden Maróu Péter dolgozott ki egy mérési módszert, és ez hatalmas elórelepes A kíváncsiság tovább tart, ió lenne tudni, melvik hormon melyik gént mikor kapcsolja be. illetve ki. Fogalmazzunk továbbra is konyhanyelven talán jobban megértjük. Ha műhormonnal olyankor késztetnénk vedlésre a rovart amikor az neki káros, akkor egyszerűen elpusztulna Akkor is. ha egy másik hormonnal. vagy a serkentő hormon gátlásával nem engednénk vedleni akkor, amikor számára létkérdés a vedlés. Léteznek már olyan mesterségesen előállított molekulák, amelvek hormonhatást keltenek. illetve gátolnak. Más intézetek áldásos közreműködése a világ tudományos érdeklődését segít ide vonzani. Ha megismerjük a géneket, és tudjuk, melvik hormon hatását, hogyan viselik el, meg kellene próbálni elrontani belőlük néhányat. Ha sikerülne, hiába jön a hormon, a kapcsoló nem működik:. A fonetikusok szeret rovara a muslinca, ennek a génrendszerét ismerik legjobban, a kísérletek zöme vele történik tehát. Mivel az élő világ alapkövei igen-igen hasonlóak. bízni lebet benne, hogy a muslincán szerzett tapasztalatok egyszer talán a krumpli bogáron is hasznosíthatók lesznek, de más áttételekkel. és természetesen egészen más széndókkal az emberre vonatkoztatlwit.0 tanulságok is levonhatók maid. Ha ismerik a muslinca génjeit, és tapogatják a hormonok hatásét. kínálkozik az alkalom, ki kellene deríteni a szaporodást serkentő központokat. Föltételezték. hogy a központi idegrendszernek vannak olyan pontjai, amelvek a szaporodás szerteágazó visetkedésrendszeréből néhányért felelősek. Ha tudjuk, melyek - ezek-« pontok, további cél kideríteni, hogyan lehet hatni rájuk. Gynandetnek (élted: günandernek) neved a tudomány azt a Példányt, amelyben a fiú és leánv (maradjunk ennél a szóhasználatnál az egyszerűség kedvéért ezután isi jellemzői együtt találhatók. Szegeden .ni kerül sorozatban „előállitanf" olvan muslincalegveket. amelyeknek egvik fele fiú. másik fele lány. Alkalmam volt mikroszkóp alatt látni is ilyet. Mesterségesen előidézett balesetnek nevezhetnénk az eljárást. Radikális beavatkozás ez már a gének világába, haszna meg nem látható, de jelentős lépés a központi Idegrendszer szaporodást szabályozó mechanizmusának megismerésében. Tudjuk, hogyne tudnánk, hogy a rovarok szaporodásához többek között petesejtre van szükség, de alig tudunk valamit is arról, mi van a petesejtben? Diákkorunkben még avval intézte el a biológia a kérdést, hogy tartaléktápanyag van benne. Most azt mondják a kutatók, információk halmazával is meg van rakva, minden benne van, amire az embriónak, és később a belőle kifejlődő lénynek is szüksége van. Ha valamilyen információ hiányzik, életképtelen lesz az utód. A kutató azt gondolja, ha bele tudna piszkálni az információt hordozó anyagba, elronthatná annak néhány szálát, és a rovar nem tudna utódot hagyni maga után. Rovarról beszélünk, ha elrontani akarunk, de azonnal fordítunk a szón. ha emberre terelődik a figyelem. Lehet, hogy a nők meddőségének is oka lehet néhány esetben lényeges információk hiánya. Amit a muslincától tanulunk, talán az emberen is alkalmazhatjuk. hasznunkra fordítva. Sejti a tudomány. hogv a kérdés kulcsa .1 génekben van. a feleletet a généül™.soktól várja tehát. Nagyot nőtt megint a szemünkben a parányi mislinca. Említettük a7. előbb, hogy rezieztenssé. mérgeknek ellenállóvá fejlődnek: idővel a rovarok. Erre is jó lenne magyarázatot lelni. Szegeden a génekben is keresik a feleletet I Vigyázat, rák! Rettegett veszedelmünk a <fc»ganat. és egyelőre nem tudunk kitérni előle. Óriási energiával kutatja aá emberiség, bízunk benne, minden nap közelebb visz bennünket a megoldáshoz. Armvit a kiváltó mechanizmus ismerete nélkül is tudunk, hogv vannak rákkeltő anyagok. Hallani olyan számokat, hogy harmincezer űi anyagot állít elő az emberiség, talán évente, amelynek hatására a szervezet nem tud fölkészülni. Az is nagy eredmény lenne. ha ebből a nagy számból pontosan ki tudnánk szűrni a rákgvan úsakat, és óvakodni tudnánk tőlük. Beleszólt ebbe a szegedi intézet, és genetikai módszereket ajánl. Mivel a muslincát ismeri legjobban. jelzésre is őt használja. A módszer szellemes és egyszerű. A vegvj gyárak elküldik úi portékáikat, és egyetlen hét alatt megtud iák. kelthetnek-e rákot vagy nem. Tudományos folyóiratban Szabad János írta le az eljárást. január óta az egé6z világon ismerik. Ügy kezdtük ezt az írásrt. hogv illetlenül keveset tudunk a génekről. Ne tegyük még múlt időbe a mondatot, de egv kicsike pótlékkal megtoldhatjuk: mér nem tapogatózunk sötétben, . a tudománynak fontos támpontjai vannak. HORVÁTH DEZSŐ Szepesi Attila Villanások GYEREKKORI VERKLIDAL n rossz fadobozból sramli nvöszörgél tántori dallam végig az utcasoron udvarok óaranván ej bo-bolond dal buckavető dal hetyke bo-bongás mégis mintha bitófán csiszorogna a .szél SZIGLIGETI FENYŐK kék Himalája fenyői a málló várfalak alján • águk közt zsinatol csuszka pirók cinege kérgükben lámák csengői rekedt imamalmok lábuknál duruzsol lenn a Tapolca-patak AUTÓRONCS AZ ERDŐN billenten-feketén áll szurdok tüskebozótján volt görgő palota tengerekig tovatűnt éji lidérc róles kuvik és ráröffen a vadkan kohmányón mohazöld nagyszemű béka guggol ALVILÁGI ÁKOMBÁKOM csávó lökd a rizsát gógyin csiripelj hol a korpa mólé kók uszodát mert a kezedbe adom hát letejeld a zsugát és kússz el húzzad a Iompost csak ne habókold azt. hogy Bem-apó vagyok én BUDAI BARANGOLÓ Felhévíz Kisaranygomb Káplánkő Uzaháza Hengerítő Topsa Formánykűt Kemecse volt muzsikás dűlőnevek élednek körülötted zendül a táj ezeregy szélsípon és hegedőn Váczi Kovács Mária Akvarell gémek valamely elbitangolt gésák gyöngyházkimonós fehér csontvázai bolyonganak egy dallam kataton csobogásában s hallani zuhanásuk a kivasalt folyó tükrébe vér és betöri a vízen elterülő sima és néma hártyát s áttetsző üvegfátylai megpendülnek a csöndnek s éles szilánkjai a partokon szétfröccsennek és cseppenként gyűlik fel a neszek hulláma visszaomlani Mester Attila Tótágas A folyó mintha állana, a part meg mintha szállana. Egy kecske — fához kötve lánccá^ — sodródik fölfelé az árral. Sodródik vele a malom, eperfóval az udvaron, két tarka nyűl a fa tövében egy hullám tetején van éppen. Láttál már suhanni falut? Tajték völgyekben fut az üt. s billeg a templom tornya, mintha a komp mellett a bólya ringna. Oszik az ég — visszafele. Két hullámzó part megv vele. Kotvog a csónak: sehova — de ez már filozófia ...